Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-09 / 287. szám
PEST MEGYEI Ara: 13.50 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM CSÜTÖRTÖK Jókívánság telefonon A miniszterelnök megbízásából Boross Péter belügyminiszter fogadta Bernhard Vogelt. Türin- gia Szabad Állam kormányfője leszögezte: a magyarországi reformfolyamatok kedvező irányban haladnak, s esélyt lát a gazdasági felemelkedésre is. A tárgyalások után Bernhard Vogel telefonbeszélgetést folytatott Antall Józseffel akinek ezúton tolmácsolta Kohl kancellár politikai és személyes üzenetét. Göncz Árpád bizonyos abban, hogy a jövő évi választások után sem változnak Magyar- ország külpolitikai és külgazdasági prioritásai. Erről az államfő akkor beszélt, amikor fogadta Bernhard Vogelt. A köztársasági elnök hangsúlyozta: elsődlegességet élvez az európai integrációs szervezetekhez való csatlakozásunk és a folyamatban számítunk Németország további támogatására. Kölcsönös gesztusok Budapestnek és Pozsonynak kölcsönösen olyan gesztusokat kell tennie, amelyek elősegítik a két ország közötti bizalom erősítését. Ez egyben a kisebbségek helyzetére is jótékony hatással lenne. Ez volt a legfontosabb gondolata annak a megbeszélésnek, amelyet Peter Weiss, a Szlovák Nemzeti Tanács első elnök- helyettese folytatott az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságának tagjaival. A magyar és a szlovák bősi parlamenti bizottság budapesti találkozóját követően ismertették azt a képviselői indítványt, amely újabb kompromisz- szumos javaslatot test a szigetközi vízellátásra. A javaslat lényege, hogy télen legalább 600, nyáron pedig minimum 1200 köbméter vizet adjanak át másodpercenként a szlovákok Rajka térségében az eredeti Duna-mederbe. Az egyházmegye egyik ékköve Kapucinusünnep Máriabesnyón A Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, tegnap délelőtt szentmisén emlékeztek meg arról Máriabesnyón, hogy 230 évvel ezelőtt telepítette le a Szűzanya lorettói kápolnájához a kapucinusokat Mi- gazzi Kristóf váci püspök, bécsi érsek. Az évfordulón Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök megáldotta az újrafestett templombelsőt és együtt celebrálta a szertartást az aranymiséző P. Ámon Otmár kapucinus lelkipásztorral. A kegytemplomot zsúfolásig töltötték a hívek, akik közül számosán a fogadalmi napjukat ünnepelték az ország egyik leghíresebb zarándokhelyén. A legenda szerint Grassalkovich Antal felesége, Klobusitzky Terézia hintóját elragadták a lovak, amikor Bag felől igyekezett Gödöllőre. A lovak a besnyői kanyarban^ az egykori premontrei templom romjainál megálltak. Lorettói mintára ide építtetett kápolnát a barokk főúr és hitvese. (Folytatás a 4. oldalon) Híjával találtatunk Hol a szerző? — kérdezte az egyik zöldfülű riporter (vagy újságíró — mindegy) tegnap a budavári Litea könyvesboltban összesereglett sajtosok, rádiósok, tévések nem kis elképedésére. Fekete villám szokott így a szamártövisbe csapni — az író Bánffy szavaival élve — a félresikeredett istennyila, ha úgy tetszik; miközben tornyokon fényeskedó', aranyozott villámhárítókra áhítozik. Mert ugyanis tegnap, akkor és ott az erdélyi hírességek egyikének, az 1950-ben (a budapesti Vas utcai klinikán) elhunyt gróf Bánffy Miklósnak, az írónak, színházi szakembernek, nemzetiségi politikusnak a regény trilógiáját — az „Erdélyi tör- ténet”új kiadását mutatták be. A nem épp felemelő' történet hallatán az ember hajlamos arra gondolni: ugyan biza honnan is ismerhetné az a tizenéves gróf Bánffy nevét, hiszen tiltott gyümölcs volt nem is oly régen Erdély, politikai hímestojás a szocializmus ünnepi asztalán, de tövisbokor is — annak, aki hozzá merészkedett nyúlni... A megbocsátó fintor, legyintés azonban nem az önpusztító, értékeinket feladó (nemrég még „újának titulált) osztályoknak és osztályosoknak szól; lelkünk sajogása egészen mással magarázható. Már ha egyáltalán magyarázatra szorul az a tény, hogy van itt ám mit bepótolni — az óvodás kordáktól fel egészen a magas egyetemekig, majd mindenik padsorban. És nem csupán Erdély és annak magyarsága kapcsán, hanem az anyaországba „szakadt”magyarok ürügyén is. Főleg a vidékre szakadtak ürügyén. Mert az önismeret tárgyában igenis hatalmas üres foltok tátonganak egy-két-három generáció jegyzetfüzetében. Tudomásom van olyan „oktatókról” is, akik kiradíroznák azt a kevéskét is, ami — úgy, pad alatt, de — csak bekerült a Jegyzettömbbe” Igen: hol a szerző? — kérdezzük. Vajon hol vannak azok, akik olyképpen akarják megroppantam tartásunkat, hogy elhitetik velünk, miszerint nem is létezünk? Hol vannak önócsár- Hsaink értelmi szerzői? Akik, sejtem, nem grófok... s talán nem is Bánffyk. Bágyoni Szabó István Egyetemi csereprogram Közép-európai Egyetemi Csereprogram egyezményt (angol nevén CEEPUS) írt alá tegnap Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Ausztria és Magyarország oktatási minisztere, valamint Bulgária magyarországi nagykövete. Az 1994. szeptember 1-jétől életbe lépő program keretében évente 1500 egyetemi és főiskolai hallgató és oktató egymás országainak felsőfokú és posztgraduális képzésében, illetve intenzív szakmai és nyelvi kurzusain vehet részt. A CEEPUS központi irodája Bécsben, nemzeti irodái a részt vevő országokban működnek. Hazánkban ezt a funkciót a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nemzetközi oktatási és együttműködési főosztálya látja el. (Folytatás a 3. oldalon) Cigány munkanélküliek támogatása Anyalai Béla (jobbra), a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének piliscsabai elnöke Erdó'si Agnes felvétele A Pest Megyei Munkaügyi Központ kezdeményezésére a cigányszervezetek megyei vezetői tegnap értekezletre gyűltek össze, hogy megvitassák a cigány-munkanélküliséggel kapcsolatos együttműködés lehetőségeit. A teljesen újnak számító kapcsolatkeresés hátterében a foglalkoztatás elősegítésére létrehozott cselekvési program áll, amely megkülönböztetett figyelmet fordít a pályakezdőkre, és a fokozottan hátrányos helyzetű munkanélküliekre. Ez utóbbi csoporthoz tartoznak — a már tartósan munka nélkül levők és a munkaképességüket részben vagy egészben elvesztők mellett — a cigánymunkanélküliek is. (Folytatás a 4. oldalon) A sortűz áldozataira emlékeztek Gyásznap Salgótarjánban Fekete lobogókat lengetett a szél szerdán Salgótarjánban: az 1956. december 8-ai gyilkos sortűz áldozataira emlékezett a város. Az áldozatoknak emléket állító, idén felavatott szoborkompozíciónál tarott koszorúzási ünnepen Zsély András, Salgótarján polgármestere szólt arról is, hogy a Történelmi Tényfeltáró Bizottság napokban közzétett jelentése szerint az ’56-os sortüzek országszerte azonos forgatókönyv szerint történtek. Mint Salgótarjánban is, munkásvezetőket fogtak el, számítva arra, hogy a letartóztatottakkal szolidáris emberek tömege az utcára vonul. December 8-án Salgótarjánban megközelítőleg 3 ezer ember tüntetésen követelte két letartóztatott munkástanácstag szabadon bocsátását, amikor eldördült a sortűz. A gyilkosok menekülő emberekre lőttek, a sebesültek nagy részét hátulról érte a golyó. A legújabb kutatások szerint — orvosi jelentéssel alátámasztva — 135 ember rogyott le sérülten az utca kövezetére, s 46-an haltak bele sebeikbe. Az ’56-os sortüzek története ma már ismert, azonosítható a parancsot elrendelők kiléte, így mód nyílt a bűnösök tárgyalás útján való felelősségre vonására. Be da József, a Pöfosz Nógrád megyei elnöke gyászbeszédében kijelentette: megbocsátani csak a sérelmet szenvedetteknek van joguk, helyettük ezt senki más nem teheti. A gyilkosoknak nincs mentségük, tettükért felelniük kell. A gyászünnepségen Horányi Mihály, a sortűz szemtanújaként emlékezett a véres napra. Kinevezések Dr. Bányai Judit, a Pest megyei önkormányzat elnökhelyettese és dr. Bukovics István ezredes, a Belügyminisztérium Tűzvédelmi és Polgári Védelmi Parancsnokságának parancsnoka tegnap ünnepélyes külsőségek között kinevezte a Pest Megyei Tűzoltóság parancsnokává dr. Sági János ezredest, és parancsnokhelyettessé Potoczky János őrnagyot, akik 1993. január 2- ától megbízottként látták el ezeket a tisztségeket. A kinevezések 1993. december elsejei hatállyal érvényesek. Kormányülés Többek között a tábori lelké- szi szolgálat felállításáról tárgyal mai ülésén a kormány. A lelkészek hivatásos tisztek lesznek és a szolgálatot fokozatosan állítják fel a honvédségnél és a határőrségnél. Az elképzelés szerint ezer katonára jut majd egy lelkész. Ehhez azonban előbb még meg kell kötni a megállapodást a Vatikánnal, amely felállítja magyarországi katonai ordi- náriátusát és élére kinevezi a katonai ordináriust. A lelké- szi szolgálat nem zavarhatja a katonai tevénységet. A kormány meghatározza a külkereskedelemben engedélyköteles áruk körét 1994-re. Az előterjesztés szerint az ipari termékek körében nem lesz különösebb változás. A tejtermékeknél azonban várhatóan visszaállítják az importengedélyezést a hazai ipar védelme érdekében. A testület előterjesztést hallgat meg a rehabilitációs eljárásról azzal összefüggésben, hogy a nemrég elfogadott felsőoktatási törvény értelmében tudományos fokozatok odaítélése az egyetemek hatáskörébe került.
