Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-12 / 264. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1993. NOVEMBER 12., PENTEK INNEN— • Takarmányértékesítő üzlet működtetéséhez vállalkozókat keresnek kedvező feltételekkel. Érdeklődni a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségénél lehet. 0 Broyler bérhizlalási lehetőséget tud ajánlani személyes megkeresés útján a megyei szövetség irodája. 0 Kétszáz mázsa szemes kukorica iránt érdeklődők jelentkezését váija a megyei iroda, ár megegyezés szerint. 0 Kétszáz mázsa savanyításra alkalmas téli káposztára vevőt keresünk a megegyezés szerinti áron. Érdeklődni ugyancsak a megyei irodán lehet. 0 „Mini Gél" kézi vetőgép rendelhető a megyei szövetségnél vagy a Vetéstechnika Vállalatnál (Gödöllő, Korvin körűt). A gép az aprószemű magvakat kocsonyába ágyazva, egyenként adagolja a barázdába. 0 Erdőtulajdonosoknak segít az erdőgazdálkodással foglalkozó Erdőszöv. Vállalkoznak teljes körű erdőkezelésre, részmunkákra, szaktanácsadásra. Tevékenységükről, ajánlataikról bővebbet a megyei irodán kaphatnak az érdeklődők. 0 A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége felhívja a gazdák figyelmét, hogy a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége által kezdeményezett beszerzési akció (traktorok és ezekhez csatlakoztatható segédgépek) folyamatos, tehát továbbra is várják a pályázók jelentkezését. Készítéséhez segítséget nyújt a megyei szövetség. A kiválasztott gépek teljes árának kifizetéséhez 30 százalék saját erő készpénzben, 20 százalék banki hitel, továbbá 50 százalék Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap kamatmentes hitel szükséges. 0 Egykor saját ingatlannal rendelkező gazdaköröknek nyújt segítséget a megyei szövetség. Amennyiben szeretnék visszaigényelni régi épületeiket, a dokumentumokkal együtt keressék meg a szövetség szakembereit, akik segítenek. 0 A megyei szövetség várja mindazon magán és társult gazdálkodókat, akik műtrágyát, növényvédő szereket, len és kender árut, erő-, és munkagépeket, és védőruhákat szeretne vásárolni. A szövetség a legkedvezőbb partnereket közvetíti az érdeklődők számára. 0 Az .Agrárrendtartási Hírlevél” 6. száma foglalkozik az ipari léalma és almasűrítmény többletexport-támogatásának feltételmódosulásával. Hírt ad arról, hogy a savópor és tejfehérje koncentrátum előirányzott kerete kimerült, ezért további pályázatokat az Agrárrendtartási Hivatal nem fogad el. —ONNAN Egy állattartó gazda véleménye Nem a farmergazdaság felé tartunk A szarvasmarha és a sertés felvásárlási árát nemrég garantálta az Agrárpiaci Rendtartás tárcaközi bizottsága. Mit szól ehhez egy gyakorló állattartó gazda? Márki Gyulát, a tárnoki gazdakör vezetőjét kérdeztük, aki 40 saját tehenet tart, s naponta 500 liter tejet fej. — Szerintem ma legalább 150 forintra kellene felemelni a felvásárlási árat mind a tehénnél, mind a sertésnél, így nem jó, ahogyan most van. Amíg tőlünk 7200 forintért vásárolják fel a búzát, s 15 ezer forintért pedig eladják, amíg ebből 60 forintos kenyér lesz, addig jottányit sem haladunk előre. De 62 forintos gázolajjal sem lehet 7-8 ezer forintos tonnánkénti búzát termelni. így ne akarjunk farmergazdaságot, mert nem lehet. — De hisz Márki úr mégis „farmergazdálkodik ”/ — Uram, ez csak a túlélésre jó! Valóban, a tehenek mellett van 40 hektár saját földem, ugyanennyit bérelek. Családi vállalkozásomból tej, növendékmarha, és selejtmar- ha kerül a piacra. Havonta 15 ezer liter tejről van szó, mégsem a saját nevemen veszi át a tejipar, hanem a tsz-en keresztül. Merthogy a tejipar a nagyüzemmel kötött szerződést. A téesz viszont nemrégiben küldött egy levelet: közli, hogy mivel ő minden hónap 15-ig garantáltan kifizeti nekem a tejpénzt, ugyanakkor neki a tejipar 3-4 hónapos késéssel fizet, tőlem 36 százalékos kamatot fog levonni. Közben meg azt olvasom, hogy a földművelési tárca támogatja a tejtermelőket. Amit ebben a konstrukcióban a téesz kap meg, mert tőle veszi át a tejet a tejipar. Ördögi körök, összefonódások! Én tiltakoztam, bementem a minisztériumba: panaszom nyomán most már nem vonják le a 36 százalékot, de 3 százalékot még igen. — Egy liter tejből mennyi a haszna? — Kemény munkával 20-30 százalék. De csak úgy ám, hpgy függetlenítem magam a körülményektől. Kombájn kivételével mindenféle gépem van. Igaz, lestrapált, felújított masinák, de használhatók. Kombájnt most akarok venni a beszerzési program keretében, gondoskodni kell magamról, mert a téesz 7 ezer forintért kombájnozott le 1 hektár kukoricát, 4 ezerért vegy- szerezett. Ők azt mondják ez nem sok, de nekem növeli a költségeimet. — A 80 hektáron csak saját részre termel takarmányt és egyéb termékeket? —Az idén 12 vagon kukoricát adtam el. Kénytelen voltam, mert nem tudom hol tárolni. Hiába hirdetik a nagy támogatást az infrastrukturális beruházásokra! Kérdem én: kinek szánják, a volt uraknak tán? A 60 százalék saját erőre, 40 százalék vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. De honnan vegyem azt a 60 százalékot? Én például egy 400 négyzetméteres takarmánytároló megépítéséhez fogtam. Saját erőből, saját munkámmal, használt anyagból. Megyek a földművelés- ügyi hivatalhoz, mondom igénybe venném azt a támogatást. Nem lehet, mert a saját erő, a használt anyag kizáró ok. Szerezzek kivitelezőt, az anyagról számlát! Hát így megy ez kérem. Persze, azért is megcsinálom, de lassabban haladok, mint támogatással lehetne. Most a beruházás 80 százaléka van kész, jövőre befejezem. Nekem takarmánytároló kell, s függetlenség — jelentette ki a tárnoki állattartó gazda. (tóth) A szövetkezés jó példái Hol van a piramis A gazdakörök a földhöz jutott gazdák érdekeit védik. Korántsem kitaposott úton: az elődök hagyatéka javarészt megporosodott, a helyzet is már mint korábban. Nem árt hát kitekinteni, tanulni mások tapasztalataiból. Ezt tette a közelmúltban a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének küldöttsége, amikor a Vállalkozók Országos Szövetségének két képviselőjével közösen az Egyesült Államokban, Indiánéban és Minnesotában járt. Dr. Nagy József a gazdakörök ügyvezető igazgatója lapunknak erről már nyilatkozott. Az élményeken és benyomásokon túl ezúttal az általa készített szakmai tanulmányból, annak is az agrárérdekvédelemre vonatkozó részleteiből idézünk — hazai okulásunk végett. „Az amerikai farmereknek két nagy szövetségi szintű általános érdekvédelmi szervezetük működik. Az egyik — National Farmers Union a neve — általános farmer-érdekképviselet és elsősorban a családi gazdálkodást támogatja. Emblémájában háromszög keret, benne egy-egy eke, gereblye és kapa látható. A háromszög oldalai: oktatás, szövetkezés, törvényhozás. Jelentése: mindennek alapja a tudás és a megértés. Ezen az alapon az egymás problémáit megértő emberek szövetkeznek egymással azért, hogy érdekeiket a törvényhozásban érvényesíthessék. A másik, Amerika legnagyobb farmer-érdekképviselete a Farm Bureau Federation. Ennek a szervezetnek csak fele farmer, másik fele pedig valamiféle kapcsolatban áll velük, azaz bankárok, kereskedők. Szavazati joguk azonban csak az igazi farmereknek lehet, és csakis ők választhatók meg a különféle tisztségekre. A szövetségek legfontosabb feladata „lobbizás", tehát igyekeznek befolyásolni a szenátorokat és a képviselőket, hogy a farmerek számára előnyösebb törvények elfogadását sürgessék a törvényhozásban. Az érdekképviseleti munka érdekes formáját tapasztaltuk Washingtonban. Éppen látogatásunk idején zajlott egy úgynevezett „ösz- szerepiilés, amikor több száz farmer repülőgépen utazott a fővárosba és különböző munkacsoportokban tájékoztatták a kéviselőket arról, hogy milyen a farmerek anyagi helyzete, milyen árucsoportokban alacsonyak az árak. Foglalkoztak állat- és élelmiszeregészségügyi problémákkal is. Érdekes volt látni, hogy egy farmer több érdekképviseletnek is a tagja lehet. Megismerkedtem például az egyik szervezet észak-dakotai helyi vezetőjével, aki négy szövetkezetbe lépett be. Az egyik műtrágyával, növényvédőszerekkel foglalkozik, mely elvégzi a talaj vizsgálatát, és egyben ha kell, ki is szórja a megfelelő összetételű műtrágyát, sőt nagy teljecsúcsa? sítményű gépekkel elvégzi a növényvédelmi munkákat is. Tagja egy betakarító szövetkezetnek, egy elektromos szövetkezetnek, továbbá egy bankszövetkezetnek, ahol bankkölcsönhöz jut. Termelő típusú szövetkezettel az USA-ban egyáltalán nem találkoztunk, ellenben jártunk olyan tejszövetkezetben, amely 68 éve alakult, 1300 farmer a tulajdonosa, s körülbelül kétszázhúsz kilométeres körzetben gyűjti össze a tejet. Ez a tejszövetkezet működteti Amerika legnagyobb sajtgyárát és savófeldolgozó üzemét. Amerikában minden érdek- képviseleti munka középpontjában a farmer, a gazda áll. Egyik nyugdíjas farmer ismerősünk a következőképpen fogalmazott, amikor mi elmondtuk neki, hogy az érdekképviseleti munkát a piramis csúcsától, azaz a minisztériumtól a piramis lábáig, vagyis lefelé, a farmokig tanulmányozzuk: tévednek uraim! A piramis csúcsa itt van a farmon!" Azt már mi tesszük hozzá — s így vélekedik erről a tanulmány szerzője is —, hogy az amerikai farmer gondolkodásában számunkra irigylésre méltó mindez a természetesség, magabiztosság. Vagyis azért hoz létre valamit, lép be valahová, hogy az mintegy visszahasson, segítse saját munkáját, gazdálkodását. Ilyen szövetkezetekre bizony nálunk is nagy szüksége, lenne. TF. Télen tanulnak, tavasszal vetnek Segítik egymást a szentmártoni gazdák Alig egy esztendeje alakult Tápiószentmártonban a helyi gazdakör: tagjai rövid idő alatt megtalálták azokat a közös célokat, tevékenységi formákat, amelyekkel a gyakorlatban, a magángazdálkodásban segítik egymást s önmagukat. Ezek közé tartozik, hogy együtt szervezték meg az őszi betakarítás legfontosabb fázisait. Kukoricatörés idejére például a gazdakör nevében csőtörő gépet béreltek a községgel határos, ceglédi központú Cifrakerti Állami Gazdaságtól. A géppel mintegy negyven holdnyi földről így gyorsabban takarították be a nélkülözhetetlen takarmányt. A csőtörési akció legalább tizenöt szentmártoni gazda dolgán köny- nyített — tudtuk meg Majoros Andrástól, a gazdakör elnökétől. Ennél is nagyobb érdeklődés kísérte a kör vezetősége által meghirdetett vetőmagvásárlási programot. Összesen másfél mázsa mágvat — főleg búzát, őszi árpát — igényelt s vett meg harminc gazdálkodó. Egy másik alkalommal a kereskedelmet iktatták ki azzal, hogy műtrágyáért közvetlenül a gyártó vállalathoz fordultak, s így 250-300 forinttal olcsóbban jutottak az anyaghoz. Talán az sem mellékes, hogy a szállítást is maguk szervezték meg, így mindenkinek egyenesen a portájára vitték a megrendelt árut. Az elnöktől hallottuk, hogy tavasszal a répa- és kukorica-vegyszerezést ugyancsak közösen szervezték meg a gazdaköri tagok s a következő év hasonló időszakában ugyanezt teszik. Addig azonban igyekeznek kihasználni a telet. A hideg, a hosszú téli esték ugyanis kitűnő alkalmak a képzésre, beszélgetésre, tapasztalatcserére. Á szentmártoni gazdák ezért hozzáláttak egy téli gazdatanfolyam szervezéséhez. Épp a közelmúltban zajlott monori megyei gazdaköri gyűlés tapasztalatai alapján a gödöllői egyetem szakembereitől kérnek majd segítséget az előadások megtartásához. A programok és tervek láttán, hallatán nem véletlen az sem, hogy az indulásnál harmincnyolc főből álló tagság, mára közel hetvenre szaporodott. Majoros András szerint a növekedés ezután sem áll meg, hiszen a jövő év folyamán már minden gazda birtokba veheti a földjét, mindenki — aki erre számított — gazdálkodhat. Márpedig aki földet művel az előbb vagy utóbb rájön, hogy egymással szövetkezve lényegesen köny- nyebb, mint egyedül — vélekedik a gazdaköri elnök. (tóth) Példa a múltból Kellenek a gazdaköri épületek A gazdakörök nem nosztalgiából szeretnék visszakapni évtizedekkel ezelőtt elvett épületeiket. Persze, folytatnák a hagyományokat is, de méginkább kellene a hely, ahol rendszeresen és másoktól függetlenül összejöhetnek a gazdák, beszélgethetnek, szórakozhatnak. Mint például Tápiógyör- gyén tették, ahol 1922-ben alakították meg a Római Katolikus Kisgazdakört. A tagok azzal kezdték közös tevékenységüket, hogy épületet vásároltak, azt saját céljaiknak megfelelően berendezték, s aztán fokozatosan „belakták” a házat. így ír erről a Györgyei Kalendárium: „A körben — érthető módon — késő délutánokon, este és főként vasárnap folyt az élet, különösen, ha nem akadt sürgős munka, vagy ha rossz volt az idő. Mindennap nyitva tartott. Mértek itt bort, sört, röviditalokat. A borfokoló ott volt a csaposnál, bármikor el lehetett kérni, bárki meggyőződhetett a bor hamisítatlan- ságáról. Emberi szóra éhezve mentek ide az emberek. Legtöbbször elolvasták az újságokat, átböngészték a hetilapokat. Legnépszerűbb a Kis Újság és a Friss Újság volt. Szívesen biliárdoztak, kézi- kugliztak, vagy ahogyan mondták: gurítottak. A megengedett kártyázás a filkó és a durákos volt. Rendszeresen szerveztek bálokat szilveszterkor, Szent Anna napján, amikor cigányzene- kar játszott. Március 15-én rendszerint vacsorával egybekötött megemlékezést tartottak. „Reggel — írja a krónika — minden tag ingyen ihatott egy kupica pálinkát.” Jönnek a hosszú téli esték, kellenének ezek a helyek, körök, ahová „emberi szóra éhezve” megint mehetnének azok az emberek, akik úgy érzik, hogy összetartoznak Tápiógyörgyén és máshol is. (th) Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, Budapest, Városház út 7. Irányítószám: 1052. Telefon: 118-0111/367-es mellék.
