Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-10 / 288. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER 10., PENTEK Észak-Korea Nem sikerült a hétéves terv Oroszország választ A Koreai Munkapárt Közpon­ti Bizottsága nyíltan elismer­te, hogy nem teljesült a har­madik — 1986—1993. közöt­ti — hétéves terv. Ennek okát a pártvezetőség „az imperia­lizmus előretörésével és más bonyolult külpolitikai ténye­zőkkel” magyarázta. Mind­ezek ellenére „az ország jövő­je ragyogó és optimizmusra ad okot” — írták a phenjani újságok. A pártfórumon első­sorban a hétéves terv végre­hajtása, és a gazdaság további fejlesztésének az irányvonala (Folytatás az 1. oldalról) — Példának okáért, pol­gármesterek lehetnének? — Jelen javaslaton a képvi­selővé válás útját zárná el elő­lük. De terveim szerint a jö­vőben a polgármesterekre és az önkormányzati képviselők­re is kiterjeszteném a kört. — Mi késztette a törvényja­vaslat kidolgozására? — Meggyőződésem sze­rint ezek a személyek, illetve szervezetek viselik leginkább a felelősséget erkölcsi és poli­tikai értelemben egyaránt az elmúlt önkényuralmi rend­szer törvénytelenségeiért, a szabadságharc leverése utáni megtorlásért. Csak emlékez­tetnék rá, az ellen a forrada­lom és szabadságharc ellen léptek fel tevőlegesen, amely­nek emlékét a szabadon vá­lasztott Országgyűlés első­ként iktatta törvénybe. Hi­szen ne felejtsük el, azok az októberi és novemberi napok a második világháborút köve­tően az első alkalommal ad­ták vissza önbecsülését a nemzetnek. Az angol parlamentben jól látható helyen ez a felirat ol­vasható: Itt a nemzet jogai­nak őrei ülnek. A mi történel­münkben a törvényjavasla­tomban említettek súlyosan sértették a nemzet jogait — jogot a szabadsághoz, a füg­getlenséghez, a demokráciá­volt napirenden. A központi bizottság hírül adta, hogy „Az ország jövője ragyogó és opti­mizmusra ad okot”. Felszólí­totta továbbá a lakosságot, hogy határozottan álljon ki a szocializmus koreai változata mellett, és hogy győzedelme­sen fejezze be a koreai forra­dalmat. „Mindazonáltal a párt által helyesen kidolgozott irány, és a lakossági lelkesedés révén nagyszerű eredmények szület­tek” — írják beszámolóikban a phenjani újságok. hoz —, hiszen pontosan ezen törekvések ellen léptek fel. Ezért a közéleti és erkölcsi tisztességet is jelképező Or­szággyűlésnek ők ne lehesse­nek tagjai. — Ellenzéki körökben dí­vik azt állítani, hogy az el­múlt bő három esztendőben a koalíciós pártok úgynevezett ideologikus törvények megho­zatalára fektettek hangsúlyt. Csak emlékeztetőül: Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterel­nök-jelöltje is ezt nyilatkozta a napokban. Az Ön törvényja­vaslatára elfogadja ezt a jni- nó'sítést? — Ebben a parlamenti cik­lusban mintegy háromszázöt­ven törvényt alkotott az Or­szággyűlés. Ezek döntő több­sége gazdasági, szociális, kul­turális, ha úgy tetszik pragma­tikus jellegű jogszabály. Amit az ellenzék ideologikus­nak minősít, például az igaz- ságtételi törvénykezést, az va­lójában az erkölcsi megúju­lást szolgálja, úgy, hogy fel­tárja történelmünknek meg­másíthatatlan tényeit. Ahhoz, hogy megszülessen a társadal­mi megbékélés, amire bizo­nyítottan szükség van, törté­nelmi traumáinkat fel kell dolgoznunk. Ha egy közös­ség azt látja, hogy égbekiáltó bűnöket jogi következmé­nyek nélkül lehet elkövetni, akkor egy egész nemzet igaz­Oroszország új parlamentet vá­laszt vasárnap, miután az ősz elején a szovjet időkből Jelcin által megörökölt törvényhozás és az elnök hatalmi szembenál­lása a polgárháború szélére so­dorta az országot. Vajon mi­lyen lesz a két és fél hónapos elnöki kormányzás után az újra­kezdés? Lehetséges-e parla­menti demokrácia Oroszország­ban a Jelcin környezete által is bevallottan erős elnöki hatal­mat előirányozó új alkotmány árnyékában, s nem lesz-e a par­lament egy tekintélyuralmi rendszer szükséges díszlete csu­pán, amely az eddig is működő rendszer szalonképessé tételé­hez szükséges. Más megközelí­tésben: nem jut-e az új parla­ment is az elődje sorsára? Lehetne sorolni vég nélkül a kérdéseket, ugyanis nehéz elő­re jelezni az oroszországi sza­vazás kimenetelét. Igazából csak a választások után, a tör­vényhozás összetételének isme­retében, de még inkább a parla­ment működésének folyamatá­ban derül majd ki, hogy mi­lyen fejlődési pályára áll az ed­digi története folyamán mindig is csak önmagával mérhető Oroszország. Egyelőre ugyanis fölöttébb kérdéses, hogy az eu­rópai értelemben vett demokra­tikus hagyományok hiányában képes-e, és főként alkalmas-e arra Oroszország, hogy egyik napról a másikra parlamenti de­mokráciává váljon. Arról van ugynais szó, hogy a most kialakítandó de­mokráciát — akárcsak Nagy Péter óta már többször — ez­úttal is „felülről” vezették be. Mint már annyiszor, az orosz történelemből állandóan visz- szaköszönő „csrezvicsajscsi- na” (szabad fordításban: egy­fajta rendkívüli helyzet) állt elő a parlament szétkergetése, illetve szétlövetése után. En­nek legnagyobb buktatója vi­szont éppen az volt, hogy az elnöknek a hatalomhoz fog­gal-körömmel ragaszkodó kör­nyezete alakította ki a játék- szabályokat, kezdve az alkot­mánytól a választási szabályo­kig. A választási kampány eb­ből adódó egyik legfőbb voná­sa éppen az, hogy az elnöki csapatként is jellemzett hatal­mi elit, csaknem bizonyosan meghatározó szerepet fog ját­szani a választásokon, s ennek folytán könnyen a kormány egyfajta ’’fiókhivatalává”, en­gedelmes eszközévé válhat a parlament. A nagyvilág hírei ^ Nyolc rendőrt öltek meg szerdán egy lövöldözésben az Algírtól 20 kilométerre délkeletre iévő, az iszlám fundamentalizmus egyik fészkének számító Szidi Mu- szában. * A francia alkotmányta­nács csütörtökre virradóra érvénytelenítette az egyik legnépszerűbb szocialista politikus, Jack Lang parla­menti mandátumát A tes­tület több mint fél évvel a tavaszi törvényhozási vá­lasztások után hozta meg ítéletét arra hivatkozva, hogy választási kampányá­ban Lang túllépte a megen­gedett költségkeretet A Japán Szociáldemokra­ta Párt fontosabbnak tartja a hétpárti kormánykoalíció ha­talmon maradását és ezért a rízspiaci szabályozással kap­csolatos ellentétek miatt sem lép ki a koalícióból — közöl­te a párt főtitkára a szenátus szociáldemokrata párti képvi­selőivel. * Csütörtökön nem jelent meg a Borba, az egyetlen valóban ellenzéki hangvéte­lű belgrádi napilap. Az új­ság — az egész szerbiai saj­tóhoz hasonlóan — nagy pénzügyi nehézségekkel küzd, amellett a hatóságok is mind nehezebben tűrik el az ellenzéki irányvonalat. Guruló dollárok Zsivkov a bűnös Tíztől harminc évig terjedő sza­badságvesztésre ítélhetik Tó­dor Zsivkovot, amennyiben bű­nösnek mondják ki a guruló dollárok ügyében indítandó bí­rósági perben. Bulgáriában már több mint egy évvel ezelőtt bejelentették, hogy egyedül Todor Zsivkovot vonják felelősségre azért, mert ebből az országból is jelentős összegeket utaltak át ahhoz a moszkvai alaphoz, amelyből különféle kommunista pártokat támogattak. Bár a bolgár sajtp már jó elő­re beharangozta, csütörtökön mégsem vezették elő a 83. élet­évében járó expolitikust a szó­fiai főügyészségre. Zsivkov magas vérnyomása miatt uno­kájának a Vitosa-hegy lábánál fekvő villájában maradt, s csak ügyvédje jelent meg a fő­ügyészségen. A vádirat szerint Todor Zsivkovot több mint 22 millió valuta leva eltulajdonítá­sával vádolják, amelyet Bulgá­riából 20 év alatt utaltak át Moszkvába. Zsivkov egyébként várja a legfelsőbb bíróság fellebbvi- teli tanácsának a döntését ab­ban a perben, amelyben több mint egy évvel ezelőtt hét évi szabadságvesztésre ítélték jogtalan előnyök biztosítása miatt. Husák megsértó'dött Mitterrand Prágában Tegnap Prágába érkezett Fran­cois Mitterrand francia köztár­sasági elnök. A látogatás első program­pontjaként „évfordulós ebédet” adtak a francia nagykövetsé­gen: Mitterrand az egykori csehszlovák demokratikus el­lenzék néhány olyan tagjával — köztük Václav Havel, jelen­legi cseh köztársasági elnökkel — ebédelt együtt, akikkel öt évvel ezelőtt is találkozott, ak­kori prágai látogatása során. (A francia államfő 1988 decem­berében Gustáv Husák akkori csehszlovák elnök meghívásá­ra látogatott Prágába, s a hiva­talos vendéglátók alaposan megsértődtek, amikor Mitter­rand ragaszkodott ahhoz, hogy beiktassanak a programba egy villásreggelit a legnevesebb el­lenzékiekkel.) Francios Mitterrand a nap fo­lyamán külön megbeszélést is folytat Havel elnökkel, majd ta­lálkozik Václav Klaus kor­mányfővel. Ezután — Havellel együtt — ünnepélyesen meg­nyitja a prágai Francia Intézet felújított épületét. Az intézet­ben rögtön egy nemzetközi sze­minárium is kezdődik, „Pá­rizs—Prága: értelmiségiek Eu­rópában” címmel. MAGYARORSZAG Beszélgetés Gáspár Miklóssal Nem torzulhat a nemzet igazságérzete ságérzete torzulhat el. Ilyen esetben még annak a kérdés­nek is létjogosultsága lehet: érdemes egyáltalán becsülete­sen élni? A mi számunkra el­fogadhatatlan, hogy bárki is egybemoshassa az üldözőt az üldözöttel. Nem lehet közöm­bös, hogy a felnövekvő ifjú­ság tiszta erkölcsi kategóriák­ban gondolkodhat-e vagy sem. , —Ha javaslatából törvény születik, elképzelhetőnek tű­nik, hogy a választások kime­netelét befolyásolja. Arra gondolok, hogy a jelenlegi baloldal, deklarálhatja ma­gát akár szociáldemokrata jellegűnek is, több országo­san ismert személyiségét érintheti ez a jogszabály. Le­hetséges, hogy szinte lefejező­dik a baloldal? — Azt nem tudnám meg­mondani, hogy mondjuk az MSZP-ből hány személyt érintene a megszületendő tör­vény. Mindenesetre ország- gyűlési képviselő a hatálya alá tartozó körből senki nem lehet. Tény: előzetes számí­tást nem végeztem, és javasla­tom nem irányul egy bizo­nyos párt, esetleg pártok el­len. — A hosszúra sikeredett or­szággyűlési és alkotmányos- sági vita, huzavona után ha­tályba lépett az emberiség el­len elkövetett bűncselekmé­nyek felelőseinek jog útján történő elmarasztalása. Bár végül is a kormány tervezeté­től született meg a jogsza­bály, vitathatatlan az Ön sze­repe a büntethetőség kimon­dásában. Hogyan értékeli az ügyészség eddig foganatosí­tott intézkedéseit? — A kormány által benyúj­tott javaslat valóban a Keresz­ténydemokrata Néppárt kon­cepcióján alapult. A parla­menti vitában elsőként hív­tam fel a figyelmet arra, hogy 1956-ban háború volt, s ezért az akkor elkövetett há­borús és emberiségellenes bűncselekmények nem évül­nek el. A KDNP sokat tett azért, hogy a mára megkezdő­dött nyomozások minél ered­ményesebbek és gyorsabbak legyenek. Emlékeztetőül említem: még az igazságtételi törvény elfo­gadása előtt Jobbágyi Gábor kereszténydemokrata egyete­mi tanár barátommal feljelen­tést tettünk a mosonmagyaró­vári sortűz elkövetői ellen. Akkor az ügészség elutasítot­ta ugyan a büntetőeljárás meg­indítását, de röviddel később tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, majd ezt, ugyancsak a KDNP ösztönzésére, más sor- tüzek esetében is megkezdte. Ezek a tényfeltáró vizsgálatok mostanra büntető eljárássá ala­kultak át. Nem szorul magya­rázatra, hogy ez az előzmény jelentősen meggyorsítja az ügyészi munkát. Az ügyész­ség eddig tett lépéseit kielégí­tőnek tartom, bár vélemé­nyem szerint már 1990-ben magától intézkednie kellett volna az igazságügyi szerv­nek a sortüzek tényfeltárása érdekében. Remélem, hogy kellő alapossággal és lelkiis­meretességgel tárják fel az ösz- szes sortűz körülményeit. — Egy ország stabilitásá­ban kulcsszerepet kap a jog- biztonság. Miként az is, hogy a külföldnek milyen képe ala­kul ki róla. Köztársasági elnö­künk az olasz La Stampa című újságban közölt nyilatkozata máig el nem nyugodott hullá­mokat vetett. A Magyar Igaz­ság és Elet Pártja vizsgálóbi­zottság felállítását javasolta a parlamentben, annak tisztázá­sára, hogy valójában mit is nyilatkozott a köztársasági el­nök. A parlamenti többség ezt az elképzelést nem támogatta, de a kereszténydemokrata kép­viselők többsége igen. Milyen újabb lépésekre számíthatunk az ominózus cikk hátterének tisztázása ügyében. — Az újabb megtehető lé­péseken még gondolkodunk. Mindenesetre személy szerint az a véleményem — a kivizs­gálást szorgalmazó indífványt megszavaztam —, elfogadha­tatlan, hogy a köztársasági el­nök, aki az egész országot szimbolizálja és pártok felett áll, egy külföldi lapnak adott interjúját követően nem kí­vánja megjelenése előtt a kéz­iratot áttekinteni. így nyilván­valóan könnyen ellenőrizhető lett volna az abban leírtak hi­telessége. Felettébb érthetet­len, hogy nem kifogásolja sza­vainak esetleges elferdítését és ezáltal Magyarország rossz hírének keltését a világ­ban. Mindenképpen szüksé­ges tehát tisztázni, hogy mi hangzott el azon a beszélgeté­sen. Ha pontosan adta vissza az olasz lap Göncz Árpád sza­vait, akkor véleményem sze­rint az elnök úr politikai hi­bát vétett, ugyanis Magyaror­szág jó hírnevén esett csorba. A köztársasági elnöki méltó­ság pedig nem pusztán az or­szág jó hírnevének teljes körű védelmét feltételezi, hanem kifejezetten emelését kívánja meg. Németh Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom