Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-20 / 271. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. NOVEMBER 20., SZOMBAT 5 Indultak és nyertek az expópályázaton Vendégmarasztaló mappák A környezetszennyezés mégsem csökkent / Evekbe telik a javulás © Aki figyelemmel kíséri az 1996-ban esedékes budapesti világkiállítás szervezését, észrevehette, hogy az expó előkészítése, illetve az abban való részvétel korántsem csak a főváros ügye. A vidék sem akar kimaradni a vendéglátásból. Főként a környező régiók településein keresik a vállalkozók közvetlenül vagy áttételesen a kapcsolódást, az abban rejlő üzleti lehetőségeket. A földrajzi közelségből következik, hogy az expó jócskán átnyúlik majd Pest megyére is, amely többek között vendégmarasztaló szolgáltatásaival szeretne a nagyszabású rendezvényből hasznot húzni. Természetesen ahhoz, hogy a megye városai, falvai, vállalkozói — ahogyan azt a reklámozáshoz értők fogalmazzák — kellően eladhassák magukat, időben széles körű propagandára van szükségük. Hiszen a turisztikában közhely, hogy a vendég mindenütt annyit kóstol, ameny- nyit kínálnak neki, vagy mondhatjuk úgy is, ahogyan útba igazítják. Nos, a praktikus népszerűsítő anyagok között előkelő helyen szerepel az a térképes kiadvány, amelynek elkészítésére kiírt megyei önkormányzati pályázatot a nagykőrösi Country Tours utazási iroda nyerte el. — Tulajdonképpen három térképpályázat lett a miénk, először is készül egy, a megyét teljes egészében magába foglaló térkép. Kiadunk továbbá egyet a Tápió vidékéről, valamint a Dél-Pest megyei térségről — hallottuk Vadász Katalin irodavezetőtől. — Azt sejtjük, hogy ezek a mappák különlegesek lesznek, de vajon miért látják majd szükségét a látogatók, hogy ez autósatlasz mellé még ezt is megvegyék? — Lényegében egy domborzati térkép adja az alapot, amelyre fölvisszük a fontosabb közlekedési jellemzőket, kilométer-mutatókat. Ezenkívül a szöveges rész több nyelven bemutatja a megyét, hátulján pedig egy sereg információt ad az utazási irodákról, a panziókról, a vendégfogadókról, az egészség- ügyi szolgáltatásokról és sok más idegenforgalmi tudnivalóról. A térképek egyben reklámhordozók is lesznek, a kiadásához anyagilag hozzájáruló szponzorok hirdetései kapnak helyet rajta. A térképes reklámozás nálunk új dolog, külföldön viszont széles körben alkalmazzák, hiszen tartós információforrás. Vannak cégek, amelyek csak térképen hajlandók hirdetni. Még annyit elmondanék a térképekről, hogy Bedó' István és felesége — térképész házaspár — rajzolják. Több nyomda, a lajosmizsei, a ceglédi, valamint a kartográfiai ajánlkozott az elkészítésükre. — Az első példányok mikor jönnek ki a nyomdákból, és hol értékesítik azokat? — December közepére várhatóan megjelenik a teljes megyei térkép, januárban pedig a két említett térség mappája. Sürget az idő, hiszen a szponzorok közül sokan jó előre postázni akarják azokat a világkiállításra érkező cégeknek, irodáknak. Kap belőlük ezenkívül a megyei ön- kormányzat, a többit a kereskedelem értékesíti. Számítunk arra, hogy az expó közeledtével újabb támogatók jelentkeznek még, akik szeretnének a térképekkel reklámozni, és feltehetően bizonyos korrigálást is el kell végezni az első kiadáson. Ezért a világkiállítás előtt még egy új sorozatot is kiadunk, igény szerinti mennyiségben. — Érdekes, hogy cégük, utazási iroda létére, a térkép- kiadáshoz is ért.:. — Sok mindenhez értenünk kell, mert csak az utaztatásból manapság nem köny- nyű megélni, sőt nem is lehetséges. Számos turisztikai kiadvány forgalmazásával foglalkozunk, azonkívül jó öt éve már önálló hirdetési lappal is utcára léptünk, de több éve foglalkozunk a térképekkel is. Mostanában a kiskunsági, a bugaci részek mappájának kiadásán is dolgozunk. Reményeink szerint ezek a térségek is hasznot látnak majd az expó idegenforgalmából. M. J. Nagykátai központtal Háziorvosi ügyelet — társulásban Jövő év január elsejétől az önkormányzatok társulása oldja meg Nagykáta környékén a hétvégi és ünnepi háziorvosi ügyelet ellátását. Az erről szóló megállapodást az érintett ön- kormányzatok képviselő-testületei a napokban tárgyalják s döntenek elfogadásáról. Az egészségügyi alapellátást szolgáló társulás létrehozatala lényegében egy már kialakult, működő gyakorlatot tesz hivatalossá, s minden önkormányzat által átlátható, ellenőrizhető közös szerkezetűvé. A nyolc település — Tápiósze- cső, Pánd, Tápióság, Tápió- bicske, Szentmártonkáta, Szentló'rinckáta, Tóalmás községek és Nagykáta város — ugyanis már eddig is együttesen oldotta meg a szóban forgó napokon ezt a feladatot. Az ügyeletnek Nagykáta adott helyet, eszközöket, végezte a szervezést. A finanszírozás azonban inkább az automatizmusok, mondhatni szokásjog alapján érvényesült, amely nehezebben alkalmazkodott a változó és sokszor eltérő igényekhez. A hozzávetőlegesen megállapított keretösszeget Nagykáta ugyan rendszeresen megkapta a társadalombiztosítástól, ám az egyre kisebb mértékben fedezte a tényleges költségeket. Eközben a községek a városnak tettek szemrehányást az előforduló hiányosságok s lakossági panaszok miatt. Ezt a feszültséget oldja fel a társulási forma, ami egyben garancia is mind az orvosok, mind a betegek számára a zavartalan működéshez. Az ügyelettel kapcsolatos koordinációt eddig is végző Nagykáta ily módon kezdeményezte a társulás megalapítását. Tánczos Róza, a városi tisztiorvosi szolgálat vezetője, a polgármesteri hivatal egészségügyi szakreferense érdeklődésünkre elmondta: a megállapodás szerint az önkormányzatok ezután a társadalombiztosítási támogatáson felül a lakossági lélekszám arányában finanszírozzák a felmerülő többletkiadásokat. Ennek mértékét, az ügyelet költségeit minden évben felülvizsgálják s hozzáigazítják a szükségletekhez. Természetesen a tb-től a normatívák szerinti hozzájárulást ezután is igénylik a települések. Ha viszont a közös fenntartás, működtetés költségvetéséből nem finanszírozható javításra, felújításra lenne szükség, úgy a társulásnak a támogatás mértékéről külön-külön testületi ülésen'kell határoznia A nagykátai ügyeleti szolgálatba a társult községek delegálják saját orvosaikat, akik fölött a küldő önkormányzat gyakorolja a munkáltatói jogokat. A beteg szempontjából ez annyit jelent, hogy esetlegesen előforduló észrevételével, kifogásaival saját önkormányzatához és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nagykáta Városi Intézetéhez fordulhat. A volt nagykátai járás területén Káka és Tápiószentmár- ton önállóan oldja meg a hét végi és ünnepi ügyeleteket. Tá- piószele és négy szomszédja — Farmos, Tápiógyörgye, Tá- piószó'ló's, Újszilvás — egyelőre a hagyományos módon Tá- piószelén működtet központi szolgálatot kizárólag társadalombiztosítási finanszírozás alapján. A nagykátaihoz hasonló megállapodás azonban itt sem halasztható sokáig — vélekedett Tánczos Róza. A hétközi ügyeletek ellátását minden önkormányzat önállóan oldja meg. A pénzügyi lebonyolítás azonban még jelenleg is kusza, mert részben Nagykátáról történik, míg Tápiószőlős és Újszilvás — a korábbi járási hovatartozásnak megfelelően — ebből a szempontból Ceglédről kapja meg az ügyeleti díjat. A kérdést folyamatosan tisztázzák. (tóth) Köztudott, hogy Százhalombattán két nagyüzem működik, a Mól Rt. olajfinomítója és a Duna Menti Erőmű. A két üzem működése következtében a város környezeti szeny- nyeződése oly mérvű volt, hogy Százhalombatta tagja lett a nem éppen megtiszteltető „Piszkos Tizenkettő”-nek, azaz az ország tizenkét legszennyezettebb helységének. Van-e változás e területen, erről kérdeztük Nagy pataki Gyulát, a kémiai tudományok kandidátusát, a helyi képviselő-testület környezetvédelmi bizottságának elnökét. 1SSt —Az a hír járja, , I hogy az utóbbi idő- rH ben Százhalombatta környezeti szennyeződése, ha nem is teljes mértékben, de jelentősen csökkent. így van-e, és ha igen, minek köszönhető a kedvező változás? — Sajnos meghatározó jellegű változásról, javulásról nem tudok beszámolni. A két nagyvállalat ugyan jelentős erőfeszítéseket tesz a környezetszennyezés csökkentésére, ez azonban a mérések során szignifikánsan nem mutatkozik. Még kevésbé mutatkozik a betegségek számának csökkenésében. Van olyan szennyezőforrás is, melynek hatása mind nagyobb: ez pedig a közúti közlekedés, mely az autók számának növekedésével mind jelentősebb. — Tudjuk, hogy a városban rendszeresen mérik a szennyezettséget. — Hosszú évek óta 6-7 mintavételi hellyel végez vizsgálatokat az ÁNTSZ és az OKI. Sajnos ezeknek a mérési adatoknak két nagy hibája van: egyrészt a mérést követően csak hónapok múlva ismerjük meg az adatokat, másrészt nem megbízhatóak az adatok, de legalábbis nem jellemző arra az időszakra, legfeljebb az adott időpontra. Ezért határoztuk el magunkat monitor- rendszer felállítására. Ennek első lépéseként a PHARE- program keretében kaptunk egy mérőkocsit, melyet a rendelőintézet udvarán állítottunk fel, és amelyik megkezdte működését. Sajnos, az adatokat nem az általunk igényelt mértékegységben adja, átszámítása sem egyszerű, így az értékelhető eredményre egyelőre várni kell. Reméljük nem sokáig. Ezt követően szeretnénk felállítani egy több mérőhelyből álló monitorrendszert. Ez rendkívül drága, beszerzése csak úgy képzelhető el, ha az önkormányzat és a két nagyvállalat összefog. — Korábban a vanádium és nikkel — a nehézfémek — okoztak komoly gondot. Történt-e ez irányban kedvező változás, ha nem, az mikorra várható? — Nemhogy kedvező változás nem történt, hanem tavalyhoz képest romlott a helyzet. Idén ugyanis többet tüzeltek el abból a nehéz fűtőolajból, mely a nehézfémszennyezésért felelős. Két megoldás létezik. Vagy az erőmű fémmentes fűtőolajat tüzel el, vagy elektrofilterek- kel felfogja a nehézfémsókat tartalmazó port. Az elsőre egyelőre nincs megoldás, az utóbbi pedig jelentős beruházást igényel. Az erőmű már felmérte e tekintetben a piacot, és kizárólag a rendelkezésére álló pénzeszközöktől függ, mikor és mennyit tud a filterekből beépíteni. — Tudjuk, hogy a következő kérdésre a helyi rendelő- intézet igazgatója hivatott válaszolni, mégis megkérdezzük: van-e tudomása arról. hogy a légúti és más, a környezetszennyeződésre visszavezethető megbetegedések csökkentek? — A megbetegedések számának csökkenéséről nincs tudomásunk. Azt viszont tudjuk, hogy némely betegség százalékos előfordulása meghaladja az országos átlagot. — Mit tud tenni a képviselő-testület — a környezetvédelmi bizottság — annak érdekében, hogy Százhalombattán idővel teljesen megszűnjenek a környezetszeny- nyeződés káros következményei? — Még célként sem lehet megfogalmazni azt, hogy a környezetszennyezés és annak káros következményei megszűnjenek. A reális célkitűzés az, hogy ne emelkedjen a szennyeződés, sőt évről évre kismértékben, de csökkenjen. Ehhez az szükséges, hogy a két nagyvállalat továbbra is következetesen végezzen környezetvédelmi beruházásokat, és ne gondoljon környezetkárosító új beruházás indítására, szükséges, hogy folytatódjon a fásítási program, szükséges a közúti forgalom szabályozása, a gépkocsik kipufogógázának rendszeres ellenőrzése és a szennyezést okozó gépkocsik kivonása a forgalomból. Azt kell mondanom, hogy észrevehető változás csak évek múlva várható. De talán azt is szükséges elmondani, hogy a város szennyezettségi helyzete nem olyan kritikus, mint ahogy azt némely esetben állítják. Sok magyar város szennyezettsége nagyobb, mint Százhalombattáé, és valójában nemigen látszik indokoltnak feltüntetésünk a tizenkét piszkos város között. (holló) Közmeghallgatáson kérték Csökkentsék az erőmű zaját “■g**- Közmeghallgatást Ilii tartottak a napokban rV Százhalombattán az 1994. évi költségvetési és városgazdálkodási terv összeállításáról. Vezér Mihály polgármester rövid bevezetője után a város polgáraié lett a szó. Egy idős hölgy afölötti aggodalmát fejezte ki, hogy a garázssoron még most sincs közvilágítás, s mint mondta, itt könnyen kialakulhat a garázdaság, a bűnözés melegágya, ha nem változtatnak a helyzeten. A helyi gát elhanyagoltságáról is szó esett a tanácskozáson, azzal együtt, hogy tudják: ez nem feltétlenül az ön- kormányzat, hanem a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság feladatkörébe tartozik, amely megszüntette a helyi gátőr tevékenységét. Félő, hogy még egy közepes erősségű árvíz nyomását sem bírná ki az ottani védőrendszer. Mindehhez hozzájárul az is, hogy — a hiányzó gátőr és az emberek felelőtlensége miatt (ugyanis Vannak, akik vígan autóznak a gáton) — tovább romlik a helyzet, ha nem intézkednek időben. Elhangzott az a javaslat is, hogy az öregek napközi otthonát szociális otthonná kellene fejleszteni. Többek hangoztatták az erőművel kapcsolatos zajártalmakat is, valamint azt, hogy kevesebbet kellene fordítani az élsport támogatására, valamint a testvérvárosi kapcsolatok ápolására. Az egyik hozzászóló kifogásolta azt is, hogy a művelődési házban — a többieket zavarva — testépítő klub létesült, de mint megtudhattuk, ez ellen zajvédő fallal igyekeznek védekezni az intézmény vezetői. Mint az a polgármester válaszából kiderült, a fentiekban javasoltakat igyekeznek figyelembe venni a jövő évi költségvetés összeállításánál. Vezér Mihály szólt arról, hogy a költségvetés tervezetét november 25-én tárgyalja meg a képviselő-testület, a végleges költségvetés azonban csak januárra várható. A polgármester azt is elmondta, hogy a város az országos átlagnál jobban áll pénzügyileg. A bevétel 1,8 milliárd forint, melynek 30-35 százalékát kívánják fejlesztésre fordítani. Az ösz- szeg többi részét a karbantartás és a működtetés emészti majd fel. A város összvagyona 9 milliárd forint. A tervek szerint négyezer telefon- állomást létesítenek, létrehozzák a második tanuszodát, erdőt telepítenek, fásítanak, megoldják a piac ügyét, s megkezdik a kerékpárút létesítését is. (á. m.)
