Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

xxxvii. évfolyam, 279. szám Ára: 13,50 forint 1993. november 30., kedd PEST MEGYEI FÖLDBIRTOKOSOK NÉVSORA 1897-BÖL Holnapi számunkban megkezdjük Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye földbirtokosai névsorá­nak és a birtokra vonat­kozó fontosabb adatok­nak a közlését, amely A magyar korona országai­nak gazdacímtára című, 1897-ben kiadott statisz­tikai mű alapján készült. Négy hely kiadó Hét parlamenti frakció, vala­mint a függetlenek csoportjá­nak vezetője tegnap megálla­podást írt alá arról, hogy az MDF-képviselőcsoport négy bizottsági helyet ad át a MI- ÉP-frakciónak — tudta meg tegnap délután a Parlament­ben az MTI munkatársa. Az még nem ismeretes, hogy mely MDF-képviselők kerül­nek ki december l-jétől a honvédelmi, a gazdasági, az emberi jogi és az oktatási bi­zottságból, mert — Zsig- mond Attila frakciószóvívd tájékoztatása szerint — erről a frakción belül működő egyes munkacsoportok saját hatáskörükben döntenek. Az MDF- és a MIÉP-frak- ció még a múlt héten előze­tesen megállapodott a négy hely átadásáról, mert az MDF képviselőcsoportja úgy ítélte meg, hogy ennyi hely­ről vita nélkül lemond. — To­vábbi helyek átadása a hét parlamenti pártfrakció közöt­ti vita tárgyát képezte volna — tette hozzá a szóvivő. A megyeháza hírei Együttműködés a polgárok jólétéért Inczédy János: Sokat kell tenni azért, hogy a határok jelképessé váljanak Erdősi Agnes felvétele) Az országok közötti határok­nak jelképessé kell válniuk, csak ez lehet a jövő útja. Ez azonban nem valósulhat meg automatikusan, nagyon sokat kell érte tenniük a helyi ön- kormányzatoknak — jelentet­te ki Inczédy János, Pest Me­gye Közgyűlésének elnöke tegnap a megyeházán, a határ menti régiók bizottsági ülé­sén. A tanácskozáson jelen volt Jens Gabbe, az Európai Határ Menti Régiók Szövetsé­gének főtitkára is. Inczédy János elmondta: a nyugati országoktól szeret­nénk átvenni azokat a gyakor­lati tapasztalatokat, amelyek alapján a regionális együttmű­ködés minél magasabb színvo­nalon valósulhat meg. Úgy vél­te, az Európa Tanácsnak és az Európai Közösségnek is érde­ke, hogy ezek az együttműkö­dési formák sikeresek legye­nek. Hozzátette: tudomásunk van róla, hogy az Európai Kö­zösség költségvetésében erre a célra 1993-ban 5 millió ECU-t különítettek el. Jó lenne, ha a határ menti regionális együtt­működés — amelyet ez év márciusában megállapodásban rögzített Pest, Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom megye, a Csallóközi városok és falvak régiója, az Újvár-Pár­kány-Surány, valamint a Hont-Ipolymente régió — is részesedhetne ebből az összeg­ből. Jens Gabbe, az Európai Határ Menti Régiók Szövetsé­gének főtitkára elmondta: nem hozott pénzt, de a határo­kat átlépő együttműködésben nem is ez a legfontosabb do­log. Bár az európai szerveze­tek valóban támogatják az ilyen együttműködéseket, a pénzt bizonyos tervek, ötle­tek megvalósítására adják. Hozzátette: a határ menti együttműködésre szánt pénz két részre oszlik. (Folytatás a 4. oldalon.) Nem választottak új elnököt Pénzszűkében a Duna-bizottság Az előzetes tervekkel ellentétben a Közép-Duna-vidéki Intéző' Bizottság nem választott új elnököt tegnapi rend­kívüli ülésén. Hasonlóképpen nehezen született döntés az Idegenforgalmi Fejlesztési Alap 1993. évi pályázatai­nak elbírálásakor is. Utóbbi oka egyszerű: ha ötször eny- nyi pénz lenne, az is elfogyna. Negyvenhat pályázó nyújtot­ta be igényét a Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottsághoz arra a pénzösszegre, amely az Idegenforgalmi Fejleszté­si Alapból 1993-ban jut el­sősorban a turizmust szolgá­ló infrastrukturális beruházá­sokra. A pályázók s a dolgo­zatok elbírálói is sajnálattal vették tudomásul, hogy az igényelt csaknem 196 millió forint helyett mindössze 34 millió áll az említett célra az érintett települések ren­delkezésére. Mit lehet ebből megvalósí­tani? E kérdés megvitatásá­val és megválaszolásával telt el a tegnapi IB-ülés jelentős része. Halász Árpád, a Pénz­ügyminisztérium munkatár­sa azzal a véleményével, mi­szerint egyes határozottan profit érdekeltségű beruházá­sokat jogellenes lenne ebből az alapból finanszírozni, vé­geláthatatlan hozzászólás-so­rozatot indított el. Az intéző- bizottság tagjai között abban sem volt egyetértés, hogy he- lyes-e a javasolt díjazás mér­tékével támogatni kiemelt idegenforgalmú települése­ket egyes, a turizmus szem­pontjából kevésbé látványos és vonzó falvak rovására. (Folytatás a 3. oldalon) Nyugdíjas vasutasok közgyűlése Évzáró klubközgyűlést tar­tottak hétvégén a Nagykáta környéki nyugdíjas vasuta­sok. Az amúgy szokásos, „menetrend szerinti” rendez­vénynek napjaink vasúttal kapcsolatos történései, huza­vonái adtak különleges je­lentőséget. Mi tagadás, első­sorban mi is arra voltunk kí­váncsiak, hogy milyen az idó's vasutasok hangulata, mint vélekednek aktív kollé­gáik vitáiról. A nagykátai tömegszerve­zeti ház nagytermében leg­alább kilencvenen-százan jöttek össze, annak ellenére, hogy az időjárás nem kedve­zett az utazáshoz. A jelenlé­vők közel 300 nyugdíjast képviseltek, akik Nagyká- tán, Tápiógyörgyén, Tápió- szelén, Tápiószentmárton- ban, Farmoson, Szentmár- tonkátán és Tápiószecsőn él­nek. Valamennyien tagjai a Vasutasok Szakszervezeté­nek, a nagykátai klubot ép­pen az érdekvédelmi szerve­zet közreműködésével alakí­tották meg 1984-ben. A re­gionális jellegű szerveződés­nek a Nagykátai Allomásfő- nökség ad állandó helyet, közgyűlés esetén viszont a várostól igényelnek na­gyobb termet. Patócs László elnök be­számolójában értékelte a klub és a szakszervezet idei munkáját. Elmondta: az egy­mással való törődés jegyé­ben kilenc bizalmi igyek­szik évente legalább egy al­kalommal minden nyugdíjas vasutashoz eljutni. A tagdí­jakból befolyt pénz nagyobb részét és a támogatásokat se­gélyekre, kirándulásokra for­dítják. Elhunyt társaiktól vagy azok hozzátartozóitól koszorúval búcsúznak. (Folytatás a 4. oldalon) Új etikai kódex A közelmúltban kapták meg a BBC munkatársai az új eti­kai kódexet. Ez alkalomból megkérdezték a magyar osz­tály vezetőjétől, hogy van-e valami lényeges változás a ré­gihez képest. Megtudtuk, hogy nagy, alapvető változások nincsenek, tehát változatlanul tilos tények meghamisítá­sa, de van néhány olyan „abszolút szabály, előírás vagy tiltás”,ami az előzőből hiányzott. Nem szabad például „a szerkesztőség intendánsának engedélye nélkül aktív bűnözőket, terroristákat”meginter­júvolni. Eddig szabad volt, illetve vitatták, hogy szabad-e — mondjuk — ír terroristákkal folytatott beszélgetést su­gározni. (Mindig azt halljuk, hogy mi még messze va­gyunk az angol demokráciától, így hát — úgy gondolom — a mi etikai kódexünkbe célszerű lenne bevenni, hogy volt bűnözőket és terroristákat sem szabad képernyőre vin­ni.) Az új szabályok szerint tilos lehallgatókészülékkel fel­vett szöveget sugározni. A leglényegesebb változás azonban a közvélemény-ku­tatási eredmények kezelésében van. A legutóbbi angliai választások előrejelzéseinek megbízhatósága ugyanis erő­sen megkérdőjelezhető. Eme tapasztalatok alapján a BBC-nek sokkal nagyobb gyanakvással kell kezelni ez­után a közvélemény-kutatási közléseket. Nem lehet ugyan­is a BBC feladata a választópolgárok dezorientálása, illet­ve befolyásolása. Éppen ezért nem szabad ilyen jellegű hí­rekkel kiemelt helyen foglalkozni. Tudom, hogy nekünk sokkal szegényebbek a demokrati­kus tapasztalataink, mégis kijelenthetem, hogy erre a kö­rülményre én már 1990-ben fel tudtam volna hívni a fi­gyelmüket, éppen a magyar választásokra vonatkozó köz­vélemény-kutatási előrejelzések megbízhatatlansága alap­ján. De vannak újabb tapasztalataink is. A gyanakvás te­hát ott is, itt is indokolt. Helyes lenne hát a választásokig a tévéből és a rádió­ból — éppen össznemzeti jellegük miatt — kitiltani min­den közvélemény-kutatási eredményközlést. Ha az angolo­kat dezorientálták az előrejelzések, akkor nyilván ránk is rossz hatással vannak. Ha már nem tanultunk a saját ta­pasztalatainkból, legalább kövessük a BBC példáját! Török Bálint Jobbulást kívántak Antall Józsefnek Magyar Egyeztető' Testület a választásokért Az ország helyzetének bel­ső és külső rombolását a nemzeti tömb kiépítésének talaján meg kell állítani — hangzik az a nyilatkozat, amelyet a Magyar Egyezte­tő Testület (MET) tett köz­zé vasárnap Clevelandben. A háromnapos tanácskozá­son létrehozták a Magyar Nemzeti Világtanácsot. A magyarországi küldött­ség egyeztető tárgyalásokat folytatott a magyar emigrá- ciós szervezetekkel a „haté­kony magyar érdekérvénye­sítésről, különös tekintettel a jövő évi választásokra”. A nyilatkozat szerint a Ma­gyar Nemzeti Világtanács­ba tömörült, nemzeti elköte­lezettségű emigrációs szer­vezetek vezetői egyöntetű —- politikai, erkölcsi és anyagi — támogatásukról biztosították a MET tevé­kenységét. A világtanáccsal egyetér­tésben a MET kinyilvánítot­ta, hogy „fel kell számolni az alapvető nemzeti érdekek szétzilálására szerveződött, a szólás- és sajtószabadságot kizárólag a magyarság létér­dekei ellen használó, idegen célú csoportok kártékony te­vékenységét a média minden területén”. Az Egyeztető Testület — támaszkodva a nyugati ma­gyarság politikai és gazdasá­gi kapcsolataira — folytatni kívánja a magyar érdekek si­keres képviseletét biztosító háttérpolitikát és civil diplo­máciát. A nyilatkozat sze­rint a „kiemelkedő fontossá­gú politikai, gazdasági és stratégiai kérdésekben meg kell határozni azt a közös nevezőt, amelynek alapján biztosítható a nemzeti elkö­telezettségű erők cselekvő egysége, illetve az informa­tika eszközeit felhasználva el kell érni, hogy Magyaror­szág népe felismerje saját ér­dekeit és annak érdekében cselekedjen”. A MET küldöttsége táv­iratban kívánt jobbulást An­tall Józsefnek, és együttmű­ködési szándékáról biztosí­totta a kormányfői feladato­kat ellátó Boross Péter bel­ügyminisztert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom