Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-18 / 269. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 18.. CSÜTÖRTÖK Műhely látogatóban Sally Németh Lászlónál A sötétben élő színek Teréz asszony körbevezet. Abba a hosszúkás szobába is elkísér, amelyet Sally Németh László műteremként használ. Már amikor dolgozik. Mostanában egyre ritkábban ... A festőállványon félbehagyott kép várja, hogy befejezzék. Mélybarna színek gazdag változataiból fölépített tájképek a parketten, nekitámasztva a kolóniái stílusú, csipketerítővei letakart sublótnak. Itt látható a „Parasztok” című kép, mégpedig főhelyen. A falakon soksok szürrealista indíttatású alkotás. A más-más időben és technikával festett képek jól megférnek egy-egy szobafalon. Van itt rajz, akvarell, hagyományos olajfestmény, de „kaparásos” technikájú is akad jócskán, a monográfus dolga lesz majd korszakolni. Virtuózán festve a művész lányait ábrázoló vászon. Nekem talán az „Anyám” című olajfestmény tetszik a legjobban. Bensőséges csönd, áhítat árad a vászonról. A kisebbik szobában szénrajzok kilószámi Lehet lapozgatni a nyitott mappában. Ezek még a tanulóidőkből... Arra kérem Sally Németh Lászlót, beszéljen az életéről, a munkájáról, s a hetvenhárom éves művész beszél. Sopronban született. Hatéves kora óta rajzol. Édesanyja aggódott érette: „Értékelem a művészetet fiam, de ha egy nyugdíjas állásod lenne...” Első mestere az akva- rellista fenomén, maga Soproni Horváth József volt. László Hieronimusz Bosht, Rembrandtot és a mi Hol- lósy Simonunkat is említi, Férfiportré 1952-ből akik hatással voltak rá. Ha fest, sebesen (Jblgozik. Munka közben zenét hallgat, vagy Teréz asszony szokott könyvekből fölolvasni neki. A költő, Tóth Árpád a kedvenc. Leggyakrabban hawaii zene szól, Louis Amstrong trombitája sziporkázik, vagy a Benkó Dixieland Band... Teréz asszony fájó történetbe kezd: — Tudja, ültünk kinn, a Duna-parton... a Vár mögött épp ment le a nap... minden ablaküveg szinte vakítóan visszaverte a fényt... a férjem akkor fölkiáltott: —- Nem látom! De nem látok mást se! — Képzelje el, a férjemet ott érte utol a betegség. Hosszú ideig nem is dolgozhatott. Szemorvoshoz jártunk, injekciókat kapott. Történt aztán, hogy Kárpáthy Béla főorvos úr egy szép napon csak rákiabált, hogy: Most már elég volt! Tessék hazamenni innen, és tessék festeni! A főorvos úr a hitét adta vissza. Azt, hogy neki érdemes élni! Sally Németh László nem türelmetlenkedik a rászakadt betegsége miatt. Készenléti „állapotban” várja, míg az isRajz 1952-ből teni kegyelem következtében majd megint „rendesen” lát. Hogy láttatni tudja másokkal is a sötétben élő színeket, vonásokat. — Félek — mondja. — Nem szeretek egyedül lenni, félek, hogy elesek... Fölösleges megszólalnom. Búcsúzásképpen körbenézek a képein. Dehogyis esést, dehogyis zuhanást, repülést, szárnyalást látok valameny- nyin. Tardi Sándor A láthatás ünnepeitől Pilinszky szemléletéig Az ifjúság és az ünnep Az Auktor Kiadó* könyvkínálata Tizenöt évvel legutóbbi megjelenése után ismét kapható a könyvesboltokban Lev Tolsztoj „Háború és béke” című regénye. A több mint kétezer oldalas, négykötetes művet ezúttal az Auktor Kiadó jelentette meg tízezer példányban. Lothringer Miklós, a kiadó vezetője a könyv közreadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Makai Imre klasszikus fordítását a kiadó felfrissítette, s hozzáigazította a mai helyesírási igényekhez. A Magyar Könyvklubhoz tartozók arany nyomású műbőr kötésben vehetik kézbe a regényt, de készült olcsóbb változata is, kemény táblás papírkötésben. A kiadó másik újdonsága a Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból című kötet. Dr. Frisch Ármin munkájának első kiadása 1906-ban látott napvilágot a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában. A különleges ritkaságnak számító kötet ezúttal mindössze 4000 példányban kerül a könyvesboltokba. A szerzője kiváló művelője volt a judaisztikának, és ismert alakja a felekezeti közéletnek. A most újra kiadott szemelvények 2000 évet ölelnek fel a Krisztus előtti II. század görög nyelvű zsidó irodalmától a XVIII. századi Mendelssohn Mózes és a XIX. századi Zunz Lipót értekezéséig. A kiadó bejelentette azt is, hogy a Dunakönyv Kiadóval közösen folytatják a az „Ezeregyéjszaka” című, nyolckötetesre tervezett sorozatot. Az immár harmadik kötet az arab mese- és mondavilágba kalauzolja el a felnőtteket. A könyvet Szász Endre illusztrációi díszítik. Megjelenése november végén várható. „Az ifjúság és az ün- nép” címmel rende- *|3|£ zik meg az V. antro- pológiai ifjúsági szemináriumot szombaton, november 20-án Gödöllőn. A Petőfi Sándor Művelődési Központban délelőtt 10 órakor kezdődnek és egész nap tartanak az előadások; sorrendben a következők: Tradíciók, ceremóniák, rítusok, az ünnepek szerepe a gyermek- és ifjúkor egyes fejlődési szakaszaiban — előadó dr. Fohn Márta főorvos. Ünneptelen hétköznapok, hétköznapi ünnepek a gyermekek és a tinédzserek körében — előadó Soltész Anikó ifjúságszociológus. A láthatás „ünnepei” — előadó Dick Zsuzsanna pszichológus. Az ünnep értékei és a fiatalok — előadó Kamarás István szociológus. A „homo festivus” Pilinszky János szemléletében — előadó dr. Kuklay Antal teológus, művészettörténész, Pilinszky költészetének kutatója. Építészetünk műemlékei A jáki templom Lőrincz József rendező-operatőr kamerájának jóvoltából, az időben csaknem nyolc évszázadot visszamenően léphetünk a Vas megyei Ják község határainkon fúl is messzi híres templomába... Ama helyre, ahol 1220 körül, alighanem Jáki Nagy Márton alapításaként, bencés monostort kezdtek építeni. Méghozzá a román stílus kései korszakában, ezért is talán, hogy az elhaló régi stílus, mint a lemenő nap, egyetlen emlékre pazarolta minden erejét, tudását és gazdagságát! A tatárjárás a templom építését hosszú esztendőkre megszakította, majd 1250 körül folytatódott. A templom felszentelésére 1256-ban kerülhetett sor. A háromhajós, bazilikás térkialakítású jáki apátsági templom a bencés műhely által kedvelt és terjesztett nemzetségi templomok típusának gazdagon kialakított változataként maradt ránk. Az épületplasztikai díszítés leginkább a főhomlokzaton, még- inkább a közismert főkapun jelentkezik. Hazánk eme páratlan műemlékéről szóló képsorok bízvást maradandó élményeket nyújtanak a nézőknek. Itt említjük meg, hogy a budapesti Városligetben, a Vajdahuny ad várban lévő úgynevezett Jáki-kápolna az európai hírű jáki bencés apátság kéttornyú temploma mintájára épült. Itt csupán kis középtoronnyal létesült, míg ennek alaprajzát az 1207-ben (!) épített lébényi plébániatemplomhoz hasonlóan alakították ki. Az Alpár Ignác tervezte Vajdahunyad vár román kori épületcsoportjának ékeként szolgáló Jáki-kápolnának csuA városligeti Jáki-kápolna A szerző felvétele pán a jól ismert díszes kapuzata készült el a millenniumi kiállításra, a Szent László király tiszteletére felavatott kistemplom 1915-ben készült el végleg. (bozó) A Tv2 holnap esti (8 óra 20 perckor kezdődő) műsorában, a Magyarországi műemlékek legújabb darabjában a jáki templomról lesz szó. (A szerk.) Biatorbágyi levél Egy tárlatnyitás margójára Harczy József költő-képzőművész kiállítása nyílt meg nemrég a biatorbágyi faluházban. (A tárlat december elejéig látogatható.) A szellem varázsa tartott mindnyájunkat fogva az irodalmi műsorral tarkított ünnepségen: Tompa László és Sellei Zoltán előadóművészek a Párizsból Biára hazalátogató Harczy József műveit szólaltatták meg — a lélek szabad társításával felelvén a kollázsok, képek fény-árnyék szőtte kihívásaira. A költő-képzőművész is, mint annyian, most már haza-hazalátogatnak, hozva megőrzött kincseiket. Nem fukarul, hanem gazdag adakozással. Hogy is mondta Geröly Tibor, a Művészetbarátok Szövetségének főtitkára bevezető szavaiban? „Hazatérnek az elűzött fiúk, mert idetartoznak elszakíthatatlanul. Nem a haza dobta el őket, de a nemzetietlen, barbár diktatúra hajította el durván mindannyiukat, akik az értelem, a tehetség adományával felemelték szavukat. Otthonuk itt van. ” Ady Endrét idézte Sellei Zoltán: „Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra / Hazajön fiad. ” Tompa László szómágiát gyújtott körülöttünk, a szellem csapott föl a magasba. A lelkiismeretünkre világított figyelmeztetőn, perzselte a közömbösségünket. Föllobogtak a kisebbségi sorsban szenvedett költők, írók gyújtó szavai. Szólt hozzánk Sütő András, szinte kiáltással magasodott föl a szó: Jelnek kell lenni, mert az mindig számít. „Ahhoz kell igazodni.:.’' Ezek a kultúra, az emberség, a hazaszeretet mérföldkövei. Erre felelt refrénszerűen Veres Péter tollából az idézet: „Ide kell hozni a világból mindent, ami jó a világon. ” Vagyis: összegyűjteni az értékest, a haladót, a felemeléít. Zúgtak Szenczi Molnár Albert zsoltárénekei, mesz- szi múltból időtlenül, intőn. Imádság volt, könyörgő fohász egyben mindenik a megtartó hazáért. Azért a földért, amely Tamási Áron vélekedésében tájékoztat, eligazít a világ dolgaiban. Amerikában papírra vetett szavai ezek az „Ábel Amerikában” című regényében. Tompa László a stószi nagy magányos őrt, Fábry Zoltánt hívta tanúskodni. Hitét idézte közénk. Azt, hogy a haza hagyomány, őrzés és jövőépítés! Hitfény kell! A hallgatóságot megragadták Márai Sándor szavai... „Szívverésünk titkos beszéd. ” Mert addig vagy magyar, míg nem feleded, hogy „Össze tudod-e rakni a Margitszigetet" lélekkel, szíved melegével. Mert idegenek vagyunk mindenhol. Hazudik a hamis, ideológiai internacionalizmus. A valós. — Tamási Áronnal vallva: az Isten nagyságában ágyazódott igazi hit-internacionalizmus — az ölelhet népeket egybe. De először és mindig vigyázni kell otthonunkra, hiszen „Ennek a családnak ország-földje van... Halottai vannak, kiknek neve nem számadat — Csillagok az égen.” (Márai) Földes-Bangha Károly Erkel-centenárium Emlékhangverseny Ráckevén Erkel Ferenc születésének 183. és halálának 100. évfordulója emlékére ünnepi hangversenyt rendez a ráckevei Ady Endre Gimnázium holnap este 7 órakor. Nagy muzsikusunkra Baranyi Ferenc költő emlékezik. Közreműködnek Ardó Mária és Csák József, a Magyar Állami Operaház tagjai, Samu Gabriella gimnáziumi tanuló és a helyi Vox Pacis Pedagógus Női Kar. Téli könyvvásár A téli könyvvásárra 85 kiadó 402 könyve lát napvilágot. A kötetek átlagára: 1150 forint — jelentette be Tarján Tamás irodalomtörténész, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tegnapi sajtó- tájékoztatóján. A kiadók az idén számos ifjúsági és gyerekeknek szóló könyvet jelentettek meg. A gyermekkönyvekhez hasonlóan gazdag a lexikonok és a művészeti albumok kínálata is. Napvilágot lát több vallási tárgyú kiadvány: a Gustave Dóré illusztrációival díszített ,A Biblia” (Kossuth), a 670 felekezetet ismertető „Nagy valláskalauz” (Akadémiai Kiadó) és Anne de Graaf munkája a „Képes Biblia” (Omega). A lexikonok közül kiemelkedik a „Magyar Nagylexikon,, (Akadémiai Kiadó) első kötete, a két évtized után megújulva megjelent „Budapest Lexikon” (Akadémiai Kiadó), az „Officina Képes Világatlasz” (Officina Nova) és Walter Schumann „Drágakőbiblia” (Glória) című alkotása. Szép kivitelű album mutatja be Rembrandt, Hieronymus Bosch és Monet (mindhárom Benedikt Taschen Verlag — Kulturtrade kiadvány) és Picasso (Corvina) alkotásait. A szépirodalmi könyvek kínálatából: verseskötete lát napvilágot a Doors együttes egykori frontemberének, Jim Morrison- nak .Amerikai ima” (Új Mandá- tum-Orpheusz) címmel és a walesi költőnek, Dylan Thomas- nak „A csontnak partjain” címmel. A téli könyvvásár egyik legnagyobb szenzációjának ígérkezik Alexszandr Szolzsenyicin grandiózus munkája, „A Gulag- szigetvilág” (Európa).
