Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-29 / 278. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 29., HÉTFŐ Újabb harcok Boszniában Segélycsomagok az éhezőknek A NATO és Kelet-Európa Nem várható a szövetség kibővítése A muzulmánok ismét ágyúz- ták Vitéz városát — jelentet: te szombaton este a horvát rádió. Muzulmán támadásokról érkeztek hírek több középboszniai település, Kiseljak, Gomji Vakuf és Növi Trav- nik körzetéből — jelentette a Tanjug belgrádi székhelyű hírügynökség. Közben a boszniai állami televízió azt közölte, hogy a helyi szerb fegyverek folytatták támadásukat Olovo térségében, Szarajevótól mintegy 30 kilométerre északra. Ugyancsak boszniai muzulmán források szerint a boszniai szerbek Tuzla környékén nehéztüzérséget és helikoptereket is bevetettek — idézte az AFP a televízió jelentését. Tegnapra virradóra hat amerikai, egy-egy német és francia repülőgép 47 tonnányi segélycsomagot dobott le Mostar, Tesanj és Maglaj térségében — adta hírül a DPA. Nem annyira a NATO kibővítése, hanem főként a „partneri viszony a békéért" formula megvitatása áll majd a NATO és a kelet-európai országok külügyminisztereinek pénteki brüsszeli találkozója középpontjában, mint ahogy ez alkotja majd a gerincét a januári NATO-csúcs leendő politikai nyilatkozatának is — jelezte pénteken az észak-atlanti szövetség egyik jól tájékozott forrása. A pénteki ülésen — az Észak-atlanti Együttműködési Tanács miniszteri szintű találkozóján — hivatalosan öt napirendi pont vár megvitatásra: a jövő évi közös munkaterv (amely intenzívebb és további területekre kiteijedő együttműködést ígér majd); a békefennKészülodo tragédia? A magyar kisebbségek sorsa Európa kihívása. Ha az Európa Unió. az EBEÉ és az Európa Tanács nem tudja elosztani a feszültség e gyülekező felhőjét, akkor a közép-európai bizonytalanság veszélyes fordulatot vehet és nem lesz szó többé az ottani országok EU- és NATO-integrációjáról — írta a The Independent on Sunday című brit lapban tegnap Tony Barber kelet-európai szerkesztő. Magyarországon nemigen van „Nagy-Magyarország hangulat” — folytatta a szerző —, de Magyarország és szomszédai mégsem képesek a kézenfekvő magoldásra, arra, hogy a határok szigorú tiszteletben tartásáért cserébe szavatolják a magyar kisebbségek jogait. Sem a magyarok, sem szomszédaik nem különösebben háborús kedvűek, de minél tovább fortyog a probléma, annál valószínűbb a konfliktus. tartásban való kooperáció bővítése: hadiipar polgári célokra történő átállításának kérdése; légiforgalmi-légi irányítási területen való együttműködés, és egy közös nyilatkozat szövege. A külügyminiszterek mindezek mellett természetszerűen a januári NATO-csúcs leendő központi témáját, a szövetség és a kelet- és közép-európai országok jövőbeni viszonyát is értékelik majd. Brüsszeli szándékok szerint azonban a vita ez utóbbi során nem annyira a szövetség kibővítésére, hanem a „partneri viszony” nyújtotta keretek maximális kihasználásának lehetőségeire fog majd összpontosítani — tette hozzá az említett forrás. Ennek kapcsán utalt rá, Václav Havel cseh elnök a Die Welt című német napilap szombati-vasárnapi számában ismét amellett érvelt, hogy a Visegrádi Csoport országainak hamarabb kell bekerülniük a NATO-ba, s erre jogalap is van. „A Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és.. Szlovákia — Ausztria és Szlovénia ugyancsak — egyértelműen az európai civilizáció nyugati szférájához tartozik. Ezen felül az összefüggő és stabil közép-európai öv határos a hagyományosan nyugtalan Balkánnal, valamint a nagy eurázsiai térséggel, ahol a demokrácia és a piacgazdaság csak lassan és fájdalmasan fog megszabadulni minden béklyótól és válik valóra. Egyszóval, (Közép-Európa) kulcs- terület az európai biztonság szempontjából” — érvelt egyebek között a cseh elnök. Havel kifejtette azt is, hogy amennyiben a NATO működőképes akar maradni, nem nyithogy az előkészületek jelenlegi állása szerint a januári csúcs is várhatóan egy olyan átfogó politikai nyilatkozatot fogad majd el, amely a „partneri viszony” felkínálását helyezi a középpontba. Méghozzá oly módon, hogy egységesen az együttműködési tanácsban jelen lévő valamennyi kelet-európai ország számára egyenlő feltételek mellett kínál kétoldalú megegyezést az adott ország és a szövetség között. Megfigyelők ugyanakkor emlékeztetnek arra — maga a forrás is célzott rá —, hogy ez utóbbi kétoldalú egyezkedés (amelynek célja közös kétoldalú munkaterv kidolgozása) már alkalmat kínálhat országonként eltérő intenzitású kapcsolatok kialakítására. hatja meg ajtaját mindenki előtt válogatás nélkül, egy parttalan NATO túlságosan labilis lenne. A NATO és Oroszország kapcsolatára kitérve a prágai politikus leszögezte, hogy két lehetőséget lát: vagy azok a demokratikus erők kerekednek felül Oroszországban, amelyek megértik, hogy a NATO nem Oroszország ellensége, hanem partnere, vagy átmenetileg azok győznek, akiket még mindig „az egykori Szovjetunió imperializmusának” szelleme hat át. Az elnök úgy vélekedett, a Nyugat „végzetes hibát” követne el, ha ez utóbbi, Nyugat- és NATO-ellenes erők nyomásának engedne, ez lenne a „legpusztítóbb” következmény; „Mindazon nemzetek kiárusítását jelentené, amelyek oly sokat fektettek be a szabadságukért indított szívós és gyakran nagy áldozatokat követelő harcba, egyben jelentené magának a nyugati szabadságnak a kiárusítását.” A nagyvilág hírei tk A lengyel parlament pénteken a késő esti órákban úgy döntött: különbizottságot hoz létre az előző kormány tevékenységének megvizsgálására. A vizsgálat arra a négy és fél hónapos időszakra vonatkozik, amely a parlament feloszlatása, és az új parlament tevékenységének megkezdése között telt el, vagyis amikor a kormány parlamenti ellenőrzés nélkül működött. Jy A cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) Koprivni- cében megrendezett kongresszusán tegnap újra Václav Klaus miniszterelnöki) t választották meg a párt elnökévé. Az ODS a cseh jobboldali kormány- koalíció legerősebb tényezője. * Az orosz katonai kiadások nagysága 1994-ben meg fog egyezni az ideivel, de a katonai kutatásokra és fejlesztésekre a mostaninál kétszer többet fognak költeni. Az ilyen célokra fordított összeg a katonai büdzsé 10 százalékát fogja elérni. * Európai ombudsman felállítását javasolta a népek közötti gyűlölködés megelőzésének egyik eszközeként Beniamino And- reatta olasz külügyminiszter a Corriere della Sera tegnapi számában. Andre- atta kezdeményezése elsősorban azért érdemel figyelmet, mert az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet kedden Rómában kezdődő külügyminiszteri tanácsülésén Olaszország veszi át az elnöki tisztet Svédországtól a jövő évre. Az ENSZ arra kívánja felkérni Japánt, hogy gyalogsággal, harci egységekkel is vegyen részt az ENSZ békefenntartó műveleteiben. Gorbacsov félelmei Mihail Gorbacsov, volt szovjet elnök a héten előadó kör- útat tesz Nagy-Britanniában, és figyelmeztetni akarja a Nyugatot, hogy ne támogassa Borisz Jelcint — írta tegnap a Sunday Express című brit lap. Az újság exkluzív interjút készített Gorbacsovval Moszkvában, és a volt szovjet államfő ezt az alkalmat is megragadta Jelcin „cinikus politikájának” elvetésére. Azt mondta, hogy ő a Jelcinellenes képviselőjelölteket támogatja, mert szerinte lassítani kell a radikális reformokat, amelyek szakadással fenyegetik az országot. — Meg fogom mondani John Major (brit miniszterelnöknek) és Thatcher asszonynak, hogy Jelcin antidemokraMoszkvai Hivatalosnak tekinthető adatok szerint az októberi véres moszkvai események következtében 147 ember halt meg. Tekintettel az áldozatok pontos száma körüli találgatásokra, az orosz elnök sajtószolgálata adatokat kért az orosz egészségügyi minisztertől és ezt tették közzé szombaton. Anatolij Kraszikov, az áltikus intézkedései, a sajtócenzúra, az ellenzéki pártok betiltása, mind arra vallanak, hogy nem követi a glasz- noszty elveit. Én olyan reformokat támogatok, amelyek javítanak a gazdaságon, de figyelembe veszik társadalmunk lehetőségeit és realitásait — közölte Gorbacsov. A volt szovjet elnök azt mondta, hogy ő Grigorij Jav- linszkijt, a Polgári Szövetséget és az Oroszországi Demokrata Pártot támogatja, mert mélyen aggasztja a kapitalizmus felé való rohanás okozta szegénység. De Gorbacsov óvatosan azt is hozzátette, hogy ha jövőre elnökválasztás is lenne Oroszországban, ő azért mégsem indulna Jelcin ellenében. áldozatok lamfői sajtóiroda vezetője az „Eho Moszkvi” nevű rádióállomásnak elmondta: az áldozatok többsége az osztanki- nói állomásnál halt meg. A feloszlatott Legfelsőbb Tanács épületéből az ostrom napján tizenkilenc, azt követően hat, a későbbiekben pedig még néhány holttestet szállítottak el. Havel a csatlakozás mellett VÉLEMÉNY A finnek édes anyanyelve Pár hónapja — a Kossuth adón a minap ismét hallhattunk róla — az egri Finnugor írókongresszuson Jarkko Laine, a finn írószövetség elnöke nagy feltűnést keltő előadást tartott. Arról a meghökkentő elképzelésről is beszélt, amelyet a finn oktatási miniszter, illetve egyes minisztériumi „szakemberek”, közöttük az érettségi bizottság titkára tárt a nyilvánosság elé. Ebben az a különös ötlet fogalmazódott meg, hogy a finn nyelv ne legyen kötelező érettségi tárgy. A bizottsági titkár ezzel kapcsolatban azt a kérdést is feltette: — Miért kellene az anyanyelvnek különleges helyzetet biztosítani? A finnek — az anyanyelvi tanárok szövetsége, az iskolák, a szülők —, akiknek nyelvében éppúgy él a nemzet, mint nálunk, vagy Európa más térségeiben, mélységesen felháborodtak ennek a földrészünkön példátlan elképzelésnek a hallatán. Az előterjesztők vitatkoztak, s azóta egymásra mutogatnak, minthogy — a közeledő választásokra is tekintettel — egyiküknek sincs ínyére az ötletgazda-szerep. Szonett Suomihoz című versében Képes Géza fogalmazta meg talán a legszebben, a finnekhez való kötődésünket: Mint szerelmes, kit vak sorsa kötöz s nem látja a kedvest éveken át; vágy tépi, marja — bám"l a ködös távolba s ír, ír, koptatja a pennát; s a hosszú levelek csak örökös szomját szítják s átszenved száz gyehennát; reménysugárt gyúlni semerre sem lát, de bízik még és csitítja nyűgös szívét: így feszül minden idegem feléd — nem tudlak elérni, de nem nyugszom, Suomi, nem mondok le rólad! Véremben délceg fenyőid dalolnak s kék vizeid hívnak csillogva — holnap megpihenek már meleg szíveden... Igen, Finnország fontos nekünk s nemcsak a nyelvrokonság okán. Fontos, mert látványos példája annak, miként lehet nemzetiségi érdekeket is érvényesítő modern nemzetállamot építeni a huszonegyedik század küszöbén. Finnországban — a skandináv szomszédokhoz hasonlóan — nincsenek etnikai villongások, belső határviták, öldöklés, háború, ami persze a kozmopolitizmus és a neoliberalizmus híveit szerte a világban kellemetlenül érintheti. A finn nemzetmodellből ugyanis nem csikarható ki bizonyíték arra, hogy a társadalmak nemzeti alapon történő szervezkedése okvetlenül nacionalista torzulásokhoz, nemzeti és nemzetiségi konfliktusokhoz vezet. Finnországra tekintve éppen azt látjuk, hogy itt egy nemzet — nemzetiségeivel együtt — egészséges gyökerekkel kapaszkodik saját történelmének, kultúrájának talajába, és nem vitatja el más nemzeteknek — nemzetiségeknek — az ilyen kötődésekhez való jogát. Finnország nem szolgál érvekkel azok számára, akik szerte a világban arra hivatkoznak, hogy a nemzet a nacionalizmus fészke és melegágya, akik mindent elkövetnek a nemzettudat elsorvasztásáért, a nemzet- illetve nemzetiségalkotó társadalmakon belüli szolidaritásérzület gyengítéséért. A finneket, a magyarokat, a lengyeleket a dánokat, a litvánokat, a cseheket és a világ népeinek döntő többségét ma nem a nacionalizmus kovácsolja nemzetekké, hanem az agyonhallgatott patriotizmus, ami nem egyéb, mint a szülőföld és a nép önzetlen, áldozatkész szeretete. Más szóval a hazaszeretet, amely senki ellen nem irányul, és amely elképzelhetetlen a gondosan ápolt anyanyelv különös szeretete nélkül. Amit nem adhatunk el a kalmárlelkűeknek, még ha a világ összes kincsét is kínálják cserébe.
