Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-06 / 259. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 6.. SZOMBAT Teleki Pál emlékezete Gödöllőn A „vörös térkép” megalkotója Az 1933. évi IV. Jamboreemegnyitóján gróf Teleki Pál főcserkész, táborparancsnok s’/ Teleki Pál, 1944. áp- rilis 3-án tragikus 4M??j£ körülmények között elhunyt miniszterelnökünk a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyőn, a kapucinus templom mögötti lejtős fekvésű, árnyas temetőben nyugszik. Míg halálának évfordulójakor többnyire napfényben fürdik, ibolyától illatozik a temető, a november 1-jei születésnapjára emléke- zőkre gyakran hideg eső hull, nedves, elhervadt faleveleken lépkednek a sírig. Idén is megkoszorúzta a születésnapon a gödöllői Teleki Pál Egyesület a síremléket, melyet cserkészliliom díszít, utalva rá, hogy Teleki Pál nem csupán miniszterelnök, de az iljúság nevelését szem előtt tartó cserkészparancsnok is volt. Legkevésbé került a köztudatba, ami pedig Teleki Pál életének legnagyobb részét kitöltötte: földrajztudósi mivolta. Hogy az ezen a területen végzett munkájával is ismerkedhessenek, ezért hívta meg a Teleki Pál Egyesület a november 4-én rendezett emlékestre dr. Kubassek Jánost, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatóját, aki Teleki Pál és a Telekiek szerepe a földrajztudományok fejlődésében címmel tartott előadást. Dr. Kubassek János arra hívta fel a figyelmet, hogy Teleki Pál csupán élete két rövid szakaszában vállalt politikusi szerepet. Fiatal korában jeles magyar világutazók, földrajztudósok hatottak rá, elsőként nagybátyja, Teleki Sámuel Afrika-kuta- tó, később egyetemi tanárai, Cholnoky Jenő, Ló- czi Lajos. Gyűjtötte a régi térképeket, Cholnoky Jenővel, aki maga mellé vette tanársegédnek, kéthónapos tanulmányutat tett Amerikában. Életre szóló hatással volt rá az ott tapasztalt gazdasági fejlettség, az amerikai társadalmi életben érvényesülő szabadság. 1912-ben a Magyar Földrajzi Társaságon belül megalapította a gazdaságföldrajzi szakosztályt. Európa tájait „életkamráknak” tekintette, a Kárpát-medencét olyan egységnek, mely egy darabban, szétszakítat- lanul kínálja a legjobb lehetőséget a termelésre. Nem látta akadályát az itt élő népek együttműködésének, mint mondotta: „Két kapa hasonló alakja több közöset jelenthet két nép között politikai megállapodások garmadájánál.” Élete első nagy tragédiája, hogy külügyminiszterként kénytelen volt aláírni a trianoni békeszerződést. Ezután vádindítványt kért maga ellen, felajánlotta lemondását. Még a béketárgyalások idején készítette el első változatát az úgynevezett „vörös térképnek”, mely „carte rouge” néven vált ismertté a nemzetközi szakirodalomban. Ezen a térképen a népsűrűség arányában ábrázolta a Kárpátmedence népeit — s azért „vörös térkép”, mert vörös színnel a legnagyobb számban jelen levő magyar etnikumot jelölte rajta. 1921—1939 között, amikor nem politikusként dolgozott, teljesedett ki tudósi és tudományszervező munkássága. Egyetemi tanszéke a hazai gazdaságföld- rajz-tudomány központjává vált. 1926-ban létrehozta a Szociográfiai Intézetet, az Államtudományi Intézetet, majd 1938-ban a Táj- és Népkutató Intézetet. Ha mint politikus a legnagyobb tragédiákkal találta is magát szemközt, ha kiutat csak a halál kínált is számára, munkássága a földrajz területén teljes életmű. Szellemi örökségét leginkább földrajztudósi eredményeire figyelve hasznosíthatjuk :— fejezte be előadását dr. Kubassek János. (nádudvari) Hangversenyiskola Foton Európai népek zenéjéből tart élő zenével kísért előadásokat Horváth Tamás zenetanár, a Musica Antiqua Hunga- rica együttes tagja Foton, a Károlyi Gyermekközpont Márványtermében. A havonta szombat délutánonként rendezendő előadásokra általános iskolásokat, szüleiket és a muzsikaszerető közönséget várják. — Az európai műzenei kultúrát meghatározó hat legfontosabb zenei dialektussal foglalkozom a sorozatban. Az egyes népek által megteremtett dialektusok gyökereit a nemzeti szellemiségben kívánom kimutatni — mondja Horváth Tamás. — A muzsika elemzésekor azoknak a korszakoknak az alkotásairól szólok, amelyekben ezek a nemzeti jegyek a legszembe- szökőbbek. A német zenei mentalitásra például egyfajta szürke átlag jellemző, s ebből ugranak ki a tehetségek, akik ebben a pillanatban már idegenek is lesznek a kortársak számára. A zeneszerzőket (az előadáson Bachról, Mozartról és Schubertról beszélek) a közvélemény a kétkezi mesteremberekkel, sőt Haydn esetében a lakájokkal egyenlő fokra helyezi a társadalmi ranglétrán. Az olaszoknál ugyanakkor mindenki született tehetség, született énekes, és muzsikusait „maestroként” (zeneművész, szólista értelemben) tiszteli. A „népnek” fizikai gyönyörűsége telik a zeneszerzők (Montever- diról, Corelliról és Vivaldiról beszélek) dúsan díszített, édes dallamaiban. Az orosz és szláv muzsikára a mélabú, és a Hamvas Béla által emlegetett úgynevezett „síksági karakter” jellemző, vagyis, hogy a végtelen rónaságok nem felszaba- dítóan hatnak, hanem éppen az ég és föld közé beszorított- ság érzetét keltik. Csajkovszkij és Muszorgszkij mellett Stravinszkijró'l beszélek, akiknek korai korszakában a népzenének meghatározó szerepe volt. Ez a hatás a franciáknál a reneszánsz zenében érvényesült leginkább, ezért muzsikájuknak ezt a korszakát mutatom be. Az angolok ugyanakkor született kórustagok. Az együtténeklés hagyományai a messzi középkorba nyúlnak vissza. A kóruskultúra az afrikai ritmusvillággal keveredve eredményezte a spirituálékat, amelyekről az angolszász zenét bemutatva beszélek. A legérdekesebb zenei dialektust, a magyart a 300 év előtti kornak a muzsikájával jellemzem, amelyben a népzene és a műzene még nem vált el egymástól. Az Eperjesi, a Bártfai, a Kájoni kódexben és más hazai gyűjteményekben található egyházi és tánczenékből, valamint a külföldi gyűjtemények magyar táncaiból válogatott összeállításomból kiderül; a magyar muzsikára a kemény, visszafogott ritmus, az elegáns tartás és a szélsőségmentesség jellemző; egy erős férfias jelleg, amelyet valahonnan Ázsiából hozhattunk magunkkal — fejezi be sajátos zenetörténeti vándorlását Horváth Tamás, majd a zongoránál mutatja be, amit a szavak nem tudnak kifejezni. És egy röpke percben felvillantja azt a varázslatos légkört, melyben közönségének lesz majd része előadásain. — Mondandómat mindig élő zenén mutatom be — teszi hozzá magyarázatul. — Mert igazi élményünk csak ebből származik. Az idén második alkalommal megrendezett hangversenyiskola októberi, első előadására alig több, mint egy tucat hallgató jött el — mondja szomorúan, majd hozzáfűzi: ezt a programot is annak érdekében szervezték, hogy Fót kulturális életét színesítsék. A november 20-i előadást már legalább 50-60 hallgató jelenlétében szeretné az olasz muzsikáról megtartani. (veszelszky) Kincsek a szántóföldben Fémpénzeket fordított ki a mezőgazdasági munkagép a Jászalsószentgyörgy határában végzett őszi talaj művelés során a héten. A munkát végző mezőgazdasági szakember a területen 670 darab érmét szedett össze és adott át a szolnoki Damjanich János Múzeumnak. A régiségtár numizmatiku- sai megállapították, hogy értékes ezüst dinárokról van szó, amelyek Zsig- mond korából a XIV. század végéről és a XV. század elejéről származnak. A megjelölt lelőhelyen fémkeresővel Tálas László múzeumigazgató még tovább húsz érmét talált. A jelek azonban azt mutatják, hogy több kincset is rejt a föld, a jelenlegi talajviszonyok azonban nem teszik lehetővé az eredményes kutatást, ezért a feltárómunkát tavasszal folytatják. Az ezüst dinárokon az oxidáció ellenére az évszámok és az ábrák viszonylag jól láthatók, de aprólékos restau- rációs munkát igényelnek. A múzeum birtokában lévő pénzek közül eddig XVI. századbeliek voltak a legrégebbiek, most azonban a korábbi korokból származó érmékkel gyarapodott a numizmatikai gyűjtemény. Országos graíAai biennálé Az idén decemberbe 'smét Miskolc ad otthont . magyar sokszorosító gt. \a nemzeti tárlatának. A X országos grafikai biennái ra az idén 202 művész 53, alkotással jelentkezett, közülük a rangos zsűri 121 művész 227 munkáját ajánlotta kiállításra — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója. A hagyományoknak megfelelően a díjakat december 5-én, az ünnepélyes megnyitón adják át. A biennálé eseménnyei- hez kapcsolódóan „A sok és az egy a grafikában” címmel magyar művészettörténészek részvételével szakmai tanácskozást rendeznek, kamaratárlaton mutatják be Gaál Józsefiiek, az előző biennálé nagydíjasá- ak grafikáit, a Mini Galérián hat jugoszláv művész 'ásait tekinthetik meg a* 'eklődők. , Nkolci Galéria Alko- tóhá. a hagyományokra támas. 5, idén felújított Miskok ,iűvésztelep az elmúlt hónapokban igen gazdag programot bonyolított le. Műhelyében és alkotószobáiban szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi művészeken kívül, holland, olasz, finn és görög grafikusokat is fogadott. Regőscserkesz-talalkozó Szigetszentmiklóson É A magyar cserkészek védőszentjének, Szent Imrének ünnepén kezdődik Szigetszentmiklóson az a három napos regőscserkész-tá- bor, amelyet immár harmadik éve rendez meg a helyi Somogyváry Gyula cserkész- csapat. Az Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkező 170 ha- tárontúli és a mintegy 150 hazai résztvevő néprajzi továbbképzésével leendő őrsvezetői munkájukhoz kívánnak segítséget nyújtani. A rendezvénysorozat tegnap délután a budapesti Szent Imre-szobomál tartott megemlékezéssel kezdődött, ahol a (felvidéki) zselici cserkészcsapat, valamint a XI. kerületi cserkész- csapatok Szent Imrét idéző zenés-irodalmi műsort adtak. Ezután a résztvevők a további programok színhelyén, a szigetszentmiklósi 1. számú általános iskolában vettek részt az ünnepélyes megnyitón, amelyet tábortűz követett. A tűz mellett, a hagyományoknak megfelelően a cserkészcsapatok bemutatták néprajzi gyűjtéseiket, énekes és táncos programjaikat, valamint jeles napjaink népszokásaiból adtak ízelítőt. Ma reggel 9 órakor „Hagyománygyűjtés, -őrzés és -közvetítés lehetőségei” címen a hazai Erdélyi Zuzsan- na, valamint a felvidéki Jókai Anna és Szanyi Mária néprajzkutatók tartanak előadással egybekötött beszélgetést, majd a résztvevők népi kézműves foglalkozásokon vesznek részt. Délután 5-től 7-ig Budai Ilona népdalokat tanít, majd az éjszakába nyúló táncházon Budai Gábor tanítja csángó, felvidéki és más tájegységek táncait. Vasárnap reggel negyed kilenckor istentisztelettel, illetve misével indul a program. Fél tizenegytől Nyisz- tor Ilona, moldvai csángó énekes népdalokat tanít, majd bemutatják a Gödöllői Jamboreen készült videofilmét. Ebédig kézműves konzultációkat tartanak, délután pedig népi karácsony- fadíszeket készítenek — ezúttal a Garaih menti hagyományok szerint. A saját készítésű díszekkel ékesített karácsonyfa alatt András- falvy Bertalannal, a Magyar Cserkész Alapítvány kuratóriumának elnökével való beszélgetéssel zárul a háromnapos program. (ky) Adventi koszorúk Adventi koszorúkból nyílt kiállítás tegnap a Néprajzi Múzeumban. Mintegy 50 virágkötész mutatta be a valláshoz kapcsolódó virágkölteményeit MTI-felvétel
