Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-12 / 264. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1993. NOVEMBER 12., PENTEK INNEN— • Takarmányértékesítő üzlet működtetéséhez vál­lalkozókat keresnek kedve­ző feltételekkel. Érdeklőd­ni a Pest Megyei Gazdakö­rök Szövetségénél lehet. 0 Broyler bérhizlalási le­hetőséget tud ajánlani sze­mélyes megkeresés útján a megyei szövetség irodája. 0 Kétszáz mázsa sze­mes kukorica iránt érdeklő­dők jelentkezését váija a megyei iroda, ár megegye­zés szerint. 0 Kétszáz mázsa sava­nyításra alkalmas téli ká­posztára vevőt keresünk a megegyezés szerinti áron. Érdeklődni ugyancsak a megyei irodán lehet. 0 „Mini Gél" kézi vető­gép rendelhető a megyei szövetségnél vagy a Vetés­technika Vállalatnál (Gö­döllő, Korvin körűt). A gép az aprószemű magvakat ko­csonyába ágyazva, egyen­ként adagolja a barázdába. 0 Erdőtulajdonosoknak segít az erdőgazdálkodás­sal foglalkozó Erdőszöv. Vállalkoznak teljes körű er­dőkezelésre, részmunkák­ra, szaktanácsadásra. Tevé­kenységükről, ajánlataikról bővebbet a megyei irodán kaphatnak az érdeklődők. 0 A Pest Megyei Gazda­körök Szövetsége felhívja a gazdák figyelmét, hogy a Magyarországi Gazdakö­rök Országos Szövetsége által kezdeményezett be­szerzési akció (traktorok és ezekhez csatlakoztatható se­gédgépek) folyamatos, te­hát továbbra is várják a pá­lyázók jelentkezését. Készí­téséhez segítséget nyújt a megyei szövetség. A kivá­lasztott gépek teljes árának kifizetéséhez 30 százalék saját erő készpénzben, 20 százalék banki hitel, továb­bá 50 százalék Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap kamat­mentes hitel szükséges. 0 Egykor saját ingatlan­nal rendelkező gazdakörök­nek nyújt segítséget a me­gyei szövetség. Amennyi­ben szeretnék visszaigé­nyelni régi épületeiket, a dokumentumokkal együtt keressék meg a szövetség szakembereit, akik segíte­nek. 0 A megyei szövetség várja mindazon magán és társult gazdálkodókat, akik műtrágyát, növényvédő sze­reket, len és kender árut, erő-, és munkagépeket, és védőruhákat szeretne vásá­rolni. A szövetség a legked­vezőbb partnereket közvetí­ti az érdeklődők számára. 0 Az .Agrárrendtartási Hírlevél” 6. száma foglal­kozik az ipari léalma és al­masűrítmény többletex­port-támogatásának feltétel­módosulásával. Hírt ad ar­ról, hogy a savópor és tejfe­hérje koncentrátum elő­irányzott kerete kimerült, ezért további pályázatokat az Agrárrendtartási Hivatal nem fogad el. —ONNAN Egy állattartó gazda véleménye Nem a farmergazdaság felé tartunk A szarvasmarha és a sertés felvásárlási árát nemrég ga­rantálta az Agrárpiaci Rend­tartás tárcaközi bizottsága. Mit szól ehhez egy gyakorló állattartó gazda? Márki Gyu­lát, a tárnoki gazdakör veze­tőjét kérdeztük, aki 40 saját tehenet tart, s naponta 500 li­ter tejet fej. — Szerintem ma legalább 150 forintra kellene felemel­ni a felvásárlási árat mind a tehénnél, mind a sertésnél, így nem jó, ahogyan most van. Amíg tőlünk 7200 forin­tért vásárolják fel a búzát, s 15 ezer forintért pedig elad­ják, amíg ebből 60 forintos kenyér lesz, addig jottányit sem haladunk előre. De 62 fo­rintos gázolajjal sem lehet 7-8 ezer forintos tonnánkénti búzát termelni. így ne akar­junk farmergazdaságot, mert nem lehet. — De hisz Márki úr mégis „farmergazdálkodik ”/ — Uram, ez csak a túlélés­re jó! Valóban, a tehenek mel­lett van 40 hektár saját föl­dem, ugyanennyit bérelek. Családi vállalkozásomból tej, növendékmarha, és selejtmar- ha kerül a piacra. Havonta 15 ezer liter tejről van szó, még­sem a saját nevemen veszi át a tejipar, hanem a tsz-en ke­resztül. Merthogy a tejipar a nagyüzemmel kötött szerző­dést. A téesz viszont nemrégi­ben küldött egy levelet: köz­li, hogy mivel ő minden hó­nap 15-ig garantáltan kifizeti nekem a tejpénzt, ugyanak­kor neki a tejipar 3-4 hóna­pos késéssel fizet, tőlem 36 százalékos kamatot fog levon­ni. Közben meg azt olvasom, hogy a földművelési tárca tá­mogatja a tejtermelőket. Amit ebben a konstrukcióban a téesz kap meg, mert tőle ve­szi át a tejet a tejipar. Ördögi körök, összefonódások! Én til­takoztam, bementem a mi­nisztériumba: panaszom nyo­mán most már nem vonják le a 36 százalékot, de 3 százalé­kot még igen. — Egy liter tejből mennyi a haszna? — Kemény munkával 20-30 százalék. De csak úgy ám, hpgy függetlenítem ma­gam a körülményektől. Kom­bájn kivételével mindenféle gépem van. Igaz, lestrapált, felújított masinák, de használ­hatók. Kombájnt most akarok venni a beszerzési program ke­retében, gondoskodni kell ma­gamról, mert a téesz 7 ezer fo­rintért kombájnozott le 1 hek­tár kukoricát, 4 ezerért vegy- szerezett. Ők azt mondják ez nem sok, de nekem növeli a költségeimet. — A 80 hektáron csak sa­ját részre termel takarmányt és egyéb termékeket? —Az idén 12 vagon kuko­ricát adtam el. Kénytelen vol­tam, mert nem tudom hol tá­rolni. Hiába hirdetik a nagy tá­mogatást az infrastrukturális beruházásokra! Kérdem én: ki­nek szánják, a volt uraknak tán? A 60 százalék saját erő­re, 40 százalék vissza nem té­rítendő támogatást nyújtanak. De honnan vegyem azt a 60 százalékot? Én például egy 400 négyzetméteres takar­mánytároló megépítéséhez fogtam. Saját erőből, saját munkámmal, használt anyag­ból. Megyek a földművelés- ügyi hivatalhoz, mondom igénybe venném azt a támoga­tást. Nem lehet, mert a saját erő, a használt anyag kizáró ok. Szerezzek kivitelezőt, az anyagról számlát! Hát így megy ez kérem. Persze, azért is megcsinálom, de lassabban haladok, mint támogatással le­hetne. Most a beruházás 80 százaléka van kész, jövőre be­fejezem. Nekem takarmánytá­roló kell, s függetlenség — je­lentette ki a tárnoki állattartó gazda. (tóth) A szövetkezés jó példái Hol van a piramis A gazdakörök a földhöz jutott gazdák érdekeit védik. Ko­rántsem kitaposott úton: az elődök hagyatéka javarészt megporosodott, a helyzet is már mint korábban. Nem árt hát kitekinteni, tanulni mások tapasztalataiból. Ezt tette a közelmúltban a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének kül­döttsége, amikor a Vállalko­zók Országos Szövetségének két képviselőjével közösen az Egyesült Államokban, In­diánéban és Minnesotában járt. Dr. Nagy József a gazda­körök ügyvezető igazgatója lapunknak erről már nyilatko­zott. Az élményeken és be­nyomásokon túl ezúttal az ál­tala készített szakmai tanul­mányból, annak is az agrár­érdekvédelemre vonatkozó részleteiből idézünk — hazai okulásunk végett. „Az amerikai farmereknek két nagy szövetségi szintű ál­talános érdekvédelmi szerve­zetük működik. Az egyik — National Farmers Union a neve — általános farmer-ér­dekképviselet és elsősorban a családi gazdálkodást támogat­ja. Emblémájában három­szög keret, benne egy-egy eke, gereblye és kapa látható. A háromszög oldalai: okta­tás, szövetkezés, törvényho­zás. Jelentése: mindennek alapja a tudás és a megértés. Ezen az alapon az egymás problémáit megértő emberek szövetkeznek egymással azért, hogy érdekeiket a tör­vényhozásban érvényesíthes­sék. A másik, Amerika legna­gyobb farmer-érdekképvisele­te a Farm Bureau Federation. Ennek a szervezetnek csak fele farmer, másik fele pedig valamiféle kapcsolatban áll velük, azaz bankárok, keres­kedők. Szavazati joguk azon­ban csak az igazi farmerek­nek lehet, és csakis ők vá­laszthatók meg a különféle tisztségekre. A szövetségek legfonto­sabb feladata „lobbizás", te­hát igyekeznek befolyásolni a szenátorokat és a képviselő­ket, hogy a farmerek számára előnyösebb törvények elfoga­dását sürgessék a törvényho­zásban. Az érdekképviseleti munka érdekes formáját ta­pasztaltuk Washingtonban. Éppen látogatásunk idején zajlott egy úgynevezett „ösz- szerepiilés, amikor több száz farmer repülőgépen utazott a fővárosba és különböző mun­kacsoportokban tájékoztatták a kéviselőket arról, hogy mi­lyen a farmerek anyagi hely­zete, milyen árucsoportokban alacsonyak az árak. Foglal­koztak állat- és élelmiszer­egészségügyi problémákkal is. Érdekes volt látni, hogy egy farmer több érdekképvi­seletnek is a tagja lehet. Meg­ismerkedtem például az egyik szervezet észak-dako­tai helyi vezetőjével, aki négy szövetkezetbe lépett be. Az egyik műtrágyával, nö­vényvédőszerekkel foglalko­zik, mely elvégzi a talaj vizs­gálatát, és egyben ha kell, ki is szórja a megfelelő összeté­telű műtrágyát, sőt nagy telje­csúcsa? sítményű gépekkel elvégzi a növényvédelmi munkákat is. Tagja egy betakarító szövet­kezetnek, egy elektromos szö­vetkezetnek, továbbá egy bankszövetkezetnek, ahol bankkölcsönhöz jut. Termelő típusú szövetkezettel az USA-ban egyáltalán nem ta­lálkoztunk, ellenben jártunk olyan tejszövetkezetben, amely 68 éve alakult, 1300 farmer a tulajdonosa, s körül­belül kétszázhúsz kilométe­res körzetben gyűjti össze a tejet. Ez a tejszövetkezet mű­ködteti Amerika legnagyobb sajtgyárát és savófeldolgozó üzemét. Amerikában minden érdek- képviseleti munka középpont­jában a farmer, a gazda áll. Egyik nyugdíjas farmer isme­rősünk a következőképpen fo­galmazott, amikor mi elmond­tuk neki, hogy az érdekképvi­seleti munkát a piramis csú­csától, azaz a minisztérium­tól a piramis lábáig, vagyis le­felé, a farmokig tanulmányoz­zuk: tévednek uraim! A pira­mis csúcsa itt van a farmon!" Azt már mi tesszük hozzá — s így vélekedik erről a ta­nulmány szerzője is —, hogy az amerikai farmer gondolko­dásában számunkra irigylésre méltó mindez a természetes­ség, magabiztosság. Vagyis azért hoz létre valamit, lép be valahová, hogy az mintegy visszahasson, segítse saját munkáját, gazdálkodását. Ilyen szövetkezetekre bizony nálunk is nagy szüksége, len­ne. TF. Télen tanulnak, tavasszal vetnek Segítik egymást a szentmártoni gazdák Alig egy esztendeje alakult Tápiószentmártonban a he­lyi gazdakör: tagjai rövid idő alatt megtalálták azokat a közös célokat, tevékenységi formákat, amelyekkel a gyakorlatban, a magángazdálkodásban segítik egymást s önmagukat. Ezek közé tartozik, hogy együtt szervezték meg az őszi betakarítás legfonto­sabb fázisait. Kukoricatörés idejére például a gazdakör nevében csőtörő gépet bérel­tek a községgel határos, ceg­lédi központú Cifrakerti Ál­lami Gazdaságtól. A géppel mintegy negyven holdnyi földről így gyorsabban taka­rították be a nélkülözhetet­len takarmányt. A csőtörési akció legalább tizenöt szent­mártoni gazda dolgán köny- nyített — tudtuk meg Majo­ros Andrástól, a gazdakör el­nökétől. Ennél is nagyobb érdeklő­dés kísérte a kör vezetősége által meghirdetett vetőmag­vásárlási programot. Össze­sen másfél mázsa mágvat — főleg búzát, őszi árpát — igényelt s vett meg harminc gazdálkodó. Egy másik alka­lommal a kereskedelmet ik­tatták ki azzal, hogy műtrá­gyáért közvetlenül a gyártó vállalathoz fordultak, s így 250-300 forinttal olcsóbban jutottak az anyaghoz. Talán az sem mellékes, hogy a szállítást is maguk szervez­ték meg, így mindenkinek egyenesen a portájára vitték a megrendelt árut. Az elnöktől hallottuk, hogy tavasszal a répa- és ku­korica-vegyszerezést ugyan­csak közösen szervezték meg a gazdaköri tagok s a következő év hasonló idő­szakában ugyanezt teszik. Addig azonban igyekeznek kihasználni a telet. A hideg, a hosszú téli esték ugyanis kitűnő alkalmak a képzésre, beszélgetésre, tapasztalatcse­rére. Á szentmártoni gazdák ezért hozzáláttak egy téli gazdatanfolyam szervezésé­hez. Épp a közelmúltban zaj­lott monori megyei gazdakö­ri gyűlés tapasztalatai alap­ján a gödöllői egyetem szak­embereitől kérnek majd se­gítséget az előadások meg­tartásához. A programok és tervek lát­tán, hallatán nem véletlen az sem, hogy az indulásnál har­mincnyolc főből álló tagság, mára közel hetvenre szapo­rodott. Majoros András sze­rint a növekedés ezután sem áll meg, hiszen a jövő év fo­lyamán már minden gazda birtokba veheti a földjét, mindenki — aki erre számí­tott — gazdálkodhat. Márpedig aki földet mű­vel az előbb vagy utóbb rá­jön, hogy egymással szövet­kezve lényegesen köny- nyebb, mint egyedül — véle­kedik a gazdaköri elnök. (tóth) Példa a múltból Kellenek a gazdaköri épületek A gazdakörök nem nosztal­giából szeretnék visszakap­ni évtizedekkel ezelőtt el­vett épületeiket. Persze, foly­tatnák a hagyományokat is, de méginkább kellene a hely, ahol rendszeresen és másoktól függetlenül össze­jöhetnek a gazdák, beszél­gethetnek, szórakozhatnak. Mint például Tápiógyör- gyén tették, ahol 1922-ben alakították meg a Római Ka­tolikus Kisgazdakört. A ta­gok azzal kezdték közös te­vékenységüket, hogy épüle­tet vásároltak, azt saját célja­iknak megfelelően berendez­ték, s aztán fokozatosan „be­lakták” a házat. így ír erről a Györgyei Kalendárium: „A körben — érthető mó­don — késő délutánokon, este és főként vasárnap folyt az élet, különösen, ha nem akadt sürgős munka, vagy ha rossz volt az idő. Mindennap nyitva tartott. Mértek itt bort, sört, rövidi­talokat. A borfokoló ott volt a csaposnál, bármikor el le­hetett kérni, bárki meggyő­ződhetett a bor hamisítatlan- ságáról. Emberi szóra éhezve men­tek ide az emberek. Legtöbb­ször elolvasták az újságo­kat, átböngészték a hetilapo­kat. Legnépszerűbb a Kis Újság és a Friss Újság volt. Szívesen biliárdoztak, kézi- kugliztak, vagy ahogyan mondták: gurítottak. A meg­engedett kártyázás a filkó és a durákos volt. Rendsze­resen szerveztek bálokat szilveszterkor, Szent Anna napján, amikor cigányzene- kar játszott. Március 15-én rendsze­rint vacsorával egybekötött megemlékezést tartottak. „Reggel — írja a krónika — minden tag ingyen iha­tott egy kupica pálinkát.” Jönnek a hosszú téli es­ték, kellenének ezek a he­lyek, körök, ahová „emberi szóra éhezve” megint mehet­nének azok az emberek, akik úgy érzik, hogy össze­tartoznak Tápiógyörgyén és máshol is. (th) Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, Budapest, Város­ház út 7. Irányítószám: 1052. Telefon: 118-0111/367-es mellék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom