Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-24 / 274. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 24., SZERDA 7 Somogyi Győző albuma A Kráter Műhely Egyesület Könyvkiadójának gondozásában napvilágot látott Somogyi Gyffzff grafikus, festő „Belső tárlat” című kötete. Erről a könyvműhely és a kiadást segítő társadalmi szervezetek — a Magyar Kultúra Alapítvány és a Magyarok Világszövetsége —, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselői tájékoztatták a sajtó képviselőit. Somogyi Győző kötete egy új sorozatnak az első darabja. A szerző vallomásait rajzok, festmények és fotók egészítik ki. Somogyi Győző 1942-ben született, hittudományi akadémiát végzett, 1967-ben pappá szentelték. Jelenleg szabadfoglalkozású képzőművész és gazdálkodó. Halhatatlan lesz a Sose halunk meg? Képünkön a Sose halunk meg két írója, Koltai Róbert és Nógrádi Gábor Lapunk elsőként közölt (elismerő) kritikát ez év januárjában a Sose halunk meg című, azóta nagy sikert elért magyar filmről, amelynek főszereplője és rendezője, egyik írója, Koltai Róbert. A filmet most két fővárosi moziban játsszák 90-95%-os házzal, de bemutatója óta külföldön is nagy sikert aratott: bemutatták Los Angelesben és New Yorkban is. Miután amerikai sikere megfelelt az Oscár-díjra jelölés feltételeinek, mivel „legalább egy hétig” játszott külföldi film volt New Yorkban, most Oscár- díjra jelölték. A magyarországi előadások száma már túllépte a 2200-at, a filmet pedig közel negyed- millióan nézték meg eddig. A filmet itthon megvásárolta a HBO, megvételéről tárgyal az MTV-1 és a Duna Tv is. Kissé szokatlan módon, a mozibeli sikert kockáztatva, bár csak az ország videotékái számára, kiadták a filmet videokazettán is, sőt karácsonyi meglepetésként vásárlási, illetve postai rendelési lehetőséget is adnak mindazoknak, akik meg akarják vásárolni a film videokazettáját. Szitányi György Templomátadás Békéscsabán Békéscsabán november 27-én, szombaton kerül sor a Patay László falképeivel, Kiss György szobraival és szakrális tárgyaival, valamint Mladonyiczky Béla faragott kapujával ékesített új római katolikus templom átadási ünnepségére. A templombelsőt beborító falképeket és a szobrászati alkotásokat műtörténészek mutatják majd be az ünnepség közönségének. Ez alkalommal megrendezik az új katolikus templomban az első hangversenyt, amelyen Pilti Katalin, Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Tolcsvay Béla, Tolcsvay László, Vikidál Gyula, Horváth Sándor és Dobra János vezetésével — a Tomkins énekegyüttes lép föl. A második világháború végén az angolszászok által lebombázott békéscsabai (ja- minai-erzsébethelyi) katolikus templom helyett épült istenháza fölszentelése egy nappal később, vasárnap lesz. Az új templomot díszítő műalkotásokhoz készült vázlatok kiállítása szombaton nyílik a Békés Megyei Könyvtárban s a tárlat az év végéig lesz nyitva. Amerikai színház A Nemzeti Színház meghívására három angol nyelvű előadást tart Magyarországon a New York-i Threshold Theater Company: Páskándi Géza „Kalauz nélkül” és „Árnyékban” című darabjait november 28-án az egri Gárdonyi Géza Színházban, december 1-én a debreceni Csokonai Színházban, december 3-án pedig a budapesti Várszínházban adják elő. Az út megvalósításában közreműködő, washingtoni székhelyű Magyar—amerikai Koalíció sajtóközleménye szerint a Pamela Billig rendező és Brogy áni Jenő fordító alapította társulat 1979 óta számos magyar színművet mutatott be New Yorkban, Páskándi Géza művei mellett Sütő András „Csillag a máglyán”, illetve „Káin és Ábel” című. drámáit is. Újszilvást költő portréjához Akinek a csend a természete Újszilvás kicsi falu Cegléd, de még inkább Tápiószőlős, Tápiógyörgye közelében. Csupán néhány évtizede falu. Tanyavilág volt itt, ahol nagy a csönd. Az Újszilváson lakó Dudás Sándor még faluja csöndjénél is nagyobb csöndben él. Ami megszólítja is, a szemét szólítja meg. „Jegenye” című versében írja: „A hajnali fényben súlyos lombzsoltárokat énekel szememnek..." majd így fejezi be ezt a verset: „Titkunk: éjjel lejönnek ágaira a csillagok. Hármasban beszélgetünk, amíg csak álomba nem ringat a közös csönd. Sosem hallott Dudás Sándor. így született. És számomra valóságos csoda, hogy mégis beszél. Hogyan tanulhatott meg? Pontosan ő sem tudná megmondani. Mások szájmozgásából ért. Valahogy megtanulta a szavakat formálni. Talán az iskolában. S gondolom (aztán beszélünk is róla), szerencséje lehetett, hogy nem nagyvárosban, hanem kicsi faluban nőtt fel. Egy nagyvárosban beíratták volna őt is a siketnémák iskolájába, mint sorstársait, s ahhoz szokik, hogy si- ketnéma-jelbeszéddel fejezze ki magát. Édesapja sem hallott, gyerekkorában betegség következtében vesztette el hallását. Sándor tőle örökölhette hallássérült mivoltát. Édesapja korán meghalt, özvegy édesanyja nevelte fel. Meg az iskola. — Az iskolában nem is foglalkoztak velem. Kegyelemkettessel átengedtek — emlékezik. — Aztán szakmát tanultam. Könyvkötő a szakmám. Pesten a szakmunkástanuló-intézetben siketek közé kerültem, s megdöbbentő volt számomra a jelbeszéd használata. Megtanultam tőlük. Most vitás kérdés, hogy hangbeszédre vagy jelbeszédre oktassák-e a siketeket. A hangbeszéd előnye, hogy azáltal mindenkivel megértethetjük magunkat. De a szájról olvasás nagyon fárasztó. Könyvkötő szakmája birtokában dolgozott Pesten az Egyetemi Nyomdában. Aztán egy szolnoki nyomdában. Majd ceglédi munkahelyek következtek. Nyomda, hordógyár. — Nagyon sok balesetem volt. Hiába szóltak a hátam mögül, hogy „állítsd le a gépet, nagyon sivít”, én se amit mondtak, se a sivitást nem hallottam. Elvágta a kezem a fűrészgép, a nyomdában a vágógép. 1988-ban leszázalékoltak. A nyugdíjamból és a 8 ezer négyszögöles telkemből élek. Az idén olyan volt az időjárás, hogy alig termett valami. Arra, felénk sokan a szőlővel foglalkoznak, de én a szőlőtőkéket kiszedtem, nem szeretek szőlővel bíbelődni. Van egy diófám meg egy meggyfám... S fűzi tovább a szót: — Nekem lelki bánatom nincs. Számomra megszokott a csend, számomra az a természetes. A gond az, hogy az emberek nagyon rosszul viszonyulnak a hallássérültekhez. Szeretnék egy könyvet írni arról, hogy hogyan élem át a hallássérülést. Hogy mi a si- ketség lényege, azt akarom benne feltárni. Dudás Sándor tagja a Hallássérültek című lap szerkesztőbizottságának. Verseskönyvei jelenteti meg „Csöndkiáltó”, majd „Felhőfény” címmel, antológiákban, lapokban publikált. Mit vár az irodalomtól? — Az irodalom legyen lényegre törő. Nevezze nevén a gyereket. Nem kellenek szóvirágok. Tekintsünk Arany Jánosra. Ha nagy célt nem tűz ki maga elé az ember, a kicsit sem éri el. A kifejezőerőt becsülöm legtöbbre. A sorok között is tudok olvasni. A költő tudja, mikor kell elhallgatni... Nádudvari Anna A Szent István Társulat tárlata Párizsban Sokkal inkább a könyvek, mint a csillagok... A Párizsi Magyar Intézet épülete a híres „Quartier La- tin”-ben, a diáknegyedben található, néhány percre a Sor- bonne-tól. Ez az intézet adott otthont nemrég hazánk legrégebbi könyvkiadója, a Szent István Társulat könyv- és képzőművészeti kiállításának. A megnyitón elhangzott bevezető szavaiban Vígh Árpád, a magyar intézet igazgatója fontosnak vélte hangsúlyozni, hogy „ez egészen rendkívüli rendezvény, amilyen még nem volt a II. világháború óta”. A kiállítást Ákos Géza nagyprépost, a Szent István Társulat igazgatója nyitotta meg. Tömör, mélyenszántó beszédében kitért a társulat múltjára, jelenére, méltatta a bemutatott műveket. Miután az ókori latin mondást idézte: „Megvan a könyveknek is a maguk sorsa ”, pásztori tisztaságú sorokkal folytatta beszédét: „Jó fél évezreddel a könyvnyomtatás feltalálása után úgy tűnik, sokkal inkább a könyvek, mint a csillagok határozzák meg sorsunkat. ” A Szent István Társulat ez év május 1-jén ünnepelte fennállásának 145. évfordulóját; nemcsak könyvkiadóként tevékenykedett — jelentős szerepet vállalt a magyar kulturális és tudományos élet szinte minden területén. Tagjai és pártolói sorában olyan neves személyiségeket találtunk, mint Eötvös József, gróf Apponyi Albert, gróf Zichy Nándor vagy Deák Ferenc. Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok érdeme, hogy már 1842-ben felismerte egy vallási kiadó szükségességét. Az 1848-as forradalom idején, a cenzúra eltörlésekor a társulat az alapszabály hármas célkitűzése szerint a köznép soraiban, az iskolákban és, a műveltebb korosztályok között hivatott kifejteni tevékenységét. Elsődleges célul a katolikus hit terjesztését jelölték meg az alapítók, ám az eltelt közel másfél évszázad során a tudományosság és a kultúra szinte minden területét átfogta — kiadóként is. Tanúskodik erről az a rengeteg mű, melynek összpél- dányszáma meghaladja a 30 milliót. A nemzeti nyelven és irodalmon túl történelme során kiadónk nemzetiségi missziót is vállalt: szerb, horvát, szlovák és román nyelven jelentetett meg könyveket. Egy külön kiállítás darabjait képezhetnék ezek a művek. A kiállított könyvek közül kiemelnénk Káldi György O- és Újszövetségfordítását, Prohászka Ottokár műveit, Cantu Caesar Világtörténelmét, az Egyetemes Magyar Encyclopae- dia-köteteit, az iniciálás, kézzel illusztrált, gazdagon aranyozott Éovastorna Emlékkönyvet. Az újabb „termésből” pedig a Ványó László professzor szerkesztésében megjelent „Ókeresztény írók” sorozatot említenénk, klasszikus költőink istenes verseinek reprezentatív sorozatát, továbbá kortárs teológusaink, íróink vallásos fogantatású, gyermekekhez és felnőttekhez szóló könyveit. A kiállítás szervezői a kortárs magyar szakrális képzőművészet alkotásaiból is válogattak. A válogatás értékorientált, együtt szerepelt a Szentendrén élő, Kos- suth-díjas Szántó Piroska („Fekete Mária”, 01. „Bevonulás Toledóba” című műveivel) az egészen fiatal ötvösművésszel, Ozsvári Csabával, akinek „Feszületéi” érett. alkotóra valló drámai- sággal vallanak a hit erejéről. Hager Rita miseruhája. Kecskés Agnes gobelinje („25. zsoltár”), valamint Lieber Éva festett, hímzett textíliái sajátos, puritán művészi látásmódról tanúskodnak; Rácz Gábor tűzzománcai („Templom”, „Angyal”) a lélek legfinomabb rezdüléseit emelik az artisztikum szintjére. A kiállítás „mementója- ként”, elöl, kiemelten az ismeretlen XIX. századi festő „Stephanus Rex” című monumentális képe áll, alatta helyezték el az 1923-as Szentszéki Oklevelet, a bejáratnál pedig Than Mór alkotása, az alapító iránti tisztelet jeléül Fogarassy Mihály arcképe látható. Balázs Tibor
