Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-25 / 275. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK ’ 7 Otthon lenni a világban A szülőföld kalendáriuma Azt is mondhatnánk, hogy az idei téli könyvásár egyik kellemes meglepetése a minap Tápiógyörgyén bemutatott Györgyei Kalendárium. Küllemét, tartalmát tekintve ugyanis legalább annyira tetszetős, olvasmányos, karácsonyi ajándéknak való, mint a többi, közel félszáz mű, amit a könyvek téli ünnepén neves kiadók jegyeztek országos sajtóérdeklődés közepette. A Györgyei Kalendárium azonban nem könyvnapi kuriózum: helyi „termék”, csendes, de őszinte, örömteli fogadtatással. Nem is profik írták, szerkesztették, ami viszont nem ment a színvonal rovására. Terjesztői sem tartanak igényt országos piacra, ám a kalendáriummal szeretnének „benne lenni” a györ- gyeiek — sodródtak bár a világ akármelyik sarkára — se Tápió-vidéki alföldi magyar falut jószívvel felidézők lelkében, családi életének mindennapjaiban. A szülőföld szent Dr. Bánk József nyugalmazott váci érsek-püspök — aki túl azon, hogy a kalendárium gyönyörű Mária-illusztrációi- nak összeállításában készséggel segítkezett — a könyv bemutatását is vállalta. A szentmise utáni ünnepségen így fogalmazott: „ez az összeállítás a fold és a szülőföld szere - tete. A szülőföldé, amely szent, mert mindenki tartozik valahová. Szent János az Úrjézusról följegyezte: Názáreti Jézus. Minden embernek ismernie kell azj a helyet, ahol ősei, szülei, rokonai éltek. Amely szülőföld tanítóit, papjait, orvosait, mestereit idézi, teszi példaképpé számára. Ehhez segíti hozzá a györgye- ieket ez a míves kalendárium. ” A naptár, a horoszkóp s névnapok után az első oldalakon olvasható például Vágány Istvánná megindító levele: az egyszerű, 84 éves tá- piógyörgyei parasztasszony édesapja, Boda Mihály első világháborús élettörténetét vetette papírra —- kifejezetten az első, a tavaly megjelent Györgyei Kalendárium inspirálására. így beszélt erről Bihari József, a kalendárium szerkesztésének legfőbb gondozója: „a levél annyira őszinte, annyira györgyei, hogy Kéri Kálmán vezérezredes Tápiógyörgyén idén nyáron elhangzott beszéde és dr. Habsburg Ottó írása elé tettük...” Ám ugyanígy értékesek, értékeket örökítenek át a 89 éves Ladányi János bácsi visszaemlékezései. Föld- és hazaszeretet A kalendárium több jövő esztendőbeli györgyei vonatkozású centenáriumra hívja fel a figyelmet. Száz éve született például dr. Németh Jenő, „aki három évtizeden át teljesítette hippok- rateszi esküjét ezen a tájon.” A róla szóló írást fénykép egészíti ki. Miképpen dr. Petróci Sándorról, a tá- piógyörgyéről ötven esztendővel ezelőtt indult kispap- ról, később címzetes apátról, kanonokról, teológus professzorról is fotóval, cikkekkel emlékeznek meg a könyv összeállítói. Nem feledkeznek meg a A tápiógyörgyei egyház- község pecsétje falusiak által nagy tisztelettel emlegetett Kovács József egykori iskolaigazgatóról sem, akinek szintén centenáriuma lesz jövőre. A kalendárium több oldalon át eleveníti fel — nevekkel, élményekkel — a falu sport- történetét, Holovicz Márton és Túrák István volt községi főjegyzők munkásságát, a tipikus györgyei gazdálkodó Dömők család példáját. Életünk fundamentumáról, a családról sokféleképpen szól az összeállítás: leírja élményeit az egykori földbirtokos, az Amerikában élő Györgyey- család kései leszármazottja. Olvasni lehet a falu néhai szegényeiről, koldusairól, az aratási, lakodalmi szokásokról, hagyományokról, a györgyei ragadványnevekről, utcanevekről, a Szent Anna- templomról. „Dokumentum és szimbólum ez a könyv” — jelentette ki Bánk József érsek-püspök. „Nézzék meg benne Tápiógyörgye egykori egyházközségi pecsétjét: egyik oldalán Szent István királyunk látható, amint átadja intelmeit fiának, Imre hercegnek. Felkészíti őt, hogy egy uralkodónak milyennek kell lennie: bölcsnek, hívőnek, istenszeretőnek, igazságosnak. A pecsét másik oldalán ott van a kalász, ami egyszerre ábrázolja a györgyei nép föld- szeretetét és hazaszeretetét”. Kitekintés a világra Az igényes válogatás —- az összegyűlt anyagból jövőre is sok megmaradt — kitekintést ad a nagyvilágra, a világnak Tápiógyörgyé- ről alkotott véleményére, így szólal meg a Györgyén megfordult, s a falut szívébe záró amerikai világjáró. Személyes találkozások nyomán tárulkozik elénk Torockó, az erdélyi, és Do- soló, az olasz „testvértelepülés”. S mindezt Molnár C. Pál festőművész fametszetei foglalják keretbe: a magyar egyházművészet eme legnagyobb alakjának éppen Tápiógyörgye nyújt ezzel elégtételt amiatt, hogy évtizedeken át mellőzték egyházművészeti tevékenysége miatt. A művész Györgyei Kalendáriumban is megjelenő hagyatéka bizonyság a tápiógyör- gyeiek által is vallott Tamási Áron-i üzenetre: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” A szolnoki Kaleidoszkóp kiadó igényes gondozásában megjelent könyv címlapján a tápiógyörgyei Komád Károly cséplőgépe látható munka közben, 1923-ban. A kalendárium a helyi könyvtárban vásárolható meg. A kalendárium Katona Kata kiállítása Katona Kata iparművész kiállítása december közepéig látható Érden a Polgárok Házában. Az Érdi Polgárok Népfőiskolájának rendezésében a művész legújabb munkái kerültek a falra Hancsovszki János felvétele Nemzetközi balettverseny Nurejev emlékére Nemzetközi balettverseny színhelye lesz fővárosunk január 6-tól 12-ig. A rangos kulturális eseményt Rudolf Nurejev- nek, a XX. század egyik legnagyobb táncművészének emlékére — az UNESCO tánctanácsának égisze alatt — az Euro- Dance Alapítvány rendezi, a Magyar Állami Operaházzal, a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalával és az Alexian Hírverő és Szolgáltató Kft.-vel közösen. A nemzetközi balettverseny fővédnöke Margit hercegnő, II. Erzsébet brit uralkodó húga. A verseny iránt világszerte nagy az érdeklődés, hiszen Kanadától Ausztriáig, Japántól Ausztráliáig mindenünnen érkeztek nevezések. Összesen 23 ország 60 fiatal táncosa — közöttük 21 magyar — méretteti meg tehetségét. A versenyre minden hivatásos és amatőr táncos jelentkezését elfogadták, utóbbiaknak iskolájuktól vagy balettmesterüktől ajánlást kellett szerezniük. Kapj el! Kamaramusical Miskolcon Majoros István koreográfusnak ez az első színműrendezése. Eredeti, egyéni szemléletű, sokoldalú színházi ember, és ez rendezésén észre is vehető, csakúgy, mint táncszínházi múltja (és jelene). A Kapj el! kamaramusical. Két szereplőre írt, zenés, kedves humorú darab. Alapjában véve tiszta képlet: találkozik két összeillő ember, egy fia'tal nő, aki dalszövegíró akar lenni, meg egy fiatal férfi, aki befutott zeneszerző. Egymásba szeretnek, de egy idő múlva elszakadnak, mert éppen úgy érzik, mégsem illenek össze. A darab jól végződik, és fel sem tűnik, hogy a rengeteg dallal (dalszöveg: Carole Bayer Sager) átszőtt színmű valóságos, hosszú darab, s a két színész (Várko- nyi Szilvia és Dézsy Szabó Gábor) pillanatnyi lazítás nélkül szórakoztatott. Szép, kellemes énekhangjukkal, jó mértékű temperamentumukkal a vállukra kapják a darabot, és táncolnak vele. Pusztán azért, mert mernek örülni annak, ami csak tetszik. Azért, mert valamiképpen akármelyikünkről — így persze róluk is — szól, és mosolygunk ebben a tükörben. Tiszta sor: ez varázslat, ami jött, igézett, végétért. Volt egy jó esténk. A Miskolci Nemzeti Színház pöttöm, Játékszín nevű termében játsszák a darabot. A rengeteg villanásnyi színváltozás Zeke Edit gyorsan cserélhető, variálható díszleteinek és hatásos jelmezeinek köszönhető. Az egyszerű sztori egyébként végtelenül mozgalmas. Ez nem csupán a két nagyszerű szerzőnek köszönhető, hanem annak is, hogy Majoros kihasználta azt az írói ötletet, hogy a szereplőknek többféle énjük van. Ezeket a benső énekes-táncos „többi” alakokat Majoros bevette a játékba, és ezzel, valamint a darabbeli stúdiónak és a zenekarnak a mélységében nyitott színpadra állításával az öngyúj- tózsebnyi színpadon hangulatos, nagy színházat tudott csinálni. (szitányi) Walesa kitüntette Penderecki 60 éves Hatvanadik születésnapját ünnepelte kedden Krzysztof Penderecki, a nagy lengyel zeneszerző. Ebből az alkalomból a modern komolyzene nagy alkotójának műveiből világhírű művészek részvételével tartottak ünnepi estet a varsói Nemzeti Filharmónia koncerttermében. Ezen adták át a mesternek a Lengyelország Újjászületésének Csillagrendjét, amelyet Lech Walesa államfő adományozott a lengyel kultúrának tett szolgálataiért Pendereckinek. Kortárs képzőművészetünk keresztmetszete / Szentendrei művészek Óbudán A felújított óbudai Kassák Múzeum állandó kiállításai mellett új, időszakos tárlattal várja látogatóit: a XX. századi magyar művészet címmel Dévényi Iván műgyűjteményéből válogatott a rendező Csapiár Ferenc. Dévényi Iván (1929— 1977) magyar—történelem szakos tanár volt Esztergomban, e hivatása mellett művészettörténész, képzőművészeti-kritikus, műgyűjtő. Mint műgyűjtő a XX. századi magyar képzőművészet legnagyobb mestereinek tartott, az egyetemes európai fejlődéshez kapcsolódó művészek alkotásaival igyekezett gyűjteményét gazdagítani. Az óbudai tárlaton 77 válogatott műalkotás látható, részben önarcképek, vagy kortársakat ábrázoló portrék, de a kiállítás bemutatói Borsos Miklós éremsorozatát és Czó- bel Béla csaknem teljes festői pályáját is. Az úgynevezett „szentendrei iskolához” csatlakozó művészek egyik csoportját is megismerhetjük, azokat, akik a kassáki konstruktív hagyományokból építkeztek: Barcsay Jenőt, Ámos Imrét. Kmetty Jánost és e stílusirányzatot szürrealisztikus látomásokkal gazdagító Bálint Endrét és Komiss Dezsőt Barcsay Jenő: Festűállvány (1961) is. Az előbb említett művészek alkotásai mellett láthatók még Csontváry, Gulácsy, Egry, Bemáth, Berényi munkái is, amelyek méltán fémjelzik a kiállítás magas nívóját. A Kassák Múzeum új tárlata december 5-ig tekinthető meg. Eszteré'
