Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-18 / 269. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 18.. CSÜTÖRTÖK Tajvan nem kap német fegyvert Lista a politikai foglyokról Helmut Kohl német kancellár tegnap pekingi sajtóértekezletén visszautasította azt a kérdés formájában megfogalmazott feltevést, hogy Németország nyugat-európai szövetségeseinek Pekinggel folytatott politikai vitáit a kínai piacon való térnyerésre használja ki. A kérdező francia újságíró saját hazáját és Nagy-Britan- niát említette az általa feltételezett német magatartás kárvallottjaiként. (Franciaország tajvani fegyvereladásai, Nagy-Britannia pedig tervezett hongkongi reformjai miatt „áll perben” Pekinggel. Francia cégek emiatt máris elestek a kantoni metró építésével összefüggő kínai megrendelésektől, amelyeket német cégek kaptak meg Kohl mostani látogatásán.) A német kancellár azzal válaszolt, hogy Bonn Kína- politikájában nem történt változás: évtizedek óta az „egy Kína” elvet vallja, és Pekin- get ismeri el Kína jogos képviselőjeként. Ebből következik az az álláspontja, hogy nem engedélyez Tajvanra irányuló német fegyverszállítást. Azt a vélekedést sem fogadta el, hogy Bonn gazdasági érdekből elnéző lenne Kína esetében az emberi jogok megsértése iránt. Mint mondta, Li Peng kínai kormányfő előtt nagy nyomatékkai fölvetette az emberi jogok kérdését. Átnyújtott neki egy listát is, rajta húsz politikai fogoly nevével, és megpróbált közbenjárni érdekükben. Szavai szerint kínai illetékesek megvizsgálták a kérdést. — Máris vannak „bizonyos kedvező eredmények” — mondta, de nem kívánta megnevezni azokat. Kohl beszámolt róla, hogy Németország állandó BT-tag- ságáról is volt szó pekingi tárgyalásain. Nem tért ki rá, mit mondtak neki erről a kínai vezetők, csak azt hangsúlyozta: „Németországnak vannak most fontosabb dolgai is, mint hogy okvetlenül állandó BT-tag legyen.” Megsértődtek az üzbégek Moszkva nyomást gyakorol Az orosz külügyminisztérium Üzbegisztán után tegnap kazahsztáni tárgyalásain is felvetette a helyi orosz lakosság ügyét. Andrej Kozirev Szergej Tyerescsenko kazah kormányfővel folytatott megbeszélésein állást foglalt a két ország állampolgárainak kölcsönös védelmére vonatkozó megállapodás meghosz- szabbítása mellett. Szó volt a kettős állampolgárság bevezetéséről is. Kozirev a megbeszélések után közölte, hogy Moszkva szeretne a többi FÁK-tagál- lammal is a kettős állampolgárságról szóló megállapodást kötni. A volt szovjet köztársaságokban élő orosz ajkú lakosság védelmében Moszkva mind határozottabban lép fel. Ezt jelezték Kozirev keddi, elhúzódó üzbegisztáni megbeszélései is. Taskentben már a kérdés felvetése is meglehetős sértődöttséget váltott ki, s az üzbég vezetés tagadta, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesítenék az oroszokát. Ugyanakkor tömegesen kívánnak kitelepülni az oroszok mind Üzbegisztán- ból, mint pedig Kazahsztánból, ami nem kevés problémát okoz az orosz hatóságoknak. Moszkva ezért is igyekszik nyomást gyakorolni az érintett országokra, és az orosz nemzetiségűek jogainak hatékonyabb védelme érdekében szorgalmazza a kettős állampolgárság bevezetését. Kazahsztánban szó volt a tádzsikisztáni helyzetről és az ottani határ védelméről is. Kozirev sürgette Kazahsztán részvételét a tádzsik határ védelmében. Különös tiltakozások, a döntések nagyon is vitatható formái jelentkeztek a legutóbb az úgynevezett médiaháború, vagy inkább viszály során. Egyesek, akik írók jogutódjai, rokonaiként nyilatkoztak, bejelentették, hogy letiltják az általuk „képviselt” írók műveinek, sőt nevének felhasználását is a Magyar Rádióban, Magyar Televízióban, ■ amíg a jelen vezetők állanak ezen intézmények élén. A nézők, a hallgatók tehát meg lesznek fosztva a továbbiakban ezen drámaíró színdarabjainak megismerésétől, élvezésétől, az egykor kedvelt és népszerű költő verseinek meghallgatásától hivatott előadóművészek tolmácsolásában. Mindez azért, mert egyesek szerint, ezen intézmények vezetői számukra nem rokonszenves személyi döntést hoztak. S mindezt a „sajtószabadság védelmének” ürügyén nyilatkozzék ki a széles nyilvánosság előtt. Ha egy író nem adja művét közlésre egy számára nem tetsző szerkesztőségnek, ez szíve joga. De ki érezheti magát feljogosítva s éppen a sajtószabadság ürügyén, hogy elhalt íróra hivatkozva, hozzon döntéseket az ő nevében? Kinek van joga elrekeszte- ni, elhallgatásra, a köztudatból kiiktatásra ítélni a nemzeti közUkrajna írásos garanciákat kér Kijev ragaszkodik atomfegyvereihez Ukrajna csak akkor lenne hajlandó ratifikálni a START 1. szerződést, ha teljesítik bizonyos feltételeiket, és egyelőre nem csatlakozik az atomsorompó egyezményhez — vált ismertté tegnap délben Kijev- ben. Korábban többször is elhalasztották a vitát, arra hivatkozva, hogy a határozati javaslatokat kidolgozó bizottságok még nem vizsgáltak meg minden körülményt. A nyári előzetes tárgyalásokon a honatyák legalább 35-40 százaléka a rakéták megtartása mellett érvelt. Volodimir Kolinec képviselő az Interfax Ukrajna hír- ügynökségnek elmondta: heves vita folyt a bizottságokban arról, hogy mennyi hordozóeszközt és robbanófejet tartsanak meg. Egyes források szerint csak a moderPécs és Lemberg Együttműködési megállapodást írtak alá tegnap a nyugat-ukrajnai Lembergben Baranya megye és a házigazda Lemberg megye önkormányzatának vezetői. Ez az első alkalom, hogy a két ország képviselői megyei szintű együttműködésről kötöttek egyezményt. Pécs és Lemberg már évek óta szoros kapcsolatot tart fenn. Ezenkívül Szolnok megye és a határmenti körzetek részvételével is egyre szélesebb körű együttműködés folyik. A mostani, megyék közötti tárgyalásokat követően baranyai gazdasági szervezetek, magáncégek részvételével önálló gazdasági kiállítás is megnyílt. A baranyai küldöttséget vezető Szűcs József, a megyei közgyűlés elnöke, és Győri József tanácsnok találkozott a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének vezetőivel is. A találkozón és a baranyai vendégek tárgyalásain jelen volt Varga István kijevi magyar nagykövet is. nebb 46 rakétáról van szó, a fennmaradó, elavultabb hordozóeszközökről lemondanának. Más szakértők ugyanakkor ennél több rakéta megtartását ajánlották. Kolinec közölte egyúttal, hogy a határozattervezet szerint csak akkor hajtják végre a START 1. szerződés Ukrajnára háruló kötelezettségeit, ha az atomhatalmak írásos garanciát vállalnak az ország biztonságának tiszteletben tartására, illetve arra, hogy nem vetik be ellene a már elszállított és a most leszerelendő rakétákat. Azt is kikötötték, hogy Oroszország köteles megfizetni a korábban elszállított harcászati atomrakéták ellenértékét. A nukleáris fegyver birtokában lévő négy volt szovjet köztársaság között a múlt évben létrejött úgynevezett Lisz- szaboni Jegyzőkönyvet csak Ausztria változatlanul igen nagy jelentőséget tulajdonít a Közép-európai Kezdeményezésnek — mondotta Paul Ull- mann nagykövet, az osztrák kormány KEK-koordinátora az MTI tudósítójának nyilatkozva. A hétvégi debreceni ülés a szervezet külügyminisztereinek rendes őszi tanácskozása, igen gazdag napirenddel. Ezzel egyidejűleg Szegeden a parlamenti képviselők tanácskoznak. Ausztria teljes nyitottsággal tekint új tagok esetlges felvétele elé, ám hogy ezzel kapcsolatban mikor lesz döntés, az nehezen jósolható meg — mondta a nagykövet. Már csak azért is, mert a szervezet bővítése alapos megfontolást igényel — fűzte hozzá. . Egyes szakbizottságok munkájába a teljes jogú tagfelvételt megelőzően is bevontak már némely érintett országot. A Közép-európai Kezdeményezés tevékenységének egyik jelentős területe a kisebbségvéakkor hagyja jóvá a kijevi törvényhozás, ha megváltoztatják annak ötödik pontját, vagyis Ukrajna immár nem lenne kötelezhető arra, hogy a közeli jövőben atomfegyver-mentes övezet legyen. Ez azt jelenti, hogy csak a biztonsági garanciák biztosítása után válhat aktuálissá a csatlakozás az egyezményhez — fűzte hozzá Kolinec. Egyelőre nem tudni, hogy miként alakulnak az erőviszonyok a parlamentben. Nyáron, amikor legutoljára tárgyalták az ügyet, a képviselők jelentős hányada, legalább egyharmada az atomstátus megtartása mellett szállt síkra. Az UNIAN hír- ügynökség tegnap lakossági közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva közölte: az ukrán polgárok 45,3 százaléka szintén nem akar lemondani a rakétákról. delem, ugyanis ez a kérdés Európa e térségében nagyon fontos. Ullmann nagykövet véleménye szerint az ezzel kapcsolatos dokumentumok kidolgozása még csak a kezdeti szakaszban van; a szakértők vizsgálják a lehetőségeket, s a végleges konszenzus e kérdésben még sok munkát igényel. Hogy a KEK milyen szerepet játszhat majd az európai integrációban, az Ullmann nagykövet véleménye szerint a tagországok szerepvállalásától is függ. * Nem Josef Zieleniec külügyminiszter, hanem Alexander Vondra, a miniszter első helyettese képviseli majd a Cseh Köztársaságot a Közép-európai Kezdeményezés országainak pénteken és szombaton Debrecenben tartandó külügyminiszteri tanácskozásán. Erről tájékoztatta tegnap az MTI-t Lucie Pilipová, a prágai külügyminisztérium szóvivője. A nagyvilág hírei 9k Bili Clinton amerikai elnök 1994 januárjában Fe- héroroszországba látogat. Ezt Sztanyiszlav Suske- vics, a Legfelsőbb Tanács elnöke jelentette be a fehérorosz parlament tegnapi ülésén. ^k Józef Glemp prímás, lengyel katolikus egyházfő kedden fogadta Waldemar Pawlak miniszterelnököt, akivel a kormány és az egyház szükséges együttműködéséről folytatott megbeszélést. A főpap, aki először találkozott hivatalosan az új kormányfővel, bátorságot, kitartást és mindenekelőtt jó munkatársakat kívánt Pawlaknak. Jk Moszkva növeli az orosz hadiipari kutatásokra fordított összegeket, és az ágazat vállalatai a jövőben nagyobb részt kaphatnak fegyverexport-bevételeiből is — erre tett ígéretet Borisz Jelcin, ík Mihail Kolesznyikov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke szófiai látogatása alatt úgy fogalmazott, hogy Oroszország és Bulgária helyre akarja állítani a két ország hadserege között megszakadt szövetségi kapcsolatokat. Ennek első lépéseként Kolesznyikov és bolgár kollégája, Ljuben Petrov kétoldalú megállapodást írt alá a katonatechnikai együttműködésről. 9k Törökország és Szlovákia a jövőben számos területen fokozza együttműködését — jelentette be Hik- met Cetin török külügyminiszter szlovák kollégája, Jozef Moravcík ankarai látogatása alkalmával. 9k A lehető leghamarabb megszűnik a fejlett technológiájú nyugati termékek kelet-európai exportjának korlátozására 43 éve létrehozott nemzetközi szervezet (COCOM), mivel a fenntartását indokló okok már nem léteznek — közölte a bizottság holland elnöke. Közép-európai Kezdeményezés Debrecenben Fókuszban a kisebbségvédelem VÉLEMÉNY Kiket büntetnek a jogutódok? kincshez tartozó író műveit, mert neki nem tetsző személyek ülnek a szerkesztői asztalnál vagy ők olyan politikai nézeteket vallanak, melyek történetesen nem egyeznek a médiavezetők nézeteivel. Hova jut a kultúra, ha éppen fő hivatásától fosztják meg, attól, melyet minden író és alkotó alapvető céljának tekint, hogy nemzete és az emberiség ügyét szolgálja? De már maga az a módszer, hogy elhalt alkotó személyekre hivatkozva bizonygassuk magunk vagy az általunk képviselt csoport döntéseinek igazságát, ennek a módszernek nagy mesterére, a híres-hírhedt Joszif Visszarionovics Dsugasvili (Sztálin) eszköztárára emlékeztet, aki a „nagy Lenin” műveire, tanításaira hivatkozva semmisítette meg (szó szerint értve) politikai ellenfeleit. Ez kísértetiesen emlékeztet a bolsevik sajtószabadság elméletére, mely szerint „szabadság a proletársajtó számára, de nem a kizsákmányolok” számára. Vagy a hitleri ideológiát is lehetne idézni, melynek gyakorlata könyvégetéssel kezdődött, és írók és műveik teljes kiiktatásával végződött, melynek eredményeként nemzedékek nem ismerhették Spinoza, Heine, Mendelssohn, Thomas Mann és sok más nagy alkotó műveit. Vagy egy még közelebbi korszak: Rákosi, Kádár, Ceausescu stb. gyakorlatára, melyek igen rafinált módszerekkel vonták ki a „forgalomból” a nekik nem tetsző írókat és műveiket. Végül felmerül egy kérdés, mely minden gondolkozóban megfogalmazódik. Ezek a sűrű tiltakozások és nyilvános közlésmegtagadások vajon miért nem hangoztak el az imént felsorolt politikusokkal fémjelzett korszakokban? Nincs-e vaskos ellentmondás abban, hogy a sajtószabadságot féltő mai „bajnokok” nyíltan kifejthetik aggodalmukat, vádjaikat, következmények nélkül, korlátozás nélkül, közben a „sajtószabadság” megsértéséről cikkeznek, szónokolnak. Felmerül a kérdés, valójában milyen sajtószabadságot szeretnének? Talán olyant, amilyent csak — mint az említett korszakokban — egyesek élvezhettek, akik egy bizonyos eszme szolgálatához szegődtek? Olyan „sajtószabadságot”, mely az ő érdekeiket, törekvéseiket szolgálja, és azok nyilvánosságát teszi lehetővé. (Katona Szabó István)
