Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-10 / 288. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. DECEMBER 10,, PÉNTEK J3 Válasz a kanonoknak Tisztelt Pásztor Győző Kanonok Úr! Talán szokatlannak találja, hogy a Pest Megyei Hírlap 1993. december 7-i számában megjelent, hozzám intézett nyílt levelére az Ön által hozzám írt, 1993. november 5-én kelt levelével válaszolok. A Dabas-Sári-i római katolikus plébánia hivatalától Tisztelt Nagy Fe'renc Úr! 1993. október 20-án keltezett levelét megkaptam. Ebben a levélben említ 175 tanulót, akik szeretnének részi venni a hitoktatásban. Az 1993. évi 79. íz. törvény a közoktatásról, I. fejezete. 4. paragrafus (1) pontjában kimondja: „Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak (a továbbiakban együtt: szülő) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban ' és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. ” Az idézett paragrafus (4) pontja pedig: „Az állami és helyi ön- kormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a szülő vallási meggyőződéül sének megfelelően a tanuló az iskolában... az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. A hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítvány kiadása az egyházi jogi személy feladata. Az iskola... köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges technikai és adminisztrációs lehetőségeket. ” A fennálló sokféle jogi bonyodalom végett, levelét csak mint magánember levelét, tudom kezelni. Szükséges a hitoktatást kérők névsora, amely az illető tanuló anyja nevét, lakhelyét is tartalmazza (a. pontosíthatóság végett), és mindkét szülő (gyám) aláírása (a későbbi vitákrelkerülése végett). Dabas-Sári, 1993. november 5-én. Tisztelettel: Pásztor Győzd plébános az Országos Hitoktatási Bizottság titkára Mint magánember nehezen értelmeztem az utolsó bekezdést, ezért a november 10-én kelt válaszlevelemben jeleztem Önnek, hogy hogyan és mikor — 1993. széptember 23-án — nyilvánították ki a szülök a hit- és vallásoktatással kapcsolatos kérésüket. Tényleg nem beiratkozás, hanem az önkormányzat által készített „igényfelmérés” során kérték ók a hitoktatást. Ezen szülői kérést, én mint megbízott igazgató, nagy tiszteletben tartom, és változatlanul megerősítem, hogy iskolánkban a hit- és vallásoktatáshoz szükséges, az iskola által biztosítható, az oktatási törvényben előírt feltételrendszer az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatáshoz rendelkezésre áll! Tekintettel arra, hogy október 8-án telefonon történt beszélgetésünk során, és az október 20-án és november 10-én kelt leveleimben tisztelettel kértem Önt a hitoktatás megszervezésének segítésében, úgy érzem, ennek elmaradásáért a felelősség nem engem terhel! Nagy Ferenc mb. igazgató Dabas-Sári * A Pest Megyei Hírlap nem egyszer mondott véleményt arról az iskolaügyről, amely a világnézetileg semlegesek közvetítésével, a Magyarországgal szemben korántsem jóindulatú szlovák kormányfőhöz is eljutott. Nyílt titok, mi az egyházi iskola folállását támogattuk, ám, mint tudomásunkra jutott, a témával foglalkozó példányainkat a világnézetileg semlegesek fölvásárolták és elégették. Hogy jó helyre adtuk voksunkat, ez a levélváltás is bizonyítja. Azt írja ugyanis a világnézetileg semleges megbízott igazgató, Nagy Ferenc, hogy a világnézetileg semleges iskolában a hitoktatás megszervezésére Pásztor Győző kanonokot kérte fel. Ezt az eljárást olyan cinikusnak, szemforgatónak, látszatkeltó'nek tartom, amilyet csak egy olyan világnézetileg semleges személy képes elkövetni, akinek semminemű erkölcsi érzéke nincs. Hogy egy hasonlattal érthetővé tegyem, számtalan cikkben fejeztem ki nemtetszésemet a Nép- szabadságban megjelent írásokról, tehát példátlanul cinikus lenne az a népszabadságos szerkesztő, aki annál a lapnál kínálna számomra bármilyen státuszt Nagy Ferenc levele egyértelműen sugallja: a zsákban szög van, amelyik, mint tudjuk, előbb-utóbb kibújik. A Nagy Ferenc zsákjából most kibújt Vödrös Attila A reklám helye A reklám, azon túlmenően,' hogy a kereskedelem és műsorpolitika fontos része, eléggé sok helyet foglal el úgy a televízió adásai során, mint a napi- és hetilapok oldalain. Sokszor az embernek már az a benyomása támad, hogy reklám nélkül nincs semmilyen érdemleges műsor a tévében, és már nem is napi-hetilap az, amely nem reklámoz valamilyen terméket akár jó, akár rossz, akár elavult, akár ízléstelen. Ilyen például a politikai reklám kategóriájában a pártok, vagy azok szimbolizmusai, vagy akár vezetőinek reklámozása, „népszerűsítése”. Az MSZP például már odáig elment, hogy például BÉKÉT, BIZTONSAGOT! igézve rányomatta a gyufásdo- boz címkéjének helyére a vörös szegfűt. Az ötlet nem rossz, csak a kivitelezés ízléstelen, mert tolakodónak, önmutogatóngk hat. Aztán vegyünk egy másik példát: Itt van például a hetente megjelenő független családi hetilapnak nevezett Szabad Föld újság, melyben öt-hat oldalon keresztül találkozik az olvasó különféle reklámhirdetésekkel, ami igazából a direkt reklámcélú újság témája lehetne. Nem kivétel a Kincses Kalendárium sem, ahol politikusokat „népszerűsíteni”, érdekes módon, a tíz politikus közül kilenc ellenzéki. Elgondolkodtató, hogy például ez a valamikori kedvelt, leginkább a vidék polgáraihoz szóló naptárkalendárium átcsúszott az ellenzéki oldalra, és a koalíciót ostorozok táborába szegődött. Horn Gyula úr a 196. oldalon, portréjával díszített cikkének utolsó előtti bekezdésében így ír: „De sorsunkat inkább bízzuk azokra, akik tudják, mit kell tenni, és hogyan!" Na tessék! Ez aztán világos beszéd! Bízzuk tehát magunkat a piros szegfűvel menetelő „szakember” csapatra, akik majd megmutatják, hogy mit kell tenni, hiszen mögöttük van negyvenöt év tapasztalata. De mit mondhatunk mi erre? Köszönjük, nem kérünk belőle! Elég volt! De elégnek kell-e már lenni közéletünkben is úgy az írott, mint az elektronikus sajtó szűnni nem akaró ellenzéki dicsőítésének, és a koalíció szapulásának. —SzerinFeYn áínédiumokban ma sokkal több helyet kapnak az ellenzékiek, mint például a kormánypártok! Akkor miért zúg az ellenzék, hogy nem kapnak helyet, nem jutnak szóhoz, „nem tudnak szólni a néphez”?! Amint látjuk, tudnak szólni, szólnak a gyufásdobozon, a Kincses Kalendáriumban, a Szabad Földben,-a Nap Tv-ben, a Falu Tv-ben. Csakhogy a szavuk eljut-e azokhoz, akiknek szánták, amikor megjelenik valamelyikük fizimiskája a képernyőn, nem csukják-e le a készüléket, mert téygt,pézni nem kötelező. Pusztai József Tápiószecső HISTÓRIA Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdacímtára 1897-ból (IX.) A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igásszekér Szarvasmarha Ló Sertés Juh Pilisi alsó járás Bia Özv. Mettemich-Winneburg Richardné herezegné 5619 > 179 88 986 44 A 1598 Budaörs Frank István és Wenczl Antal 150 5 5 7 4 12 Nagytétény Kray Ferencz 182 5 4 6 3 200 Lővy Mór 1398 30 20 368 12 15 970 Páty Herczfeld Ignácz 165 ’ 6 4 19 9 Várady Sándor 522 22 11 112 7 9 — Perbál Kiinger Lőrincz, Bodiz László 254 4 3 6 5 10 38 M. kir. korona uradalom 142 4 2 2 5 ____ T elki Rickschman János, Paxán János 101 4 3 5 7 11 Tinnye Gremsperger József, Simontsits Aranka 111 2 2 3 2 3 Hoblik Aladár és Mária 143 7 5 18 6 17 ____ Horváth Kálmán 220 5 4 14 5 7 — Horváth Géza 141 — — — — — ____ P ohl Rezső és Sándor 346 8 8 25 15 3 112 Vásárhelyi Géza 295 9 7 14 8 14 240 Tök Darányi Ignácz dr„ Darányi Béla 1436 24 15 66 9 1 1100 Törökbálint Reitter Rudolf 1696 33 25 118 33 14 1247 Zsámbék Madarász Józsefné 283 2 1 2 5 Breuer Ármin 102 6 4 8 8 3 ____ Er icker János 104 2 2 4 2 ' 4 ____ i d. Lugmayer Antal Ili 3 4 11 5 5 — Lugmayer Ferencz 110 3 3 7 7 6 1 Madarász Józsefné 405 — — — — ____ ____ I X. Pilisi felső járás Boros-Jenő Krausz Ferencz, József főherczeg 120 2 3 Csobánka Ehleiter György 175 6 8 14 6 11 Schwarczmann Sebestyén 111 2 4 5 4 3 50 Hidegkút özv. Steinbach Károlyné 504 4 4 21 4 2 özv. Szabó Albertné 109 3 3 9 4 3 — özv. Vári Szabó Antalné 166 2 2 5 4 5 ____ Nagykovácsi Tisza Lajos gróf 3045 9 9 40 6 14 360 Pilis-csaba József főherczeg 2532 Katzenberger János, Simonsics Jenő és Aranka 150 1 2 2 2 5 Molenda Károly és Rezső, József főherczeg 285 8 7 20 9 9 250 A töldbirtok tulajdonosa A földbirtok Eke Igás- Szarvas- Ló Sertés Juh összterülete (kát. h.) szekér marha Pilis-szántó Boross Károly, Margit és János Boross Pálné örökösei,' Lithvay Mátyásné Láng Györgyné Lithvay Mátyásné Pócs-megyer Angyal Gyula Breuner Ágost gróf örökösei Szalay Róza Szitányi Ödön Pomáz Berger Izsák Konkoly-Thege Erzsébet, Miklós, Irén és Imre Laszlovszki Béla, Gellén testvérek Luppa Péter, Szvetozár és Vidor Mares Mór id. és ifj. Podmaniczki I. Podmaniczki Gyné. br.nő Radvánszky Albertné bárónő Teleki Tibor gróf Tregele Jakab Wohl György Solymár Karácsonyi Comillo gróf Schaffer Bemát Sziget-monostor Vancsó Gyula Visegrád M. kir. koronauradalom 533 1 5 — 2 — — 493 279 289 18 16 68 21 8 — 1 3 7 2 3 — 171 1825 121 5 5 13 2 2 — __ 1 __ __ z z 4 25 15 11 96 7 — ■ — 108 6 8 36 7 — — 303 3 2 5 2 8 300 267 2 1 30 5 — — 1409 21 25 53 12 24 300 854 7 4 28 ^6 7 — 615 6 6 20 4 8 _ 979 18 16 56 2 — 780 2288 16 15 81 9 — 400 383 20 7 44 8 — — 157 2 2 11 3 7 — 222 __ 3 1 6 _ 107 7 8 19 12 1! 60 315-1 1 4 2 — — 5819 __ __ — __ __ __ A közgyűlés állásfoglalása 1860-ban az Októberi Diploma kiadását követően ismét megnyíltak az országban a politikai élet intézményeinek kapui. Az elsők között Pest vármegye élt ezzel a lehetőséggel: december lö-én összeült a közgyűlés. A főis- páni helytartóvá kinevezett gróf Károlyi István ünnepélyesen megújította a megye kormányzására még 1848-ban tett esküjét: „Elfoglalom tehát újra azon helyet, melyen 12 gyászos év előtt működtem, —• akkor, mint most, az 1848-i törvény volt jelszavam” —j mondta. A közgyűlés Nyáry Pál, gróf Ráday Gedeon, báró Podmaniczky Frigyes, Ivánka Imre és Szentkirályi Móric személyében bizottságot küldött ki nyilatkozat szerkesztésére. Az elkészült nyilatkozat leszögezte: a vármegye a 48*as törvények alapján szervezte újjá önmagát, a törvények szabta úton kíván haladni A független felelős magyar minisztérium helyére állított kormányszékek törvényességét nem ismeri el. A nyilatkozat deklarálta, hogy céljának „a jogilag soha meg nem szüntethetett 1848-i alkotmány tényleges visszaállítását tekinti’! A megye egyhangúlag fogadta el az állásfoglalást. A nyilatkozat mellett a gyakorlati teendőket is megkezdte Pest vármegye. Az önkényuralom alatt eltiltott ügyvédeket visszahelyezte jogaikba, a pénzkészleteket átvette, vagyis megkezdte „közjogi, közigazgatási, bíráskodási és végrehajtási alapjogainak gyakorlását Pogány György
