Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 25.. CSÜTÖRTÖK 3 • • Ugynökmentés szabadon, demokratán Huszonkét rádiós tegnap Szabad Györgytől átvilágítását kérte, hogy tudniillik ügynökök voltak-e, s ezen kérésük belbotrányt fakasztott az SZDSZ-ben. Hiszen mi másnak minősíthetnénk Kuncze frakcióvezető', miniszterelnök-je­lölt azon parlamentbéli, napirend előtti hozzászólását, melyben Mécs Imre — szabaddemokrata pártalapító, ’56-os elítélt — képviselőtársától a frakció nevében elha­tárolta magát, s Mécs kijelentését pontatlan fogalmazás­ként ártalmatlanította. De mit is mondott Mécs, ami miatt pártja nevetséges helyzetbe hozta, s ami a rádiósok egy részét (!) a Szabad György házelnökhöz címzett levél megírására késztette, benne az említett — közéletünkben nem ismeretlen — ké­réssel. Mindössze azt állította: a rádióban, a televízióban, a távirati irodában nagy számban voltak beépített szer­kesztők, úgynevezett három-per-hármasok. Bizony voltak. Bizony nagy számban voltak. Egy olyan rendszer, amely létrejötte pillanatától illegitim, fennmara­dásához diktatórikus módszerre van szüksége, különösen vigyáz a szája íze szerinti sajtó megteremtésére. így érhe­tő az el, mondjuk, hogy kitöröltessék a nemzet tudatából a határokon túl élő milliónyi magyar puszta léte, de lehes­sen szörnyülködni azon, hogy Amerika mérgezett bolhát szór testvéreinkre, Észak-Koreában”. Kénytelenek vagyunk tehát megismételni: ügynökök bizony szép számban voltak, az ’56-os elítélt Mécs Im­rének igaza van. És különösen igaza van annak a hu­szonkét rádiósnak, aki nem kívánja, hogy a dicstelen közelmúlt árnyéka tovább kísértse. Ugyanakkor érthe­tetlen a szabaddemokraták miniszterelnök-jelöltjének, Kuncze Gábornak és pártjának a tiszta sajtó megterem­tése elleni újabb fellépése. Nem tudhatom milyen köz­vélemény-kutatási adatok állnak pártja rendelkezésé­re, de az bátran kijelenthető, a magyar lakosság túlnyo­mó többsége nem ügynökpárti. Mert nem hazugságpár­ti. Gondolatait nem chartába rendezi, a hiteles érvelők szavait megfontolja. De azt nehezen érti, hogy az ügy­nököket miért kell menteni, mikor szabadulni is lehet tőlük. Németh Zsolt Segítsetek! Munkanélküliek hitele A termőföld tulajdonával vagy használatával rendelke­ző munkanélküliek más hite­lek, támogatások kiegészíté­seként 200 ezer forint ka­matmentes kölcsönt igényel­hetnek a Foglalkoztatási Alapból. Amint azt a Mun­kaügyi Minisztériumban el­mondták már több megyé­ből érkeztek kérelmek erre a kölcsönre. Az a munkanél­küli, ki főfoglalkozású me­zőgazdasági vállalkozást in­dít, annál a munkaügyi köz­pontnál jelentkezhet a hite­lért, ahol munkanélküliként regisztrálták. Országgyűlési napló Csúcstechnika Százhalombattán Szabad György elnöki beje­lentésével kezdődött az Or­szággyűlés tegnapi plenáris ülése. A házelnök arról tájé­koztatta a T. Flázat, hogy a Magyar Rádió 22 szerkesztő­je levélben fordult hozzá, kérve saját átvilágítását. A levél arra hivatkozik, hogy Mécs Imre a hét végén a te­levízióban kijelentette: a Magyar Rádió, a Magyar Te­levízió és a Magyar Távirati Iroda igen nagyszámú szer­kesztője dolgozott a III-as ügyosztálynak. Szabad György közölte, hogy a le­vél másolatát minden frakci­óvezetőnek el kívánja juttat­ni. Kuncze Gábor SZDSZ- frakcióvezető soron kívül szót kért és közölte: képvise­lőcsoportja nem azonosul Mécs Imre kijelentésével. Valószínűnek nevezte, hogy képviselőtársa pontatlan fo­galmazásáról van szó, s kije­lentését Mécs Imre vissza fogja vonni. Végezetül az SZDSZ-frakció nevében el­nézést kért az érintettektől. Ezt követően az előzetes napirendnek megfelelően folytatódott a közalkalma­zottak jogállásáról szóló tör­vényt módosító törvényja­vaslat részletes vitája, ame­lyet ezután a házelnök le is zárt. Az Országgyűlés folytat­ta, s egyúttal le is zárta a honvédelmi törvényjavaslat, valamint a hozzákapcsolódó alkotmánymódosítási előter­jesztés részletes vitáját. A képviselői módosító in­dítványokat indokolva töb­ben amellett érveltek: a hon­védség pártatlanságának biz­tosítása érdekében fontos a törvényben rögzíteni, hogy a hivatásos állomány tagjai nem lehetnek tagjai politi­kai pártoknak. A képviselők a plenáris ülés berekesztését követően bizottságokban folytatták a törvényhozó munkát. A mainál környezetbará- tabb villamosenergia-terme- lést ígértek a Magyar Villa­mos Művek Rt. vezetői az Országgyűlés környezetvé­delmi bizottságának tegnapi ülésén. A testület a villamos energiáról szóló törvényja­vaslattal és a villamosener- gia-ipar környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozott. A villamisenergia-ipari szakemberek rámutattak: 2000-ig elsősorban az el­avult berendezések selejte­zésének pótlásaként szüksé­ges új kapacitásokat kiépíte­ni. Ezt viszont főként a csúcstechnikát jelentő gáz­turbinás berendezésekkel valósítják meg. Ilyen beren­dezés használatát kezdték meg a napokban Százhalom­battán. Az Országgyűlés kulturá­lis, tudományos, felsőokta­tási, televízió-, rádió- és saj­tóbizottsága áttekintette a jövő évi költségvetési javas­lathoz benyújtott, a bizott­ság hatáskörébe tartozó mó­dosító indítványok újabb csomagját. A képviselők támogatták, hogy az általános tartalék­ból és a művelődési tárca felújítási keretéből össze­sen 260 millió forint jusson a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem rekonst­rukciójára. Ma tárgyalja a kormány Hogyan legyünk egészségesek? A kormány mai ülésén elő­terjesztést hallgat meg a Nemzeti Egészségfejleszté­si Alapról. A Kormányszóvi­vői Irodán elmondták, hogy az alap a tervek szerint janu­ár 1-jén kezdi meg működé­sét, 1,1 milliárd forintos költségvetési forrásból, és célja a lakosság egészségi ál­lapotának javítása. A kormány foglalkozik a magyar—OECD-kapcsola- tok fejlesztésével is. Ma­gyarországnak jó esélye van arra. hogy csatlakozzon a 24 legfejlettebb országot tö­mörítő gazdasági szervezet­hez. A testület foglalkozik a Velencei-tó vízpótlásával, mert a szakértők úgy látják, hogy további 3 millió köb­méter vízre van szüksége a tónak. Az újabb vízpótlás mintegy 15 millió forintba kerül. A kormány foglalko­zik a bormegnevezések köl­csönös védelmével és ellen­őrzésével, továbbá bizonyos borokra érvényes vámkon­tingensek kölcsönös felállí­tásáról az Európai Közösség­gel. Ennek révén az Európai Köízösség kétszer olyan gyorsan bontja le a borok után kivetett vámot, illetve a mennyiségi kvótákat, mint Magyarország. Ezenkívül mintegy 1500 magyar bor­fajta nevét is levédik az Eu­rópai Közösség tagállamai­ban. A kormányülést Boross Pé­ter belügyminiszter vezeti. Ünnepélyes aláírás eló'tt Etikai kódex a választásokra Végleges formába öntötték és három hét múlva, ünne­pélyes keretek között alá is írják a Választási Etik.ai Kódexet, azok a pártok, amelyek az abban rögzített elveket magukra nézve kö­telezőnek tartják. A Füg­getlen Jogász Fórum által szervezett tegnapi tanács­kozáson, többszöri próbál­kozás után, valamennyi résztvevő párt elfogadható­nak tartotta az etikai kó­dex tervezetét. A megbe­szélésen képviseltette ma­gát az MDF, a KDNP, az MSZP, számos parlamen­ten kívüli párt, továbbá a Magyar Televízió és a Ma­gyar Távirati Iroda. A résztvevők között a legnagyobb vita abban ala­kult ki, hogy a kódexben miként rögzítsék a tömegtá­jékoztatási eszközök szere­pét a kampány során. A pártok abban is megál­lapodtak, hogy az etikai normák megszegésének esetére kívánatosnak tart­ják egy ad hoc bizottság felállítását, amely az illeté­kes választási bizottságnál a kifogás előterjesztését ja­vasolja. Repedések a Tisza gátjain Veszélyes aszálykárok Kispesti felhívás Mártírsírhelyek A kispesti önkormányzat felhívással fordul a többi fő­városi képviselő-testület­hez, hogy csatlakozzanak az Újköztemető 298-as par­cellájának helyreállításá­hoz. A kispesti önkormány­zat félmillió forintot szava­zott meg az utolsó, felújítás­ra szoruló parcella helyreál­lítására. Sokat romlott a Tiszát és mel­lékfolyóit kísérő gátak állapo­ta, emiatt csökkent a biztonság a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó árvíz- védelmi vonalakon — állapí­tották meg a vízügyi szakem­berek az őszi felülvizsgálat so­rán. A hét megyére kiteijedő hatáskörű igazgatóság anyagi eszközeiből ugyanis csak üze­meltetésre és a kisebb karban­tartásokra futja, a nagyobb helyreállítások rendre elmarad­nak. Ugyanakkor az aszályos nyarak és a kritikus szárazság alapos károkat okoztak a védő­töltésekben. A gátakban már nemcsak hosszirányú, hanem keresztirányú repedések van­nak, amelyeken egyszerűen át­szalad a víz. Lesz-e honfoglalás? A rádió, a televízió és az újságok hetek óta sugall­ják: a médiaügy meg­osztja az írótársadal­mat, a művésztársadal- mat és egyáltalán a tár­sadalmat. Tévednek! Nem a médiaügy osztja meg a kisebb-nagyobb közösségeket, hanem az, hogy Magyarorszá­gon többpárti demokrá­cia van, s nem árulok el titkot: ha a most olyany- nyira hangoskodó, mű­veiket a rádiótól eltiltó írókról, művészekről van szó, akkor azokról beszélünk, akik az ellen­zék választási győzelmé­ben voltak érdekeltek. A nagy többség, a nem­zet azonban másképpen gondolkodott, s azokra a pártokra adta a voksa- it, amelyek később koalí­cióra lépve kezdtek há­látlan körülmények kö­zött kormányozni. Az ál­datlan körülményeket főképpen az a nem ép­pen a nemzeti politizá­lás talaján álló párt, ne­vezetesen a Szabad De­mokraták Szövetsége te­remtette meg, amely párthoz az első pillanat­ban csatlakozott az itt­honinál külföldön na­gyobb ismeretséggel bíró Konrád György, aki szerepet vállalt párt­jában ugyanúgy, mint a Demokratikus Chartá­ban. A másik oldal, ne­vezzük nemzetinek, ter­mészetesen nem kezdett semmiféle szervezkedés­be, hiszen nemzeti politi­kát folytató pártok ke­rültek ki győztesen a vá­lasztásokból, hát úgy tűnt, a nemzeti érdekek iránt fogékony iroda­lom és művészet eló'tt nyílnak ki azok az aj­tók, amelyeket a szocia­lizmus internacionalis­tái befalaztak. A befala­zott ajtókat Konrádék testükkel védelmezik, s a műtusa természetes, hogy kiterjed a Magyar Rádióra és a Magyar Te­levízióra is. Mert a két intézmény pont e védel­mezőstül nem válhat iga­zán magyarrá. Nagyon jól tudják a várvédők, hogy az újkori honfogla­lás nem történhet meg, hiszen abban az esetben azok az urak, akik pél­dául maoistákból lettek liberálisok (természete­sen a fogalom mai értel­mezése szerint), soha az életben nem tudnák elfo­gadtatni a nemzettel azt, hogy ők az írók, a művészek. E szerepkör­ben való tetszelgésük- höz nélkülözhetetlen a hozzájuk közel álló saj­tó, a birtokukban lévő rádió és televízió. A nemzetnek csak egyet­len egy dolga maradt: döbbenjen rá, hogy kik és miért próbálják be­csapni. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom