Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-15 / 266. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 15., HÉTFŐ Kevesebb magyar szó a Szlovák Rádióban? Jövő év január 3-tól — az in­Sikeres együttműködés Marosvásárhelyen Végleges kisebbségi törvénytervezet doklas szerint gazdasági ok­ból — hetente 38 és fél órára csökkentik a Szlovák Rádió magyar adásának műsoride­jét. Ez több szerkesztő elbo­csátását is maga után vonja. A korábbi műsoridő-korláto­zás miatt a magyar adás mű­sorideje jelenleg mintegy heti 40 óra. Papp Sándor, a magyar adás főszerkesztője a szomba­ti Új Szóban részletesen is­mertette az intézkedésből kö­vetkező - műsorváltozásokat. Mint elmondta, a rádió egé­szét sújtó anyagi gondok mi­att státusokat kell az év végé­ig megszüntetni, ami össze­sen tíz embert érint. A főszerkesztő megerősítet­te, hogy néhány műsor tervét továbbra is be kell mutatni a Török közvetítéssel muzul­mán—horvát egyezményt kö­töttek Szarajevóban a tűzszü­netről, a humanitárius konvo­jok áthaladásának biztosításá­ról és a politikai és katonai vezetők találkozójáról. Az egyezmény hírét Mate Granic horvát külügyminisz­ter erősítette meg zágrábi nyi­latkozatában szombat este, mi­után visszatért szarajevói útjá­ról. Granic a boszniai főváros­ban hosszas megbeszélést foly­tatott Haris Silajdzic muzul­mán kormányfővel, s a tanács­kozáson Hikmet Cetin török külügyminiszter közvetített. A humanitárius szállítások leállítása immár mindkét'fél­nek nagy gondot okoz. Kö- zép-Boszniában azóta nem közlekednek ENSZ-konvo- jok, amióta — három hete — egy dán sofőrt megöltek, s rádió központi vezetésének. Ismeretes, hogy közel két hó­nappal ezelőtt, Duray Miklós egy nyilatkozata kapcsán, egyes műsorok tervének be­mutatására kötelezték a ma­gyar adás szerkesztőit. Ezt a sajtó egy része a nyílt cenzúra ismételt bevezetésének minő­sítette. Január 3-tól a Szlovák Rá­dió magyar adásának műsori­deje hétköznapokon napi négy és fél órányi, hétvége­ken nyolc órányi műsoridőre korlátozódik. Papp Sándor tegnap az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az erről szóló írásos dön­tést várhatóan csak ma kapja meg. Nem zárta ki, hogy a döntés a jelenlegi informáci­ókhoz mérten kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb is lehet. több társát megsebesítették — minden valószínűség sze­rint a muzulmán fegyveresek. A közép-boszniai Fojnica környékén heves harcok rob­bantak ki a muzulmán és a horvát egységek között. A szarajevói rádió tegnap azt közölte, hogy az újabb össze­tűzéseket a boszniai horvát milicisták kezdeményezték. A horvát rádió szerint ugyan­akkor a horvát egységek csu­pán visszaverték a muzulmá­nok támadását, súlyos veszte­ségeket okozva nekik. A hor- vátok több települést is ellen­őrzésük alá vontak. A szarajevói rádió egy má­sik jelentése szerint a szerb tá­madások miatt közel 1000 muzulmán menekült el a Sza­rajevótól északnyugatra fek­vő Olovóba a környező tele­pülésekről. Háromnapos, mélyreható vita után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség döntés­hozó szerve, a szövetségi kül­döttek tanácsa tegnap végle­gesítette a kisebbségi törvény­re vonatkozó saját tervezetét. Az alternatívát nyújt a román kormány által létrehozott, az RMDSZ kiválása után csak a több nemzeti kisebbséget tö­mörítő testületben készülő párhuzamos tervezettel szem­ben. A kisebbségi törvény kidol­gozása, mint ismeretes, egyi­ke az Európa Tanács által Ro­mánia felvételekor megfogal­mazott követelményeknek. Francia példa Keletnek Henry Kissinger véleménye szerint Oroszország, valamint Közép-Kelet-Európa bizton­ságpolitikai igényeit olyan for­mában lehetne egyaránt figye­lembe venni, hogy Lengyelor­szágnak, Csehországnak és Magyarországnak a NATO- tagságot „bizonyos korlátozá­sokkal” ajánlanák fel. A volt amerikai külügymi­niszter szerint e forma az emlí­tett közép-európai országok­nak lehetővé tenné a belépést a NATO-ba anélkül, hogy ré­szévé válnának az integrált ka­tonai struktúrának. „Ilyen tag­ságnál, technikailag nézve, mondjuk Franciaország státu­sát vennék alapul... Nem állo­másoznának más NATO-or- szág csapatai a régi... kelet­nyugati demarkációs vonaltól keletre eső területeken” — fej­tette ki Kissinger a Welt am Sonntag hasábjain. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter erről korábban úgy nyilatko­zott: Érdekesnek találja a gon­dolatot, miközben Magyaror­szág stratégiai célja változatla­nul a teljes körű NATO-tag- ság elnyerése. A végig építő szellemű ma­rosvásárhelyi tanácskozás ar­ról tanúskodott, hogy lehetsé­ges a gyümölcsöző együttmű­ködés a romániai magyarság érdekképviseletének különbö­zői frakciói „mérsékelt” és „radikális” csoportjai, a parla­menti képviselet és a szövet­ségi képviselők tanácsa más alkotó elemei között; az úgy­nevezett Lepton-vita nem bé­nította meg a szövetség mun­káját. Noha a zsúfolt napirend többi pontjának megvitatása elmaradt, a legfontosabb fel­adatot sikerült megoldani. Csiha Tamás, a szövetségi Hamarosan konzultációk kez­dődnek a NATO és az orosz védelmi, valamint a külügyi tárca képviselői között az új orosz védelmi doktrínáról — jelezte Brüsszelben jól tájéko­zott NATO-forrás. Hozzátet­te, hogy a megbeszélésekre a múlt héten Moszkvából érke­zett a NATO központjába az ajánlat, s azokra várhatóan a következő hetekben, szakér­tői szinten kerül majd sor. Az orosz kormány alig két Bácska-Topolyán a hét vé­gén megtartotta jelölőgyűlé­sét a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége: az újvidéki és a nagybecske- reki (Zrenjanini) körzetben egyaránt 28-28 jelöltet vá­lasztottak meg a decemberi szerbiai parlamenti szava­zásra. A gyűlésen 144 küldött vett részt, a jelölteket titkos szavazással választották meg. A listavezető Ágoston képviselők tanácsának elnö­ke is kiemelte, hogy sikeres együttműködés alakult ki s ezt nagy tapssal fogadták a jelenlévők. A szövetségi ta­nács ezenkívül határozatot fogadott el, amelyben állást foglal a román televízió ma­gyar szerkesztősége ellen irá­nyuló parlamenti és egyéb tá­madásokkal szemben, hang­súlyozva: e támadások a saj­tószabadság ellen is irányul­nak. Egy másik nyilatkozatban a testület az Űj Jóbboldal nevű romániai fasiszta jelle­gű párt bejegyzése ellen tilta­kozik. hete döntött az ország új kato­nai doktrínájáról, amelynek kapcsán a legnagyobb feltű­nést az keltette, hogy ebben Moszkva immár nem zárja ki — bizonyos államokkal szem­ben — az első nukleáris csa­pás lehetőségét. Az említett forrás szerint ugyanakkor a doktrína részleteiről mindmá­ig Brüsszelben sem tudnak so­kat, így az orosz konzultációs ajánlat érthető módon igen kedvező visszhangra lelt. András, a VMDK elnöke. Az újvidéki listán Csubela Ferenc, a háborúellenes megmozdulások egyik veze­tője szerepel az első he­lyen, a második Vékás Já­nos, a VMDK alelnöke, a harmadik Matuska Márton újságíró, aki ai 1944-es vaj­dasági megtorlásokról írott könyvével szerzett hírnevet magának, a negyedik Mir- nics Károly neves szocioló­gus. A nagyvilág hírei * Faruk Legari külügymi­niszter nyerte meg a pa­kisztáni elnökválasztást: a jelenlegi kormányfő, Be­nazir Bhutto politikai szö­vetségese jelentős szava­zattöbbséggel győzött az ellenzék által támogatott jelölttel. Vaszim Ahmad Szadzsaddal, a jelenlegi ügyvivő elnökkel szem­ben. k Zárolta az Osztrák Kom­munista Párt (KPÖ) vala­mennyi bankszámláját, ér- tékpapíiját és takarékbetét­könyvét az osztrák gazdasá­gi rendőrség. Ez a volt NDK vagyonát kezelő né­met hatóság kérésére tör­tént, mivel alapos gyanú, a keletnémet pénzeket Auszt­riában mosták tisztára. 4? Bagdadban helyreállí­tották az iraki hírszerzés központját. Az épület jú­nius 27-én dőlt romba amerikai rakétatámadás következtében. * Több mint négymillió munkanélkülit vár és a nyu­gatnémet gazdaság stagná­lását jósolja jövőre a bonni kormány gazdasági szakér­tői testületé, az „öt bölcs” hét végén kiszivárogtatott jelentésében. % Meggyőződésem: a ma­gyarság egyetlen járható útja az, hogy a közép-eu­rópai térségben valódi bé­két teremtsünk — mond­ta a hét végén Pozsony­ban Surján László, a „Ke­reszténydemokrácia a kö- zép-kelet-európai változá­sok tükrében” című nem­zetközi konferencián. * A kijevi belügyminiszté­rium szerint incidens nél­kül élte meg az általa önké­nyesen kitűzött világvégét az az ukrán szekta, amely tegnap várta e nevezetes eseményt. VÉLEMÉNY Török közvetítés Szarajevóban Egyezmény, fegyverropogással NATO—orosz tanácskozás VMDK-jelölógyűlés írással reménységet Sorsot annál, mint Fóris Erzsébet Zsófiáé, nem hiszek szebbet. Ke­servesebbet, próbálóbbat is alig. Fóris Erzsébet Zsófia a Parti- tum szülötte, az idén töltötte be tizennyolcadik esztendejét. A zi­lahi tanítóképző végzős hallgató­ja. Diák szerkesztő, diák újság­író és felnőtt munkatársa a Szi­lágy megyei Szilágyságnak, a nagyváradi református Harang­szónak. A diáklányt, a diák újságírót három testvérével együtt özvegy édesanyja nevelte föl. Nem kevés nélkülözés kö­zepette. Fóris Erzsébet Zsófia a nemzet alatti lét — a ki­sebbségi sors — minden megpróbáltatását lebírta eddig. Nagy szerepe van abban, hogy idén tavasszal Torockón megrendezték a II. romániai magyar diákújságíró-talál- kozót, harminckét újság hetven diákszerkesztőjének részvételével. Itt, Torockón alakították meg az ODÚSZ-t, az Orszá­gos Diák-újságíró Szövetséget, azzal a szándékkal, hogy megkeresik és szárnyaik alá veszik az újságíró pá­lyára készülő magyar fiatalokat Erdélyben, Romániában. A hazai jajongás, panaszáradat hallgatójaként felde­rülve ismerkedem az ötletes, szellemes lapnevekkel. Sepsiszentgyörgyön a Bakancs és a Szellem jelenik meg, Csíkszeredában a Váltóáram, Aradon a Csiky Csu­ki, Székelyudvarhelyen a Buborék és a Képződmény, Se­gesvárod a Kobak, Baróton a Suli Lapi, Dicsőszentmár- tonban a Suli-Sarok, Bukarestben a Vidám Képek, és így tovább. Fóris Erzsébet Zsófiáék diáklapja a Guguc és a Gara­bonciás. Mennyi kicsiny, tíz körömmel kapaszkodó újság! Mennyi szinte csodamódra, pénz nélkül megjelenő lap! Már tízszer, már százszor elbúcsúztatott, elsiratott újsá­gok, s mégis újra meg újra megjelennek. írni kell, reménységet kell adni — tudják ezt Fóris Er­zsébet Zsófiáék. Kenyérre, betévő falatra, élelemre, fá­ra, szénre van szüksége Románia két és fél millió ma­gyarjának, de még ennél is nagyobb szüksége van lelki táplálékra. A megmaradáshoz, a szülőföldön maradás­hoz írástudók kellenek, magyar szó, tiszta szó, igaz szó kell. Ezeket a szavakat a reménytelennek látszó szegény­ségben, árvaságban is ki kell csiholni, életre kell lobban­tam. Az erdélyi magyar írástudó jelöltek tizenhét-tizen­nyolc esztendősen is emlékeznek Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós példájára: nincs elérhetetlen cél, nincs elvégezhetetlen feladat. Az erdélyi, a romániai magyar írástudó jelöltek isme­rik ezt a két szót: hivatás és szolgálat. Őket még nem si­került leszoktatni e fogalmak tiszteletéről. Ők nem valamiből akarnak élni, hanem valamiért él­nek. Számomra az ifjú magyar újságíró jelképei ők, és nem azok, akik a pályára lépve bemelegítésként a kö­pést gyakorolják. Számomra az ifjú újságíró jelképe Fóris Erzsébet Zsó­fia. Aki Ady Endre egykori városában — talán 25-ös égő mellett vakoskodva — hajol a papiros fölé. ír — a tanítói hivatásra is készülve —, öntött szava­kat formál, biztatókat, életben tartókat. ír, írógép, honorárium, támogatás nélkül, az anyaor­száginál sokszorta sanyarúbb élet ígéretével. „Sorsot ennél mégse hiszek szebbet...” Halhatatlan földije, a szilágysági poéta szavaival kívánom innen, a magunk sokkal kényelmesebb kisebbségi létéből, hogy szavai szánjanak szét Erdély-, Románia-szerte: „jósá­gokként a jóknak. ” (Kosa Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom