Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-19 / 270. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 19., PENTEK Pawlak-interjú a Libérationban Nem erőltetik a NATO-tagságot Lengyelország nem akarja veszélyeztetni Moszkva érdekeit, de garanciákat szeretne kapni saját biztonságára vonatkozóan. Az új varsói kormány azonban nem akarja erőltetni a NATO-val való katonai integrációt: azt is el tudja képzelni, hogy Franciaországhoz hasonlóan csak részjegesen vegyen részt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében — jelentette ki a Libération című francia lapnak adott tegnapi interjújában Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnök. A politikus belpolitikai kérdésekről szólva elmondta: kormányzata azt veti a korábbi vezetés szemére, hogy az eddigi gazdasági megszorító programok nem nagyon voltak tekintettel a lakosság teherbíró képességére. 1989 óta a termelés 30 százalékkal esett vissza, s hogy az emiatt csökkenő állami bevételeket valahogyan kompenzálják, a volt kormányzatok drasztikusan megemelték az adókat. Botrány az ukrán parlamentben Társaik helyett is szavaztak a kommunisták Botrányos körülmények között fogadta el tegnap végleges formában a választójogi törvényt az ukrán parlament. Az ellenzéki képviselők obst- rukcióval igyekeztek megakadályozni a pártjaik szempontjából hátrányosnak ítélt törvény elfogadását, a kommunista többség azonban megszavazta azt. Vezető ellenzéki politikusok ismét bejelentették, hogy nemzetközi szervezetekhez fordulnak panaszukkal. Azt akarják elérni, hogy nyilvánítsák érvénytelennek a jövő márciusi választásokat és bojkot- tálják az új ukrán kormányzatot. A választásokon kizárólag az egyéni választókerületekben induló jelöltek között zajlik majd a verseny, pártlisták nem lesznek. A törvény értelmében az egykamarás, 450 tagú parlamentbe a 25 évet betöltött és legalább két éve Ukrajnában élő ukrán állampolgárok kerülhetnek be. A választások akkor lesznek érvényesek, ha azon a jogosultak legalább fele részt vesz. Az ellenzék nem tudta megakadályozni, hogy a törvény csupán az egyéni választókerületeket ismeije el. Ivan Pljuscs házelnök javaslatára a törvény 24. pontja értelmében az egyéni választókerületekben induló jelölteknek mindössze háromszáz aláírást kell összegyűjteni- ök a jelöltség bejegyzéséhez, s ajánlásokat tehetnek helyi párt- szervezetek vagy munkahelyi csoportok, de az önálló állam- polgári kezdeményezések is. Az ellenzék szerint ezzel megismétlődik az, ami korábban volt: „munkahelyi kollektívák”, amelyek jelentős része kommunista befolyás alatt áll, eldönthetik, ki legyen képviselő. Egyes külföldi megfigyelők szerint ezzel valóban megkérdőjeleződik a választás demokratikus, többpárti jellege. A botrány akkor pattant ki, amikor kiderült, hogy egyes kommunista képviselők hiányzó társaik helyett is megnyomták a gombot a szavazásnál. 1991 decemberében, az egykori szovjet tagköztársaságok közötti alma-atai egyezmény ratifikálása idején már előfordult hasonló eset. Sem akkor, sem most nem érvénytelenítették a szavazást. A szentek sorába iktatta IX. Gergely pápa 1235 pünkösdjén az alig négy évvel azelőtt elhunyt Árpád-házi Erzsébetet, II. Endre magyar király lányát, a türingiai tartományi gróf özvegyét. Ez idő óta Szent Erzsébet halálának napján (amely valójában november 17-e volt, csak a naptár módosításával esik ma 19-ére) egészen a második vatikáni zsinatig minden katolikus templomban kötelező volt misét mondani az emlékezetére. Nem sok magyar szent neve fordul elő a naptárban, de Szent Erzsébet egyike a legismertebbeknek, akit hazánk határain túl is tisztelnek. Kultuszának széles körű elteijedését számos témplom őrzi nevében világszerte — különösen Németországban és a mai Belgium területén. Az egyház szentjeivel kapcsolatban, ha hívők vagyunk, minden rendkívüli dolgot elfogadunk. Hiszen azért tartjuk őket szentnek, mert csodás dolgok történtek velük, vagy általuk. Ha viszont nem vagyunk hívők, akkor közömbös számunkra a szentek élete, és műveltségünktől függően többnyire csak művészi ábrázolásuk érdekel. Pedig igen tanulságos dolog elgondolkodni egy-egy szent életén — vallási és azzal eflentétes ideológiáktól függetlenül —, hogy vajon miért is tisztelik szentként. Lehet-e példakép egy középkori szent élete a ma emberének? Lehet. De ahhoz előbb ismernünk kell az életét. Évszázadunkban a szentekről a magyar római katolikus egyház által megjelentetett néhány kegyes hangvételű életrajz erre nem alkalmas. Ezért érthető, hogy bár Szent Erzsébet magyar királylány volt, élete lényegéről néhány történeti adaton kívül még a vallásoktatásban részesült legtöbb magyar állampolgár is alig tud valamit. A németek, akik nemzeti szentjükként tisztelik, mivel élete legnagyobb részét Türingiában töltötte, Német egység, fölösleges félelmek Az amerikai jelenlétnek különleges szerepe van A magyar kormány nem hagyja eltántorítani magát európai elkötelezettségétől sem a délszláv háború által, sem a térségben növekvő nacionalizmus, sem pedig az Európával kapcsolatban Nyugaton tapasztalható borúlátás hatására. Ezt emeli ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapi száma Jeszenszky Géza külügyminiszter keddi beszédét ismertető cikkében. A beszéd a CDU- hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány Bonn melletti székhelyén, Sankt Augustinban hangzott el. „A politikai, biztonságpolitikai és gazdasági szervezetekhez fűződő kapcsolatok bővítése, valamint a belépési lehetőségek lehető leggyorsabb megteremtése — a korábbiakhoz hasonlóan — elsődleges célkitűzése a magyar külpolitikának” — idézi Jeszenszky szavait a német lap. A magyar külügyminiszter úgy értékelte a német egység helyreállítását, hogy bár az széles körökben elfogadásra talált, Mostar ágyútuzben Mostar körzetében erősítést kaptak a boszniai horvát erők. A szarajevói rádió a negyedik muzulmán hadtest közleményére hivatkozva tegnap reggel jelentette, hogy jelentős horvát reguláris alakulatok érkeztek a hercegovinai székváros térségébe harckocsikkal és ágyúkkal. A horvát rádió szerint a muzulmán csapatok támadást intéztek a nyugati szektor ellen Mostar környékén. Muzulmán források viszont azt közölték, hogy Jablanicá- nál vannak összetűzések; a mostari hadszíntértől nem messze a horvátok tüzérséggel lőttek muzulmán állásokat. a felszín alatt félelmeket és régi reflexeket is kiváltott. Mmt Jeszenszky utalt rá, ilyen kedvezőtlen jelek Magyarországon is észrevehetőek, mert „sokan Magyarországon is úgy vélekednek, hogy egész Kö- zép-Európa egyfajta német érdekszféra”. A miniszter a magyar külpolitika feladatának nevezte ezen félelmek eloszlatását. Mindamellett szólt arról is, hogy az amerikai jelenlétnek különleges szerepe van ebben a térségben. A délszláv válságról szólva Jeszenszky fenntartással bár, de üdvözölte Balladur francia miniszterelnök tervét. Egyetértett azzal, hogy a kollektív kisebbségi jogok bevezetését először Közép- és Kelet-Európára korlátoznák, míg a nyugati államok az eddigiekhez hasonlóan megmaradnának az egyéni emberi jogok védelme mellett. Arra a kérdésre, miként lehetne befejezni a volt Jugoszlávia területén dúló háborút, a külügyminiszter csalódottságának adott hangot, amiért a külTegnap délelőtt megkezdődött a CNSLR-Fratia, a 3,5 millió tagot számláló legnagyobb román szakszervezet által meghirdetett országos tüntetés, amelynek résztvevői elsősorban a reformfolyamat igazi megindítását követelik. A tüntetés alaposan megzavarta a főváros közlekedését és életét. A résztvevők az Unirea téren gyülekeztek, majd átvonultak a város központján a Repülősök terére, a szakszervezeti megmozdulások hagyományos színhelyére. A helyszínre több más irányból is érkeztek föld feladta az Öböl-háborúban alkalmazott „az agresszort meg kell büntetni” elvet. Most azonban — mint mondotta — a büntetőexpedíciók ideje lejárt, ugyanis a harcok folyamán mindegyik fél követett el bűnöket. — Ha a jót nem lehet helyreállítani, sürgősen be kellene fejezni a háborút, és a le- győzöttet megsegíteni — idézte Jeszenszkyt a lap. Jeszenszky aggodalmát fejezte ki a „Közép-Európában keletkezett hatalmi vákuum” kitöltését illetően, és utalt rá: a magyar kormány kezdettől fogva arra törekszik, hogy a NATO töltse ki ezt az űrt. A FÁZ végezetül megemlíti: Jeszenszky kedvező, de még nem lezárt fejlődésként értékelte a „partnerség a békéért” jelszóval meghirdetett amerikai tervet. Ugyanakkor úgy vélte: az amerikaid feladata, hogy megtalálják azt a varázsképletet, amely lehetővé teszi a NATO bővítését, és egyszersmind megnyugtatja az oroszokat. tüntetők, akik számára a rendőrség lezárta az utakat. A forgalom sok helyen megbénult. Délután 2-kor kezdődött meg a téren a nagygyűlés, az idei ősz legnagyobb szakszervezeti demonstrációja. A bukaresti nagygyűlés nem az egyedüli, más szak- szervezeti központok az ország más városaiban szerveztek tegnapra megmozdulást. Néhány szakszervezet már hivatalosan bejelentette a munkakonfliktus eljárásának megindítását, ez a sztrájk előkészítését jelenti. A nagyvilág hírei k Lemondott tisztéről a lengyel Államvédelmi Hivatal (UOP) vezetője. Jerzy Konieczny hétfőn nyújtotta be lemondását, de a hírt csak tegnap hozták nyilvánosságra. A belügyminiszter egyelőre nem döntött arról, hogy elfogadja-e a lemondást. * A Benes-féle elnöki dekrétumok teljes érvénytelenítése nem jöhet számításba — mondta a Práca című lapnak Karol Plank, Szlovákia Legfelsőbb Bíróságának elnöke. k A palesztin—izraeli megegyezés aláírásával új korszak kezdődött — jelentette ki Renato Martino érsek, apostoli nunci- us, a Szentszék állandó ENSZ-megfigyelóje a közgyűlés különleges politikai bizottsága előtt megtartott beszédében. ¥ Az izraeli hadsereg tegnap megerősítette a megszállt területeken állomásozó alakulatait, hogy elejét vegye az erőszakhullámnak -— közölte a rádió egy nappal azután, hogy a Gá- zai-övezet és Izrael határán megöltek egy izraeli katonát. k Andrej Kozirev a három közép-ázsiai köztársaságban, Üzbegisztánban, Kazahsztánban és Tádzsikisztánban tett látogatása után tegnap említést tett az ottani orosz nemzetiségűek hátrányos megkülönböztetéséről. Az orosz diplomácia vezetője ennek kapcsán állást foglalt egy, a kormány támogatását élvező, de attól független, egyfajta „kisebbségi hivatal” létrehozása mellett, amely a szovjet utódállamokban élő oroszok ügyeivel foglalkozna. Szakszervezeti tüntetés Bukarestben Igazi változásokat követelnek EMLÉKEZÉS Erzsébet-napi emlékeztető természetesen már megírták Szent Erzsébet életét, tudományos igényességgel a rendelkezésükre álló hiteles források alapján. Halálának 750. évfordulóján, 1981-ben több szerző által írt monográfiát jelentettek meg „Sankt Elisabeth; Fürstin, Dienerin, Heilige” (Erzsébet a hercegnő, szolgáló és szent) címmel. E munkából kitűnik, hogy milyen nagyszámú korabeli dokumentum maradt fenn; a szentté avatási per okiratai és tanúvallomásai, valamint közvetlenül a kano- nizáció után írt számos középkori életrajz. Mindezt összevetve a kor történeti eseményeivel világossá válik, hogy nem a nevéhez fűződő csodák tették szentté Erzsébetet, hanem az élete volt tanúságtétel, amely számunkra még ma is példamutató lehet. Szociális felelősségtudatával jóval megelőzte korának általános gondolkodásmódját, még akkor is, ha ez nála főként az „Istennek tetsző cselekedet” szűrőjén átjutott érvényre. A céltudatosság, ahogy a személyét megillető udvari pompát visszautasítja, és a karitatív élet mellett döntő szándékának állhatatossága az, amit Erzsébetben csodálnunk kell. A jó ügy melletti kitartása a legnagyobb nehézségek, áldozatok, sőt önfeláldozás árán is — mindig példamutató lesz. Erzsébetet nem lehetett megtörni. A kegyes legenda állításával ellentétben őt nem űzték ki Wartburg várából. Egy királylányt a középkorban sem lehetett diplomáciai bonyodalmak ■ nélkül elűzni otthonából. Csak éppen Erzsébet túlzó adakozásai miatt a férje családja lehetetlenné tette ottani életét. Erzsébet nem alkudott meg. Önként távozott a Wartburgból. Ez nemes öntudatra vall, különösen, ha fiatalságát tekintjük, hiszen akkor még alig volt húszéves, de már özvegy és három gyermek ínyja. Valóban csodálatra méltó egyéniség lehetett, ha úgy tetszik szent, aki rövid élete hátralevő négy évét a legnyomorultabb beteg embertársai ápolásának szentelte, és a korabeli tanúvallomások szerint az általa létrehozott marburgi kórházban megvalósította a teljes egyenjogúságot a munkatársai között. Nemcsak irányítója volt e kórháznak, hanem cselekvő betegápolója, aki a legalantasabb munkákat is elvégezte. Ez az áldozatos alázat a középkor sokat hangoztatott, de csak az alsóbb néposztályokban gyakorolt erénye volt, amelynek Erzsébet — a hiteles források egybehangzó állításai szerint — mindig türelmes szívélyességgel tett eleget. Nemcsak odaadó gondozásával, de a személyéből áradó derűvel is gyógyított. Ennek jelentőségét igazán csak az értheti meg, akire váratlanul rászakadt valamely megöregedett vagy tehetetlen családtag ápolási gondja, vagy maga is kiszolgáltatott beteg. I gen, Erzsébet olyan egyéniség volt, akinek példamutató alakja még évszázadok múltán sem halványulhat el, ha nagyságát sem csak a nevéhez fűződő csodák fátyolán keresztül nézzük, hanem emberi valóságában is meglátjuk. Mert mindenkiben ott szunnyad egy szent csíra, csak van, akiben ki is sarjad, nagyra nő és gyümölcstermő fa lesz belőle. Ezekre a fákra kell feltekintenünk. Pamer Nóra
