Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. NOVEMBER 26., PENTEK Hordozható Önnek különleges elvárásai - nekünk különleges kályháink vannak. Ha az On speciális iyényeit csak egy olyan kályha tudja kielégíteni, amely azonnali meleget ad amint begyújtja, hiszen nem a levegőt ha­nem a közvetlen környezetét mele­gíti fel sugárzó hőjével, gördíthető és hordozható, kerekein könnye­dén gurul, kéményre nincs szük­sége, ezért ott helyezi el a helyiség­ben, ahol kívánja, ráadásul a súlya sem nagy, könnyen kezelhető mert egy tárcsával egyetlen mozdu­latai lehet bekapcsolni és változtat­ni a hőfokozatokat, vagy szabályozni a hőmérsékletet, gazdaságos, hiszen a legmagasabb fokozaton egy palackal akár 40 órán keresztül is fűthet folyamatosan, akkor Űn egy Prímagázzal (szabványos PB palack) működő DeLonghi kályhára vágyik! Ha szeretné megvenni a kályhát több mint kétezerPrímagáz csere­telepen kaphat információt. Kérje ingyenes tájékoztatónkat amihez csupán a kitöltött és kivágott ku­pont kell elküldeni az 0&.M 1034 Budapest, Szőlő utca 38-40. címre, s a részletes termékismertető pos­tafordultával megérkezik.----------------------------------------------------------------------------S<--------------------­I gen! Kérem, hogy küldjék el címemre a Prímagázzal működő kályha részletes ismertetőjét. INlév: □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Cím: □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Iranyítoszám: □□□□ (5) Szondázás Szigetbecsén Megkérdeztük Hogyan telelnek vadon éld állataink? A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság területe összesen mintegy 70 ezer hektár. Ezen belül a gödöllői erdészet területe 8 ezer hektárt tesz ki, amelyen számos állat (szarvas, vaddisznó, róka, őz) él. Az erdészet szakembe­rei mindent megtesznek, hogy a vadon élő állatok meg­felelő mennyiségű élelemhez jussanak a téli időszakban is, amikor a hó elfedi a takarmányt. Mivel egy kicsit több állat van az adott területen, mint amennyit a ter­mészet el tudna tartani, emberi segítségre van szükség. Mi módon teszik ezt? — kérdeztük Szekeres Pétertől, a gödöllői erdészet műszaki vezetőjétől. (Folytatás az /. oldalról) A kanadaiak programjának lényege: úgy fejleszteni, beru­házni, hogy mindenki (a la­kosság, a tervezők, az önkor­mányzat stb.) elégedett lehes­sen. A programban résztve­vők szerint ugyanis a lakos­ság sérthetetlen, véleménye fontos. A tervek szerint a Kana­dai Urbanisztikai Intézet kép­zést szervez majd magyar szakemberek számára a vá­rosfejlesztés és környezet- gazdálkodás gyakorlati kér­déseiről. Olyan intézményi háttér létrehozására töreksze­nek, amely képes egyensúly­ban tartani a környezeti hely­reállítás és megőrzés hosszú távú céljait, azzal a rövid távú késztetéssel, hogy a kör­nyezetet a gazdasági fejlő­désre használják ki. Stratégiát dolgoznak majd ki, amely elősegíti a kapcso­lattartást és kooperációt az igazgatási szintek között. Az önkormányzatok is létrehoz­nak egy olyan testületet, amely segíti a döntések előké­szítését. A programba be kí­vánják vonni a közöségeket (a szigetbecsei volt az első lé­pés) és a régióban működő, szennyezést okozó cégeket is. A kétéves program költsé­geihez a kanadai önkormány­zatok és magáncégek is hoz­zájárulnak. Árpási Mária — Leginkább csak a téli időszakban van szükség az állatok etetésére — tájé­koztatott —, így a 8 ezer hektáron, szántókon, lege­lőkön és egyéb mezőgazda- sági területeken elegendő mennyiségű szálastakar­mányt tudunk felhalmozni, amelyet a hideg és a hó be­köszönte után folyamato­san helyezünk el az etetők­ben. Húsz etetőhelyünk van, de gyakorta és több helyre szórunk ki szemes élelmet az állatoknak. A legfonto­sabb téli munkálataink közé tartozik még az etetőhelyek környékének megtisztítása. Ehhez gyakorta traktort, hó­ekét kell igénybe vennünk. Biztonságossá és könnyen felismerhetővé kell tenni az utat, hogy megtalálják a sokszor túlélésükhöz szük­séges élelmet. Télen-nyáron időszerű az orvvadászok elleni küzde­lem. A 8 ezer hektárt kilenc kerületi egységre osztottuk, amelyeket egy-egy hivatásos vadász, úgynevezett kerület­vezető erdész felügyel. Az ál­latok védelme nagyon fon­tos, mivel könnyen kipusztul­hatnak, ha túl sokat lőnek ki közülük. A muflonból példá­ul alig van ezen a területen. Abban a szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy önál­lóan, minden segítség nél­kül fenn tudjuk tartani ma­gunkat, tudjuk fedezni költ­ségeinket, mivel a szerve­zett vadászatok és a tulajdo­nunkban lévő, de bérbe adott területek megfelelő anyagi hátteret nyújtanak. Szűcs László Veszélyben a végtisztesség (Folytatás az I. oldalról) Nem lényegtelen, hogy erősen köves, agyagos terület­ről van szó, és a lakosság kö­rében morgolódást váltott ki az elképzelés. Fülöp Judit vá­rosi főépítész viszont állítja, több területet szakértőkkel megvizsgáltattak — a véle­ményekért tetemes summát fi­zettek —, de megfelelőbb helyre javaslat nem érkezett. így első ütemben 4-5 hektár Patak-hegyi föld megszerzé­séért jogi eszközhöz nyúltak. Érdekes módon Buday Lászlóné nem tud ezen végle­ges döntésről. Hiszen a szol­gálat embereivel talajvizsgá­latot végeztek, és megállapí­tották: temetőnek nem megfe­lelő a terület, túlságosan szik­lás, s mivel agyagos is, az esővizet nem ereszti át. Mint elmondta, a nagy kövek visz- szakerülése a sírhantra kegye­letsértő. Határozottan állítja: a mostani, maholnap betelő temető kisajátítással bővíthe­tő lenne, hiszen tőszomszéd­ságában ott a szabad terület. Javaslatukat azzal utasították el, hogy az építési engedélye­ket már kiadták ezekre a tel­kekre. — December 8-án remél­hetően pont kerül a temető­ügyre, információink szerint már az első tárgyaláson ked­vező döntés születhet — nyi­latkozta lapunknak Németh Gábor polgármester a kisajá­títási eljárásról. Elmondta azt is, hogy az új temető késedel­mes megnyitásának oka a helykeresés volt. Maga sem tartja megfelelőnek a volt vá­rosi legelőt, de jobb megol­dásra javaslatot mástól sem kapott. Talajpótlással, esetle­ges talajcserével kell megol­dani a sziklás terület okozta nehézségeket. Ha nem jön közbe hátráltató körülmény, mire végképp betelik a mai köztemető, megnyílhat az új. Németh Zsolt Dunakanyar és demokrácia Csaknem ötven pályázó állt csatasorba az Idegenforgalmi Alap ez évi dunakanyari tor­tájának szeleteiért. A tét nagy, hisz a nyertesek vissza nem té­rítendő támogatáshoz jutnak, amelynek nagysága a fejlesztés, a beruházások 50 szá­zalékát is elérheti. A pályázatok skálája a tu­ristaházak felújításától a dunai révhajók karbantartásáig, a visegrádi fellegvár re­konstrukciójától kerékpárutak tervezéséig terjed. A rendelkezésre álló keretösszeg (34 millió forint) az igények hatodát fedezi csu­pán, így nem irigylésre méltó a Közép-Duna- vidéki Intézőbizottság tagjainak helyzete, akiknek a benyújtott pályamunkákat a testü­let hétfői ülésén el kell majd bírálniuk. Ez a nap azonban mind a Dunakanyar tu­rizmusa, mind az intézőbizottság szempont­jából különös jelentőséggel bír. 1957-ben történt megalakítása óta első ízben dönthet szabadon és demokratikusan a testület saját elnökének személyéről. A tisztséget koráb­ban betöltők egy szempontból „közös hajó­ban eveztek”: egyiküket sem az üdülőkörze­tet képviselők választották. Az elnök szemé­lyét a Kádár-korszak mindenkori felső veze­tése jelölte ki, horribile dictu, az intézőbi­zottság tagjainak kiválasztása is az elnök jogköréhez tartozott. Tudjuk jól, ez közös sorsa volt akkortájt az (áltársadalmi szerve­zeteknek. A mostani, felelősségteljes döntést igénylő testület tagsága is ennek megfelelő­en lett felkérve, hisz az intézőbizottság tevé­kenységét ma is a „demokratikus centraliz­mus” évtizedeiben kicsiszolt szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az elnö­ki tisztségre felkért embernek sem lesz köny- nyű a meglévő alapszabályzatot és demokrá­ciánk szellemét összeegyeztetnie. A kormányzat elfogadta az új idegenforgal­mi koncepciót és az érintett tárcákat kötelezte az idegenforgalom területi irányítását és szer­vezetét meghatározó kormányhatározatok kor­szerűsítésére. Ezért is reméljük, hogy a tudat­hasadásos állapot már nem sokáig áll fenn. (gábriel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom