Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. NOVEMBER 24., SZERDA 5 A Galga mente és a világkiállítás Kinek teher a gazdagodás? Évtizedekig vissza nem térd lehetőség a vidék fejleszté­sére a budapesti világkiállítás. Fontos, hogy az expót a Galga mente használja ki, s ne a Galga mentét az expó. A főváros tehermentesítése a világrendezvény hat hó­napja alatt a vidék nyelvén a vendégek fogadását jelen­ti. A világkiállításon megméretik az élelmiszer-ellátás és a környezet minősége is. Egy-egy megállapítás azok sorából, melyeket a térség csatlakozási lehetőségeit meg­vitató galgahévízi fórumon jegyezhettünk fel. Ennyi is sejteti, van teendő elég. — De minek annyit dolgoz­ni? Miért sietünk újabb és újabb terheket a nyakunkba venni? — idézte Basa Antal, Galgahévíz polgármestere azokat a kérdéseket, melyek­kel gyakran találkozik. Kö­szöntőbeszédében úgy véle­kedett, hogy talán mégsem teher a gázvezeték-építés, a telefonfejlesztés, a csatorná­zás. Csak a balga ember gon­dolkozhat erről másképp. Dr. Asztalos István, a Pe- tőfi-múzeum igazgatója, me­gyei tanácsnok előadásában leszögezte: a Galga mente akkor lesz vonzó az 1996-ban idelátogató turis­táknak, ha 2-3 év alatt megte­remtjük a szükséges civilizá­ciós feltételeket. A tiszta utak, a rendezett padkák ép­pen olyan fontosak, mint a megfelelő ellátás. A települé­sek együttműködésével elér­hető, hogy a Galga mente profitáljon az expóból, s nem fordítva; továbbá le­küzdhető az az állapot, amelyben a megye Gödöllő­nél véget ért, s a Galga völ­gye egyfajta gyepű szerepre kárhoztatott. Piac — másképpen Pest megye világkiállítási biztosa, Fegyverneki Sándor többek között arról szólt, hogy a szűkebb hazánkban tervezett expófalvak munka­helyet teremtenek, piacot, adóbevételt növelnek a befo­gadó településeken. 1996-ra minden községről és város­ról térkép készül. A megye­házán olyan számítógépes in­formációs hálózat kiépítésén dolgoznak, amely révén vala­mennyi település azonnal ér­tesül arról, milyen, az expó­hoz kapcsolódó igény kielé­gítésére vállalkozhat. Csak érjék meg! Valamennyi előadó hang­súlyozta, hogy a Galga mente az expónak „természetes” élelmiszer-szállítója lehet. (Dr. Asztalos István említet­te, hogy az 1737-es pesti vá­sárban túrái és hévízi káposz­tát, lencsét, karalábét vehet­tek leltárba az akkori „piacfel­ügyelők”.) Ez a reménybeli piac azonban más lesz attól, amit megszoktunk. Ezt érzé­keltette Máray Géza, a GATE adjunktusa, a Biokul­túra Egyesület alelnöke, ami­kor elmondta, 1996-ban az élelmiszer-ellátás és a környe­zet minősége egyszerre mére­tik meg. Vitathatatlan az ösz- szefüggés a Kárpát-medence — s benne hazánk — rossz környezeti állapota és a meny- nyiségre törekvő agrárterme­lés között. A társadalom és a gazdák közös érdeke a kör­nyezetkímélő termesztéstech­nológiák elterjesztése. A Kö­zös Piac is megköveteli a megkülönböztetett minőségű biotermékek arányának növe­lését. Az expó segít abban, hogy az egyébként is elkerül­hetetlen teendőket korábban elvégezzük. Krassay László gödöllői önkormányzati kép­viselő megemlítette, hogy a remélhetően megvalósuló Ag- riexpo szintén várja a Galga menti terményeket. A vidéki rendezvények „kóstolóját” a világkiállításon is bemutatjuk, mondta Né­meth Ferenc, a Világkiállítási Programiroda expókísérő ren­dezvényének igazgatója. Egy­ben elismerését fejezte ki a fó­rumon megjelent száz érdek­lődőnek, önkormányzati veze­tőknek, vállalkozóknak, az expó támogatóinak, szerinte vasárnap délután a főváros­ban nem lenne könnyű ennyi embert ilyen megbeszélésre összehívni. Takács Gábor (Pest Megyei Közművelődési Információs Központ), a rendezvény egyik tanácsadó szakértője el­mesélte, hogy a tedzsoni ex­pón már a második napon úgy érezte: vidékre kell men­nie, hogy lásson valamit. Vé­leménye szerint a budapesti világkiállítás hat hónapja alatt a Galga mente összes népművészének lesz feladata, de erre fel kell készülniük, s meg kell keresni annak a módját is, hogy a hagyomá­nyőrző együttesek túléljék a következő 2-3 évet. A „diszkrét pesszimiz­must” feladva számos teen­dőt fogalmaztak meg a fórum résztvevői. Tóth István, túrái polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy Észak-Ma- gyarország régiói is készül­nek a világkiállításra. A Gal­ga mente azt a szerepet is vál­lalhatja, hogy ezeket a törek­véseket egymás javára segíti érvényesülni. Kollégája, az aszódi Bagyin József a test­vértelepülési kapcsolatok ki­aknázására hívta fel a figyel­met. Szentlászló-találkozó Vácszentlászló polgármeste­re, Kovács Sándor kijelentet­te, a világkiállítás ideje alatt megrendezik a kárpát-meden­cei Szentlászló-települések ta­lálkozóját. A közös gondolkodást feb­ruár 20-án folytatják Galgahé- vízen, remélhetően még több település jövője iránt felelős­séget érző érdeklődő részvéte­lével. Balázs Gusztáv Gulyás úr terve Helyi buszjáratok Budakeszin November végére talán el­tűnhet a kérdőjel, ha a Tele­pülésfejlesztési és a Vállal­kozói Bizottság döntést hoz. Szép karácsonyi aján­dék lehetne a kesziek szá­mára Gulyás István vállal­kozótól a budakeszi helyi já­rat, annál is inkább, mert úgy hírlik, hogy a BKV csak Budapest határáig kí­vánja közlekedtetni agglo­merációs járatait. Ez ugyan csak terv, Gulyás úré is az, de rokonszenvesebb. A vál­lalkozóval a napokban be­szélgettem. — Miként született a he­lyi járat ötlete? — Kényszerből. Budake­szin nagyok a távolságok, sok az idős ember. Minden bolt, intézmény a főút men­tén van, a lakóhellyel csak így lehetséges a gyors ösz- szeköttetés. — Hogyan finanszírozza a buszjáratot? — Bel- és külföldi köl­csönből, s talán az önkor­mányzat is ad pénzt erre a célra. — Milyen útvonalon, hány kocsit közlekedtetne? — Négy mikrobusszal in­dítanék, ez ötre bővíthető, az igények szerint. Kétirányú körforgalom lenne a Tán­csics Mihály utcából indul­va, Fő utca, Erdő utca, Kos­suth Lajos utca, Rákóczi ut­ca, Erkel utca, Batthyány ut­ca, József Attila utca, Hunor utca, Barackvirág utca, Telki út, Benzinkút, Meggyes ut­ca, Munkácsy utca, Nagy Sándor utca útvonalon visz- sza a végállomásig. Ezeken az utcákon még megfelelő az útburkolat, ezért dolgoz­tam ki ezt az útvonalat. — Mennyi lesz a menet­jegy ára? — Három szakaszból áll a járat, egy szakaszon negy­ven forintot fizet az utas. A hetven éven felüliek ingyen utazhatnak, tanulóknak fél­áru jegyet adoL — Milyen időközökben in­dítják a kocsikat? — Óránként, később, öt kocsi esetén lehetséges majd a félóránkénti indítás. — Kik lesznek a sofőrök? — Nyugdíjasok, illetve a BKV pilótái, másodállásban. De jelentkezhetnek még leg­alább B-kategóriával és PAV-val további munkavál­lalók is. Kopasz János Európai szintű szociális ellátást Össze kell fogni az önkormányzatokkal Kétmillió forinttal járul hozzá Pest Megye Önkor­mányzata ebben az évben a veresegyházi emelt konfortfokozatű szociális otthon megépítéséhez. Ezzel a döntéssel a megye részese lett egy olyan vállalkozásnak, amelynek eredményessége esetén a nyere­ségből is részesedni fog. Faragó Lászlótól, a népjóléti bizottság elnökétől azt kérdez­tük, miért tartották fontosnak a bizottság tagjai, hogy az Egészségvédelmi Alapból hi­telként kifizetett összegek tör­lesztéséből származó pénz egy részét erre a célra fordít­sák. A bizottsági elnök lapunk­nak elmondta: a Veresegyhá­zon elkezdődött munkálatok teljes mértékben megegyez­nek a népjóléti ügyekkel fog­lalkozó képviselők elképzelé­seivel. Pest megye szociális koncepciója szerint a megyét öt régióra kellene felosztani, mindegyikben fel kellene épí­teni egy szociális otthont, egy emelt konfortfokozatú szoci­ális otthont, egy nyugdíjashá­zat és egy tizenöt-húsz fős kis kórházat. Mivel Pest Megye Önkormányzata ezt az elkép­zelést önállóan nem tudja meg­valósítani, össze kell fognia azokkal az önkormányzatok­kal, amelyek hasonló módon szeretnék megszervezni a szo­ciális ellátást. Faragó László úgy vélte, szociális intézményeinknek mielőbb el kell érniük a nyu­gat-európai színvonalat. Jelen­leg a valóság az, hogy Pest megye intézményei nagyon rossz állapotban vannak, ta­valy sem kaptak annyi pénzt, amennyire szükségük lett vol­na. A bizottsági elnök arra szá­mít: az idén is nagy csatát kell vívni, hogy minél több pénzt ki lehessen harcolni az elha­nyagolt épületek felújítására. Ha a veresegyházi emelt szin­tű szociális otthon a remények­nek megfelelően nyereséges lesz, akkor az onnan befolyó pénzt a többi szociális otthon támogatására lehet fordítani. Arra a kérdésre, van-e fize­tőképes kereslet az emelt szin­tű szociális otthonokra, hiszen több százezer forintot kell a beköltözőknek befizetni, Fara­gó László úgy válaszolt: na­gyon sok olyan idős ember él a megyében, akinek alacsony a nyugdíja, nem gondoskodik róla senki, de értékes ingatla­na van. Ezeket az öregeket le­het elhelyezni az emelt szintű szociális otthonokban vagy a nyugdíjasházakban, egy-két- ágyas szobákban, illetve lakré­szekben, ha átadják az ingatla­nukat vagy befizetik a szüksé­ges pénzösszeget. A beköltö­zők bevihetik a bútoraikat, in­gyenes egészségügyi ellátás­ban és lelki gondozásban ré­szesülnek. A nyugdíjasházban -— mert ennek az építése is megkezdődött Veresegyházon — lehetőség lesz főzésre is, de megállapodás szerint az in­tézmény az étkezésről is gon­doskodik. A népjóléti bizottság elnö­ke szerint azért is szükséges; hogy a megyei önkormány­zat beszálljon az ilyen vállal­kozásokba, mert a megyének saját földje csak Sződligeten van, de ez a terület is távol esik az utaktól. A közgyűlés­nek már csak egy éve van hát­ra, ez alatt az idő alatt leg­alább az egyik régióban meg kell kezdeni a munkálatokat. Faragó László elmondta: a népjóléti bizottság tagjai sze­mélyesen jártak Veresegyhá­zon, hogy megnézzék a vál­lalkozást. A képviselőket a lá­tottak meggyőzték arról, hogy jó helye lesz a megyei önkormányzat kétmillió fo­rintjának. Azok, akik már be­költöztek az otthonba, el­mondták a képviselőknek: na­gyon boldogok és főnyere­ménynek tekintik, hogy itt le­hetnek. H. Cs. Újra indul a helyi újság Szakemberek kerestetnek! Képviselők Skultéty Sándornál (Folytatás az L oldalról) Az idei költségvetés utolsó negyedéves feladatairól is be kell számolniuk, és ideje elkez­deni a jövő évi költségvetési tervezet összeállítását. A helyi szervezeti és műkö­dési szabályzat értelmében csu­pán az alpolgármesternek van joga a testületi ülés összehívá­sára. Ám, amikor november 17-én, 11 képviselő kérte erre, ezt nem tette meg, s még ezen a napon táppénzes állományba vonult. A képviselők ezt köve­tően azonnal a Köztársasági Megbízott Hivatalához fordul­tak, melynek munkatársai fel­hívták az alpolgármester fi­gyelmét arra, hogy e lépése nem törvényes. Ennek ellené­re nem történt semmi. Újból Skultéty Sándor államtitkár jogi állásfoglalását kérték a képviselők. A tegnap kézhez kapott levél szerint az alpolgár­mester magatartásával törvény- sértést követett el. Erre tekin­tettel, az önkormányzati tör­vény értelmében a köztársasá­gi megbízott a törvénysértés megszüntetésére a képviselő- testület 8 napon belüli összehí­vását kezdeményezi. Amennyi­ben az alpolgármester ezen nem tud megjelenni, úgy gon­doskodnia kell az ülést leveze­tő képviselő kijelöléséről. Remélhetően lesz képvise­lő-testületi ülés Gyomron, tisz­tázódik a helyzet. Természete­sen szívesen helyt adunk Mur­vai Lászlóné alpolgármester véleményének is, tisztázandó, hogy miért volt szükség a kép­viselők kezdeményezésének megtagadására. (jisz) Mindössze két évet élt a rend­szerváltás után alapított Sza- dai Szó. Nem is elsősorban anyagi nehézségek okozták „halálát” — tudtuk meg a tele­pülés polgármesterétől, Nádas­ki Lászlótól. Inkább azért ful­ladt kudarcba a vállalkozás, mert a helyhez méretezetten túl gyakran jelent meg e hír­mondó. Ennyi esemény, s ilyen sok közölni-, illetve ol­vasnivaló nem volt e települé­sen — magyarázta a polgár- mester. Meg kellett hát újra gondolni, hogyan tovább. A szadaiak érezték, ha nem is gyakran, s nem is túl sokat markolva, de náluk is elférne egy helyi harsona. Ezért gon­dolták a képviselők úgy, hogy negyedévenként lehetne össze­gezni a településen történte­ket. Elsőként pedig még ez év vége előtt, lehetőség szerint ka­rácsonyig meg kívánják jelen­tetni az új Szadai Szó című fo­lyóiratot. A technikai kivitele­zésben, sőt a szerkesztésben is a szomszédos Veresegyház ön- kormányzati lapja sietett a falu segítségére: Sándor Teréz felelős szerkesztő vállalta a „bedolgozást”. — Mindemellett szakembe­rek kerestetnek — mondta Ná­daski László, aki — jóval az újrajelentkezés előtt elárult né­hány leendő hírt a következő lapszám tartalmából. — Lapunk első, fő szenzáci­ója a település életét meghatá­rozó nagy eseményről szóló tu­dósítás lesz. Erre még e héten kínálkozik alkalom: pénteken gyújtják meg ugyanis azt a gáz­lángot, mely jelzi, hogy Szada is bekapcsolódik az országos hálózatba. Némi szomorúsá­gunk csupán azért van, mert a hirtelen beköszöntött kemény tél miatt a tervek befejezése előtt le kellett állítanunk az építkezést. így — bár már csak mintegy másfél kilométeres szakasz hiányzik a déli és az északi gerinc összekötéséhez — idén télen csupán a telepü­lés egy részén élvezhetik a helybeliek e szolgáltatás nyúj­totta kényelmet. Szada polgármesterétől meg­tudtuk azt is, hogy túl a min­dennapi, helyi egyházi, közmű­velődési, egészségügyi hivatali híreken, rendszeresen be kíván­nak számolni a Szada határá­ban folyó két nagy beruházás­ról is a lap hasábjain: a golfpá­lyáról, melynek építése termé­szetesen csak tavasszal folyta­tódik, s a több mint száz mun­kahelyet teremtő fóliagyártó üzemről, melyet a német alapí­tók előreláthatóan még ez év­ben üzembe helyeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom