Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-08 / 235. szám
to< ZJfUT A p jHiiiL/lr XXXVII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. OKTÓBER 8., PÉNTEK Négy település összefogott Környezetbarát amerikai víztisztítás Dunavarsányban Eredményesen zárult az a helyszíni gyakorlati-műszaki bemutató és tanfolyam, amelyet az amerikai Future Water International Inc. szervezett Dunavarsány, Délegyháza, Ma- josháza és Taksony polgármesterei, szakemberei, valamint különbőzé' szakhatóságok, hazai vállalatok, minisztériumok képviselői részére. A rendezvény kettős célját sikerült a látogatás során megvalósítani. Egyrészt a magyar résztvevők részleteiben is megismerkedhettek azzal a korszerű szennyvíztisztító rendszerrel, amelyet az amerikai cég Kö- zép-Európában elsőként hazánkban kíván megépíteni, másrészt a tervezett dunavarsányi beruházás néhány gazdasági kérdésében is megállapodtak az érintettek. Orvosi jelentés Antall Józsefről A Kölni Egyetem I. számú Belklinikájának tájékoztatása szerint Antall József miniszter- elnöknél — aki mint ismeretes „non-hodgkin” lymphomá- val kezelés alatt áll — az előzetes vizsgálatok lezárultak. Azok eredményével az orvosok elégedettek. Kezelését egy újabb kemoterápiás beavatkozás formájában ma folytatják. A legközelebbi orvosi tájékoztatásra előreláthatólag egy hét múlva kerül sor. Románia aláírta Tegnap délután Teodor Me- lescanu román külügyminiszter — Catherine Lalumiére főtitkár asszony és Alois Mock osztrák külügyminiszter jelenlétében — aláírta Románia Európa tanácsi csatlakozásának dokumentumát, valamint az emberi jogok európai konvencióját. Ezzel az ünnepélyes aktussal Románia hivatalosan az Európa Tanács 32. tagjává vált, és ennek megfelelően Iliescu államfő mától részt vesz a kétnapos bécsi csúcsértekezleten. A bécsi Austria Centerben megrendezett aláírási ceremónián a román külügyminiszter történelmi pillanatról beszélt, s Romániát „egy mozgalmas térség stabil övezetének" nevezte. Lalumiére asz- szony és Mock külügyminiszter egyaránt a felvételhez vezető nehéz útról, a döntés dilemmáiról beszélt. Megyénk déli részén egyre égetőbb gond a szennyvíz elhelyezése. A Taksony határában illegálisan kialakult telep megtelt, a környező falvak a jövőben oda nem szállíthatnak szennyvizet. Új telep létesítésére egyedül nem vállalkozhatnak az önkormányzatok, mivel igen sokba kerül a beruházás. Ezért fogott össze a négy település. A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág tisztasáA tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Juhász Judit a kabinetülés döntéseit ismertetve elmondta, hogy a miniszterek áttekintették a szovjet csapatok által használt létesítményeknél okozott környezeti károk felszámolásának állását. Egy korábbi kormánydöntés a teendők sürgőssége alapján három ütemben rendelkezett a helyreállításról. Előgát jó lenne megóvni, mivel a főváros innen nyeri ivóvíz- készletének egy részét. Ezért is érdemel különös figyelmet az, miként épül ki a csatornahálózat, a szennyvíztelep ebben a térségben. Közel fél esztendeje tárgyalnak Dunavarsány önkormányzati képviselői az amerikai Future Water International Inc. céggel, a szennyvíz- tisztító létesítése ügyében. írták, hogy 20 objektum esetében azonnal meg kell kezdeni a környezeti károk felszámolását, további 82 létesítménynél 1993-ban szükséges hozzálátni a rendezéshez, míg 77 objektumot illetően 1995-ös munkakezdéssel, 2010-ig kell elvégezni a helyreállítást. Az első ütem legsürgetőbb feladatait, vagyis a környezetszennyezés lokalizáláAz Egyesült Államokban, a Capital Development Initiative segély keretében ugyanis lehetőség nyílt arra, hogy Ke- let-Európából is pályázhassanak ilyen céllal. Ä dunavarsá- nyiak a pályázat első fordulóján nyertek, ekkor kezdődött meg az amerikai cég képviselőivel a részletek kidolgozása. Ez év augusztusában elkészült az a tanulmányterv, amelynek alapján a magyar szakhatóságoktól megkapták az elvi vízjogi engedélyt. Várhatóan novemberre az amerikai szakemberek összeállítják azt a több mindenre kiterjedő' tervet, amelyre szükség van a hazai létesítési engedély megszerzéséhez. Ezt megelőzik majd a különféle tárgyalások, a helyszínen szerzett tapasztalatok megbeszélései a hatóságok képviselőivel. (Folytatás a 4. odlalon) sát gyakorlatilag elvégezték, illetve az év végéig befejezik. A 20 objektumból értékesíteni kell a még el nem adott létesítményeket, valamint a még tisztítás alatt álló objektumok — így Hajmás- kén Debrecen, Komárom, Vác- Máriaudvar, Sármellék, Kalocsa, Kunmadaras — nem szeny- nyezett területeit is. (Folytatás a 3. oldalon) Kormányszóvivői tájékoztató Állami garancia a vágósertésre Szlovén vendég a megyében Herman Rigelnik (balról), a szlovén parlament elnöke és kísérete tegnap kezdte meg hazánkban kétnapos, hivatalos látogatását. A küldöttséget délelőtt Szabad György, az Országgyűlés elnöke, valamint a parlamenti pártok képviselői fogadták. Este a szlovén vendégeket a toki Patkó csárdában lovasbemutatóval, magyaros ételekkel és folklórműsorral várták. Vimola Károly felvétele a csárda pincéjében készült. Világkiállítás Németország jelentkezett Németország részt kíván venni az 1996-os Budapesti Világkiállításon — tájékoztatta a bonni magyar nagykövetségen a német gazdasági minisztérium képviselője Barsi- né Pataky Etelka főbiztost. A támogató .döntést a kormánynak kell véglegesítenie, ezt követően pedig igen rövid időn belül kinevezik az expó-ügyi főbiztost és küldöttséget menesztenek Magyarországra, hogy tárgyaljanak részvételük feltételeiről. Az ünnepélyes bonni bejelentés alkalmából Barsiné Pa■ c'»iía a német gazdasá- taxy .......... b . , gi élet képviselőinek beszámolt a világkiállítás előkészületeiről. Ezt megelőzően a főbiztos elkísérte Göncz Árpád köztársasági elnököt hollandiai látogatására, s ottani szakembereknek is beszámolt az 1996-os expó terveiről. Nagy Ferenc Kilencven évvel ezeló'tt, 1903. október 8-án, a Baranya megyei Bissében született Nagy Ferenc, Magyarország egykori miniszterelnöke. Ó volt az első'parasztember hazánkban, aki ezt a magas pozíciót elérte. Tizenkét holdas parasztcsalád gyermeke volt, mindössze hat elemit végzett, de nagyszerű szellemi adottságai és lankadatlan szorgalma révén olyan tudásra tett szert, ami alkalmassá tette az ország vezetésére. 1946. február 4. és 1947. június 1. között volt miniszterelnök, tehát igen nehéz politikai viszonyok között kellett irányítania az országot. A vesztes háború után a szovjet hadsereg egységei tartották megszállva hazánkat. Az ország életét a Szövetséges Ellenőrző' Bizottság, valójában annak szovjet elnöke ellenőrizte. A SZEB nyugati tagjainak nem volt beleszólásuk a dolgokba, amit — sajnos — ha nem is szó nélkül, de tudomásul vettek. így tehát rendkívül nehéz feladatot jelentett a miniszterelnöki teendőik ellátása. Hiába kapott a Kisgazdapárt 57 százalékot az 1945. november 4-i választásokon, hiába szavazott a választók 83 százaléka a kommunizmus ellen, szovjet nyomásra továbbra is koalíciós kormányt kellett felállítani, s az igen fontos belügyi tárcát is a kommunisták birtokolták. Ilyen viszonyok között, bár a nép a demokrácia mellett döntött, egyre több engedményt kellett tenni a kommunista erőszaknak. Mégis elmondhatjuk Trumannal, az Amerikai Egyesült Államok elnökével együtt, hogy e térségben a kommunista puccsig hazánk jutott legmesszebbre a demokrácia megteremtésében. Nagy Ferencék úgy gondolták, hogy ha a békekötésig (ami szerintük egyet jelentett a megszálló csapatok távozásával) sikerül megakadályozni a kommunista hatalomátvételt, akkor Magyarország demokratikus ország marad. Ez nem volt alaptalan hiedelem, hiszen eleinte a Szovjetunió is úgy gondolta, hogy 10-15 évnél előbb nem válhat kommunista országgá hazánk. Tehát amikor 1947. június 1-jén Rákosiék emigrációba kényszerítették Nagy Ferencet, tiszta lelkiismerettel tekinthetett vissza politikai tevékenységére, mint ahogy emigrációs munkája is megállja a történelem bírálatát. Távol hazájától is a magyarság és a demokrácia ügyét szolgálta. Egy percre sem lankadva küzdött a szovjet gyarmatosítás ellen, de ez nem tette elvakultan kommunistaellenessé, amit az is bizonyít, hogy amikor megkérdezte Carter elnök, hogy visszaadja-e a Szent Koronát Magyarországnak, határozottan azt felelte, hogy ez a történelmi ereklye a magyar népet illeti. Szeretett szülőföldjére már nem tudott visszatérni, mert 1979-ben meghalt. Születésének kilencvenedik évfordulóján hajtsunk fejet e kiváló magyar parasztpolitikus emléke előtt. Török Bálint (Nagy Ferenc: Harmincmillió magyar című írása lapunk 14. oldalán olvasható.) Kétszázezer kötet olvasásra vár Egy könyvtármentés történetéből Nagy nehezen tudunk csak előre haladni a földön tornyosuló könyvek között a szak- szervezetek Pest megyei könyvtárában. Megannyi klasszikusunk és kortársaink művei „betstellerekkel” keveredve állnak halomban a kölcsönzőállványok közötti járatokban, a sarokban, az asztalokon, az irodákban... — Mentjük, ami menthető . ••• — magy^razkodiK Kornélia igazgató asszony, aki immár négy éve küzd a sorra megszűnő fiókkönyvtáraik állományának megmentéséért, az egykori megyei olvasók százezreit szolgáló hálózat átmentéséért. Konok küzdelmét, úgy tűnik, ezúttal siker koronázza. Könyvtáruk helyzetéről és jövőjéről a szűk irodában beszélgettünk. — Megyei könyvtárunk hálózatát fenntartónk a szociális, népjóléti és kulturális alapból hozta létre és működtette a hatvanas évektől, ma is vállalható, korszerű elvek alapján — tudom meg az intézmény létrejöttéről. — A Sok kis önálló, helyi könyv1 an ö<27tár alapításanoz eiegicn... szegből ugyanis egy nagy központi könyvtárat és a megyei üzemekben és intézményekben fiókkönyvtárakat szerveztek. (Folytatás a 7. oldalon)
