Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-17 / 268. szám

_É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 17., SZERDA „ 3 Egyházi iskolabizottságok nyilatkozata Másokkal egyenlő jogot érvényesítenek Országgyűlési napló Történelmi évfordulók mind az 1993. évi; mind az A történelmi keresztény egy­házak — római katolikus, re­formátus, evangélikus — is­kolabizottságainak képvise­lői közös eszmecserét tartot­tak november 15-én a Refor­mátus Egyház Zsinata iskola­ügyi osztályának szervezésé­ben. A tanácskozás témája: „A keresztyén nevelés alapvető kérdései az oktató-nevelő munkában”, melynek eredmé­nyeként közös nyilatkozatot fogalmaztak meg. Egyetértésre jutottak ab­ban is, hogy e kérdéskörről tovább folytatják az együtt­gondolkodást, a nyilvánosság szélesebb bevonásával. A következőkben közöljük a Római Katolikus Egyház, Református Egyház, Evangé­likus Egyház iskolabizottsá­gainak nyilatkozatát: „Mi, magyarországi római katolikusok, reformátusok, evangélikusok a szentírás, hit­vallásaink és történeti hagyo­mányaink alapján ma is ki­emelkedő fontosságúnak tart­juk az iskoláinkat. Meggyőződésünk, hogy az iskola ma is az a hely, ahol a gyermek és ifjú a műveltség rendszeres és kritikus elsajátí­tása közben emberré válik. Iskoláinkban az emberség mércéjének Krisztust tekint­jük. A pluralista társadalom­ban nem külön jogokat köve­telünk, hanem a keresztyén szülők és közösségek termé­szetes, másokkal egyenlő ne­velési jogát kívánjuk érvénye­síteni. Iskoláink — sajátos prog­A miniszterelnök előterjesz­tést kíván tenni a köztársasá­gi elnökhöz Alexa Károly- nak a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójává, 1993. no­vember 22-i hatállyal — há­romévi időtartamra — törté­nő kinevezésére. Ezért a mi­niszterelnök tegnap az Or­szággyűlés elnökénél kezde­Az Érdekegyeztető Tanács ple­náris ülése elé terjesztette a kor­mányzati oldal a foglalkoztatá­si törvény módosítására tett s az ÉT-szakbizottságokkal már egyeztetett javaslatait. így ha­marosan ez a fórum is megvitat­hatja a tervezetet, mondták el a Munkaügyi Minisztériumban. A szakbizottsági vita során több változtatási elvben meg­egyeztek a szociális partnerek, így például mindannyian támo­gatták, hogy amennyiben pálya­kezdők segélyezésük alatt vál­lalkozóvá válnak, továbbra is megkaphassák a segélyt, legfel­jebb 6 havi időtartamig. Egyet­értés volt abban is, hogy a tör­vénymódosítás bővítse a köz­hasznú foglalkoztatás lehetősé­ramjaikkal — beilleszkednek a nemzeti közoktatási rend­szerbe. Evangéliumi szellemi­ségük tartalmazza az egyete­mes emberi, nemzeti értékren­det. Művelődési anyaguk a vi­lág valós rendjének megisme­rését a tudományok minden­kori módszereinek alkalmazá­sával közvetítik, és nevelé­sükben a teljes emberi szemé­lyiség kibontakoztatására tö­rekszenek. Az evangélium tanítása és hagyományaink szerint isko­láink a társadalom minden ré­tegéhez fordulnak, különös te­kintettel a hátrányos helyzetű- ekre, diákjainkat személyes felelősségtudatra, szociális lelkiismeretre neveljük. Iskoláink szellemét az evangélium örömhíre határoz­za meg, nem valami ideoló­giai kényszer. Meggyőződé- ses, de párbeszédre kész és képes embereket kívánunk formálni. Arra törekszünk, hogy diákjaink a modern technikai civilizáció és a fogyasztói tár­sadalom manipulativ világá­ban egy személyiséget és a közösséget védeni képes er­kölcs hordozói legyenek. Örömmel állapítjuk meg, hogy alapvető oktatási és ne­velési céljaink közösek, így a XX. század végén minden ke­resztyén iskolának saját egy­házához való hűségében öku­menikus szelleműnek kell lennie. Abban bízunk, hogy embe­ri erőfeszítéseinket Isten áldá­sa kíséri.” ményezte a jelölt bizottsági meghallgatását. Alexa Károly 1991 de­cemberétől a Hírlapkiadó Vállalat szerződéses dolgo­zója: a Heti Magyarország szerkesztőségében előbb fő­szerkesztő-helyettesként, majd főszerkesztői munka­körben. geit. így azokon a területeken, ahol igen nagy a munkanélküli­ség, a közhasznú munkavégzés költségeinek eddigi 70 százalé­ka helyett 90 százalékra emel­nék a támogatás mértékét. Új munkahelyek létesítésénél, amennyiben a vállalkozó meg­változott munkaképességű dol­gozó foglalkoztatását vállalja, vissza nem térítendő támoga­tást kaphatna. A törvénymódo­sítás a szakbizottságok egyetér­tésével növelné a részmunka- idős foglalkoztatáshoz adható támogatást. Már egynegyedes munkaidő-csökkentésnél a ki­eső munkaidőre járó személyi alapbér, valamint járulékainak 50 százalékáig kapna támoga­tást a munkaadó. Két történelmi évfordulóról emlékezett meg röviden Sza­bad György házelnök az Or­szággyűlés plenáris ülésének kezdetén. Mint mondotta: 1918. november 16-án az ak­kori törvényhozás tagjai elfo­gadták a köztársasági állam­formára vonatkozó dokumen­tumot. A másik évfordulóról szólva Szabad György el­mondta: 120 esztendővel ez­előtt — ugyancsak ezen a na­pon — történt meg Budapest újraegyesítése. Napirend előtt kért szót Szi- lasy György (Piacpárt), aki is­mételten törvényellenes lépés­nek minősítette, hogy nem ala­kulhatott meg az FKGP és a Magyar Piacpárt közös parla­menti frakciója. Az Ország- gyűlés elnöke — elutasítva, hogy az ügyben önkényes el­nöki döntés született volna — A Kis-Jugoszláviával szembe­ni ENSZ-embargók ügyében Magyarország mindig a nem­zetközi közösség állásfoglalá­sainak megfelelően járt el, és ebben a magatartásban to­vábbra sincs változás. Egye­bek mellett erről beszélt Her­man János külügyi szóvivő szokásos tegnapi sajtókonfe­renciáján, arra a kérdésre vá­laszolva. hogy Budapest haj­landó lenne-e csatlakozni a szankciók enyhítését javaso- lókhoz. A szóvivő e kérdéskörrel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország két fő megfon­tolása a délszláv válsággal kapcsolatban a humanitárius szempontok érvényesítése, il­letve a krízis továbbteijedésé­— November 18-a a „Ne gyújts rá!” világnapja —je­lentette be Szilárd István, a Magyar Vöröskereszt főtitká­ra. — A nemzetközi esemé­nyekhez kapcsolódóan első­sorban arra kívánjuk, felhívni a figyelmet, milyen tarthatat­lan mértékben nő az egészsé­günket fenyegető veszély, a dohányzás — különösen a nők és a fiatalkorúak körében egyre inkább terjedő szenve­dély — miatt. Az idei világ­nap fontosságát növeli az a megállapítás, melyet a közel­múltban közép- és kelet-euró­pai országok egészségvédő szakembereinek részvételé­vel zajlott találkozón fogad­tak el. Eszerint ezt a régiót emlékeztetett arra, hogy két parlamenti bizottság — az al­kotmányügyi és az ügyrendi — egybehangzóan úgy foglalt állást: a Piacpárt és a Kisgaz­dapárt frakcióalakítási kísérle­te nincs összhangban sem a házszabállyal, sem az alkot­mánnyal. Mindezek után a törvényho­zás folytatta az úgynevezett ügynöktörvény, azaz az egyes fontos tisztségeket betöltő sze­gélyek ellenőrzéséről szóló előterjesztés általános vitáját, amelyet — lehetőségeket adva újabb módosítóindítvá­nyok beteijesztésére — egye­lőre nem zártak le. Ezt követően az Országgyű­lés áttért a vagyonpolitikai irányelvek általános vitájának folytatására. A függetlenek ve­zérszónoka, Kállay Kristóf el­fogadhatatlannak minősítette nek megakadályozása. Ami a segélyeket illeti, Magyaror­szág már a hét végén útnak indít Szerbiába egy humanitá­rius jellegű szállítmányt. Ez főként Szerbia magyarok lak­ta vidékeinek gondjait enyhí­ti, de természetesen szerbek­nek is jut a segélyből. Herman János szólt arról is, hogy egy korábbi megálla­podás alapján folyik Je­szenszky Géza külügyminisz­ter pozsonyi látogatásának előkészítése. Az előzetes el­képzelések szerint a konzultá­ción szó esne egyebek mel­lett a konzuli, a toloncegyez- ményről, illetve új határátke­lőhelyek megnyitásáról. Egy kérdésre válaszolva a szóvi­vő hangsúlyozta: magyar különösen fenyegeti a do­hányzás okozta ártalom, mert a Nyugat-Európából kiszoru­ló dohánytermékeket gyártó cégek egyre inkább piacuk­nak tekintik ezeket az orszá­gokat. Ugyanakkor a regioná­lis tanácskozáson azt is hang­súlyozták a szakemberek, mi­lyen jogai vannak a nemdo­hányzóknak a füstmentes munkahelyhez, illetve környe­zethez. Nem a dohányosok ellen, hanem a dohányzás, illetve annak az egészséget és a környezetet romboló-károsí- tó hatása ellen emelnek szót a szakemberek. Köztük — képviselőik meg is jelen­tek a tegnapi sajtótájékozta­1994. évi vagyonpolitikai irányelvek tervezetét. Fő indo­ka szerint az ez évi irányelvek­re azért nincs szükség, mert az már csak a megtörtént ese­ményeket tudja rögzíteni. A 94-es irányelveket pedig azért minősítette elfogadhatatlan­nak a képviselő, mert abban nincsenek számon kérhető elő­írások, a dokumentum csupán — szavai szerint — egy kíván­ságlistát tartalmaz. Palotás János (Köztársa­ság Párt) felszólalásában azért kárhoztatta a kormány­zatot, mert az nem az állam- .adósság csökkentését állítja az irányelvek központjába. Ugyanakkor egyetértett a cé­lokkal, amelyeket az irányel­vek rögzítenek. A vitát az elnöklő Szűrös Mátyás elnapolta. részről nem szabnak előfelté­teleket a találkozó megtartá­sához. Herman János foglalkozott a Közép-európai Kezdemé­nyezés külügyminisztereinek pénteken, Debrecenben meg­nyíló talákozójával is. Ki­emelte: Magyarország, a KEK soros elnöke az idén fo­kozott erőfeszítéseket tett azért, hogy új lendületet ad­jon a politikai, illetve a gazda­sági együttműködésnek. A szóvivő jelezte: Ma­gyarország kész külügymi­niszteri szintű találkozót ösz- szehívni a kisebbségekkel dokumentum elfogadására. Erre várhatóan a jövő év első negyedében nyílna al­kalom. tón — a népjóléti tárca, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet és a Vöröskereszt. Szy Ildikó, a minisztérium tanácsosa azt hangsúlyozta, hogy a dohányzásról való leszoktatást — lehetőleg a háziorvosok segítségével — az érintettek számára a lehe­tő legelérhetőbbé kell tenni. A Nevi munkatársa, Dem- jén Tibor arról a kezdemé­nyezésről számolt be, me­lyet az óvodákban indítottak el. Ennek a jövő nyáron zá­ruló kísérletnek az a célja, hogy a már legkisebbeket is megismertessék a dohány­zás okozta egészségkárosító hatásokkal. A humanitárius szervezet pedig azt tartja legfontosabbnak, hogy — nem utolsósorban aktivistái­nak bevonásával — mihama­rabb olyan társadalmi köz­hangulat alakuljon ki az or­szágban, hogy egyes nyilvá­nos helyeken, például a munkában egyenesen szé­gyen legyen rágyújtani. Bátorság? Valamennyien megta­nultuk valamikor a 80-as évek végén azt a bibói mondást, amit ak­kortájt Pozsgay Imre hangoztatott gyakorta: „Demokratának lenni annyi, mint nem félni.” A gondolat önmagáért beszél, különösen olyan országban, amelyben ezt Bibó István is meg­fogalmazta, vagyis Ma­gyarországon. Sajnos hazánkban korábban is, de az úgynevezett népi demokratikus évtU zedekhen bizony volt ok félelemre, amely az egypárti diktatúrából fakadt. Hála istennek, az egykori félelmekről egyre többen mernek már beszélni olyanok, akik megjárták a recski lágert, akik éveket vagy évtizedeket töltöttek ’56 után börtönben; olyanok, akiknek éde­sapjukat végezték ki a forradalom után, s azok az özvegyek, akik néha félelmükben lakó­helyüket is elhagyták; nagyon sokan olyanok, akik egyéniségükről le­mondva igyekeztek be­leszürkülni a mindenna­pokba. Ez akkoriban természetes volt. A féle­lemtől való megszaba­dulásunk jeleként fog­hatnám fel, hogy a vas­utasok 20 százaléknál is nagyobb béremelési ígé­ret birtokában mégis­csak a figyelmeztető sztrájkot választották, s csökönyösen ragaszkod­nak az általános munka­beszüntetéshez, amely­hez még más közlekedé­si, szállítási vállalato­kat is szeretnének be­kapcsolni. Am mindezt mégsem merem a nem félés kategóriájába so­rolni, hiszen egy szak- szervezeti vezetőnek haja szála sem görbül attól, ha szociális dema­gógiát hangoztatva, olyan akcióba sodor több száz embert, amely akcióra esetleg néhány év múlva szé­gyenkezve fognak visz- szagondolni. Ebben a pillanatban úgy érzem, a vasutasok kisebbségé­nek sztrájkja inkább a repülőgép-eltérítők bá­torságához hasonlatos, s nem ahhoz a kiállás­hoz, amelynek hátteré­ben igenis mindig a megfontoltság, a józan ész szokott állni, jól tudjuk, az előre megfon­tolt szándék és a hirte­len fölindultság elbírálá­sa között nagy különb­ség van. A demokrácia kezdetén járó Magyar- országon egy előre meg­fontolt, nagyon sok pénzbe kerülő munka- beszüntetés nem vált­hat ki osztatlan sikert, hiszen valamennyien tudjuk: abból, ami pilla­natnyilag nincs, nagyon nehéz egy fillért is adni. (Vödrös) (OS) mmmmm ül M Min isztereln oki előterjesztés Alexa Károly a jelölt Foglalkoztatásitörvény-módosítás Egyeztetett javaslatok A külügyminiszter Pozsonyba készül Szerbeknek is jut a segélyből November 18: Ne gyújts rá! A nemdohányzók jogai A Magyar Vöröskereszt örömmel kapcsolódik minden, az egészségvédelem tárgykörébe tartozó programhoz, sőt vál­lalja, hogy aktivistáinak közreműködésével és segítségével a legkisebb településen is érvényesíti az adott elképzelése­ket — válaszolta lapunk munkatársának kérdésére a hu­manitárius szervezet főtitkára, Szilárd István azon a tegna­pi sajtótájékoztatón, melyen a dohányzás ártalmairól mint az egészségünket fenyegető egyik legfőbb veszélyről szól­tak a szakemberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom