Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. NOVEMBER 29., HÉTFŐ Rákbetegek helyi csoportja Nem kell tólük félrehúzódni Cegléden megalakult a Rákbetegek Országos Szö- ' vétségének helybéli szervezete. Jóllehet az első' ösz- szejövetelen csupán néhányan vettek részt. Ám megrendítő' volt az az őszinteség, ahogy önmaguk­ról, tragédiájukról vallottak. Eró't sugárzott a hitük, az életakaratuk. A foglalkozás után beszélgettünk Mikéné Bo­dor Máriával, az országos szövetség elnökével. — Vajon a rák még napjaink­ban is a legfélelmesebb beteg­ség; az emberi életek konok vámszedője? — Magyarországon a rák második okként szerepel a ha­lálos megbetegedések között. Hazánkban évente harmince­zer ember hal meg daganatos betegségben. Jelenleg min­den harmadik családban van — s az előrejelzések azt jósol­ják —, az ezredfordulóra va­lamennyiben lesz egy-egy ef­féle megbetegedés. Pillanat­nyilag a leggyakoribb a tüdő-, a bél- és emlőrák. — Országosan hány bete­get tartanak számon? — Nincs pontos nyilvántar­tás. Ez egy- jelentési fegyel­mezetlenség. Nagyon megbíz­hatatlanok az adatok. Általá­ban az orvosok jelzéseivel baj van. A dokumentumok ta­núsága szerint körülbelül hu- szonöt-huszonhétezer friss be­teget rögzítenek, holott har­mincöt-ötvenezerre tehető a számuk. Biztató javulás — Sikeres-e a rák elleni küz­delem? Van-e javulás a gyó­gyításban ? — Természetesen van. A legszembetűnőbb és legbizta­tóbb javulás a gyermekkori leukémia gyógyításában ész­lelhető. Húsz esztendővel ez­előtt ezeknek az emberkék­nek a többségét elvesztettük. Napjainkban ez az arány meg­fordult, a kis betegek hetven százalékát megmentik. Jelen­tős a gyomordaganat felkuta­tása és kezelése, amelynél voltaképpen némi csökkenés észlelhető. Változtak az étke­zési szokások — kevesebb zsíros, füstölt ételt fogyaszta­nak az emberek. Hamarabb fel tudják fedezni az elválto­zást és jobbak a műtéti eljárá­sok. Az emlőráknál is na­gyon fontos, hogy idejében felfedezzék. —- Itt is moder­nebbek a sebészeti eljárások. Nagy pontossággal képesek operálni. Nem kell mindig feltétlenül csonkolni. — A gyógyulok visszatéré­se, beilleszkedése a társada­lomba megoldott-e? — Az ő visszailleszkedé­sük roppant nehéz. Erős pszi­chés gonddal kell megküzde­niük. Ez pontosan ahhoz kö­tődik, hogy a daganatos meg­betegedést egy hamis tudat veszi körül. Végül is addig, amíg valaki nem bizonyosod­hat meg a daganat sikeres el­távolításáról és a kezelésről, mindenképpen jogos a halál­ra gondolnia. De ma már sem­miképpen sem indokolt a rák­ról akként beszélni, hogy gyó­gyíthatatlan. Ezeknek a tragi­kus sorsú embereknek jelen­tős része megmenthető. Sőt, megfelelő kezeléssel króni­kus betegként élhetnek to­vább. Nem fertózó' — Az önök szervezete miért jött létre? Mi a teendője? — Éppen a rákbetegek pszichés társadalmi rehabili­tációja hívta életre a szövet­séget. A korábbi években megalakuló egy-egy csoport­nak is az volt a határozott szándéka, hogy felhívja a fi­gyelmet arra: a rákbetegség­ből meg lehet gyógyulni, együttélhetünk vele. Lénye­ges, hogy tudjunk róla beszél­ni, az emberek pedig ismer­jék meg: ez nem fertőző, nem kell tőlük elkülönülni, félre­húzódni. Éppen olyan hasz­nos tagjai vagyunk a nemzet­nek, mint bárki más. Leg­több esetben ki-ki folytatja a hivatását, és persze továbbra is feleség vagy férj. Ezekben a közösségekben — a ceglé­di az ötvenhatodik — a daga­natos betegségről — a vele kapcsolatos pszichés és fizi­kai gondokról — őszintén be­szélhetünk. Felsejlik, hogy a családi és baráti körben kik­re számíthatunk; miféle fáj­dalmat okoz, ha erről az egészről nyíltan szót ejtünk. Segítik társaikat — Ki lehet a klub tagja? — Fontos, hogy a csopor­tok nyitottak legyenek. Az a cél, hogy azok, akik már erő­sek — feldolgozták önma­gukban ezt a megrázkódta­tást, s túl vannak a bajokon — segítsék a nehéz időkben betegtársaikat. Itt ezen az első találkozáson is bebizo­nyosodott, hogy ők, akik több esztendővel ezelőtt es­tek át a megpróbáltatáson, már megtalálták önmagukat. Teljesen beilleszkedtek a tár­sadalomba; magabiztosak, önállóak. Odafigyelnek a má­sikra, akinek kell, hogy meg­erősítsék hitében, az élniaka- rásban. — Támogatják-e önöket anyagilag ? — Általában egy-egy ki­sebb közösség el tudja tarta­ni magát. Persze, szükséges a társadalmi támogatás. Kell egy klubszoba, ahol a beteg­társak találkozhatnak. Ami­kor a csoport nagyobb létszá­mú, s többféle programot szervez, bizony jó, ha nem­csak a saját pénzét fordíthat­ja a kiadásokra. (A ceglédi szervezet legkö­zelebb december 8-án tartja zárt körű összejövetelét a Kossuth Művelődési Köz­pontban.) F. F. Szentendrei tapasztalatok a hulladékgyűjtésben Dán tanulmány Pest megyéről Munkaértekezleten vitatták meg Szentendrén a megye hul­ladékgazdálkodást érintő' legfontosabb kérdéseit. A tanács­kozáson részt vett Simon Márton Péter, a Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitká­ra, a Dán RH and H Consult cég, valamint a Belügyminisz­térium, a Környezetvédelmi Fó'felügyelet, a fővárosi önkor­mányzat, valamint Szentendre város önkormányzatának képviselői is. A tanácskozásra azért kerül­hetett sor, mert a magyar és a dán környezetvédelmi minisz­térium még korábban megál­lapodott arról, hogy együtt­működik a környezetvédelem különböző területein. A dán minisztérium megbízása alap­ján az RH and H Consult ké­szített egy tanulmányt, amely­nek alapján a magyar minisz­térium várható erkölcsi és anyagi támogatásával korsze­rű, az európai előírásoknak megfelelő hulladéklerakó lé­tesülhet Pest megyében. Erről a tervről és a további együttműködés lehetőségei­ről tárgyaltak csütörtökön az ülés résztvevői. A tanácsko­zást azért éppen Szentendrén tartották, mert a város a sze­lektív hulladékgyűjtésben igen nagy tapasztalatokat szerzett és jelentős eredmé­nyeket ért el. Ezekkel meg is ismerkedhettek a munkaérte­kezlet résztvevői. Ezután a dán vendégek bemutatták kor­szerű hulladékégető, -tároló, -komposztáló és újrahasznosí­tó berendezéseiket. A külföldi cég felmérte Pest megyében a hulladékke­zeléssel kapcsolatos teendő­ket, ezután készítette el a ta­nulmányt. Bocz Károly, a Pest megyei önkormányzat te­rületfejlesztési és környezet- védelmi osztályának vezetője elmondta: a tanulmánynak azért is nagy jelentősége van, mert az a fővárost és Pest me­gyét egységes területként ke­zeli. Ez összhangban van az­zal az elképzeléssel, amelyet mindkét önkormányzat támo­gatott a Pest megyei, a fővá­rosi, valmint a parlament kör­nyezetvédelmi bizottságának közelmúltban tartott közös ülésén. Az osztályvezetőtől meg­tudtuk, hogy a dánok által ké­szített terv magyarországi irá­nyításával, vezetésével a Pest megyei önkormányzat terület- fejlesztési és környezetvédel­mi osztályát bízták meg. H. Cs. Némedi közmeghallgatás Ötvenéves lemaradást kell pótolni Közmeghallgatással egybekötött ülést tartott az alsónéme- van szükségünk, "ezért bármi­di önkormányzat képviselői-testülete az iskola tornatermé­ben, jóllehet a megjelentek számát tekintve egy kisebb he­lyiségben is elfértek volna. Pedig — és ez a szervezést dicsé­ri — a polgármester meghívta a község valamennyi intéz­ményének vezetőjét, valamint a rendőrség és a MÉH képvi­selőit, hogy személyesen válaszoljanak a lakosság által fel­vetett kérdésekre. Első napirendi pontként György Balázs polgármester számolt be az 1993-as év ered­ményeiről. A község 102 mil­lió forintos költségvetésének 75 százalékát az intézmények üzemeltetése köti le, vagyis 26 millió állt a rendelkezésük­re beruházásra és segélyre. En­nek nagyrészét az iskola bőví­tésére és korszerűsítésére for­dították, melyre égető szük­ség volt. Jelentős összeggel tá­mogatták az egyházakat, a nyugdíjasklubot, a sportegye­sületet. valamint az erdélyi Nagyajta község iskolásait. (Testvérközségi kapcsolat) Az 1994-es terveket illető­en György Balázs elmondta, nagyjából ugyanannyi pénz­ből kell gazdálkodjanak mint ez évben. Bővítésre szorul az óvoda és a temető, s egy hely­re szeretnék összpontosítani a négy orvosi rendelőt. A teme­tőhöz húsz személy önként fel­ajánlott kisebb-nagyobb meny- nyiségű úgynevezett töredék aranykoronát, ami részben fe­dezi a bővítés költségét. Vi­szont az egészségügyi köz­pont kilakításához meg kell vásárolni az Opál üzletház épületét, ami jelentős teherté­tel lesz. Mint azt várni lehetett, a legnagyobb vitát az ivóvíz­program folytatása váltotta ki. Ennek első üteme a nyár vé­gén befejeződött, a második ütem a lakossági hozzájárulás­tól függ, illetve csak akkor ke­rülhetne rá sor, ha az összpor- ták 66 százaléka kinyilvánítja, hogy igényt tart a vezetékes vízre. A fórumon megjelentek vé­leménye alapján aligha lehet képet alkotni a valós igényről. Legfeljebb arra következtetni, hogy pont azok jelentek meg többségben, akik nem támo­gatják a programot. Ezek közt olyanok is akadtak, akik a hoz­zájárulási összeg kapcsán pesz- szimista felhangokkal a közál­lapotokat bírálták. (Ezt meg­előzően, a községi búcsút fel­használva, alpári hangú újság­cikkekből „sajtószemlét” ra­gasztottak ki a község utcáin, amiért az önkormányzat sza­bálysértési eljárást helyezett kilátásba.) A hangoskodókat elsőnek Juhász Sándor református es­peres próbálta csendesíteni. Igen pozitívan értékelte az ön- kormányzat hároméves mun­káját, s az ivóvíz-program kap­csán kifejtette: ha egészséges nemzedéket akarunk nevelni akkor jó minőségű ivóvízre lyen áldozatot lel kell vállalni. Vona Ferenc országgyűlési képviselő a közállapotokkal kapcsolatos észrevételekre az­zal válaszolt: a kormányt egyetlen dologért lehet elma­rasztalni, éspedig azért, mert 1990-ben nem hozta nyilvá­nosságra, illetve nem adott tel­jes képet arról, hogy mit örö­költek az előbbi rendszertől. Igaz, a rendszerváltás előtt a megélhetési feltételek jobbak voltak. Mert a Kádár-rend­szer, majd a Grósz-kormány nyugati pénzekkel vásárolta meg az emberek bizalmát. En­nek következményei — az adósságtörlesztés — az An­tall-kormányra maradt, mint ahogy az infrastruktúra ötvené­ves lemaradását is nekik kell pótolni. — Függetlenül attól, hogy milyen kormány kerül hatalomra 1994-ben, egyet tu­domásul kell venni: jelentős változásra csak az ezredfordu­lón számíthatunk — szögezte le a képviselő. A felvetett problémák zöme nem közérdekű volt, így egy idő után a fórum az érdek­telenség felé tolódott, az embe­rek kezdtek elszállingózni. — Az elégedetlenség és tü­relmetlenség részben érthető — mondta az egyik résztvevő. — De nem Némediben. Mi gazdaságilag kiemelkedő he­lyen állunk a térségben, az ön- kormányzatunkról pedig jog­gal mondhatjuk, jól sáfárko­dott a rájuk bízott javakkal. Matula Gy. Oszkár PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Ganz Szerszámgyár Vállalat nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a tulajdonában levő és a következőkben felsorolt befektetések értékesítése céljából A társaság neve: A részvény névértéke, M Ft: Értékesítési irányár, M Ft: Technomark Gyártó és Szolgáltató Rt. 200 80 Ganz Ipari Szolgáltató Rt. 66,7 40 SPECIAL Szolgáltató Rt. 51 30 Ganz Szolgáltató Rt. 43,4 25 A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, három példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékben kell benyújtani, a pályázatra utaló megjelöléssel. A benyújtott ajánlatok közül meg kell jelölni, melyik az eredeti példány. A pályázat tartalmazza:- az ajánlattevő (személy, cég) adatait- a felajánlott vételár összegét, pénznemét .- a fizetés módját, határidejét- a fedezet meglétét igazoló fizetési garanciát. A pályázatot 1993. január 5-én 12 és 16 óra között, közjegyző jelenlétében veszik át a Ganz Szerszámgyár Vállalat titkárságán, cím: Budapest VIII., Vajda Péter u. 10.1089. A vásárláshoz egzisztenciahitel és kárpótlási jegy nem vehető igénybe. Pályázatbontás: a benyújtás napján, azonnal, közjegyző jelenlétében. Az értékelőbizottság a pályázatok elbírálásánál a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feltételeket ajánló pályázatot fogadja el, de fenntartja magának azt a jogot, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot. A pályázat feltételeit tartalmazó tenderfüzet megvásárolható a Ganz Szerszámgyár Vállalat titkárságán, 2000 Ft + áfa befizetése ellenében. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ versenyeztetési szabályzatának rendelkezései az irányadók. A pályázattal kapcsolatban további információt ad Tugyi István vállalati biztos. Cím: Budapest VIII., Vajda Péter u. 10. Telefon: 114-2818.

Next

/
Oldalképek
Tartalom