Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06 / 259. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 6., SZOMBAT 3 Kormányszóvivői tájékoztató Támogatják a vidéki bankhálózatot Lemondott a Ligeti Imre, a főváros egyet­len MDF-es polgármestere, Szalay Zoltán alpolgármes­terrel együtt tegnap levél­ben értesítette a 31 tagú I. kerületi képviselő-testület minden tagját, hogy azonna­li hatállyal lemond tisztségé­ről. Döntését indokolva a polgármester az MTI-nek el­mondta: egy konkrét eset kapcsán a polgármester tör­vényben biztosított munkál­tatói jogkörének gyakorlásá­ról az övétől oly mértékben eltérő véleményt alakított ki all tagú MDF-es képviselő- csoport, hogy azok után szá­mára morálisan már lehetet­lenné vált funkciójának ellá­Kelet-Európa, mint politikai terminológia a történelem fo­lyamán nem létezett, e meg­határozást csak az utóbbi évti­zedekben használják. A régió mindig is Európához tarto­zott, és most is az a célja, hogy tagja legyen a Nyugat­európai Uniónak, a NATO- nak — mondta tegnap Marto- nyi János külügyi államtit­kár. Az Európai Közösség és a közép-európai országok kapcsolatai címmel rendezett konferencia megnyitóján. Az előadó úgy vélte, hogy Nyugat-Európának ' bizonyos félelmei vannak a keleti orszá­gok integrációjával kapcsolat­ban, s elsősorban a társulás gazdasági következményeitől tartanak. Közép-Európában vi­szont úgy vélik: el kell kerül­ni azt a veszélyt, hogy a teljes integráció helyett kondomini- um kapcsolatrendszer jöjjön létre, a keleti régió két vagy több hatalom közös gyarmata legyen. Az integráció kölcsö­nös biztonsági politikai és gaz­dasági érdek. Martonyi János szerint Oroszországnak, Érthetetlen, hogy a vasúti szakszervezetek a munkálta­tóval folytatott tárgyalások el­lenére hirdetnek figyelmezte­tő sztrájkéit. Az eddigi egyez­tetéseken a MÁV vezetése már több jelentős enged­ményt is tett. Mindezt Csárd­ái János, a MÁV Rt. vezér- igazgatója mondta el tegnap a Vasutak Együttműködési Szervezete konferenciájának zárása után. A vezérigazgató szerint az eddig elért eredmények sem­miképpen nem nevezhetők csekélynek. Fennáll a lehető­sége, hogy november végéig akár minden problémás kér­désben megegyezzenek az ér­dekképviseletekkel. Az eddi­gi egyeztetéseken megállapo­dás született a vasutasok 13. havi bérének kifizetéséről, ar­ról. hogy a társaság március polgármester tása. A polgármester hangsú­lyozta: számára semmikép­pen nem elfogadható, hogy bármilyen pártállású képvi­selő ultimátumokkal korlá­tozza munkáltatói jogkörét, hatáskörét. Mivel az MDF- es képviselők nem tartották etikátlannak képviselőtársuk ilyen jellegű megnyilatkozá­sát, számára erkölcsileg szükségképpen a lemondás volt az egyetlen út. Ligeti Imre jelezte azt is, hogy a törvényben előírtaknak meg­felelően, még két hónapig, azaz január 5-éig ellátja funkcióját, hacsak a testület időközben fel nem menti a munkavégzés alól. amely a demokratizálódás út­ján halad, nincs már meg a régi befolyása Kelet-Európá- ra. így a közép-európai orszá­gok szabadon dönthetnek jö­vőjük alakulásáról. A tegnap kezdődött és ma véget érő eszmecserén szakér­tők ismertetik véleményüket politikai, kereskedelmi, pénz­ügyi megfontolások szerint. Az Euration Együttműködési Alapítvány által szervezett fó­rum célja, hogy közelítse a nyugat- és kelet-európai szak­értők véleményét. A jelen helyzetben ugyanis a közép­európai társadalmak Közös Piaccal szembeni felfokozott várakozását bizonyos kiábrán­dulás jellemzi. Énnek nem­csak az általános recesszió, ha­nem az EK-ról való ismeretek hiánya is az oka. Ugyanakkor igen árnyalt és nem mindig teljes az a kép, amit a csatla­kozni kívánó országokról Nyugat-Európában alakítanak ki. A kétnapos konferencia el­sősorban a szakértők szintjén az egymáshoz való közeledést szolgálja. 31-éig a törvényi szintűnél magasabb végkielégítést biz­tosít. A elbocsátandó vasuta­soknak először egy új munka­kört ajánl fel a munkáltató. A társaság nem öngyilkos létszámleépítést tervez, ha­nem a teljesítmények csökke­néséhez kívánja igazítani az állományi létszámot. A jövő évben szükséges 70 ezres lét­szám eléréséhez várhatóan 1300 vasutast kell elbocsáta­ni. Ez kevesebb is lehet, ha jövőre nem vesznek fel annyi pályakezdőt. A nehéz likvidi­tási helyzetben lévő vasutat azonban egy általános sztrájk a vezérigazgató szerint csőd­be is juttathatja. Várhatóan 5-600 személyszállító vonat nem közlekedik majd novem­ber 15-én hajnali 5—7 óra kö­zött, a vasutasok figyelmezte­tő sztrájkja alatt. A jövő évi költségvetési hi­ány finanszírozásának részle­teit ismertette Szabó Iván pénzügyminiszter tegnap a kormányszóvivői tájékozta­tón. Emlékeztetett arra, hogy eredetileg úgy számoltak: a deficit 250 milliárd forintot tesz ki. Időközben azonban kiderült, hogy a kamatszínvo­nal a vártnál magasabb lesz jövőre. Ez a költségvetés defi­citjét a számítások szerint 40 milliárd forinttal növeli. Emellett más tételek is adód­nak, például az ez évi hitel­és adóskonszolidáció költség- vetési terhei, valamint a társa­dalombiztosításnál végrehaj­tott profiltisztítás, amely szin­tén 40 milliárd forinttal növe­li a jövő évi deficitet. Ez utóbbi két tétel azonban olyan, amely nem zavaija a fi­nanszírozást és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel ki­alakított kapcsolatainkat. (Folytatás az I. oldalról) A tárgyalás során Kéri Edit egyértelműen bizonyította, hogy a Pető Lászlóval kapcso­latos állításai igazak. — Nyugtalanít, hogy a magyar társadalmat tudatosan tovább­ra is félrevezetik — mondotta Kéri Edit, majd újabb ténye­ket ismertetett az újság­írókkal. Többek között a Beth- len-villa birtokbavételét, mely 1951. május 8. és 1973. március 20. között volt a Pe- tő-família „rezidenciája”. A Szovjetunióba hurcolt és ott elpusztult gróf Bethlen István villáját az ÁVH utalta ki Pető Lászlónak, vagyis fia olyan miliőben nőtt fel, amelyben volt hol feltöltődjön a hata­lom iránti ambíciókkal. A tényeken túl Kéri Edit élő tanút is prezentált, bemu­tatta az újságíróknak Richter Józsefet. Richter József 1955-ben Csepelen dolgozott mint mér­nök, augusztus végén az álta­la irányított gyáregységben A parlament által nemrég elfo­gadott igazságtétel-törvény végrehajtásának, ami fokozott társadalmi érdeklődésre szá­míthat, megvannak a szerve­zeti feltételei, és komolyabb anyagi erőket sem igényel, csupán az igazságügyi appará­tusban van szükség némi erő átcsoportosítására — jelentet­te ki Balsai István igazság­ügy-miniszter tegnap Balassa­gyarmaton a Nógrád Megyei Bíróság felújított épületének átadása alkalmával rendezett sajtótájékoztatóján. A magyar bírói kar munkájának megíté­Ennek megfelelően várha­tóan megváltozik a közel­múltban módosított deficit nagyságrendje. Mint ismere­tes, az eredetileg tervezett 250 milliárd forintos jövő évi hiányt több képviselői indít­vánnyal 358 milliárd forintra emelték. Ezt a mértéket a mostani kormánydöntés csoki kenti. A Pénzügyminisztéri­um 40 milliárd forinttal kí­vánja visszafogni a hiányt, mégpedig úgy, hogy 10 milli­árd forinttal növeli a mérleg kötelező tartalékát. így a tar­talék összegét 25 milliárd fo­rintban kívánják meghatároz­ni. Mindezek figyelembevéte­lével a jövő évre várható defi­cit valamivel kevesebb, mint 330 milliárd forint lesz. A kormány támogatja a vi­déki bankhálózat megvalósí­tását és úgy döntött, hogy 2,7 milliárd forint tőkével — kon­szolidációs kötvények kibo­üzemzavar volt. A hibát rövid idő alatt kijavították, őt pedig szabotázs gyanújával letartóz­tatták és bevitték az Andrássy út 60.-ba. Közel 24 órás valla­tás után, már kellően „megdol­gozva” vezették Pető László elé. — Ingujjban állt az asztal mellett és felszólított, adjam át az értéktárgyaimat. A kabát­ja a fogason lógott, a kék váll-lapon két aranycsillagot láttam, tehát AVH-s alezredes volt. Nyolc hét múlva, amikor kiengedtek, újra csak hozzá vezettek, s a visszaadott hol­mijaim közül hiányzott az ara­nyórám. Amikor szót emel­tem, azt mondta: más örülne, hogy elmehet! Aztán kiszólt az őrnek, s valahonnan behoz­ták az órát. A másik tanú, Ruttkay György nefti jelent meg. Kéri Edit csak találgatni tu­dott. — Vagy sokkolta az iz­galom, vagy megijedt. Az az igazság, egyesek még ma is tartanak Pető Lászlótól. Részletek Ruttkay György lése igen jó — hangsúlyozta —, s ez a garancia arra, hogy (sokak indokolatlan aggodal­mával ellentétben) az igazság­tétel-törvény eljárásainál nem lesz boszorkányüldözés, s részrehajló, elfogult bírói íté­letektől sem kell tartani. Az emberek többségének igazsá­gérzete csak akkor nyugszik meg, ha az ország, bár évtize­dekkel a véres események után, de szembenéz a tények­kel, aminek feltétele, hogy megismeri a bűnösöket, az igazságszolgáltatás feltárja a több száz megtorló akció és a csátásával — hozzájárul a ta­karékszövetkezetek közös in­tézményvédelmi alapjának feltöltéséhez. Az országban egyébként az elmúlt három hétben 246 takarékszövetke­zet részvételével létrejött az integráció, s mindössze 9 fiók maradt kívül a hálózaton. Elfogadta a kormány a kül­földön élő és tartózkodó ma­gyar állampolgárok választó­jogának érvényesítésére ké­szített munkaprogramot. En­nek keretében felmérik azon külföldön élő, illetve időlege­sen külföldön tartózkodó ma­gyar állampolgárok számát, akik élhetnek választójoguk­kal. Elkészítik a külföldön ki­alakítandó szavazókörök listá­jának első változatát és felmé­rik a költségvonzatokat. A program több pontját egyéb­ként a kormány a választási törvény módosításától teszi függővé. írásos nyilatkozatából, me­lyet Kéri Edit osztott ki az új­ságírók közt. „Pető László ÁVH-s őr­nagy félelmetes hírben ál­lott. Ügynökökkel nyomozta­tott a nyugdíjazásra kisze­meltek után (értsd, akiktől szabadulni akartak a határőr­ségnél). Nyugdíjazás indoká­ul azt is felhozta, ha a kisze­melt tiszt misére járt. 1950 szeptemberében velem együtt tizenegy társamat nyugdíjaztattak. Ezzel nagy erkölcsi és anyagi kárt oko­zott nekem. Évekig nem tud­tam elhelyezkedni. A sajtót, a rádiót és a .tévét figyelve sajnálattal kell megállapít­sam, Pető Iván mennyi teret kap, már úgy kezelik, mint Magyarország miniszterelnö­két.” * A fent leírtakkal kapcsolatos dokumentumok másolatai szerkesztőségünk birtokában vannak. (matula) gyilkos sortüzek hátterét. Azt is tudomásul kell venni, hogy kínosan hosszú bírósági perek várhatóak, s ezek zöme aligha zárulhat le a jövő évi választá­sok idejére. Ám bárhogyan is, bármi eredménnyel is végződ­nek a választások, aligha lesz még egyszer Magyarországon olyan kormány, amelyik az igazságtétel-törvény végrehaj­tásával nem értene egyet, hi­szen ennek szelleme a pártok­tól, a napi politikától függet­len, a nemzetközi jogi nor­mák és az alkotmány betűjét tükrözi. Csurka nem zöld, örökzöld Kuncze Gábor tegnap reggel a televízió „vita- műsorában” azt mondta, hogy hogyan is hasonlíthatná össze Csurka István, illető­leg Fodor Gábor sze­mélyét. Tette ezt a ki­jelentést úgy, hogy ab­ból ország-világ tudja meg, Kuncze Gábor számára sokkal jelen­tősebb személyiség Fo­dor, mint Csurka. En­nek ellenére érdekes módon rögtön Csurká- ra terelődött a szó, Fo- dort már rég elfelejtet­ték annál a vitaasztal­nál, meg azokban a szobákban is, ahol néz­ték a televíziót. Ugyan­is lássuk be. Fodorról vajmi keveset lehet be­szélni, ugyanúgy, mint azokról az embe­rekről, akik egyéb­ként Istentől kapott jellegtelenségüket né­ha olyan kijelentések­kel próbálják színeseb­bé tenni, amely kije­lentések olyannyira jellemzőek némely el­lenzéki politikusra, po­litikus önjelöltre. így járt a minap Barátit Etele is, akiről ugyan­csak a televízióból megtudhattuk, hogy az MSZP színeiben in­dul a következő vá­lasztásokon. Teszi ezt azért, mert véleménye szerint (s ezt tisztelet­ben illik tartani) az MSZP-nek van igazi gazdasági programja, s ez a párt mutat iga­zán szociális érzékeny­séget. Nos, Baráth Ete­léről sem lehet sokat beszélni, nem tartozik a tartalmas, színes egyéniségek közé, ugyanúgy, mint az MSZP sem (már elő­dje, az MSZMP sem volt) igazán érzékeny szociálisan, hogy gaz­dasági programjáról ne is beszéljünk, hisz az a program taszított bennünket abba a gö­dörbe, amelyből most komoly áldozatok árán igyekszünk kiká­szálódni. Ezzel azt sze­retném bizonyítani, hogy az örök téma Csurka István még mindig tartja magát, mert ha Kunczéhoz hasonló unalmas poli­tikusok szeretnének megvillanni néhány millió tévénéző előtt, csak-csak bevetik Csurka István nevét. Magyarországon ugyanis a fut ballon kí­vül Csurka István az, akihez mindenki ért. (Vödrös) Martonyi János előadása Mindig is Európához tartoztunk Mégis sztrájkolnak Szó sincs öngyilkos létszámleépítésről Gyerekszoba a Bethlen-villában Újabb bizonyítékok Pető' Lászlóról Balsai István az igazságtétel-törvényről Nem lesz boszorkányüldözés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom