Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. DECEMBER L. SZERDA 13 Kutyaház Í Nem először fordul t elő, hogy a „mucsai” \ tömeg, a plebs jószerivel nem is tud valamely történésről, de a „Budapesten állomásozó nyugati diplomaták” már össze is ráncolták szemöldökeiket és ej- nye-bejnyéjüktől hangos az éter! A „Vasárnapi Hírek” november 21-i számának 5. oldalán a „Politikai kulisszatitkok” című magasröptű olvasmány homlokterében „Kutyaháziak” alcím alatt, egy ilyen esemény áll a fókuszban... Lezsák Sándor állítólag eme gyűjtőszót használta november 19-én (pénteken) a politikai ellenzék egészére. A derék „nyugati diplomaták” állítólag „nehezen értették meg” e szó jelentését, de amikor megértették, egyből aggódni kezdtek a választási kampány eldurvulása miatt! Ezenkívül az is érdekelte külképviseleti urainkat, hogy Lezsák ominózus kijelentéséről van-e „hiteles magnókazetta” felvétel!? Úgy látszik, a diplomaták ismerik már barátaik „hiteles originál” — bizonyítékait! Miről is van szó? Egy képzeletbeli dráma címével élve: Palota(pincsi) forradalom van Kutyaházán... Csodálható-e, ha Lezsák Sándor (MDF-ügyvezető elnök, a chartás-humerpacsirta okán, költői eszközökhöz folyamodott? Balaskó Jenő (Agyas Bu- bu) népszerű „hőse”: Kutyaházi Zivatar ihlette nyilván, a legkevésbé sem indokolatlan, gyűjtőszó használatára. Egyébként is — enyhén szólva — szelektív ízlésű lehet az a „nyugati diplomata”- kar, amely csupán az Antall József betegségét megcélzó „humor” tömkelegé miatt, addig még sosem aggódtak semminemű eldurvulási tendencia okán! Ezekről jobb érzésű körökben nemigen gyűjtöttek „dokumentumokat”, hagyták azokat elrohadni a szellemtelen szemetek trágyadombján. Végül is olyan chartás eszközök, mint „mérgezett kolbász, vadászfegyver, furkós- bot” a politikai ellenfelek kiiktatására emberi környezetben nem pattanhatnak ki szürkeállományú agyakból, ilyen alomra a „Kutyaháza”, magyar enyhe, toleráns kifeje- zés! Brezovich Károly Vác Születésnapot ünnepeltünk # November 5-én Szentendrén a Püspökmajor lakótelepi óvodában szakmai napot (kiállítást, vásárt, kézműves bemutatót, népzenei műsort) tartottunk. Óvodánk alapításának tizenöt éves évfordulója alkalmából bemutattuk a fejlődést és jelenünket. Az egész napot magába foglaló program megtervezésénél célunk kettős volt. Egyrészt, hogy az óvodánkban folyó munka bemutatásán keresztül a hagyományőrzés ápolásáról képet adjunk. Másrészt, hogy a természetes anyagokból készült bútorok, használati eszközök, játékok hogyan illeszkednek a lakótelepi környezetbe, és hogyan teszik hangulatossá, otthonossá az óvodai életet. Szakmai napunkra az ország különböző helyeiről meghívtunk kollégákat, akik mintegy száztízen jöttek el. Néhány ismert szaktekintély sajnálatunkra nem tisztelt meg bennünket érdeklődésével. A rendszerváltással megnőtt az óvónői önállóság, és annak szabadsága, hogy egyéniségünknek, érdeklődésünknek, felkészültségüknek megfelelően választhassuk meg a módszereket, és a csoportban végzett munka profilját. Nálunk minden foglalkozást átsző a hagyományőrzés, mely 1983-ban megkezdődött Papp Kornélia kezdeményezésével, akihez közel álltak a népi élet hagyományai, hiszen gyermekként átélte mindennapjait. Az óvodában azért vagyunk valamennyien követői, mert úgy érezzük, hogy a mondókák, énekek végre helyére kerülnek, tartalmat kapnak a különféle népi játékokban. Például a vásári játékban az almaárus és vásárló szerepe kapcsán a gyermekek megélhetik ezt az „élethelyzetet”, és az ezt követő énekes játék (Hej a sályi piacon...) tartalmat ad ennek a tevékenységnek. A játékok megtervezésénél, az anyaggyűjtésnél természetesen minden esetben érvényesül az óvónő önállósága. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem messze tőlünk van a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, ahonnan Hegyi Füstös Ilona múzeumpedagógustól sok segítséget kapunk hagyományaink megismeréséhez. A mi dolgunk már csak az, hogy a meglévő ismereteket „átte- gvük” óvodás szintre. Gyermekcsoportjaink rendszeres látogatói a falumúzeumnak, ahol természetes környezetben eljátszhatnak egy-egy népi játékot, és ahol kipróbálhatják a különböző népi mesterségeket (például nemezelés, gyertyamártás). Nagy segítséget jelent munkánkban, hogy négy éve működik hagyományőrző munkaközösségünk, ahol az elméleten túl, a gyakorlati, manuális munkákban is újabb fogásokat sajátítunk el a különféle használati tárgyak, játékok elkészítésében. Munkaközösségünk létszáma egyre gyarapodik, már kezdő- és haladó csoportban folyik a munka. A tavalyi évet leszámítva, amikor pályázati pénzből finanszíroztuk a kézműveseket, vásároltuk meg a szükséges anyagokat, mindvégig önköltséges alapon vettünk részt a munkaközösségben. Létrehoztunk egy alapítványt, amelynek induló tőkéjét szülői támogatás képezte, később néhány szponzor segítségével gyarapodott az összeg. Úgy gondoltuk, hogy az alapítvány pénzét csak úgy tudjuk növelni, ha magunk is különböző tevékenységekkel hozzájárulunk. így alakult meg bábkörünk. Saját óvodásainkon kívül más óvodák gyermekeinek, volt óvodásainknak (ma már kisiskolások) is bemutattuk a népmesékből álló műsorainkat. Megalakítottuk népdalkörünket (neve: Fi- libili), ahol eleinte csak saját örömünkre énekelgettünk, de már meghívtak bennünket szereplésre a falumúzeumba, Vi- segrádra a nyugdíjas erdészek találkozójára, sőt még fiatal kolléganőnk esküvőjén is részt vettünk, ahol az alkalomhoz illő népdalcsokorral kedveskedtünk az ifjú párnak. Figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket, igyekszünk mind több pályázatot beadni. Már hagyományá vált a nagyobb ünnepek előtti vásárok megrendezése, ahol a gyermekek, szülők által ízléses, természetes anyagból készült használati dísztárgyakat kínálunk megvételre. Az innen származó bevételből egészítjük ki csoport- szobáink bútorzatát, a különféle természetes anyagból készült játéktároló edényeket, eszközöket. Alapítványi pénzből vásároljuk, jutányos áron a Pilis Erdő- gazdaságtól a faanyagot, mely felhasználásával szinte teljesen átalakult udvarunk. A balesetveszélyes mászókák helyébe ízléses, esztétikus famászókák, fajátékok kerültek. Fekete Miklósné vezető óvónő Szentendre HISTÓRIA Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdacímtára 1897-ből (I.) A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igásszekér Szarvasmarha Ló Sertés Juh Kecskeméti alsó járás A bony Altmann Rozália 273 10 8 38 8 30 28 Altmann Sámuel, Czeczilia és Lujza 159 9 9 32 13 32 Antos István, Polgár Mihály örökösei 335 5 6 32 11 49 6 Antos János 476 12 11 60 24 169 — Szapáry István gróf 776 26 — 155 15 — — Özv. Blaskovics Albertné 694 12 10 95 7 83 4 Lavatka Béla 586 18 13 66 22 4 — Gaál Gyula, Nemeshegyi József 294 13 8 49 6 13 1 Goldsmith Lipót, Kopeczky Mómé és Berta 357 8 6 42 6 33 Gullner Gyula, Vigyázó Sánbdor gróf, Sivó Gyuláné 1458 30 17 136 49 413 Harkányi Frigyes báró 3596 196 79 573 46 150 1932 Hay Mihály 3555 26 22 222 18 — 3030 Kemács Ferencz 104 3 4 14 5 16 — Kemács István. Óvári Sándor 160 2 4 18 3 — — Kopeczki Lipót, Vörösmarty Károly, Kuthy Lajosné 165 4 5 25 9 23 _ Kostyán József 363 14 8 60 10 11 — Kufler Rezső 341 15 8 98 8 29 — Laczkó Pál, Bémer Emilia bárónő örökösei 131 3 3 15 5 42 Hay Amália 412 17 12 68 14 84 — Farkas Antal 105 3 3 20 4 13 — Márton Ferencz, abonyi közbirtokosság 296 5 4 36 8 25 Neppel Ferencz, Vida Istvánná 549 13 10 76 13 109 — Özv. Novák Tobiásné, Novák Lajos, Szánthó Elekné stb. 128 I 2 11 3 3 Ubeli Vilmosné 392 12 11 105 19 74 — Politzer Rudolfné örökösei 247 6 7 39 3 30 — Richter Áron 265 12 7 63 3 — — Sallai Ignácz 104 2 3 15 2 — 1 Schweiger Lajos 591 28 16 50 29 32 — Sivó János 195 3 5 68 2 12 — Sivó Jenő 206 28 12 33 15 54 — Sivó Miklós, Polgár Mihály örökösei 1403 26 13 101 25 21 Szily Stefánia 113 4 3 18 3 17 — Negyedi Ferenczé 251 2 2 12 4 — — Thaly Elek 108 5 3 21 5 — — Vigyázó Sándor gróf 113 — — — 2 — — Navratil Imre dr. 270 12 8 72 14 26 — Jászkarajenő Ádám András 114 2 2 10 4 3 Badari János 109 2 3 17 3 16 16 Győré Mózes, Misey Imre 259 7 7 60 9 20 — Jáger János 268 3 4 41 4 36 150 Kecskés János 106 2 3 10 2 12 — A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igásszekér Szarvasmarha Ló Sertés Juh Lipthay György, jászkarajenői r. k. egyház 495 12 12 79 12 33 Mala István örökösei 147 5 4 19 4 46 . -----R igó Gyuláné, Töröcsik József 264 7 6 20 6 13 — Id. Szabó Sándor, Rimócsi Sándomé 360 11 5 38 6 Ifj. Varga István 134 3 2 10 6 21 — Kocsér Bátor Gábor, Bátor József örök.. Basa Andrásné 196 2 2 12 3 12 Bátor Joachim 260 3 5 64 10 48 3 Demeter Mihály 121 2 2 21 4 18 6 Dósa Imre 407 7 6 54 6 10 — Dósa Pál, Dósa Julianna és Mártha 126 5 3 26 6 27 9 Gulyás Mihály, Kálmán Miklós 102 2 2 8 3 2 . -----H uszár László 164 3' 4 36 5 3 — Király István, Gulyás István 116 2 2 15 7 19 12 Kis János, Kőházi Péter, kocséri r. k. egyház 110 2 3 22 11 20 Mihályi P. Menyhért 132 3 4 31 3 5 4 Vágó Ignáczné, Steiner Farkas 268 4 4 38 — 1 — Urbán M. Miklós, Rapi András 145 2 4 26 2 22 — Tápiógyörgye Csillag Gyula, báró Prónay-féle hitbizomány 864 18 11 76 16 34 Báró Prónay-féle hitbizomány 699 15 10 110 10 25 670 Györgyei Illés 5672 186 94 885 45 929 2377 Báró Prónay Gábor-féle hitbizomány 2601 24 18 252 6 149 1721 (Folytatjuk) Per Nagykőrösön Gróf Pálffy Miklós nádor, a vármegye főís- a menedékhely jogát, a származás jogát és pánja 1719-ben leirattal fordult a várme- a keresztényi könyöriiletességet, elvette gyéhez, miszerint vizsgálják ki Balogh 1st- marháikat, legeltetési károkozás és adótar- ván özvegyének, Faj.szí Ányos Évának a tózűv”címén. A vizsgálat kiderítette, hogy panaszát Nagykőrös ellen. A vármegye valóban érték Kőröst legeltetési károk, de 1719. december 1-jén foglalkozott az ügy- a kérdéses helyen, Kécske-puszta Kából gyei. A vizsgálat megállapította, hogy szá- és Szakalos részein, nem is ők legeltettek, mos egykori jobbágy — akiket Nagykő- hanem az inokaiak. Ellenük viszont nem rös urai, a Forgácsok és a Keglevichek fel- indítottak eljárást Nagykőrösön. Ezt a szabadítottak — a Rákóczi-szabadság- tényt megerősítette az inokai földesúr, harc idején Abonyba költözött. Az átköltö- Nagyjeszeny Jeszenszky Miklós és Barta Já- zés akkor történt, amikor Szegedről kiin- nos ispán is. Ezért a nagykőrösi bíró nyil- dulva császári zsoldban álló rácok dúlták vánvalóan önkényesen járt el. Az alispánt a várost, vagyis 1708 szeptemberében. Az utasították, hogy a szoigabírák és az es- Abonyba költözőknek Kőrösön is maradt küdtek révén mérje fel a kárt és saját ha- birtoka, adót is Fizettek rendben. Azon- táskörében intézze el a viszály t, ban a körösi bíró ,figyelmen kívül hagyva Pogány György
