Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-27 / 277. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP HITELET 1993. Tv Ami a történelemkönyvekből kimaradt • • Ökumenikus Műhely Mint földnek sója, a nemzeti élet kovásza Szilágyi Ferenc az új Károli Gáspár Református Egyetemről Lyuk volt az életrajzon. Mégpedig Magyarország életrajzán, vagyis a történelmen, mert valakik valamikor — több mint negyven évvel ezelőtt — úgy döntöttek, hogy vallástörténetre semmi szükség nincs az egyetemi oktatásban. A kultúra eme sajátos értelmezői szerint, amiről nem beszélünk (nem tanítjuk), az nem is létezik, sőt soha nem is volt. Ez az igen enyhén szólva naív (hogy ne mondjuk ostoba) szemlélet sokáig tartotta magát, egészen 1985-ig. Akkor alakult meg az Egyház- történeti Műhely az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történeti segédtudományok tanszékének, a Történettudományi Intézetnek és a História című történészszaklap szerkesztőségének együttműködéséből. — Ugyanaz a gárda működik ma is ebben a „műhelyben” — mondja Kállay István professzor, a fent említett tanszék vezetője —, amelyik az induláskor elkezdte a hiánypótló munkát. Mert nem kevesebbet kellett bepótolni, mint négy évtizedet, hiszen addig maradt ki a történettudományok tanítá- sából-tanulásából a vallás- történet. Márpedig az egyházak köztudottan igen nagy és jelentős szerepet játszottak a magyar történelemben évszázadokon keresztül. — Aki kellő szinvonalú tudást akar szerezni egyetemi évei alatt magyar történelemből, annak szüksége van egyház- és vallástörténetre — teszi hozzá Püspöki Nagy Péter docens. — Ezeket a részeket annak idején erőszakkal vágták ki a történelemkönyvekből és főleg a történettudományból. Most már az Egyháztörténeti Műhelynek is megvan a maga története. Amibe beletartozik az is, hogy még a kezdetek kezdetén Lékai László bíboros, esztergomi érsek meghívta magához a prímási székhelyre az ELTE történelmi segédtudományok tanszékét és a História szerkesztőségét. íme a névsor: Kállay István, Szakály Sándor, Glatz Ferenc, Püspöki Nagy Péter, Erdélyi Zsuzsa, Rottler Ferenc, Csa- pody Csaba. Az esztergomi megbeszélésen került szóba először a Műhely. Az APÓ betiltotta Szinte természetesnek mondható, hogy itt sem ment minden simán, zökkenők nélkül. Időről időre — körülbelül évenként tartanak tudományos ülésszakot, s az egyiken, 1987-ben Pázmány Péterrel kívántak foglalkozni. Ám az APÓ betiltotta ezt, ma már talán mindegy, hogy milyen indokkal. Ám Kállay professzor „egy- gyel följebb” ment — és érvénytelenítették a tilalmat. — Sőt — folytatják egymás szavait kiegészítve a professzor és a docens —, nemzetközi jelentőségű ülésszak lett ez. II. János Pál pápától üzenetet hozott, és részt vett a tanácskozásokon Michele Maccarrone apostoli protonotárius, a pápai tudományos tanács elnöke. Eljött Szabó Ferenc a vatikáni rádió képviseletében, s nem utolsósorban a magyar katolikus püspöki kar számos tagja Paskai László bíboros érsek vezetésével. Többen előadást is tartottak. Volt emlékülés Baranyai Jusztin professzor emlékére (ő legitimista politikus és tudós pap-tanár volt, a Mind- szenty-perben másodrendű vádlottként 15 évi fegyház- ra ítélték, 1956-ban, röviddel kiszabadulása után halt meg). A fehér foltok feltárása során ülésszakot tartottak középkori magyar királyok tevékenységéről, különös tekintettel azok egyházi vonatkozásaira. így tavaly Szent László, 1991-ben II. Ulászló egyháztörténeti tevékenysége szerepelt egy- egy ülésszak napirendjén. 1993 tavaszán pedig III. Béla törvényeit tárgyalják meg. Keresztényszocializmus Magyarországon De nemcsak az uralkodókról esik szó: még 1989-ben — a rendszerváltás előtt! — Keresztényszocializmus Magyarországon témáról szerveztek ülésszakot, amelyen részt vettek régi, ismert keresztényszocialista politikusok: Keresztes Sándor (a jelenlegi vatikáni nagykövet), Mateovits Ferenc és Ugrin József. Másik alkalommal a magyarországi egyházi oktatás volt a tanácskozás tárgyaA Műhely folyamatosan működik, összefogja az egyháztörténeti kérdésekkel foglalkozó történészeket, szakembereket. Nincs monopolhelyzetben, ugyanis az egyházaknál ugyancsak vannak egyháztörténeti műhelyek, a nagy különbség azonban az, hogy — bár a dolgok természeténél fogva a témák túlnyomó többsége a római katolikus egyház történetéhez kapcsolódik — a Műhely ökumenikus, minden vallSs történetével foglalkozik, s ezek kutatóit előadóként is szívesen látja... Várkonyi Endre A négyszáz éves alom beteljesült; a magyar parlament szeptember 21-én döntött a Károli Gáspár Református Egyetem alapításáról. így október 11-én az universitas megnyithatta kapuit a Rádai Kollégium Budapesti Teológiai Akadémia épületében; kilencvennégy hallgató kezdte meg tanulmányait. Megbízott dékánja Szilágyi Ferenc irodalomtörténész, egyetemi tanár, szívós és kitartó munkájával segítette az intézmény megszületését. Őt kérdeztük az egyetem létrejöttének előzményeiről, jelenéről és távlatairól. — A református egyetem gondolata szinte egyidős a magyar reformációval (a XYI. században az ország protestáns többségű volt). Igaz, hogy már ekkor olyan nagy jelentőségű kollégiumok épültek, mint a debreceni, a pataki, a pápai, de ezek főiskolák (akadémiák) voltak. Bethlen Gábor már a XVTI. században tervezte egyetem alapítását Pozsonyban, és megvolt a kijelölt rektora is, a zsoltárfordító, szótáríró tudós, Szenei Molnár Albert. Ez az egyetem azonban nem jött létre a hadi események miatt, helyette Erdély felé fordult a fejedelem figyelme. így született meg a gyulafehérvári főiskola, ahová híres külföldi professzorokat hívott. Ez az intézmény költözött aztán Enyed- re, s Erdély leghíresebb református főiskolája, az Enyedi Kollégium nőtt ki belőle. Éppen erdélyi tudós, Apáczai Csere János, a kolozsvári református kollégium tanára szorgalmazta — Hollandiából hazatérve — a magyar főiskolák, egyetemek szükségességét, mondván: ami a testben a szem, az ország életében az a főiskola, az egyetem. Ezek a főiskolák adták a klasszikus magyar irodalom jelentős részét. Elég, ha Csokonai, Arany, Kölcsey, Kazinczy, Mó-~ ricz, Szabó Lőrinc, Körösi Csorna, Kemény Zsigtnond, Sütő András nevét említjük. Századunk harmincas, éveiben a magyar reformáció fellegvárában, Debrecenben református teológiai karral gazdagodott az állami egyetem, az eredeti elképzelés azonban csak most vált valóra, több szerencsés körülmény találkozása folytán. 1993 februáijában a Reformánt.? Zsinat határozatot hozott a Károli Gáspár Egyetem létesítéséről, s ennek nyomán az egyetemi rangú Teológiai Akadémia lelkészképző fakultása mellé megalakult a bölcsészettudományi kar, s egyszersmind, az egyetem kötelékébe került az általános iskolai tanárokat és vallásoktatókat képző református főiskola is. A közeljövőben a kecskeméti jogakadémia harmadik fakultásként kapcsolódik hozzá. A református egyháznak csak egy iskolája maradt meg az elnyomatás éveiben, s most mintegy húsz középiskolája van. Érthető hát, hogy a bölcsészkar elsősorban a református gimnáziumok számára akar jól képzett, szilárd erkölcsi alapokon álló tanárokat nevelni. — Milyen szakokat indítottak, s milyen tárgyakat választhatnak a hallgatók az első évben? — Ebben a tanévben magyar nyelv- és irodalom, történelem, angol nyelv és irodalom, valamint vallástanári szak indult. Minden hallgató kötelezően két szakot választ, hiszen tanárhiány van az iskolákban, s különben is szélesebb látókört ad két szak. Tizennégyen választották a vallástanár szakot (angol, történelem vagy magyar szakkal együtt), a többiek egyenlő arányban (negyven-negyven fő) oszlanak meg az említett angol, magyar és történelem szak között. — Századokon át kialakult Magyarországon az Európa-já- rás (peregrináció); vagyis a hatéves akadémiai tagozat elvégzése után a legjobb diákok nyugat-európai protestáns egyetemeken bővíthették tudásukat. A külföldjárás hagyományainak hogyan tudnak eleget tenni ma? — Európát járt diákok hozták haza a szabad gondolatokat, könyvek, sokszor műszerek formájában a legújabb külhoni vívmányokat; állandó eleven kapcsolatban voltak s maradtak a fejlettebb nyugati országokkal. Az erős nemzeti hagyományokat őrző kollégiumok így lehettek egyszersmind európaiak. Folytatjuk a hagyományt; az Angol Intézetben már van most is egy angol vendégprofesszor házaspárunk, jövőre pedig holland szak indítását tervezzük. Sőt, mivel nem vagyunk elfogultak a nyugati műveltség iránt, tervezzük japán szak indítását is. — A mai gazdasági helyzetben egyetemet alapítani nem lehet gondok nélküli vállalkozás. Önöknek számolniuk kell az egyre növekvő létszámmal is. Kapnak-e, várhatnak-e segítséget itthonról vagy külföldről? Mutatkozik-e segítőkészség a hívek körében? — A Bölcsészettudományi Kar Budapesten, a Reviczky utca 4/C-ben működik. Egy épületben a Lónyai Utcai Református Gimnáziummal, amely — míg vissza nem kapja épületét — itt lelt otthonra, mint az egyetem gyakorló gimnáziuma. Most még elférünk, de szükséges lesz terjeszkednünk. Jelenleg még olyan napi gondjaink is vannak, mint például írógépek, szövegszerkesztő gépek, másolók és könyvek hiánya. Mert a protestantizmustól soha nem volt idegen a gyakorlatiasság. A jövő félévben már szövegszerkesztést is tanulnak hallgatóink. Gondjaink közepette erőt ad a legszélesebb közönség meleg érdeklődése munkánk iránt (más felekezetek részéről is). A hollandok iskolatölszere- léssel ajándékoztak meg, és könyveket hoztak. Ezek közül a díszes Rembrandt-biblia lett alapja most kialakítandó könyvtárunknak, amelynek létrehozáAz egyetem címere sában számítunk a hazai közönség segítségére. Szinte napról- napra csöng a telefon, jönnek az érdeklődők; volt aki könyvet, folyóiratot, volt aki hímzett térítőkét, népi cserépedényeket, de volt, aki egy kétszobás budai öröklakást ajándékozott az egyetem céljaira. Sokan még azt is mondogatják, sajnálják, hogy nem reformátusok, mivel a református egyház nagyon sokat tett a magyarság megmaradásáért. Ezt emelte ki a Magyar Reformátusok Világtalálkozóján, Debrecenben mondott beszédében a katolikus magyar miniszterelnök is: a magyar re- formátusság arányszámát meghaladva járult hozzá a magyar műveltség megteremtéséhez. Valóban, a valamikor a XVI. századi többségi vallás erényei ellenére — nem egészen saját hibájából — kisebbségi helyzetbe került, ,v a kisebbségnek mindig minőséget kell nyújtania, hogy megmaradhasson. Állandóan bizonyítanunk kell, és a magyar református egyház bizonyított. Hisszük, hogy legújabb intézménye, a nemzeti elkötelezettségű, korszerű, európai szellemű új műhelye, a Károli Gáspár Egyetem is bizonyít, amely többségi szolidaritásból is fölkarolja, várja a luttáron túli magyar ifjúságot. Mint a földnek sója, a nemzeti élet kovásza. Mert só nélkül, kovász nélkül a legfehérebb kenyér is ízetlen marad. Ónody Éva Ökumenikus konzultáció Az európai integráció kérdései A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa meghívására idén, november 25—28 között a Debreceni Református Kollégiumban tartják évi konzultációjukat az Európai Ökumenikus Tanácsok főtitkárai és ügyvezető igazgatói. Ágai Lászlót nem felejtik el Elköszöntek papjuktól A mintegy harminc ökumenikus tisztségviselő tanácskozásának napirendjén az euiópai integráció olyan kritikus kérdései is szerepelnek, mint a háborús konfliktusok, munkanélküliség, idegengyűlölet, menekültügy, elszegényedés és így tovább. A debreceni rendezvényről Bóna Zoltán, Dunavar- sány és Délegyháza református lelkipásztora, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára tájékoztatta lapunkat. Megtudtuk, hogy a konzultáción képviselteti magát az Európai Egyházak Konferenciája, az Egyházak Világtanácsa, a Katolikus Püspöki Konferenciák Európai Tanácsa, valamint az Egyházi és Társadalmi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Ökumenikus Bizottság. Gáli Ákos országgyűlési képviselő is előadást tart a tanácskozáson, Európa egysége magyarországi szemszögből címmel. A résztvevők Debrecen egyházi, társadalmi, és politikai vezetőinek jelenlétében fogadás keretében emlékeznek meg a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 50 éves évfordulójáról. E rendezvény házigazdája Kocsis Elemér református püspök. Megható ünnepség Ed *1 volt Veresegyházon, PpjjaJl az istentisztelet után a református templomban. Elköszönt a jelenlegi lelkipásztor, Koczó Pál elődjétől, mind a maguk, mind a presbitérium, mind az egész gyülekezet nevében, imájában és pár búcsúszavával, a nyugalomba vonult és most lelki- pásztor lányához költöző Ágai László tiszteletes urunk és Erzsiké tiszteletes asszonytól. Idős tiszteletesünk nehéz sorsot élt, amit mindenkor türelemmel hordozott. Volt hadifogságban, hazakerülve kemény esztendőket élt. Lelkipásztorkodott Csepelen. 1956- os magatartása miatt meghurcolták, el kellett jönnie. Hogy elkerüljön szem elől. Veresegyházra helyezték, ahol egy lelkiekben visszamaradott egyházat kellett helyes irányba térítenie. Több mint harminc éven át teljesített missziót a községben, ahol az egyházi- és hitélet felvirágzott, minden megújult, ők pedig megszerettették magukat nemcsak egyházukban, hanem az egész faluban. Ő az igét szolgálta és — nehéz körülmények közt — a hitoktatást, az ifjúság vallásos nevelését. Felesége kórust szervezett, gyerek-istentiszteleteket tartott. Kezük alatt megújult a templom nemcsak lélekben, de külsőségeiben is: harminc év alatt, jórészt a hívek kalákamunkájával rendbe hozták a templomot kívül-be- lül, új parókia és benne gyülekezeti terem épült, parkosították a templomkertet, villamosították az orgonát, majd a harangszót, új külsőt kapott a temető... a felsorolás teljessége nélkül. Fazekas Mátyás Veresegyház