Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-05 / 258. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 5., PENTEK Olasz korrupciós botrány Valódi cselszövés folyik Az olasz államfő nem mond le, hanem az ország élén marad a következő választásokig, amelyeket a lehető leghamarabb megtartanak. Ezt maga a köztársasági elnök jelentette be, aki szerdán késő este rendkívüli üzenetben fordult az olasz néphez. Az olasz tv-állomások adásukat megszakítva adtak szót Oscar Luigi Scalfaro államfőnek, aki az őt ért korrupciós vádakra kényszerült válaszolni. Az elnök a leghatározottabban elhárította magától a közpénzek elsikkasztásának gyanúját, s kijelentette, hogy minden törvényes eszközt meg fog ragadni, becsülete megvédésére. Scalfaro szerint nem a személye a tét — ő kész bármely pillanatban távozni a posztjáról —, hanem maga az államfői intézmény. Legfőbb kötelességének azt tartja, hogy megakadályozza a bomlasztáson munkálkodók győzelmét — mondta. Scalfaro felhívta a figyelmet arra, hogy az államfő be- sározására irányuló kísérlet nem más, mint az állam lassú lerombolásának szándéka. —Valódi cselszövés folyik, melynek célja, hogy káoszba taszítsa az államot, és a sötét erőket segítse győzelemre. E sötét erők rendkívüli nyomást gyakorolnak rá az előrehozott választások elodázása végett. — Ami a pokolgépes merényletekkel kezdődött, az most a legszégyenteljesebb és legundorítóbb botránnyal folytatódik — mondta. Dubcek halála homályban A Szociáldemokraták Szlovákiai Pártja (SDSS) ismét azt sürgeti, hogy részletesen vizsgálják ki az autóbaleset következtében elhunyt Alexander Dubcek halálának körülményeit. Dubcek a szociáldemokrata párt elnökeként egy évvel ezelőtt halt meg — tavaly szeptember elején történt autóbalesete következtében. A szlovák szociáldemokraták néhány hónappal ezelőtt parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezték, annak érdekében, hogy a baleset minden részlete tisztázódjon. Jaroslav Volf a párt alelnöke a TA SR szlovák hírügynökségnek nyilatkozott és elmarasztalóan szólt arról, hogy „míg a baleset utáni vizsgálat lassú volt és következetlenül folyt az adatok egybegyűjtése, addig az ügyet annál következetesebben és gyorsabban lezárták”. Volf hangsúlyozta, hogy pártja korántsem az érzelmeket kívánja fokozni, s nem az esettel kapcsolatos találgatásokat akarja szaporítani, hanem éppen ellenkezőleg: a további lehetséges találgatások elterjedését szeretné megakadályozni azzal, hogy parlamenti bizottság vegye kezébe az ügyet. A Dubcek halálának évfordulóval egybeeső halottak napján Michal Kovác szlovák államfő koszorút helyezett el és gyertyát gyújtott a Prágai Tavasz vezetőjének pozsonyi sírján. Tiszacsécse, Prügy, Istvándi... Éppen azon a tájon, ahol a bölcső ringott, ahol az anyanyelv első szavai formálódtak, ahol a vízimalom kereke mesét mormolt a fülébe... Éppen azon a tájon, ahová az első népdalgyűjtő útjára indult, ahonnan a Nyugat szerkesztőségének megvitte a szatmárököritói tűzi veszedelemről írott riportját. Éppen azon a tájon, ahol szíve fölé tűzte a hitvallást: Légy jó mindhalálig. Éppen a szatmári, a nyíri tájon, Nyíregyházán történt meg a szégyen a múlt napokban. Éj időben, sötétségben le- döntötték talapzatáról Móricz Zsigmond szobrát. Nem kiáltott, nem dörömbölt, nem sikoltott senki az országban. Ezért nem. Másokért csap most egekbe a ricsaj. Az egyik újság eldugott rovatában olvastam a mínuszos hírt. A közönyön, a csenden, az érdektelenségen nem csodálkozom. Móricz Zsigmond szobrát nem 1993 novemberében kezdték döntögetni. Jóval előtte nekiveselkedtek az Aczél Györgytől felhatalmazott szorgalmatos kezek, vésőkkel, bontókalapácsokkal. Nekiestek akkor, amikor a televízióban, a rádióban, az újságokban hirdetni kezdték, hogy Móricz korszerűtlen, túlhaladta őt az idő, művei nyersek, unalmasak, nem képviselnek igazi irodalmi értéket. Hoztak és népszerűsítettek hollywoodi giccseket, gyöngécske musicaleket, ügyeskedést, hókuszpókuszt, hozták a szóra- koztató-ipar díszleteit, füstködét, s minderről bebizonyították, hogy ez a modem, ez az időszerű, ez a jövő. Természetesen nemcsak Móricz Zsigmond esett áldozatául eme kultúrhadjáratnak; a felkentek vele együtt tuszkolJeszenszky Géza Berlinben Kapjon autonómiát a A magyar külügyminiszter nem lát lehetőséget arra, hogy az erőszakos úton kialakult boszniai helyzetet revideálják; időközben olyan dolgok történtek, amelyeket már nem lehet visszafordítani. Ma már az egész délszláv válságra a szubszidiaritás és az önigazgatás elvére építve lehetne megoldást találni — idézte Jeszenszky Géza véleményét ä berlini Der Tagesspiegel tegnapi interjúja. A válság kirobbanásakor bizonyára helyes volt azt mondani, a nemzetek közösségének közbe kell avatkoznia, hogy a konfliktus megoldódjon. Bár az elv még most is érvényes, a segítség- nyújtás fajtája és módja megváltozott. Manapság olyan elvet kell alkalmazni, amely olyan közel áll az igazságossághoz, amilyen közel csak lehet, s amely mindenki számára szavatolja a biztos életben maradást. Nyitott Égbolt Bili Clinton elnök szerdán aláírta a „Nyitott Égbolt”- szerződés ratifikációs okmányait. A váratlan támadások kiküszöbölésére és bizalomépítésre szolgáló egyezmény aláírói — mint a Fehér Ház nyilatkozata is utalt rá — lehetővé teszik egymás számára a felderítő berepüléseket és ellenőrzéseket területeik fölött. Az ellenőrző légi utak számát és az alkalmazott műszaki berendezéseket előre egyeztetik. Ez mindenekelőtt a boszniai muzulmánokra vonatkozik — szögezte le a magyar külügyminiszter a berlini lapnak adott interjúban. Egy sajtóbeszélgetésről beszámolva a német főváros másik vezető lapja, a Berliner Zeitung leszögezte: a miniszter a horvátországi szer- bek elszakadási törekvéseire utalva hangsúlyozta, hogy a Vajdaság nem akar „magyar Krajina” lenni, Magyarország azonban elvárja Szerbiától, hogy autonómiajogokat garantáljon a vajdasági magyarok számára, s biztonságukat is szavatolja. A Berliner Morgenpost a helyi európai akadémián elhangzott Jeszenszky-elő- adásból többek között azt a gondolatot emelte ki, hogy az európai integráció jelenti „a legjobb és a végleges” megoldást a kelet- és középeurópai nemzetiségi problémákra: „a nácionalista államok ekkor majd megszűnMegkezdődött az első összecsapás a lengyel Szolidaritás és az ország új, baloldali kormánya között. Leszek Miller munkaügyi miniszter felajánlotta a szakszervezetnek: ma Gdanskba utazik, hogy vezetőivel megbeszélést folytasson kormánya terveiről, és azokat egyeztesse velük. A Szolidaritás elnöksége viszont közölte: ne jöjjön, mert addig nem hajlandók még tárgyalni sem, ameddig a miVajdaság nek nacionalistáknak lenni” — olvasható a Berliner Morgenpost tegnapi számában. A Tagesspiegel-interjú- ban Jeszenszky azzal számolt, hogy a NATO januári csúcsértekezlete is magáévá teszi a „partneri viszony a békéért” elvet. Ez ugyan nem elégíti ki több középeurópai országnak azt a sürgetését, hogy a NATO nyilvánítsa ki egyértelmű készségét ezen országok felvételére, ám mégsem kudarc, mert napirenden marad a bővítés kérdése. A miniszter szerint a magyar lakosság egész biztosan egyetértene azzal, ha az országot felvennék a NATO-ba. A miniszter abban is reménykedik, hogy Magyarország már jóval az ezredforduló előtt az Európai Közösség teljes jogú tagjává válik. Az ÉF- TA-országok bebocsátása után meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat a visegrádi országokkal. nisztertanács nem deklarálja, hogy minden változtatás nélkül érvényesnek minősíti az előző kormány és a szakszervezet között létrejött valamennyi megállapodást. A kompromisszum-készséget mindössze annyival tartották szükségesnek bizonyítani, hogy a miniszterhez intézett levelükben közölték: egyébként elméletileg és távlatilag nem zárkóznak el a kormánynyal való tárgyalások elől. A nagyvilág hírei Jk Göncz Árpád köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy az 1996-os budapesti expó egy majdani magyar sikertörténet kezdetét jelenti. Tedzson tapasztalatait átvisszük a messzi Európába — ezekkel a szavakkal nyitotta meg a nem hivatalos látogatáson Dél-Koreá- ban tartózkodó magyar államfő az idei expón a .Magyar Nap”-ot, amelyet a három hónapig nyitva tartó rendezvény egyik utolsó fontos eseményeként tartottak meg tegnap. 9k Tökéletesen értelmetlen minden olyan gondolat, amely szerint a Visegrádi Csoport országainak közeledése a NATO-hoz a balti országokat egy kelet-kö- zép-európai tömbösítés irányába taszítaná — közölte Surján László népjóléti miniszterrel Mart Laar észt kormányfő. Jk Borisz Jelcin szóvivője szerint nem kizárt, hogy az elnök kitölti 1996-ig tartó mandátumát, és nem tartanak a jövő nyáron előrehozott elnökválasztást. * A nukleáris lobby meghamisította a Csernobil sorsával foglalkozó ukrán parlamenti bizottság jelentését. Ezt V. Uszatenko, a bizottság alelnöke tudatta a Greenpeace Nemzetközi Környezetvédelmi Szervezet moszkvai képviselőjével telefonon. Uszatenko közölte: az ő aláírását ráhamisították arra a jelentésre, amelynek alapján az ukrán törvényhozók október 21-én megszavazták az atomerőmű további működésének engedélyezését. A kormány első' próbatétele A Szolidaritás nem enged VÉLEMÉNY Földön fekvő' Móricz Zsigmond ták ki irodalmunkból Móra Ferencet, Tamási Áront, Veres Pétert, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Szabó Lőrincet, Nagy Lászlót és mindazokat, akik bűvészmutatványok helyett — a legmagasabb művészi szinten — sorskérdésekről szóltak, anyanyelvet őriztek, szépséget, emberi jóságot adtak tovább. Akik mertek annak lenni, aminek születtek, mertek szószólói lenni a leverteknek, az elhagyatottaknak, a hazájuktól megfosztottaknak. Akik mertek magyarok lenni. Móricznak ebben az új ítészek által teremtett és ellenőrzött világban egyre inkább nem volt helye. Egyre inkább nem volt helye Nyilas Misinek, Hitves Zsuzsikának, Árvácskának, és hogyan lett volna helye a Boldog ember Joó Györgyének, aki csak úgy csizmásán, bekecsesen beállított a redakcióba, hogy életéről meséljen Móricz szerkesztő úrnak. A gubás, bundás mucsainak el kellett tűnnie az irodalomból; hiszen csak nemrég éltük meg, hogy a háromnegyed ország is megszégyeníttetett otromba mucsaiként. Esztendők, hosszú esztendők teltek el úgy, hogy a televízióban, a rádióban szinte hallani sem lehetett Móricz Zsigmond nevét. Könyvei eltűntek a könyvesboltokból, hiába keresnénk a Rózsa Sándort, az Erdélyt — hosszú esztendők óta nem nyomatott ki új kiadásuk. Múlt év szeptemberében, a magyar írófejedelem halálának ötvenedik évfordulóján egyetlen orsszágos hetilap akadt Magyarországon, amely méltó módon megemlékezett a legnagyobb magyar regényíróról. S hozzátehetem: az egyik legnagyobb magyar újságíróról. Akik ma szakmai tudásról, felkészültségről, hitelességről beszélnek, ismerik-e a Gyalogolni jó riportjait? Van-e ma Magyarországon újságíró főiskola, ahol Móricz Zsigmond alaptananyag? Iskoláinkból azzal bocsájtják-e el leányainkat és fiainkat: „Légy jó mindhalálig!”? Nem arra tanít-e az iskola, közélet, politika, hogy aki ezt a móriczi intelmet őrzi a szívében: balek és élhetetlen? Tehát nem e világra, nem ebbe az országba való. Most, amikor a Nyíregyházáról érkezett szobordöntő hír az íróasztalhoz ültetett, magam elé veszem Ady Endre verses kötetét. A fekvő Móricz Zsigmond felett elimádkozom a verssorokat: „Rózsafa-vonóként nagy zöngésű húrhoz Súrlódjék ez írás Móricz Zsigmond úrhoz... Rád furcsa emberek furcsán figyelnek: Ma te vagy a tévő és jótékony gyermek. Nyugat csapatjának keleti zászlója, Mi nagy csatázásunk nagy igazolója, Néha kényeskedő, de magyar hatalmú, Nyugatba tört magyar s duzzadt bizodalmú, Papnak indult lélek, de szabad, pacsirtás, Szentírásos ember, kinek szent az írás.” E versnek is évfordulója volt 1992-ben. Születésének nyolcvanadik évfordulója. (Kosa Csaba)
