Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. DECEMBER L. SZERDA 13 Kutyaház Í Nem először fordul t elő, hogy a „mucsai” \ tömeg, a plebs jósze­rivel nem is tud vala­mely történésről, de a „Buda­pesten állomásozó nyugati diplomaták” már össze is rán­colták szemöldökeiket és ej- nye-bejnyéjüktől hangos az éter! A „Vasárnapi Hírek” no­vember 21-i számának 5. ol­dalán a „Politikai kulisszatit­kok” című magasröptű olvas­mány homlokterében „Kutya­háziak” alcím alatt, egy ilyen esemény áll a fókuszban... Lezsák Sándor állítólag eme gyűjtőszót használta no­vember 19-én (pénteken) a politikai ellenzék egészére. A derék „nyugati diplomaták” állítólag „nehezen értették meg” e szó jelentését, de ami­kor megértették, egyből ag­gódni kezdtek a választási kampány eldurvulása miatt! Ezenkívül az is érdekelte külképviseleti urainkat, hogy Lezsák ominózus kijelentésé­ről van-e „hiteles magnóka­zetta” felvétel!? Úgy látszik, a diplomaták ismerik már barátaik „hiteles originál” — bizonyítékait! Miről is van szó? Egy képze­letbeli dráma címével élve: Palota(pincsi) forradalom van Kutyaházán... Csodálha­tó-e, ha Lezsák Sándor (MDF-ügyvezető elnök, a chartás-humerpacsirta okán, költői eszközökhöz folyamo­dott? Balaskó Jenő (Agyas Bu- bu) népszerű „hőse”: Kutya­házi Zivatar ihlette nyilván, a legkevésbé sem indokolatlan, gyűjtőszó használatára. Egyébként is — enyhén szólva — szelektív ízlésű le­het az a „nyugati diplomata”- kar, amely csupán az Antall József betegségét megcélzó „humor” tömkelegé miatt, ad­dig még sosem aggódtak sem­minemű eldurvulási tenden­cia okán! Ezekről jobb érzésű körök­ben nemigen gyűjtöttek „do­kumentumokat”, hagyták azo­kat elrohadni a szellemtelen szemetek trágyadombján. Végül is olyan chartás esz­közök, mint „mérgezett kol­bász, vadászfegyver, furkós- bot” a politikai ellenfelek ki­iktatására emberi környezet­ben nem pattanhatnak ki szür­keállományú agyakból, ilyen alomra a „Kutyaháza”, ma­gyar enyhe, toleráns kifeje- zés! Brezovich Károly Vác Születésnapot ünnepeltünk # November 5-én Szen­tendrén a Püspökma­jor lakótelepi óvodá­ban szakmai napot (ki­állítást, vásárt, kézműves bemu­tatót, népzenei műsort) tartot­tunk. Óvodánk alapításának tizen­öt éves évfordulója alkalmából bemutattuk a fejlődést és jele­nünket. Az egész napot magába fog­laló program megtervezésénél célunk kettős volt. Egyrészt, hogy az óvodánk­ban folyó munka bemutatásán keresztül a hagyományőrzés ápolásáról képet adjunk. Más­részt, hogy a természetes anya­gokból készült bútorok, haszná­lati eszközök, játékok hogyan il­leszkednek a lakótelepi környe­zetbe, és hogyan teszik hangula­tossá, otthonossá az óvodai éle­tet. Szakmai napunkra az ország különböző helyeiről meghív­tunk kollégákat, akik mintegy száztízen jöttek el. Néhány is­mert szaktekintély sajnálatunk­ra nem tisztelt meg bennünket érdeklődésével. A rendszerváltással megnőtt az óvónői önállóság, és annak szabadsága, hogy egyéniségünk­nek, érdeklődésünknek, felké­szültségüknek megfelelően vá­laszthassuk meg a módszereket, és a csoportban végzett munka profilját. Nálunk minden foglal­kozást átsző a hagyományőrzés, mely 1983-ban megkezdődött Papp Kornélia kezdeményezésé­vel, akihez közel álltak a népi élet hagyományai, hiszen gyer­mekként átélte mindennapjait. Az óvodában azért vagyunk va­lamennyien követői, mert úgy érezzük, hogy a mondókák, éne­kek végre helyére kerülnek, tar­talmat kapnak a különféle népi játékokban. Például a vásári já­tékban az almaárus és vásárló szerepe kapcsán a gyermekek megélhetik ezt az „élethelyze­tet”, és az ezt követő énekes já­ték (Hej a sályi piacon...) tartal­mat ad ennek a tevékenység­nek. A játékok megtervezésé­nél, az anyaggyűjtésnél termé­szetesen minden esetben érvé­nyesül az óvónő önállósága. Abban a szerencsés helyzet­ben vagyunk, hogy nem messze tőlünk van a Szabadtéri Népraj­zi Múzeum, ahonnan Hegyi Füs­tös Ilona múzeumpedagógustól sok segítséget kapunk hagyomá­nyaink megismeréséhez. A mi dolgunk már csak az, hogy a meglévő ismereteket „átte- gvük” óvodás szintre. Gyermekcsoportjaink rend­szeres látogatói a falumúzeum­nak, ahol természetes környezet­ben eljátszhatnak egy-egy népi játékot, és ahol kipróbálhatják a különböző népi mesterségeket (például nemezelés, gyertyamár­tás). Nagy segítséget jelent mun­kánkban, hogy négy éve műkö­dik hagyományőrző munkakö­zösségünk, ahol az elméleten túl, a gyakorlati, manuális mun­kákban is újabb fogásokat sajátí­tunk el a különféle használati tárgyak, játékok elkészítésében. Munkaközösségünk létszá­ma egyre gyarapodik, már kez­dő- és haladó csoportban folyik a munka. A tavalyi évet leszá­mítva, amikor pályázati pénz­ből finanszíroztuk a kézművese­ket, vásároltuk meg a szükséges anyagokat, mindvégig önköltsé­ges alapon vettünk részt a mun­kaközösségben. Létrehoztunk egy alapít­ványt, amelynek induló tőkéjét szülői támogatás képezte, ké­sőbb néhány szponzor segítségé­vel gyarapodott az összeg. Úgy gondoltuk, hogy az ala­pítvány pénzét csak úgy tudjuk növelni, ha magunk is különbö­ző tevékenységekkel hozzájáru­lunk. így alakult meg bábkörünk. Saját óvodásainkon kívül más óvodák gyermekeinek, volt óvo­dásainknak (ma már kisiskolá­sok) is bemutattuk a népmesék­ből álló műsorainkat. Megalakí­tottuk népdalkörünket (neve: Fi- libili), ahol eleinte csak saját örömünkre énekelgettünk, de már meghívtak bennünket sze­replésre a falumúzeumba, Vi- segrádra a nyugdíjas erdészek találkozójára, sőt még fiatal kol­léganőnk esküvőjén is részt vet­tünk, ahol az alkalomhoz illő népdalcsokorral kedveskedtünk az ifjú párnak. Figyelemmel kísérjük a pá­lyázati lehetőségeket, igyek­szünk mind több pályázatot be­adni. Már hagyományá vált a na­gyobb ünnepek előtti vásárok megrendezése, ahol a gyerme­kek, szülők által ízléses, termé­szetes anyagból készült haszná­lati dísztárgyakat kínálunk meg­vételre. Az innen származó be­vételből egészítjük ki csoport- szobáink bútorzatát, a különféle természetes anyagból készült já­téktároló edényeket, eszközöket. Alapítványi pénzből vásárol­juk, jutányos áron a Pilis Erdő- gazdaságtól a faanyagot, mely felhasználásával szinte teljesen átalakult udvarunk. A balesetve­szélyes mászókák helyébe ízlé­ses, esztétikus famászókák, fajá­tékok kerültek. Fekete Miklósné vezető óvónő Szentendre HISTÓRIA Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdacímtára 1897-ből (I.) A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igás­szekér Szarvas­marha Ló Sertés Juh Kecskeméti alsó járás A bony Altmann Rozália 273 10 8 38 8 30 28 Altmann Sámuel, Czeczilia és Lujza 159 9 9 32 13 32 Antos István, Polgár Mihály örökösei 335 5 6 32 11 49 6 Antos János 476 12 11 60 24 169 — Szapáry István gróf 776 26 — 155 15 — — Özv. Blaskovics Albertné 694 12 10 95 7 83 4 Lavatka Béla 586 18 13 66 22 4 — Gaál Gyula, Nemeshegyi József 294 13 8 49 6 13 1 Goldsmith Lipót, Kopeczky Mómé és Berta 357 8 6 42 6 33 Gullner Gyula, Vigyázó Sánbdor gróf, Sivó Gyuláné 1458 30 17 136 49 413 Harkányi Frigyes báró 3596 196 79 573 46 150 1932 Hay Mihály 3555 26 22 222 18 — 3030 Kemács Ferencz 104 3 4 14 5 16 — Kemács István. Óvári Sándor 160 2 4 18 3 — — Kopeczki Lipót, Vörösmarty Károly, Kuthy Lajosné 165 4 5 25 9 23 _ Kostyán József 363 14 8 60 10 11 — Kufler Rezső 341 15 8 98 8 29 — Laczkó Pál, Bémer Emilia bárónő örökösei 131 3 3 15 5 42 Hay Amália 412 17 12 68 14 84 — Farkas Antal 105 3 3 20 4 13 — Márton Ferencz, abonyi közbirtokosság 296 5 4 36 8 25 Neppel Ferencz, Vida Istvánná 549 13 10 76 13 109 — Özv. Novák Tobiásné, Novák Lajos, Szánthó Elekné stb. 128 I 2 11 3 3 Ubeli Vilmosné 392 12 11 105 19 74 — Politzer Rudolfné örökösei 247 6 7 39 3 30 — Richter Áron 265 12 7 63 3 — — Sallai Ignácz 104 2 3 15 2 — 1 Schweiger Lajos 591 28 16 50 29 32 — Sivó János 195 3 5 68 2 12 — Sivó Jenő 206 28 12 33 15 54 — Sivó Miklós, Polgár Mihály örökösei 1403 26 13 101 25 21 Szily Stefánia 113 4 3 18 3 17 — Negyedi Ferenczé 251 2 2 12 ­4 — — Thaly Elek 108 5 3 21 5 — — Vigyázó Sándor gróf 113 — — — 2 — — Navratil Imre dr. 270 12 8 72 14 26 — Jászkarajenő Ádám András 114 2 2 10 4 3 Badari János 109 2 3 17 3 16 16 Győré Mózes, Misey Imre 259 7 7 60 9 20 — Jáger János 268 3 4 41 4 36 150 Kecskés János 106 2 3 10 2 12 — A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igás­szekér Szarvas­marha Ló Sertés Juh Lipthay György, jászkarajenői r. k. egyház 495 12 12 79 12 33 Mala István örökösei 147 5 4 19 4 46 . -----­R igó Gyuláné, Töröcsik József 264 7 6 20 6 13 — Id. Szabó Sándor, Rimócsi Sándomé 360 11 5 38 6 Ifj. Varga István 134 3 2 10 6 21 — Kocsér Bátor Gábor, Bátor József örök.. Basa Andrásné 196 2 2 12 3 12 Bátor Joachim 260 3 5 64 10 48 3 Demeter Mihály 121 2 2 21 4 18 6 Dósa Imre 407 7 6 54 6 10 — Dósa Pál, Dósa Julianna és Mártha 126 5 3 26 6 27 9 Gulyás Mihály, Kálmán Miklós 102 2 2 8 3 2 . -----­H uszár László 164 3' 4 36 5 3 — Király István, Gulyás István 116 2 2 15 7 19 12 Kis János, Kőházi Péter, kocséri r. k. egyház 110 2 3 22 11 20 Mihályi P. Menyhért 132 3 4 31 3 5 4 Vágó Ignáczné, Steiner Farkas 268 4 4 38 — 1 — Urbán M. Miklós, Rapi András 145 2 4 26 2 22 — Tápiógyörgye Csillag Gyula, báró Prónay-féle hitbizomány 864 18 11 76 16 34 Báró Prónay-féle hitbizomány 699 15 10 110 10 25 670 Györgyei Illés 5672 186 94 885 45 929 2377 Báró Prónay Gábor-féle hitbizomány 2601 24 18 252 6 149 1721 (Folytatjuk) Per Nagykőrösön Gróf Pálffy Miklós nádor, a vármegye főís- a menedékhely jogát, a származás jogát és pánja 1719-ben leirattal fordult a várme- a keresztényi könyöriiletességet, elvette gyéhez, miszerint vizsgálják ki Balogh 1st- marháikat, legeltetési károkozás és adótar- ván özvegyének, Faj.szí Ányos Évának a tózűv”címén. A vizsgálat kiderítette, hogy panaszát Nagykőrös ellen. A vármegye valóban érték Kőröst legeltetési károk, de 1719. december 1-jén foglalkozott az ügy- a kérdéses helyen, Kécske-puszta Kából gyei. A vizsgálat megállapította, hogy szá- és Szakalos részein, nem is ők legeltettek, mos egykori jobbágy — akiket Nagykő- hanem az inokaiak. Ellenük viszont nem rös urai, a Forgácsok és a Keglevichek fel- indítottak eljárást Nagykőrösön. Ezt a szabadítottak — a Rákóczi-szabadság- tényt megerősítette az inokai földesúr, harc idején Abonyba költözött. Az átköltö- Nagyjeszeny Jeszenszky Miklós és Barta Já- zés akkor történt, amikor Szegedről kiin- nos ispán is. Ezért a nagykőrösi bíró nyil- dulva császári zsoldban álló rácok dúlták vánvalóan önkényesen járt el. Az alispánt a várost, vagyis 1708 szeptemberében. Az utasították, hogy a szoigabírák és az es- Abonyba költözőknek Kőrösön is maradt küdtek révén mérje fel a kárt és saját ha- birtoka, adót is Fizettek rendben. Azon- táskörében intézze el a viszály t, ban a körösi bíró ,figyelmen kívül hagyva Pogány György

Next

/
Oldalképek
Tartalom