Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK ’ 7 Otthon lenni a világban A szülőföld kalendáriuma Azt is mondhatnánk, hogy az idei téli könyvásár egyik kel­lemes meglepetése a minap Tápiógyörgyén bemutatott Györgyei Kalendárium. Kül­lemét, tartalmát tekintve ugyanis legalább annyira tet­szetős, olvasmányos, karácso­nyi ajándéknak való, mint a többi, közel félszáz mű, amit a könyvek téli ünnepén ne­ves kiadók jegyeztek orszá­gos sajtóérdeklődés közepet­te. A Györgyei Kalendárium azonban nem könyvnapi kuri­ózum: helyi „termék”, csen­des, de őszinte, örömteli fo­gadtatással. Nem is profik ír­ták, szerkesztették, ami vi­szont nem ment a színvonal rovására. Terjesztői sem tarta­nak igényt országos piacra, ám a kalendáriummal szeret­nének „benne lenni” a györ- gyeiek — sodródtak bár a vi­lág akármelyik sarkára — se Tápió-vidéki alföldi magyar falut jószívvel felidézők lel­kében, családi életének min­dennapjaiban. A szülőföld szent Dr. Bánk József nyugalma­zott váci érsek-püspök — aki túl azon, hogy a kalendárium gyönyörű Mária-illusztrációi- nak összeállításában készség­gel segítkezett — a könyv be­mutatását is vállalta. A szent­mise utáni ünnepségen így fo­galmazott: „ez az összeállí­tás a fold és a szülőföld szere - tete. A szülőföldé, amely szent, mert mindenki tartozik valahová. Szent János az Úr­jézusról följegyezte: Názáreti Jézus. Minden embernek is­mernie kell azj a helyet, ahol ősei, szülei, rokonai éltek. Amely szülőföld tanítóit, pap­jait, orvosait, mestereit idézi, teszi példaképpé számára. Ehhez segíti hozzá a györgye- ieket ez a míves kalendári­um. ” A naptár, a horoszkóp s névnapok után az első oldala­kon olvasható például Vá­gány Istvánná megindító le­vele: az egyszerű, 84 éves tá- piógyörgyei parasztasszony édesapja, Boda Mihály első világháborús élettörténetét vetette papírra —- kifejezet­ten az első, a tavaly megje­lent Györgyei Kalendárium inspirálására. így beszélt er­ről Bihari József, a kalendári­um szerkesztésének legfőbb gondozója: „a levél annyira őszinte, annyira györgyei, hogy Kéri Kálmán vezérezre­des Tápiógyörgyén idén nyá­ron elhangzott beszéde és dr. Habsburg Ottó írása elé tet­tük...” Ám ugyanígy értéke­sek, értékeket örökítenek át a 89 éves Ladányi János bácsi visszaemlékezései. Föld- és hazaszeretet A kalendárium több jövő esztendőbeli györgyei vo­natkozású centenáriumra hívja fel a figyelmet. Száz éve született például dr. Né­meth Jenő, „aki három évti­zeden át teljesítette hippok- rateszi esküjét ezen a tá­jon.” A róla szóló írást fény­kép egészíti ki. Miképpen dr. Petróci Sándorról, a tá- piógyörgyéről ötven eszten­dővel ezelőtt indult kispap- ról, később címzetes apát­ról, kanonokról, teológus professzorról is fotóval, cik­kekkel emlékeznek meg a könyv összeállítói. Nem feledkeznek meg a A tápiógyörgyei egyház- község pecsétje falusiak által nagy tisztelet­tel emlegetett Kovács Jó­zsef egykori iskolaigazgató­ról sem, akinek szintén cen­tenáriuma lesz jövőre. A ka­lendárium több oldalon át eleveníti fel — nevekkel, él­ményekkel — a falu sport- történetét, Holovicz Márton és Túrák István volt közsé­gi főjegyzők munkásságát, a tipikus györgyei gazdálko­dó Dömők család példáját. Életünk fundamentumáról, a családról sokféleképpen szól az összeállítás: leírja él­ményeit az egykori földbir­tokos, az Amerikában élő Györgyey- család kései le­származottja. Olvasni lehet a falu néhai szegényeiről, koldusairól, az aratási, lako­dalmi szokásokról, hagyo­mányokról, a györgyei ra­gadványnevekről, utcane­vekről, a Szent Anna- temp­lomról. „Dokumentum és szimbólum ez a könyv” — jelentette ki Bánk József ér­sek-püspök. „Nézzék meg benne Tápiógyörgye egyko­ri egyházközségi pecsétjét: egyik oldalán Szent István királyunk látható, amint át­adja intelmeit fiának, Imre hercegnek. Felkészíti őt, hogy egy uralkodónak mi­lyennek kell lennie: bölcs­nek, hívőnek, istenszerető­nek, igazságosnak. A pe­csét másik oldalán ott van a kalász, ami egyszerre ábrá­zolja a györgyei nép föld- szeretetét és hazaszeretetét”. Kitekintés a világra Az igényes válogatás —- az összegyűlt anyagból jövő­re is sok megmaradt — ki­tekintést ad a nagyvilágra, a világnak Tápiógyörgyé- ről alkotott véleményére, így szólal meg a Györgyén megfordult, s a falut szívé­be záró amerikai világjáró. Személyes találkozások nyomán tárulkozik elénk Torockó, az erdélyi, és Do- soló, az olasz „testvértele­pülés”. S mindezt Molnár C. Pál festőművész famet­szetei foglalják keretbe: a magyar egyházművészet eme legnagyobb alakjának éppen Tápiógyörgye nyújt ezzel elégtételt amiatt, hogy évtizedeken át mel­lőzték egyházművészeti te­vékenysége miatt. A mű­vész Györgyei Kalendári­umban is megjelenő hagya­téka bizonyság a tápiógyör- gyeiek által is vallott Ta­mási Áron-i üzenetre: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon le­gyünk benne.” A szolnoki Kaleidosz­kóp kiadó igényes gondozá­sában megjelent könyv címlapján a tápiógyörgyei Komád Károly cséplőgépe látható munka közben, 1923-ban. A kalendárium a helyi könyvtárban vásá­rolható meg. A kalendárium Katona Kata kiállítása Katona Kata iparművész kiállítása december közepéig lát­ható Érden a Polgárok Házában. Az Érdi Polgárok Népfő­iskolájának rendezésében a művész legújabb munkái ke­rültek a falra Hancsovszki János felvétele Nemzetközi balettverseny Nurejev emlékére Nemzetközi balettverseny szín­helye lesz fővárosunk január 6-tól 12-ig. A rangos kulturá­lis eseményt Rudolf Nurejev- nek, a XX. század egyik legna­gyobb táncművészének emlé­kére — az UNESCO tánctaná­csának égisze alatt — az Euro- Dance Alapítvány rendezi, a Magyar Állami Operaházzal, a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hiva­talával és az Alexian Hírverő és Szolgáltató Kft.-vel közö­sen. A nemzetközi balettver­seny fővédnöke Margit her­cegnő, II. Erzsébet brit uralko­dó húga. A verseny iránt világszerte nagy az érdeklődés, hiszen Ka­nadától Ausztriáig, Japántól Ausztráliáig mindenünnen ér­keztek nevezések. Összesen 23 ország 60 fiatal táncosa — közöttük 21 magyar — méret­teti meg tehetségét. A verseny­re minden hivatásos és amatőr táncos jelentkezését elfogad­ták, utóbbiaknak iskolájuktól vagy balettmesterüktől aján­lást kellett szerezniük. Kapj el! Kamaramusical Miskolcon Majoros István koreográfus­nak ez az első színműrende­zése. Eredeti, egyéni szem­léletű, sokoldalú színházi ember, és ez rendezésén ész­re is vehető, csakúgy, mint táncszínházi múltja (és jele­ne). A Kapj el! kamaramusi­cal. Két szereplőre írt, ze­nés, kedves humorú darab. Alapjában véve tiszta kép­let: találkozik két összeillő ember, egy fia'tal nő, aki dalszövegíró akar lenni, meg egy fiatal férfi, aki be­futott zeneszerző. Egymás­ba szeretnek, de egy idő múlva elszakadnak, mert ép­pen úgy érzik, mégsem ille­nek össze. A darab jól végződik, és fel sem tűnik, hogy a renge­teg dallal (dalszöveg: Caro­le Bayer Sager) átszőtt szín­mű valóságos, hosszú da­rab, s a két színész (Várko- nyi Szilvia és Dézsy Szabó Gábor) pillanatnyi lazítás nélkül szórakoztatott. Szép, kellemes énekhangjukkal, jó mértékű temperamentu­mukkal a vállukra kapják a darabot, és táncolnak vele. Pusztán azért, mert mernek örülni annak, ami csak tet­szik. Azért, mert valamikép­pen akármelyikünkről — így persze róluk is — szól, és mosolygunk ebben a tü­körben. Tiszta sor: ez va­rázslat, ami jött, igézett, vé­gétért. Volt egy jó esténk. A Miskolci Nemzeti Szín­ház pöttöm, Játékszín nevű termében játsszák a dara­bot. A rengeteg villanásnyi színváltozás Zeke Edit gyor­san cserélhető, variálható díszleteinek és hatásos jel­mezeinek köszönhető. Az egyszerű sztori egyéb­ként végtelenül mozgalmas. Ez nem csupán a két nagy­szerű szerzőnek köszönhe­tő, hanem annak is, hogy Majoros kihasználta azt az írói ötletet, hogy a szerep­lőknek többféle énjük van. Ezeket a benső énekes-tán­cos „többi” alakokat Majo­ros bevette a játékba, és ez­zel, valamint a darabbeli stúdiónak és a zenekarnak a mélységében nyitott szín­padra állításával az öngyúj- tózsebnyi színpadon hangu­latos, nagy színházat tudott csinálni. (szitányi) Walesa kitüntette Penderecki 60 éves Hatvanadik születésnapját ün­nepelte kedden Krzysztof Pen­derecki, a nagy lengyel zene­szerző. Ebből az alkalomból a modern komolyzene nagy alkotójának műveiből világhí­rű művészek részvételével tartottak ünnepi estet a varsói Nemzeti Filharmónia koncert­termében. Ezen adták át a mesternek a Lengyelország Újjászületésének Csillagrend­jét, amelyet Lech Walesa ál­lamfő adományozott a len­gyel kultúrának tett szolgála­taiért Pendereckinek. Kortárs képzőművészetünk keresztmetszete / Szentendrei művészek Óbudán A felújított óbudai Kassák Múzeum állandó kiállításai mellett új, időszakos tárlattal várja látogatóit: a XX. száza­di magyar művészet címmel Dévényi Iván műgyűjtemé­nyéből válogatott a rendező Csapiár Ferenc. Dévényi Iván (1929— 1977) magyar—történelem szakos tanár volt Esztergom­ban, e hivatása mellett művé­szettörténész, képzőművésze­ti-kritikus, műgyűjtő. Mint műgyűjtő a XX. századi ma­gyar képzőművészet legna­gyobb mestereinek tartott, az egyetemes európai fejlődés­hez kapcsolódó művészek al­kotásaival igyekezett gyűjte­ményét gazdagítani. Az óbudai tárlaton 77 válo­gatott műalkotás látható, rész­ben önarcképek, vagy kortár­sakat ábrázoló portrék, de a kiállítás bemutatói Borsos Miklós éremsorozatát és Czó- bel Béla csaknem teljes fes­tői pályáját is. Az úgyneve­zett „szentendrei iskolához” csatlakozó művészek egyik csoportját is megismerhetjük, azokat, akik a kassáki konst­ruktív hagyományokból épít­keztek: Barcsay Jenőt, Ámos Imrét. Kmetty Jánost és e stí­lusirányzatot szürrealisztikus látomásokkal gazdagító Bá­lint Endrét és Komiss Dezsőt Barcsay Jenő: Festűállvány (1961) is. Az előbb említett művé­szek alkotásai mellett látha­tók még Csontváry, Gulácsy, Egry, Bemáth, Berényi mun­kái is, amelyek méltán fémjel­zik a kiállítás magas nívóját. A Kassák Múzeum új tárla­ta december 5-ig tekinthető meg. Eszteré'

Next

/
Oldalképek
Tartalom