Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-30 / 279. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 30., KEDD 3 A Magyar Újságírók Közösségének nyilatkozata A magyar nemzet 1956-os kívánsága a hiteles, a tisztességes, a hazugságoktól mentes tájékoztatás megteremtése volt. Ez a követelés, Nahlik Gábor és Csúcs László, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnökeinek erőfeszítései ellenére mind a mai napig nem valósulhatott meg teljesen. Sőt: a személyüket ért méltatlan és minden alapot nélkülöző támadások a valódi sajtószabadságot ellenző erők érdekeit szolgálják. A magyar újságíró társadalom tisztességes többségéhez fordulunk, hogy történelmi felelősségüket átérezve támogassák a két közszolgálati intézményben a rendszerváltoztató törekvéseket. A Magyar Újságírók Közösségének Elnöksége és Etikai Bizottsága Levél a Parlament elnökéhez Szabad György úr a Magyar Országgyűlés elnöke Tisztelt Elnök úr! A Magyar Újságírók Közösségének Elnöksége és Etikai Bizottsága csatlakozik a Magyar Rádió szerkesztőinek átvilágítási kérelméhez. Név szerint: Benedek István, Kosa Csaba, Stefka István, Bánó Attila, Benke Márta, Chrudinák Alajos, Fábián Gyula, Fekete Gyula, Járai Judit, Király Edit, Lakatos Ferenc, Márkus Béla, Moldoványi Ákos, Murányi lászló, Pálfy G. István, Vödrös Attila, Bor Ambrus, Bőzsöny Ferenc, Deregán Gábor, Illés Sándor, Kispista István, Kozma Gábor, Kővári Péter János, Müller János. Az újságíró szakma tisztessége Mécs Imre szabaddemokrata képviselő nyilatkozata után megköveteli ezt tőlünk. Tisztelettel kérjük elnök urat, hogy kérelmünket ismertesse az országgyűlés nyilvánossága előtt. Budapest, 1993. november 29. A Magyar Újságírók Közösségének Elnöksége és Etikai Bizottsága Országgyűlési napló Elbúcsúzott a fideszes Fodor Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülése ezúttal is napirend előtti felszólalásokkal vette kezdetét. Szabó Lajos (ETKPP) — a törvényhozásban immár sokadik alkalommal — arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági termelők csak körülményesen vagy egyáltalán nem jutnak hozzá a számukra kormányrendeletekben biztosított hiteltámogatásokhoz. A képviselő úgy vélte, hogy a bankok magatartása sem segítő szándékú, annak ellenére, hogy hosszú távon ezen pénzintézeteknek is érdekükben állna a hozzájuk kötődő vállalkozói ügyfélréteg létrejötte. Szabó Lukács (MIÉP) — ugyancsak napirend előtt — indítványozta, hogy a most tárgyalt költségvetésben különítsenek el egy pénzügyi alapot a külföldön végezhető gyógykezelések, orvosi beavatkozások társadalombiztosítási támogatására. Mindezt annak apropóján javasolta a képviselő, hogy a napokban egy nyolcesztendős ópályi kisfiú külföldön elvégzendő műtétjéhez kértek levélben anyagi támogatást többek között a törvényhozás tagjaitól is. A képviselő az alkotmányból idézve hangsúlyozta: minden állampolgárnak joga van az élethez, és valamennyi emberi élet egyformán kezelendő. Szintén napirend előtt kapott lehetőséget a képviselő mandátumáról lemondott Fodor Gábor (Fidesz), hogy elbúcsúzzon a törvényhozás tagjaitól. A fiatal demokraták egykori vezéregyénisége megköszönte a három és fél éves közös munkát, hagnsú- lyozva, hogy sokat tanult ez idő alatt ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaitól egyaránt. Ezek után az Országgyűlés újabb előterjesztések napirendre vételéről döntött. Kivételes és sürgős eljárással tárgysorozatba vették a képviselők a lakástörvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Ugyancsak megkapta a kivételes és sürgős tárgyalási módhoz szükséges szavazattöbséget a szakképzési alapról szóló jogszabályt módosító előterjesztés. Nem vette viszont napirendre az Országgyűlés Hah’ani Zoltán (SZDSZ) önálló indítványát, amelyben a képviselő javasolta, hogy a Matáv privatizációjánál, a tulajdonjogi helyzet megállapításakor vegyék figyelembe az önerős — tehát az önkormányzatok vagy magánszemélyek pénzéből finanszírozott — telefonfejlesztéseket és beruházásokat. Nem választottak új elnököt Pénzszűkében a Duna-bizottság (Folytatás az L oldalról) Utóbbiak védelmében is szót emeltek hangoztatva, hogy éppen ilyen anyagi támogatás segítené a kistelepüléseken is a jelenleginél jobban fejleszteni a turizmust. Fábián Ixijos, a Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság főtitkára hozzászólásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy két- és fél évvel a világkiállítás eló'tt egyértelműen kiemelten kell kezelni például Viseg- rád, Esztergom, Szentendre és Vác igényeit. — A kevés pénz ellenére is jó volt azt tapasztalni — mondta a főtitkár —, mennyire fontosnak tartják a települések az idegenforgalmat. Ez derült ki azokból az alaposan és célratörően megfogalmazott pályázatokból, melyek többsége a turizmust szolgáló infrastruktúra kiépítését célozta meg. A Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság végül is 26 pályázó dolgozatát fogadta el, s támogatásukra jóváhagyta az Idegenforgalmi Fejlesztési Alapból 1993-ra elkülönített 34 millió forintot. A fenti döntés megszületése után úgy határoztak a tagok, hogy mielőtt megválasztanák a bizottság új elnökét, meg kívánják hallgatni a posztra jelölt három személyt, s csak majd programjuk ismertetése után vállalkoznak a szavazásra. Ez a halasztás egybecsengett a Pest megyei önkormányzat illetékes bizottságának állásfoglalásával. M. É. A Nemzeti Elkötelezettségű Társadalmi Szervezetek nyilatkozata Újra lesz lapszemle! Sajnálattal állapítjuk meg, hogy rövid időn belül másodszor kell foglalkoznunk a közéletünket felkavaró médiaügy- gyel. Előző nyilatkozatunkban már rámutattunk a köztársasági elnök sajátos szerepére, ami abban nyilvánult meg, hogy kijelentette: a rádió és a televízió működésképtelenné vált. Nem tudjuk, hogy ennek mi értelme volt, hiszen a tények magukért beszélnek. A miniszterelnökhöz írott levelében színvonalat nélkülözőnek tartottuk, amikor arra szólítja fel a miniszterelnököt, tegyen javaslatot a médiaelnökök kinevezésére akkor, amikor még az önként lemondott elnököket sem volt hajlandó felmenteni. S amikor egy súlyos munkaügyi vétségben alaposan gyanúsítható alkalmazott felfüggesztése miatt a sajtószabadság veszélyeztetésére terelt erőltetett kampány már az érdektelenség miatt kifulladóban volt, akkor a köztársasági elnök megdöbbentő lépésre szánta el magát. Külföldi újságírókat „fogadott” és a beszélgetés alapján az egyik olasz lap azt állította, hogy Budapesten újra felfedezik a cenzúrát, a szólásszabadság veszélyben van, minden nem kormánypárti hangot elnémítanak. Ezeket megtetézte azzal, hogy őt nem a baloldali, hanem a jobboldali veszély aggasztja. Mindezt Göncz Árpád nem cáfolta meg, tehát elhangzottnak kell tekinteni. Ami a sajtószabadság hiányát illeti, annak legteljesebb cáfolata, hogy az ellenzéki sajtó folyamatosan a sajtószabadság veszélyeztetéséről beszél. Megítélésünk szerint a magyar államfő két rendkívül súlyos hibát követett el. Egyrészt nyilatkozatai sokszor szó szerint egybecsengenek egyes pártok megnyilatkozásaival, pedig egy elnöknek minden körülmények közt pártok felettinek, tehát mindenki elnökének kellene lennie. Másrészt hogyan fordulhat elő, hogy az államfő belpolitikai ügyben külföldhöz fordul, mintegy segítséget kérve? Ezzel a lépésével — megítélésünk szerint — egy meg nem engedhető határt lépett át. Azzal, hogy egyoldalúan nem baloldali, hanem csak jobboldali veszélyről beszélt, a visszarendeződést szolgálja. Úgy tűnik, hogy ezeket a példátlan lépéseket azért engedi meg magának, mert tudja, a kétharmados szabály lehetetlenné teszi, hogy eredményes eljárás kezdeményezhető legyen ellene. Azért vagyunk kénytelenek ilyen élesen fogalmazni, hogy felhívjuk figyelmét magatartásának súlyos következményeire. A Történelmi Igazságtételi Bizottság, a Recski Szövetség, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Politikai Elítéltek Közössége 1945—56., a SZÓRAKÉSZ, a Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége és az Igazolt Szabadságharcosok Világszövetsége nevében: Zi- mányi Tibor, Sugár Sándor, Fónay Jenő, Petrusz Tibor, Menczer Gusztáv, Esztergái- Pál, Bocskai T. József. A Kossuth Rádió Reggeli krónikájában 1993. december 1-jétől újraindítják a reggeli lapszemlét, tartalmazza az az írásos anyag, amelyet a Magyar Rádió tegnap juttatott el az MTI-hez. Ebben közölték: a helyes arányok és a pártatlanság alapkövetelményének megfelelően minden reggel szerepel a körülbelül háromperces összeállításban öt országos napilap: a Népszabadság, a Pesti Hírlap, az Új Magyarország, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, valamint ezek kiegészítésére esetenként a mindenkori kínálat és a cikktémák figyelembevételével a Népszava, a Pest Megyei Hírlap és a megyei lapok valamelyike. Az írásos anyag kitér arra is, hogy a műsorban lehetőleg azonos fajsúlyú és műfajú írásokat szemléznek, figyelemmel arra is, hogy a lapszemlében alapvetően nem híreket, hanem nézeteket, véleményeket kell ütköztetni. Kerülni kívánják a szélsőséges, indulatos vélemények idézését, a feszültséget, indulatokat gerjesztő írások szemlézését, az öncélú szenzáció- és botránykeresést. Az anyag leszögezi: „A szemlézett interjúban nem torzulhat a nyilatkozó véleménye, nem adhatunk a szájába olyat, amit nem mondott. Ennek érdekében még olyan apró részletekre is igyekszünk ügyelni, hogy „állította”, „vélte” stb. típusú igékkel se minősítsük az idézett nyilatkozatokat.” A tájékoztatás általános rendező elvként jelöli meg, hogy az országos, vagy nemzetközi jelentőségű, a legszélesebb közvéleményt érintő, illetve érdeklő témák elsőbbséget kapjanak, Magyarország külpolitikai érdekeit is figyelembe véve. Szintén követelmény a közszolgálatiság feladataiból adódó témák, írások prioritása. Bánó András fegyelmije Nahlik Gábor, a televízió al- bér 3-án ül össze a fegyelmi elnöke tegnap levélben kül- tanács — tájékoztatta az dött értesítést arról, hogy MTI-t Nehéz-Posony István, Bánó András ügyében decem- Bánó András ügyvédje. Politika? Nemcsak értelmiségi, hanem egyenesen értelmes ismerősöm vetette be a minap az egyre többek által hangoztatott szlogent egy beszélgetés folyamán. A szlogen így hangzik: Az egyház pedig ne politizáljon. Magam el- ámulok eme kijelentésen, hiszen, mint nagyon sokaknak, nekem sincs fogalmam arról, hol kezdődik a politizálás, vagyis meddig tart az az igenis elvárható magatartás, amely a magyarországi papságra nézvést szinte kötelező. Mai állapotunkban, amikor az említett szlogen mellett azt a finoman ostobaságnak nevezhető kijelentést is gyakorta halljuk, hogy bezzeg jobb volt a Kádár-rendszerben, akkor igenis arra következtethetünk, hogy minden bizonnyal kiművelt aggyal rendelkező embereknek az az érdekük, hogy a nemzetet félrevezessék. Teszik ezt a rendszerváltozást követően rendszeres gyakorisággal, amibe beletartozott az, hogy aki kárpótlást kér, majd elveszíti a nyugdíját, beletartozott a pápa magyarországi látogatása elleni durva, érzelmeket sértő kirohanássorozat, beletartozott az infláció majdani elszabadulásának témája ugyanúgy, mint a kezelhetetlen munkanélküliség, a példátlan méretű elszegényedés, valamint az, hogy nem vet a paraszt, mert bizonytalan a sorsát illetően (ezt követően annyi búza termett, hogy némely, bizonyára „jólelkű” té- eszeinök a termés kazánokban való elégetését fontolgatta)... Ha az egyház, a papok az ilyenfajta lelket és szellemet tépázó híresztelések ellen föllépnek, esetleg a szószékről is, akkor ők az én véleményem szerint egyáltalán nem politikai tevékenységet folytatnak, hanem egyszerűen felvilágosítót, amire annak a nemzetnek, amely a diktatúra évtizedeiben sötétségben élt, igenis szüksége van. A papság ugyanúgy a magyarság lámpása lehet, mint ahogyan a tanítók hajdan voltak. Egy eddig járatlan úton lámpát tartani az emberek millióinak nemes hivatás, nagyszerű feladat. (Vödrös)
