Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-17 / 268. szám
§ PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1993. NOVEMBER 17., SZERDA 9 MDF-akadémia Merre van a magyar hazám? Szebeni Ilona, a Merre van a magyar hazám? — Kényszer- munkán a Szovjetunióban című könyv szerzője tart előadást az MDF-akadémián, holnap este hat órakor. Az előadásra a Magyar Demokrata Fórum székházában (Bp., Bem J. tér 3.) kerül sor. (Haza fogunk menni... címmel az előadás időpontjában várható a könyv második részének a megjelenése.) Minden érdeklődőt tisztelettel várnak az előadásra. Amit a végkielégítésről tudni érdemes Nehéz helyzetben különösen kényes jogaira az állampolgár. Hát ha még jogainak érvényesítésétől a következő hónapokban önmaga és családja megélhetése is függhet! Mivel munkahelyek és munkáltatók ma is folyamatosan megszűnnek, átalakulnak, s ez nemegyszer létszámcsökkentéssel jár, azt foglaljuk össze a Házi Jogtanácsadó segítségével, hogy melyek a végkielégítés feltételei és miként veendők számba ezek akkor, ha jogutód lép a munkáltató helyébe. Mikor jár? A Munka Törvénykönyve a munkavállalót végkielégítésre abban az esetben jogosítja, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés további feltétele, hogy a munkavállaló legalább három évig a munkáltatóval munkaviszonyban álljon. E feltétellel kapcsolatban kiemeljük, hogy a törvény alapján megállapításra kerülő végkielégítésnél kizárólag csak az adott munkáltatónál eltöltött idő vehető figyelembe, tehát az áthelyezéssel áthozott időket sem lehet ebben a tekintetben számításba venni. A gyakorlatban különösen azzal kapcsolatban merült fel probléma, hogy olyan esetekben, amikor a jogutódlásra csupán részleges módon kerül sor, az ilyen eseteket miként kell megítélni, és az ezekhez kapcsolódó esetekben miként kell a munka- viszonyban töltött időt a végkielégítés szempontjából számítani. Nem érinti A tárgyalt szempontból jogutódlásnak kell tekinteni nemcsak az egyetemleges jogutódlást, hanem az üzemnek, üzletnek, munkahelynek megállapodáson alapuló átvételét is, ha az átvevő az átadó jogaiba lép (így különösen a munkáltatói üzem egészére, vagy meghatározott részére vonatkozó jogátruházás, például adásvétel, csere, bérlet, haszon- bérlet, illetőleg gazdasági társaságba való belépés, vagyonbevitel révén a munkavállalók folyamatosan történő tényleges továbbfoglalkoztatásával). Mivel a munkajog általános elve az, hogy a munkaviszonyt a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás nem érinti, a jogelőddel létesített munkaviszony ilyenkor a jogutóddal változatlanul fennáll. Ebből egyúttal az is következik, hogy a jogutódhoz „kerülés” nem minősül áthelyezésnek, következésképpen a jogelődnél és a jogutódnál eltöltött időt a végkielégítés szempontjából együttesen kell számításba venni. Tehát ebből a szempontból nincs jelentősége annak a rendelkezésnek, amely végkielégítés szempontjából az idő számításánál kizárja az áthelyezéssel áthozott időnek a beszámítását. Jogutód nélkül Ha tehát például jogutódlásra a most említett módokon kerül sor, majd ezt követően a (jogutód) munkáltató rendes felmondással felmondja a munkaviszonyt, vagy esetleg az ilyen jogutód szűnik meg jogutód nélkül, ilyenkor az érintett munkavállalók munkaviszonyban töltött idejének a számításánál nemcsak az utolsó munkáltatónál (jogutódnál), hanem az azt megelőző munkáltatónál (jogelődnél) eltöltött időt is számításba kell venni. Itt is felhívjuk azonban a figyelmet arra. hogy nem jár vég- kielégítés a munkavállalónak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, valamint a további munkaviszony (másodállás, mellékfoglalkozás) megszűnésekor. Hí Házi flo^í;uuH\sailó A csődtörvény módosítása XX. évfolyam 1993/11. NOVEMBER A csődeljárás megindítása * A fizetési haladék tartama * A vagyonfelügyelő szerepe • A csődegyezségi tárgyalás * A csődeljárás befejezése * A felszámolási eljárás megindítása * A hitelezői választmány megalakítása * A vagyon értékesítése * A felszámoló dija » Az egyszerűsített felszámolási eljárás • A végelszámolás szabályainak változásai • Az Egzisztencia-hitelezés új lehetőségei • A bizományi szerződés • A kezesség • Az Emberi Jogok Európai Bizottsága és Bírósága • A ráépítés, túlépftés szabályai • A törvényes képviselő vagyonkezelése III. • Végrehajtás Ingóra és ingatlanra III. • Ismét a végkielégítésről Országos konferencia Műszakiak a gazdaságban Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával, az Alapítvány a Reálértelmiségért szervezésében országos konferenciát tartanak november 19-én, a Kossuth Klubban (Budapest Vili. kerület. Múzeum utca 7. szám). A konferencia témája: a mérnökök és technikusok "szerepe a gazdaság fellendítésében. Délelőtt tízkor az ünnepélyes megnyitó után dr. Benedek Árpád, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára tart előadást. Tizenegykor dr. Vámos Tibor akadémikus beszéde kezdődik, majd dr. Kis Papp László docens, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető helyettesének előadását hallgathatják meg. Az ebédszünet után délután kettőkor dr. Tóth Árpád, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nyugdíjas főmunkatársa, ezt követően pedig Keszthelyi Péter, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárának felszólalása zárja az előadások sorát. Háromkor vita kezdődik. Az Alapítvány a Reálértelmiségért célja: megkönnyíteni a munkanélküli műszaki értelmiség elhelyezkedését. A konferencia előadói a műszaki fejlesztés személyi feltételeinek témakörét dolgozzák fel kormányzati, tudományos, oktatási, szociológiai és marketing szempontból. A programra minden érintettet és a téma iránt érdeklődőt várnak. A garanciális javítások sem mindig helyben történnek Túl gyors a technika fejlődése MDF MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM "5 éves a budapesti MDF” címmel születésnapi nagygyűlést rendezünk 1993. november 19-én, pénteken 17 ómkor a Testnevelési Egyetem aulájában Bp. XII. kér. Alkotás u. 44. Ünnepi beszédet mond: Lezsák Sándor az MDF ügyvezető elnöke és Szabó Iván pénzügyminiszter @ A híradástechnikai eszközök szervizelése állítólag gazdaságtalan szolgáltatás. Mármint a műhelyeknek, illetve az azokat fenntartó gazdasági szervezeteknek. Lehet ebben valami igazság, mivel Nagykőrösön például két rádió-televízió javítóműhely is megszüntette a tevékenységét, éppenséggel a gazdasági okokra hivatkozva. Bár az is lehet, hogy a digitális technika fejlődésével nem tudtak lépést tartani. Az audivizuális eszközök rohamos korszerűsödését kétségkívül nem minden szakember tudta nyomon követni. Feltehetően ez is egyik oka annak, hogy Nagykőrösön mára mindössze két kisebb szakműhely maradt életben, amelyeknek viszont nem nagyon akaródzik a régi típusú, immár jócskán elavultnak mondható készülékek reparálásával foglalkozni. A másik gond az, hogy a szolgáltató-kapacitás csökkenésével a garanciális javítások nagy része nem oldható meg helyben. Érvényes szerződés A Széchenyi téri Televi- deo szerviznek például csak a .S’za/e/íf-kereskedéssel van érvényes szerződése a jótállások teljesítésére. Tehát csak a nagykereskedelmi joggal rendelkező Szatelitrtél vásárolt, vagy az általa térített készülékek garanciális szervizelésére van lehetőség. Illetve, konkrétan még a Nokia márkákkal sem kell messzire szaladni azokba, bárhol vásárolták, a Bárány utcai műhelyben is ingyen életet lehelnek. A Televideo, amely immár 10 éve, elsősorban a nyugati színes televíziókra, képmagnókra szakosodott, ma már legfeljebb néhány keleti típusú készülék javítását vállalja. — A korábbi szovjet gyártmányokból is inkább csak az újakat, valamint a keletnémet Colotron típusokat fogadjuk el javításra — mondja Deák Ferenc, a szerviz vezetője. — Kollégái közül a városban, gondolom azért mindig ajánl szerelőket, akik a régi fekete-fehér tévéket is átveszik. — Természetesen, mivel kisebb, egyszemélyes műhelyek azért léteznek a városban. így például tudomásom szerint Hasznosi László a Kustár utcában, vagy Molnár Zoltán a Sas utcában a hagyományos készülékekkel is foglalkozik, de ezenkívül a Bárány utcai szerviz is elvállalja még azok javítását. Tehát többé-kevésbé megoldott Nagykőrösön is ez a szolgáltatás, de elkelne még néhány jó szakember. Egy-két nap alatt — Műhelyük mindig zsúfolásig telt, ebből arra következtetek, hogy a rendelések teljesítésére sokat kell várniuk az ügyfeleiknek. — Nem mondanám, mert ugyan kicsi a műhely, de elég jól felszerelt korszerű műszerekkel, így például a televíziókat, amiket ugye nem nagyon tudnak már az emberek nélkülözni, egy-két nap alatt rendbe hozzuk. Sőt, aki előre bejelentekezik vele, annak már az átvétel napján visszaadjuk. Komolyabb hibák esetén, ha alkatrészeket kell rendelni, ritkán előfordul, hogy 1-2 hétig várni kell a készülékre. Sajnos, arra nincs lehetőségünk, hogy házhoz elmenjünk, de a javítások természete is általában olyan, hogy azt csak bent tudjuk elvégezni. — Manapság még a hetipiac is tele van elektronikai cikkekkel. Mi a tapasztalatuk, mennyire szerencsések ezek az olcsó, alkalmi vásárok? — Mindig azt szoktam mondani, aki nem szeretne ráfizetni a boltra, ne adja ki pénzét a kétes eredetű szerkezetekre, bármily csábító is az áruk. Igen sok javíthatatlan, vagy csak drágán javítható készüléket hoznak hozzánk. Érdemesebb a boltból megvenni egy-egy jó minőségű, márkás videót vagy tévét, annál is inkább, mert azokra adnak jótállást. Sajnos, sokan vannak, akik jobban bíznak ügyességükben, mint amennyire a készülékhez értenek. Tudom, hazabeszélek, de tényleg az az igazság, hogy nem érdemes az otthoni reparálgatásokkal kísérletezgetni. Gyakran előfordul, hogy a szakszerűtlenség miatt komolyabb, sok pénzért javítható hibája keletkezik a készüléknek, ha mondjuk valaki fogkefével esik neki — ilyen is volt már — a magnófejet letakarítani. Panasz nélkül — Ezzel nyilván azt akarja mondani, hogy a Televideo szolgáltatásai kifogástalanok. — Nos, ennek eldöntését bízzuk az ügyfelekre. Tény, hogy a környékbeli városokból is sokan hozzánk jönnek. A szerviz 10 éves fenál- lása óta nem írtak a panaszkönyvbe, komolyabb kifogással eddig még senki nem jött vissza. M. J.
