Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-19 / 270. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 19., PENTEK Pawlak-interjú a Libérationban Nem erőltetik a NATO-tagságot Lengyelország nem akarja ve­szélyeztetni Moszkva érdeke­it, de garanciákat szeretne kap­ni saját biztonságára vonatko­zóan. Az új varsói kormány azonban nem akarja erőltetni a NATO-val való katonai in­tegrációt: azt is el tudja képzel­ni, hogy Franciaországhoz ha­sonlóan csak részjegesen ve­gyen részt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében — jelentette ki a Libération című francia lapnak adott tegnapi in­terjújában Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnök. A poli­tikus belpolitikai kérdésekről szólva elmondta: kormányza­ta azt veti a korábbi vezetés szemére, hogy az eddigi gaz­dasági megszorító programok nem nagyon voltak tekintettel a lakosság teherbíró képessé­gére. 1989 óta a termelés 30 százalékkal esett vissza, s hogy az emiatt csökkenő álla­mi bevételeket valahogyan kompenzálják, a volt kormány­zatok drasztikusan megemel­ték az adókat. Botrány az ukrán parlamentben Társaik helyett is szavaztak a kommunisták Botrányos körülmények kö­zött fogadta el tegnap végle­ges formában a választójogi törvényt az ukrán parlament. Az ellenzéki képviselők obst- rukcióval igyekeztek megaka­dályozni a pártjaik szempontjá­ból hátrányosnak ítélt törvény elfogadását, a kommunista többség azonban megszavazta azt. Vezető ellenzéki politiku­sok ismét bejelentették, hogy nemzetközi szervezetekhez fordulnak panaszukkal. Azt akarják elérni, hogy nyilvánít­sák érvénytelennek a jövő már­ciusi választásokat és bojkot- tálják az új ukrán kormányza­tot. A választásokon kizárólag az egyéni választókerületek­ben induló jelöltek között zaj­lik majd a verseny, pártlisták nem lesznek. A törvény értel­mében az egykamarás, 450 tagú parlamentbe a 25 évet be­töltött és legalább két éve Uk­rajnában élő ukrán állampolgá­rok kerülhetnek be. A választá­sok akkor lesznek érvényesek, ha azon a jogosultak legalább fele részt vesz. Az ellenzék nem tudta meg­akadályozni, hogy a törvény csupán az egyéni választókerü­leteket ismeije el. Ivan Pljuscs házelnök javaslatára a törvény 24. pontja értelmében az egyé­ni választókerületekben induló jelölteknek mindössze három­száz aláírást kell összegyűjteni- ök a jelöltség bejegyzéséhez, s ajánlásokat tehetnek helyi párt- szervezetek vagy munkahelyi csoportok, de az önálló állam- polgári kezdeményezések is. Az ellenzék szerint ezzel meg­ismétlődik az, ami korábban volt: „munkahelyi kollektí­vák”, amelyek jelentős része kommunista befolyás alatt áll, eldönthetik, ki legyen képvise­lő. Egyes külföldi megfigye­lők szerint ezzel valóban meg­kérdőjeleződik a választás de­mokratikus, többpárti jellege. A botrány akkor pattant ki, amikor kiderült, hogy egyes kommunista képviselők hiány­zó társaik helyett is megnyom­ták a gombot a szavazásnál. 1991 decemberében, az egyko­ri szovjet tagköztársaságok kö­zötti alma-atai egyezmény rati­fikálása idején már előfordult hasonló eset. Sem akkor, sem most nem érvénytelenítették a szavazást. A szentek sorába iktatta IX. Gergely pápa 1235 pünkösd­jén az alig négy évvel azelőtt elhunyt Árpád-házi Er­zsébetet, II. Endre magyar király lányát, a türingiai tartomá­nyi gróf özvegyét. Ez idő óta Szent Erzsébet halálának nap­ján (amely valójában november 17-e volt, csak a naptár mó­dosításával esik ma 19-ére) egészen a második vatikáni zsi­natig minden katolikus templomban kötelező volt misét mondani az emlékezetére. Nem sok magyar szent neve for­dul elő a naptárban, de Szent Erzsébet egyike a legismerteb­beknek, akit hazánk határain túl is tisztelnek. Kultuszának széles körű elteijedését számos témplom őrzi nevében vi­lágszerte — különösen Németországban és a mai Belgium területén. Az egyház szentjeivel kapcsolatban, ha hívők va­gyunk, minden rendkívüli dolgot elfogadunk. Hiszen azért tartjuk őket szentnek, mert csodás dolgok történtek velük, vagy általuk. Ha viszont nem vagyunk hívők, akkor közöm­bös számunkra a szentek élete, és műveltségünktől függő­en többnyire csak művészi ábrázolásuk érdekel. Pedig igen tanulságos dolog elgondolkodni egy-egy szent életén — vallási és azzal eflentétes ideológiáktól függetlenül —, hogy vajon miért is tisztelik szentként. Lehet-e példakép egy középkori szent élete a ma emberének? Lehet. De ah­hoz előbb ismernünk kell az életét. Évszázadunkban a szen­tekről a magyar római katolikus egyház által megjelentetett néhány kegyes hangvételű életrajz erre nem alkalmas. Ezért érthető, hogy bár Szent Erzsébet magyar királylány volt, élete lényegéről néhány történeti adaton kívül még a vallásoktatásban részesült legtöbb magyar állampolgár is alig tud valamit. A németek, akik nemzeti szentjükként tisz­telik, mivel élete legnagyobb részét Türingiában töltötte, Német egység, fölösleges félelmek Az amerikai jelenlétnek különleges szerepe van A magyar kormány nem hagy­ja eltántorítani magát európai elkötelezettségétől sem a dél­szláv háború által, sem a térség­ben növekvő nacionalizmus, sem pedig az Európával kap­csolatban Nyugaton tapasztal­ható borúlátás hatására. Ezt emeli ki a Frankfurter Allge­meine Zeitung tegnapi száma Jeszenszky Géza külügyminisz­ter keddi beszédét ismertető cikkében. A beszéd a CDU- hoz közel álló Konrad Adenau­er Alapítvány Bonn melletti székhelyén, Sankt Augustin­ban hangzott el. „A politikai, biztonságpoliti­kai és gazdasági szervezetek­hez fűződő kapcsolatok bővíté­se, valamint a belépési lehető­ségek lehető leggyorsabb meg­teremtése — a korábbiakhoz hasonlóan — elsődleges célki­tűzése a magyar külpolitiká­nak” — idézi Jeszenszky sza­vait a német lap. A magyar külügyminiszter úgy értékelte a német egység helyreállítását, hogy bár az szé­les körökben elfogadásra talált, Mostar ágyútuzben Mostar körzetében erősítést kaptak a boszniai horvát erők. A szarajevói rádió a negyedik muzulmán hadtest közlemé­nyére hivatkozva tegnap reg­gel jelentette, hogy jelentős horvát reguláris alakulatok ér­keztek a hercegovinai székvá­ros térségébe harckocsikkal és ágyúkkal. A horvát rádió sze­rint a muzulmán csapatok tá­madást intéztek a nyugati szek­tor ellen Mostar környékén. Muzulmán források viszont azt közölték, hogy Jablanicá- nál vannak összetűzések; a mostari hadszíntértől nem messze a horvátok tüzérséggel lőttek muzulmán állásokat. a felszín alatt félelmeket és régi reflexeket is kiváltott. Mmt Jeszenszky utalt rá, ilyen kedvezőtlen jelek Magyaror­szágon is észrevehetőek, mert „sokan Magyarországon is úgy vélekednek, hogy egész Kö- zép-Európa egyfajta német ér­dekszféra”. A miniszter a ma­gyar külpolitika feladatának ne­vezte ezen félelmek eloszlatá­sát. Mindamellett szólt arról is, hogy az amerikai jelenlétnek különleges szerepe van ebben a térségben. A délszláv válságról szólva Jeszenszky fenntartással bár, de üdvözölte Balladur francia miniszterelnök tervét. Egyetér­tett azzal, hogy a kollektív ki­sebbségi jogok bevezetését elő­ször Közép- és Kelet-Európára korlátoznák, míg a nyugati álla­mok az eddigiekhez hasonlóan megmaradnának az egyéni em­beri jogok védelme mellett. Arra a kérdésre, miként le­hetne befejezni a volt Jugoszlá­via területén dúló háborút, a külügyminiszter csalódottságá­nak adott hangot, amiért a kül­Tegnap délelőtt megkezdődött a CNSLR-Fratia, a 3,5 millió tagot számláló legnagyobb ro­mán szakszervezet által meg­hirdetett országos tüntetés, amelynek résztvevői elsősor­ban a reformfolyamat igazi megindítását követelik. A tün­tetés alaposan megzavarta a fő­város közlekedését és életét. A résztvevők az Unirea té­ren gyülekeztek, majd átvonul­tak a város központján a Repü­lősök terére, a szakszervezeti megmozdulások hagyomá­nyos színhelyére. A helyszínre több más irányból is érkeztek föld feladta az Öböl-háború­ban alkalmazott „az agresszort meg kell büntetni” elvet. Most azonban — mint mondotta — a büntetőexpedíciók ideje le­járt, ugyanis a harcok folya­mán mindegyik fél követett el bűnöket. — Ha a jót nem lehet helyreállítani, sürgősen be kel­lene fejezni a háborút, és a le- győzöttet megsegíteni — idéz­te Jeszenszkyt a lap. Jeszenszky aggodalmát fe­jezte ki a „Közép-Európában keletkezett hatalmi vákuum” kitöltését illetően, és utalt rá: a magyar kormány kezdettől fog­va arra törekszik, hogy a NATO töltse ki ezt az űrt. A FÁZ végezetül megemlí­ti: Jeszenszky kedvező, de még nem lezárt fejlődésként ér­tékelte a „partnerség a béké­ért” jelszóval meghirdetett amerikai tervet. Ugyanakkor úgy vélte: az amerikaid felada­ta, hogy megtalálják azt a va­rázsképletet, amely lehetővé te­szi a NATO bővítését, és egy­szersmind megnyugtatja az oro­szokat. tüntetők, akik számára a rend­őrség lezárta az utakat. A for­galom sok helyen megbénult. Délután 2-kor kezdődött meg a téren a nagygyűlés, az idei ősz legnagyobb szakszervezeti demonstrációja. A bukaresti nagygyűlés nem az egyedüli, más szak- szervezeti központok az or­szág más városaiban szervez­tek tegnapra megmozdulást. Néhány szakszervezet már hi­vatalosan bejelentette a munka­konfliktus eljárásának megin­dítását, ez a sztrájk előkészíté­sét jelenti. A nagyvilág hírei k Lemondott tisztéről a lengyel Államvédelmi Hi­vatal (UOP) vezetője. Jerzy Konieczny hétfőn nyújtotta be lemondását, de a hírt csak tegnap hoz­ták nyilvánosságra. A bel­ügyminiszter egyelőre nem döntött arról, hogy elfogadja-e a lemondást. * A Benes-féle elnöki dek­rétumok teljes érvénytele­nítése nem jöhet számítás­ba — mondta a Práca című lapnak Karol Plank, Szlovákia Legfelsőbb Bíró­ságának elnöke. k A palesztin—izraeli megegyezés aláírásával új korszak kezdődött — jelentette ki Renato Mar­tino érsek, apostoli nunci- us, a Szentszék állandó ENSZ-megfigyelóje a közgyűlés különleges poli­tikai bizottsága előtt meg­tartott beszédében. ¥ Az izraeli hadsereg teg­nap megerősítette a meg­szállt területeken állomáso­zó alakulatait, hogy elejét vegye az erőszakhullám­nak -— közölte a rádió egy nappal azután, hogy a Gá- zai-övezet és Izrael hatá­rán megöltek egy izraeli katonát. k Andrej Kozirev a há­rom közép-ázsiai köztár­saságban, Üzbegisztán­ban, Kazahsztánban és Tádzsikisztánban tett lá­togatása után tegnap em­lítést tett az ottani orosz nemzetiségűek hátrányos megkülönböztetéséről. Az orosz diplomácia vezető­je ennek kapcsán állást foglalt egy, a kormány tá­mogatását élvező, de at­tól független, egyfajta „ki­sebbségi hivatal” létreho­zása mellett, amely a szovjet utódállamokban élő oroszok ügyeivel fog­lalkozna. Szakszervezeti tüntetés Bukarestben Igazi változásokat követelnek EMLÉKEZÉS Erzsébet-napi emlékeztető természetesen már megírták Szent Erzsébet életét, tudomá­nyos igényességgel a rendelkezésükre álló hiteles források alapján. Halálának 750. évfordulóján, 1981-ben több szer­ző által írt monográfiát jelentettek meg „Sankt Elisabeth; Fürstin, Dienerin, Heilige” (Erzsébet a hercegnő, szolgáló és szent) címmel. E munkából kitűnik, hogy milyen nagy­számú korabeli dokumentum maradt fenn; a szentté avatási per okiratai és tanúvallomásai, valamint közvetlenül a kano- nizáció után írt számos középkori életrajz. Mindezt össze­vetve a kor történeti eseményeivel világossá válik, hogy nem a nevéhez fűződő csodák tették szentté Erzsébetet, ha­nem az élete volt tanúságtétel, amely számunkra még ma is példamutató lehet. Szociális felelősségtudatával jóval meg­előzte korának általános gondolkodásmódját, még akkor is, ha ez nála főként az „Istennek tetsző cselekedet” szűrőjén átjutott érvényre. A céltudatosság, ahogy a személyét meg­illető udvari pompát visszautasítja, és a karitatív élet mel­lett döntő szándékának állhatatossága az, amit Erzsébetben csodálnunk kell. A jó ügy melletti kitartása a legnagyobb nehézségek, áldozatok, sőt önfeláldozás árán is — mindig példamutató lesz. Erzsébetet nem lehetett megtörni. A ke­gyes legenda állításával ellentétben őt nem űzték ki Wart­burg várából. Egy királylányt a középkorban sem lehetett diplomáciai bonyodalmak ■ nélkül elűzni otthonából. Csak éppen Erzsébet túlzó adakozásai miatt a férje családja lehe­tetlenné tette ottani életét. Erzsébet nem alkudott meg. Ön­ként távozott a Wartburgból. Ez nemes öntudatra vall, külö­nösen, ha fiatalságát tekintjük, hiszen akkor még alig volt húszéves, de már özvegy és három gyermek ínyja. Való­ban csodálatra méltó egyéniség lehetett, ha úgy tetszik szent, aki rövid élete hátralevő négy évét a legnyomorul­tabb beteg embertársai ápolásának szentelte, és a korabeli tanúvallomások szerint az általa létrehozott marburgi kór­házban megvalósította a teljes egyenjogúságot a munkatár­sai között. Nemcsak irányítója volt e kórháznak, hanem cse­lekvő betegápolója, aki a legalantasabb munkákat is elvé­gezte. Ez az áldozatos alázat a középkor sokat hangozta­tott, de csak az alsóbb néposztályokban gyakorolt erénye volt, amelynek Erzsébet — a hiteles források egybehangzó állításai szerint — mindig türelmes szívélyességgel tett ele­get. Nemcsak odaadó gondozásával, de a személyéből ára­dó derűvel is gyógyított. Ennek jelentőségét igazán csak az értheti meg, akire váratlanul rászakadt valamely megörege­dett vagy tehetetlen családtag ápolási gondja, vagy maga is kiszolgáltatott beteg. I gen, Erzsébet olyan egyéniség volt, akinek példamuta­tó alakja még évszázadok múltán sem halványulhat el, ha nagyságát sem csak a nevéhez fűződő csodák fátyolán keresztül nézzük, hanem emberi valóságában is meglát­juk. Mert mindenkiben ott szunnyad egy szent csíra, csak van, akiben ki is sarjad, nagyra nő és gyümölcstermő fa lesz belőle. Ezekre a fákra kell feltekintenünk. Pamer Nóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom