Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

§ PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 30., KEDD 7 A rádiózás történetéből Megjelent a Nagy valláskalauz Mekkorának érzi magát a buddhista? Giotto Krisztus siratása című festménye a vallásos ki­adványok egyik kedvelt illusztrációja volt — és ma­radt. A magyar rádiózás hőskora című könyvsorozat legújabb kötetét mutatta be a hétvégén az Ajtósi Dürer Kiadó, az An­tenna Hungária, a Magyar Műsorszóró és Rádió-hírköz­lési Rt., valamint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsorigazgatósága. Sugár Gusztáv „Megszólal a Rádió” című könyve a rá­diózás kezdetétől kíséri vé­gig a technika fejlődését 1968-ig. Nahlik Gábor, az első magyar nyelvű Biblia megjelenésének jelentőségé­hez hasonlította az elektroni­Erkel Ferenc halálának szá­zadik évfordulója idén külö­nös időszerűséget ad a gyer­mekek számára minden év­ben megrendezett Erkel Fe­renc népdaléneklési verseny­nek. Mint az 1984 óta évről- évre, most is a gödöllői Er­kel Ferenc Általános Iskola rendezte meg a verseny Pest megyei döntőjét. Amint ar­ról lapunkban már beszámol­tunk a szereplők a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban hétvégén léptek színpadra. Bevezetőként a budapesti Homoktövis utcai Általános Iskola énekkara énekelt Kodály Zoltán tréfás kánonjaiból, Maros Rudolf és Karai József népdalfeldol­gozásaiból, majd elkezdő­dött a verseny. A zsűri elnö­ke Dévai János, a Magyar Rádió népzenei osztályveze­tője, tagjai Bodza Klára népi énektanár, Maczkó Má­ria népdalénekes, Győré Ba­lázs zeneszerző voltak. A megye különböző tele­püléseiről érkeztek a ver­senyzők, szólisták és csopor­tok egyaránt, összesen negy- venhatan. A szólisták közül hárman jutottak tovább az or­szágos versenyre: Szász An­na, a gödöllői Erkel Ferenc kus média működését, mely többek között a részekre sza­kadt magyarság kapcsolatát hivatott fenntartani. Az alel- nök elmondta: mindnyájan a demokráciára, a sajtószabad­ságra törekszenek, ám a mé­diákat nem elfogult sajtónyi­latkozatokkal kell megítélni, hanem higgadtan, az eltérő politikai irányzatok által kö­zösen elfogadott mérési rend­szerekkel. Ez a megegyezés pedig a születendő, de az álta­luk már betartott médiatör­vény segítségével valósulhat meg. Általános Iskola, Kovács Nó­ra, a bugyi általános iskola, és Márfon Krisztina, a berne- bebaráti általános iskola ta­nulója. A vándorserleg, mely ta­valy a bugyi általános isko­láé volt, idén a perbáli általá­nos iskolához került citeraze- nekara kiváló szereplése eredményeként. Kiemelkedő csoportnak minősítették az abonyi általános iskola ének­karát, a bugyi általános isko­la Pántlika Együttesét. Kiváló szereplésükért ajándékot kaptak Lendvai Zsanett (Nagykáta), Mátyás Kinga (Gödöllő), a „Csirip zenekar” (Dabasról), Tóth Áron (Alsónémedi), Szalay Borbála (Gödöllő), Holly Antal (Érd), a váci Petőfi Sándor Általános Iskola énekkara, Varga Judit (Nagykőrös), a ceglédi Tán­csics Mihály Általános Isko­la énekkara, Szabó Györgyi, Unger Zita és Varga Adri­enn (Szadáról), Gönczy Fru­zsina (Nagykőrös), Kocs- márszky Luca (Vác), Terék József (Tápiószele), Kocs- márszky Zsófia (Vác), Kana­las József (Gödöllő), Csizma­dia Csenge és Havai Viktó­ria (Visegrádról). (n-i) A vallások gondolkodásfor­máló, életmód-alakító és kultúrateremtő erőként vé­gigkísérik az emberiség tör­ténelmét. Ismeretük nélkül nem sajátíthatják el azt a többezer éves örökséget, amelyet egyetemes kultúra­ként tartunk számon. Ép­pen ezért hiányt pótló G. J. Bellinger az Akadémia Ki­adó gondozásában most megjelent „Nagy valláskala- uz”-a, amely 670 vallást, kultuszt, felekezetet és hit­mozgalmat mutat be az em­beriség történelmének kez­detei óta a mai napig. A lexikon ábécésorrend­ben mutatja be a 170 val­lást és kultuszt, és további 500 felekezetről, kisebb egyházról és hitmozgalom­ról közöl információkat. Meghatározza a vallásokat, híveik számát és elterjedé­süket. A történelmi rész be­mutatja alapítóik életútját és vallásuk különböző irányzatait. Szól tanításaik teológiai tartalmáról, világ­képéről, erkölcsi normái­ról. Leírja a valláshoz kap­csolódó ünnepeket, szertar­tásokat, áldozatokat, imá­kat. Bemutatja a képzőmű­vészet kifejezési formáit, építészeti alkotásait, hatá­sát, majd a szócikkek vé­gén irodalomjegyzéket kö­zöl. S miközben a vallásokról olvasunk e gazdagon illuszt­rált kötetben, régmúlt és kö­zelebbi korokban, távoli és otthonosabb tájakon élő em­berekkel kerülünk szinte személyes ismeretségbe. Megelevenednek az Ado- nisz-kultuszt követő derűs görögök a hellenizmus ko­rából, akik istenük megör- vendeztetésére „Adonisz- kertecskéket” készítettek: agyagedényekbe gyorsan ki­virágzó növényeket ültet­tek, közéjük parányi isten­képmásokat helyeztek. És életre kelnek a vérszomjas aztékok, akik az élő hadi­foglyaikból kivágott szív­vel áldoztak a Napistennek. Az iszlám tanítások tö­rök hódítóink lelkületét ma­gyarázzák: „Harcoljatok Al­lah útján azok ellen, akik el­lenetek harcolnak! Öljétek meg őket, ahol csak rájuk leltek... A megkísértés rosz- szabb, mint az ölés” — szólt az ige, szöges ellenté­teként a Kínai Birodalom­ban elterjedt Kong-ce-taní- tásokkal” Amit nem akarsz magadnak, azt ne tedd soha mással!” alapigazságnak. Éppígy vallanak a népek­ről templomaik is. Milyen parányinak érezheti magát a buddhista a szentélyben tornyosuló, több ember nagyságú istenszobor, és a rossz szellemek elvesztésé­re köréje helyezett szörnyfi­gurák előtt, ahol jelenléte az ajándékok lerakására korlátozódik. És milyen megnyugvást és felmagasz- tosulást érez a keresztény az ég felé törő, gyönyörű templomok meghitt félho­mályában, ahol gondolata­in, imáin, énekén keresztül istenéhez magasodik. Képzeletünk kalandozá­sát a lexikon számos törtév neti összefoglalóval és táb­lázattal könnyíti, amelyek­ből korok és tájak szerint tá­jékozódhatunk a sok száz vallásról. Ismerkedhetünk a világvallások híveinek szá­mával és kontinensek sze­rinti tagozódásával és per­sze azzal is, mely kontinen­seken és országokban a leg­nagyobb a nem hívők ará­nya. Ma a világ összlakos­ságának 79 százaléka vallá­sos, 17 százaléka vallásta­lan és 4 százaléka nem hí­vő. A legkevésbé vallásos kontinens Kelet-Ázsia (a la­kosság 76,8 százaléka nem hívő), s a vallástalanságban „élen jár” Kína (59,2 száza­lék), Észak-Korea (59,2 szá­zalék) és Kuba (48,7 száza­lék). Érdekes összefoglalót ta­lálunk a kötetben a hazai közvéleményt is élénken foglalkoztató, új keletű egy­házakról, az ún . ifjúsági val­lásokról, (a kötet a „szek­ta” meghatározást kerüli), amelyekről a következő meghatározást olvashatjuk: „...a ’70-es évek elején ke­letkezett világnézeti-vallási csoportok, amelyek 1954 óta Ázsiában és Ameriká­ban születnek, követőiket pedig főként a felserdült fel­nőttek körében, leginkább a középosztályban, a 17 és 40 közötti évjáratokban ta­láljuk.” SZÓ— A Vácott élő Bogányi Ger­gely nagysikerű koncertjé­vel fejeződött be a hétvé­gén a Zeneművészeti Főis­kolán az Állami Hangver­senyzenekar és az IBM Magyarország által közö­sen szervezett- Mozart zon­gora-verseny. A tavaszi elődöntőből három főisko­lás versenyző jutott a dön­tőbe. A művészek produk­cióit öttagú szakmai zsűri, a zenekar tagjai és a kö­zönség együttesen bírálta el. Az eredményhirdetés és az ünnepélyes díjkiosz­tás december 6-án lesz a Zeneakadémia nagytermé­ben. Az első helyezett 80 ezer, a második 50 ezer, a harmadik pedig 30 ezer fo­rintos díjban részesül. * Hatvan város kilencedik alkalommal ad otthont az „Arcok és sorsok” című országos portrébiennálé- nak. A most megnyílt tár­laton, mintegy 120 festő és szobrász 130 munkáját tekinthetik meg a látoga­tók. A megnyitón került sor a díjak átadására is. Aranydiplomával Szlávics László szobrászművészt jutalmazta a zsűri („Vin­cent van Gogh” éremsoro­zatáért); ezüstdiplomát Bo- rics József festőművész vehetett át, a bronzdiplo­mával pedig Balog Kál­mán szobrász, Molnár Jó­zsef, a Pécelen élő Karsai Zsigmond és Simsay Ildi­kó festők munkáit jutal­mazták. * Lemondott francia kitünte­téseiről Victor Vasarely, a Franciaországban élő vi­lághírű, magyar származá­sú festőművész. Mitter­rand államfőhöz és Balla­dur kormányfőhöz inté­zett nyílt levelében a 88 éves művész lépését azzal indokolta, hogy az általa létrehozott Vasarely-ala- pítvány kezelője, az aix- marseille-i egyetem gon­datlanul, hűtlenül látja el feladatát: az óriási értéket jelentő műveket saját számlájára értékesíti, s az amiatt folyó pereskedés­ben az illetékes minisztéri­um „vétkes passzivitást” tanúsít, illetve a politikai hatalom még védelmet is ad a bűnösöknek. * Katona Tamás, a Minisz­terelnöki Hivatal politikai államtitkára nyitotta meg tegnap a stuttgarti Magyar Kulturális és Információs Központban azt a törté­nésztanácskozást, amelyet négy, Közép-Európában tevékenykedő magyar kul­túrintézet szervezett. A bé­csi, a prágai, a pozsonyi és a stuttgarti intézet által rendezett találkozón len­gyel, szlovák, cseh, oszt­rák, német és magyar tör­ténészek elemzik a régió jobb- és baloldali diktatú­ráinak természetét, az itt élő népek történelmének tanulságait. I/TD 'IVIlrfJr Cs. Kovács László: A névtelen lantos (veszelszky) A Zwinger felújítása Teljesen fel akarják újítani a híres drezdai Zwingert. 1994 tavaszán elsőként állítják helyre a Glockenspielpavillont, amelynek messeni porcelánból készült harangjai egy dal­lamot megszólaltatva jelzik a pontos időt — nyilatkozta Kari Schöppner. A munkák éven­te legkevesebb hárommillió márkát emészte­nek majd fel. Fennállásának több mint 200 éves története alatt most hetedszer újítják fel az európai későbarokk egyik legjelentősebb alkotásának tartott épületet. Magyar filmek Moszkvában Mészáros Márta filmjeiből tartottak retrospek­tív bemutatót a hét végén Moszkvában. Az orosz nézők számára jól ismert magyar rende­zőnő (emigránsok gyermekeként a Szovjet­unióban nőtt fel), akinek nagy sikerrel vetítet­ték annak idején az „Örökbefogadás” című filmjét a szovjet mozikban. A mostani bemu­tatón egy sor olyan alkotás is szerepel, amely kevéssé vagy egyáltalán nem ismert Oroszor­szágban, így a „Kilenc hónap” vagy a „Napló gyermekeimnek”. Az Erkel-verseny díjazottjai Perbálé a vándorserleg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom