Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
PEST MEGY XXXVII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. NOVEMBER 22., HÉTFŐ Erzsébet nővér fő műve Szeretetotthon Pilisvörösváron Elhúzódó kárpótlás Sajnos több mint 600 településen ez idáig még egyetlen árverésre sem került sor, s jelentősen elhúzódik a részarány-tulajdonosi földek kijelölése is — hangsúlyozta egy Kaposvárott rendezett fórumon Zsámboki Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium miniszteri biztosa. Elmondta azt is, hogy a kárpótlással és a részarány-tulajdonosi földek kijelölésével kapcsolatos munkákat jelentősen alábecsülték. A földhivatalok és a kárrendezési hivatalok munkatársai az emberi teljesítőképesség határán vannak, előfordul, hogy a dolgozók azért mondanak fel, mert nem bírják a három év óta tartó, rendkívüli megfeszített munkát. Az FM képviselője történelmünk legnagyobb földrendezésének nevezte a mostanit, s mindezt adatokkal támasztották alá: az ország földterületének több mint felén történik valamilyen tulajdonosi változás, és mindez hazánk lakosságának . felét érinti. Ezek után nem csoda, hogy az elhúzódó árverések és kijelölések feszültségeket okoznak. A miniszteri biztos arra kérte a földkiadó és földkimérő bizottságok e fórumon jelen lévő vezetőit: próbálják megértetni a tulajdonosokkal, hogy rettentő nagy munkáról van szó. Isten áldását kérte a pilisvö- rösvári Szent Erzsébet Szeretetotthon lakóira Paskai László bíboros a szombaton tartott megnyitó ünnepségen, amikor imát mondot azokért, akik ezentúl a szociális otthon falai között próbálják meg leküzdeni szenvedéseiket. Az ünnepségen az otthon megálmodója, a pilisvörösvá- ri születésű, Kanadában élő Erzsébet nővér átvette a 240 férőhelyes intézmény kulcsait a kivitelezőtől. Egy hónappal előbb készült el az épület, mint azt eredetileg tervezték, s tegnap több idős ember elfoglalta lakrészét az otthonban. A szobákban, apartmanokban főleg hazai nyugdíjasok fognak lakni, de sok külföldről hazatelepülő magyar is befizette a beköltözéshez szükséges pénzösszeget, amely az igénytől függően 800 ezer és 3 millió 800 ezer forint között van. A megnyitón reményüket fejezték ki a felszólalók: nyugodt, békés, szerető gondoskodással körülvett élete lesz annak, aki ebben az épületben otthonra talál. Erzsébet nővér beszédében elmondta: negyven éve öregekkel foglalkozik, mert fiatalkorától kezdve érezte, hogy az öregek mindent megérdemelnek. Nem mondanak nagyot, de nagyokat cselekszenek. (Folytatás a 4. oldalon) Emléktábla az egykori zsinagóga falán Elszakadni az előítéletektől Szabad György, az Országgyűlés elnöke az emléktábla avatásánál Hancsovszki János felvételei Surján László a választásokról A KDNP önállóan indul A második világhábo- rúban bombatalálat *2rnj£ pusztította el a gödöl- - lői zsinagógát. A helyén álló bölcsőde falára most emléktábla került az MDF gödöllői szervezete kezdeményezésére, az önkormányzat segítségével. A tegnap délutáni em- léktábla-avató ünnepségen a város vezetői, polgárai mellett megjelentek Izraelből érkezett hittudósok és a Gödöllőn működő egyházak, szerzetesrendek képviselői. A táblát David Krausz, Izrael magyar- országi nagykövete leplezte le. Avatóbeszédet Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Schweitzer József, nyugalmazott főrabbi, az Országos Rabbiképzó Intézet igazgatója mondott. (Folytatás a 6. oldalon) A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint 1994 után kiegyenlített politikai mezőny lesz a parlamentben, a nagy pártok támogatottsága visz- szaesik 15-20 százalékra, ugyanakkor a jelenleg kisebb parlamenti erővel rendelkező pártok megerősödnek, így a KDNP is 15-20 százalék közötti eredményre számít — jelentette ki Surján László, a KDNP elnöke szombaton, Egerben megtartott sajtótájékoztatóján. Az egri látogatás utolsó állomása volt annak az országos körútnak, amelynek során Surján László az utóbbi másfél hónapban találkozott a párt megyei szervezteinek vezetőivel és a tagsággal. A pártelnök elmondta: kampányhangulatban tartani fél éven keresztül egy országot a kampány teljes kifulladásához, érdektelenséghez vezet, ezért a körút során nem nagygyűléseket tartottak, hanem zárt körben, a párt belső ügyeiről tanácskoztak. Hangsúlyozta, hogy a KDNP legfőbb feladatának a jelöltek kiválasztását tartja, mert reményeik szerint a következő parlamentben a jelenleginél sokkal nagyobb frakciójuk lesz, és szeretnék, ha ezt a frakciót felkészült és hiteles emberek alkotnák majd. Ennek érdekében tréninget szerveznek a képviselőjelöltek számára. Neveket nem említenek, mert jobb ha a választók nem a személyekkel, hanem a programokkal foglalkoznak. Surján László kiemelte: a KDNP nem a jelenlegi koalíció részeként, hanem önállóan indul a választásokon. Jövőbeni lehetséges partnereikről elmondta: amennyiben kormányzati pozícióba kerülnek, természetesen a velük azonos filozófiát valló pártok között keresik első számú partnereiket, de nyitottak lesznek minden olyan megoldásra, ami lehetővé teszi számukra programjuk megvalósítását. Megjegyezte viszont- aligha tudnak olyat elképzelni, hogy „Tor- gyán lírákkal” koalícióra lépjenek avagy más szélsőséges erőkkel tárgyaljanak, mert — mondta — „azt is el kell döntenie egy pártnak, hogy október 23-át, vagy november negyedikét tartja a jelentősebb napnak”. Helyreigazításra várva A Göncz Árpád köztársasági elnökről szóló legutóbbi híradás rossz emlékű, végképp letú'ntnek vélt múltat idéz. Mint arról a rádióban szombaton értesülhettünk, hazánk első' közjogi méltósága az egyik legnagyobb példányszámú olasz napilapnak, a La Stampának adott interjújában mintegy sürgős külföldi beavatkozást sürgetett az úgymond „a szólásszabadságot veszélyeztető' kormányzattal szemben, amely a médiumokban elnémította az ellenzék hangját”. A külföldi segítség kérését az indokolja — hallhattuk —, hogy a korlátozott elnöki jogkör rtem ad lehetó'séget az érdemi beavatkozásra. A magyar alkotmány tényleg korlátokat szab a köz- társasági elnök közvetlen beavatkozásának. Am, mint köztudott, ez bevett gyakorlat a fejlett nyugati demokráciákban. Nincs is ebben semmi kivetnivaló, hiszen a valóban népellenes cselekedetek esetén (ha ezt a „nép” magától nem venné észre) elegendő', ha az elnök a jogsértést nyilvánosságra hozza a rendelkezésére álló széles körű sajtótámogatás segítségével. Ilyenkor a társadalom nem szokta eltűrni érdekeinek a csorbítását. S a kutya alighanem itt van elásva. Mert hiába hívták fel az emberek figyelmét, nem tiltakoztak. Mert ugyan ki tarthatná tömegtiltakozásnak azt a háromnégy megmozdulást, amelyben a lakosságnak alig 0,2 százaléka vett részt. És a helyzetet bízvást ismeró'televíziós és rádiós dolgozók körében sem érte el a tíz százalékot a nagy hangon berzenkedók száma. Közöttük pedig jócskán lehettek olyanok, akiket anyagi előjogaik féltése ingerelt a fellépésre. Lehet, hogy egészen másról, például (párt)hatalmi érdekről szól a mese? Lehet, hogy ezt az érdeket akár rosszhírünk keltésével, az ország érdekeinek súlyos csorbításával akarja érvényesíteni köztársasági elnökünk? Vagy csak újabb sajtómanipuláció történt? Szeretnénk az utóbbit hinni. Ebben az esetben viszont várjuk elnökünktől a rádiós híradás mielőbbi helyreigazítását. D. Veszelszky Sára Vasárnap is üléseztek Vita a költségvetésről Az Országgyűlés költségvetési adó- és pénzügyi bizottsága vasárnap is ülésezett, hogy megtárgyalhassa azokat az indítványokat, amelyek a költségvetési törvény főbb számait, az úgynevezett fejezeti főösszegeket érintik. E feladatának azonban nem tudott eleget tenni a bizottság, mivel egyes fontos kérdésekben még tart a koalíciós egyeztetés, így 50 módosító indítványról nem tudtak dönteni a képviselők. A vasárnapi ülésen a bizottság kormánypárti képviselői általában támogatták azokat a Siklós Csaba (MDF) által benyújtott indítványokat, amelyek mintegy 2,7 milliárd forinttal kívánták megnövelni az intézményi bevételi előirányzatokat. Az indoklás szerint az eltérő mértékű növelésekre az ad okot, hogy az idei első félév bevételei alapján számos intézménynél előreláthatólag a tervezettnél nagyobb bevételek lesznek jövőre. Mindössze két esetben utasított el a csomaghoz tartozó indítványt a bizottság, mégpedig az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében. (Folytatás a 3. oldalon) A Szent Rókus szemészete marad Mi jó a betegeknek? Késő estébe nyúló ülésen, hosszas, olykor zsákutcába torkolló vita után a megyei önkormányzat népjóléti bizottsága leszavazta a Szent Rókus Kórház szemészeti osztályának részleges privatizációs tervét, melyet az említett tanácskozáson Lichten- berger György igazgató főorvos és Vörösmarthy Dániel osztályvezető főorvos terjesztett a tagok elé. Az előterjesztést meglehetősen nagy várakozás előzte meg. Hasznos Miklós megyei országgyűlési képviselőnek a népjóléti miniszterhez írt levelét Noseda Tibor osztályvezető olvasta fel. (Folytatás a 4. oldalon)
