Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-09 / 261. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. NOVEMBER 9., KEDD Országgyűlés Antall József válaszlevele A médiaügy rendezése érdekében a kormány megfontolja egy újabb törvényjavaslat beterjesztését az Országgyűlés elé. Erről Szabad György házelnök tájékoztatta a képviselőket az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésének kezdetén, arra a levélre hivatkozva, amelyet november 6-i keltezéssel Antall József kormányfőtől kapott. A miniszterelnök leveléből idézve Szabad György jelezte, hogy a kormány nem támogatja a médiatörvényre, valamint az azzal összefüggő kinevezési jogszabályra vonatkozóan csupán részleges megoldást jelentő képviselői kezdeményezéseket. A házelnök mindennek kapcsán arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a levél mellékleteként kézhez kapta azt a levelet is (lapunk 2. oldalán közöljük — a szerk.), amely — ugyancsak a rádióban és a televízióban kialakult helyzettel kapcsolatosan — Antall József válaszát tartalmazza a köztársasági elnök korábbi levelére. (Folytatás a 3. oldalon) Tapasztalatszerzés a megyehatáron túl Talált pénz a vállalkozóknak? Háromtagú bizottság alakult a Pest Megyei Közgyűlés gazdasági bizottságán belül, hogy megvizsgálja, miként működnek más megyékben a vállalkozásfejlesztési alapítványok. A tapasztalatok összegzése után döntenek arról, javasolják-e a közgyűlésnek a megyei vállalkozói alapítvány létrehozását. A gazdasági bizottság tegnapi ülésén Kustor Lajos, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója adott tájékoztatást arról, milyen előnyökkel járna a megye vállalkozói számára, ha Pest megye önkormányzata is támogatná az alapítvány létrehozását. Az alapítvány célja hitellel, információval és képzéssel segíteni a vállalkozások beindítását. A Pest Megyei Önkormányzatnak tízmillió forintot kellene összegyűjtenie, és ehhez a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is hozzátenne ugyanennyit. Ha a közgyűlés még az idén megszavazná a csatlakozást a programhoz, a jövő évben ötvenmillió foBattáról Kelenföldre Gázszerelés gőzerővel A százhalombattai gázfogadó állomás környékén néhány hónapja nagy a sürgés-forgás. A Fűvárosi Gázművek szakemberei itt láttak annak a több mint húsz kilométer hosszúságú csővezetéknek a megépítéséhez, amely innen, a fővárost körülölelő magas nyomású vezetékből szállítja a cseppfolyós energiát Budapestre, a Kelenföldi Hőerőmű új gázturbináihoz. A hőközpont új fűtési technológiával jelentős pénzt takarít meg, nem beszélve arról, hogy csökken az erőmű környékén a környezetszennyezés is Hancsovszki János felvétele rint állna rendelkezésre Pest megyében az üzleti tervek elkészítésének támogatására, tanácsadó szolgálat kiépítésére, különböző vásárokon való részvétel segítésére, üzleti kapcsolatok kialakítására, fejlesztési programok beindítására. Negyvenmillió forintos keret pedig arra, hogy a kis- és középvállalkozások a jövő évben kezdvezményes kamatozású hitelt vehessenek fel, két-három éves törlesztési határidővel, esetleg fél év türelmi idővel. A gazdasági bizottság tagjai megkérdezték, hogy azokban a megyékben, ahol már működik az alapítvány, sikeresebbek-e a vállalkozások, és hogy az alapítvány kuratóriumának van-e beleszólása abba, kinek adja a hitelt a bank. A jelenlévőket az is érdekelte, kik azok, akik az alapítvány működése óta hozzájutottak a kedvezményes hitelhez. Szegedi Pál, a bizottság elnöke elmondta, Pest megye abban is érdekelt, hogy elsősorban a munkahelyteremtő vállalkozások jussanak a kedvezményes hitelekhez. A felmerült kérdések miatt döntött úgy a bizottság, hogy mindaddig nem szavaz az alapítványról, amíg a bizottságban dolgozó vállalkozók személyesen meg nem győződnek az alapítvány hasznosságáról. A jövő héten háromtagú bizottság utazik egy másik megyébe, tanulmányozni az alapítvány működését. Rajtuk kívül Bányai Judit alelnök és Szegedi Pál bizottsági elnök is részt kíván venni a tanulmányúton. H. Cs. Téli előkészületek az utakon Közhasznú karbantartók A téli üzemeltetésre való felkészülés fontosságát hangsúlyozta Bangó Lajos, a Budapesti Közúti Igazgatóság ceglédi üzemegységének vezetője azon a fórumon, amit a környék önkormányzatainak képviselői számára rendeztek. Kenderes János igazgató rajzolt képet arról a szervezeti átalakulásról, amelyet 1991-ben kezdtek el, s aminek a lényege az, hogy a budapesti központ a napi teendőket a területi egységekre bízta. A megyében hét üzemmérnökség, kétezer-háromszáz kilométer úthálózatot kezel. A feladatokat nem képesek maradéktalanul elvégezni, mert ehhez igen kevés a dolgozók száma. Ezen enyhíthet az a lehetőség, hogy ezután egy- egy üzemmérnökség közhasznú munkásokat is foglalkoztathat. Ezt érdemes összehangolni az önkormányzatokkal. Pest megye országos szerepének megfelelően az idén igen komoly anyagi támogatást kapott. A tavalyi 1,3 milliárd forinthoz képest az idén év végéig mintegy 2,4 milliárddal rendelkezik az igazgatóság. Ennek az eredményét nem érzékelhetik minden településen. Azért sem, mert az igazgatóságnak üzemeltetői, fenntartási — és a rendkívül pénzigényes — fejlesztési feladatokat kell elvégeznie. (Folytatás a 4. oldalon) Törököt fogott a török Letartóztatták azt a török kamionvezetőt, aki néhány hete bejelentette a váci rendőrségen, hogy ellopták a rakománnyal teli pótkocsiját. Elmondása szerint elromlott a szállítmány nyerges vontatója, s amíg a segítségül hívott szerelőkkel a vontatót elhu- zatták javításra, az őrizetlenül hagyott pótkocsi — benne 10 millió forint értékű bőrdzsekivel — nyomtalanul eltűnt. Az ügyben a Pest Megyei Rendőrkapitányság nyomozói láttak munkához. A hihetőnek tűnő történetbe azonban hiba csúszott, ugyanis akadt egy szemtanú, aki látta a pótkocsit elkötő tetteseket, s közöttük felismerte magát a „póruljárt” sofőrt. Valószínűleg két török bűnbanda egymás elleni akciójáról van szó. Feltételezések szerint az országon belül titkos raktárban tárolják az árut. Enyhén szólva Amikor kiderült, hogy Bánó András szavai — enyhén szólva — messze vannak az igazságtól, a Népszabadság vezércikkében kifejtette, hogy itt nem ez a fontos, hanem az, ami tavaly október 23-án történt a Kossuth téren. Tehát a szocialista lap szerkesztősége szerint sem az igazság, sem a hamisítás ténye nem érdekes, csak az elnök kifütyülése számít. A pártlap tapasztalt újságírói számára valóban szokatlan lehetett a nemtetszés ilyetén kinyilvánítása, hiszen a kommunista kurzus évtizedeiben ilyesmi sem az elnöki tanács elnökével, sem az egyetlen párt főtitkárával nem eshetett meg. Úgy látszik, az igazság és a hamisítás a szocialisták számára máskor sem érdekes. Horn Gyula izraeli látogatása után nyilatkozott az MTI kairói tudósítójának útja eredményeiről. Többek között kijelentette: >rA Munkapárt nekünk szurkol mint testvérpártjának.”Bár személyre nem hivatkozott, de e mondat értelme csak az lehet, hogy az izraeli kormányzópárt, a Munkapárt (hisz testvérpárt!) nekik „szurkol”. Ez megnyugtató volt számomra. Hiszen azt tudtam meg belőle, hogy a feledékenységgel nem vádolható izraeli vezetők fátyolt borítottak a múltra. Mert ugye, ez a magyar „testvérpárt”a Magyar Szocialista Munkáspárt utódpártja (tőle örökölte például a Népszabadságot), s a mai MSZP meghatározó személyiségei az eló'dpárt második vonalbeli vezetői voltak a hetvenes és a nyolcvanas években. Akkor, amikor a magyar—izraeli kapcsolatok a mélyponton voltak. Még a kapcsolatok újrafelvétele után is voltak feketelisták a tel-avivi követségen, s aki azokon rajta volt, az még 1989-ben sem kapott beutazási engedélyt Magyar- országba. (Ki is volt akkoriban a külügyminiszter? Nem éppen Horn Gyula?) Talán ezért bizonyult illúziónak a feledés. Másnap már azt olvastam az egyik lapban, hogy — ,„4 Munkapárt nem támogatja az MSZP-t”. Megint naiv voltam, de nagyon hamar kiderült, hogy nemcsak Bánó esett messze az igazságtól. Rabin kormányfő szóvivője ugyanis gyorsan helyesbített. Török Bálint A MÁV Rt. megegyezésre törekszik Indokolatlan a sztrájk A MÁV Rt. vezetése a minél előbbi megegyezésre törekszik a szakszervezetekkel. Ezért a tegnapi tárgyaláson a foglalkoztatási és béremelési ‘ kérdésekről kívánt tárgyalni, s nem az eredeti napirendről, egy esetleges sztrájk ideje alatt biztosítandó minimális szolgáltatásról — mondta el Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese este. Az érdekképviseletek ugyan ragaszkodtak az eredetileg meghirdetett tárgyalási témához, a vezetés javaslatára azonban végül is elnapolták. Sipos István nagy jelentőségű lépésnek tartotta Csárdái Jánosnak a MÁV vezérigazgatójának a szakszervezetekhez eljuttatott pénteki levelét, melyben a vezérigazgató lehetőséget látott arra, hogy a három vitás kérdésben — foglalkoztatás, kollektív szerződés és béremelés — még november 20-ig megegyezhessenek a felek. A sztrájkot ugyanis az érdekképviseletek többek között éppen azzal indokolták, hogy a munkáltató szándékosan húzta az időt, és a bérfejlesztés mértékéről — a szakszervezetek határozott tiltakozása ellenére — csak december 10-e után kívánt tárgyalni. A vezérigazgató véleménye szerint e levéllel a munkáltatói oldal újabb engedményt tett. Ezért időszerű, hogy a lehetséges megoldásról és nem egy esetleges munkabeszüntetésről tárgyaljanak. Az érdekképviseletek a mai tárgyaláson válaszolnak majd a munkáltatónak. A több hete tartó tárgyalások első, legjelentősebb megállapodása a kollektív szerződés kérdésében jött létre a múlt héten. A vezetés ugyanis visszavonta eredeti javaslatát, mely szerint: 13. havi bérhez csak a társaság mindenkori teljesítményétől függően juthattak volna a vasutasok. A megegyezés szerint a jövőben a 13. havi béi kifizetése nem függ majd a vállalati teljesítményektől. Várhatóan nehezebben tudnak majd megegyezni a felek a kollektív szerződés többi vitás kérdésében. A szerződés hatályáról és a műszakpótlékokról ugyanis a vezetés és az érdekképviseletek álláspontja meglehetősen távol áll egymástól. A társaság új, határozott idejű szerződést kíván kötni, a szakszervezetek azonban eddig ragaszkodtak a hatályos kollektív szerződés határozatlan idejű meghosszabbításához.
