Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

JS PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK 7 Gödöllői kutatóműhelyek Univerzális szakembereket képeznek INNEN— Burjánzó osflóra Már 1,2 milliárd évvel ez­előtt beborították az addig kopár kontinenseket a szá­razföldi növények elődei. Eddig a „rekordot” egy bo­rostyánkőbe zárt szárazföl­di növénymaradvány tar­totta, amelynek korát 430 millió évre becsülik. Nemrégiben azonban ősrégi kovakőzetekben pa­rányi, csőalakú képződmé­nyeket találtak, amelyek csak valamiféle ősbaktéri­umok megkövesedett ma­radványai lehetnek. A ko­vakőzet kormeghatározá­sa és más vizsgálatok alap­ján feltételezik, hogy a pa­rányi szervezetek már több mint egymilliárd év­vel ezelőtt szőnyegként fedték be a szárazföldeket. Törpemamutok a fáraók korában Orosz őslénykutatók sze­rint négyezer évvel ez­előtt, amikor az egyiptomi piramisok épültek, még él­tek szőrös mamutok. Olyan mamutfogakat és -csontokat ástak ki, ame-, lyek hatezer évvel kés'Sb- bi időszakból származnak, mint az eddig előkerült legrégebbi leletek. A tör­pemamut maradványai alapján mindössze 1,8 mé­ter magas, és két tonna sú­lyú lehetett, míg az euró­pai mamutok több, mint három méter magasak vol­tak, súlyuk pedig a hat ton­nát is elérte. Egyes szigete­ken sokáig fennmaradtak a nagyemlősök kis testmé­retű utódai, mint például Cipruson a törpevíziló, vagy Máltán egy mindösz- sze egy méter magas kis elefánt faj. Őstojás az ausztrál partokon Nyugat-Ausztrália partvi­dékén három iskolás gye­rek egy régi kihalt mada- gaszkári madár tojására bukkant. A perthi múzeum őslénykutatói úgy vélik, hogy ez az őstojás hatezer kilométer utat tett meg az Indiai-óceánon át, amíg Madagaszkár szigetéről Ausztráliába sodródott. Ke­rülete 80 centiméter, és harminc centiméter hosz- szú. A kutatók gyanítják, Ijogy a tojás a repülésre képtelen, és 300 éve ki­pusztult elefántmadártól, az Aepyomis titántól szár­mazik. —ONNAN A gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki ka­rán a hallgatók az épületgé­pészeti ismeretekről tájéko­zódhatnak legrészleteseb­ben. Ennek az az oka, hogy — eltérően a pesti, vagy a miskolci egyetemektől — ide a tanulók vidékről jön­nek és oda is mennek vissza. S nekik, mint műszaki értel­miségnek kell olyan felada­toknak eleget tenni, mint a vízellátás, csatornázás, szel­lőzés és fűtés megoldása. — Mindezek a városi em­ber számára már természete­sek, vidéken viszont az utób­bi években kezdtek általá­nossá válni — mondta Barot- fi István docens. — A fenti­ekkel járó feladatok a ná­lunk végzett hallgatókra há­rulnak, így aztán mi ezt a képzés során is figyelembe vesszük. Egy falunak nincs arra pénze ugyanis, hogy kü- lön-külön foglalkoztasson különböző szakembereket. Aki odakerül, szinte minden­hez kell értenie. Ez a szakterület, amely az emberek, állatok és növé­nyek kényelmét szolgálja. Az utóbbi időszak globális problémái kiszélesítették —a- szakterijletefr"- Energetikai szempontból központi kér- 'aéssé vált az új energiahor­dozókkal működő fűtési rendszerek alkalmazása. Másrészt megjelentek azok a problémák az épületgépé­szetet illetően, amelyek a környezetvédelem igényeit tükrözik: tehát azt, hogy e lé­tesítmények lehetőleg ne Sajnos azonban ez az utóbbi módszer sem hozott mindig, s minden esetben végleges megoldást. Elsősorban anyagi akadálya volt annak, hogy a drága külföldi gyógy­szereket a hazai egészség­ügy korlátlanul beszerezhes­se. Aztán évtizedekig sújtot­ta honi szakorvosainkat az amerikai és nyugat-európai tilalmi lista, melynek követ­keztében éppen a legfejlet­tebb színvonalat képviselő termékekhez nem juthattak hozzá a magyar felhasználók. Utóbbi okok, s a rendszer- váltás kínálkozó lehetőség együttesen teremtették meg a hazai orvostechnika biztos bázisát. Ennek az egyre szé­lesedő körnek egy szeletjét villantotta fel a közelmúlt­ban a Népjóléti Minisztéri­umban megrendezett kiállí­tás és a témához kapcsolódó egész napos konferencia. Már a helyszín is jelezte: a hazai egészségügyi vezetés szennyezzék a vidék levegő­jét, vizeit, ne tegyenek kárt a termőföldben. El kellene érni, hogy a szennyvizet ne emésztőgödörbe engedjék, s most már igen komoly gon­dot okoz az ivóvíz minősége is, ami manapság közvetle­nül már nem fogyasztható. A szakemberek jelentős ré­sze azzal foglalkozik, hogy ezeket a feltételeket megte­remtse. Az utolsó három-négy év — sajnálatos módon — úgy jellemezhető, hogy a hazai ipar visszafejlődése mellett a nyugatról beáramló eszkö­zökkel igyekeztünk igényein­ket kielégíteni. Ez azonban az épületgépészeti területet nem befolyásolta. Sőt, ked­vezőbbé váltak a körülmé­nyek azért, mert hozzáférhe­tők lettek az olyan szerkeze­ti elemek: gépegységek, ka­zánok, csaptelepek, stb., amelyek korábban ismeretle­nek voltak. Az épületgépészet igen­csak összetett szakma, hi­szen egyként foglalkoznia kell a szakembernek a csalá­di házak, iroda- és növényhá­zak, istállók felszerelésével, azok megtervezed vei. Te­hát ma jobban, könnyebben lehetne jó épületgépészeti rendszereket kiépíteni. En­nek egyedüli — de nem elha­nyagolható akadálya — a fi­zetőképes kereslet hiánya. E szakterület oktatása mel­lett mindig nagy súlyt he­lyeztünk a kutatásra, a témá­kat mindig az aktuális gon­dok hozták magukkal. kiemelt elismerésben részesí­ti a magyar orvostechnikai felszerelések, berendezések előállítóit. Az Országos Orvostechni­kai Egyesület és az OMFB Technológia Közvetítési Iro­dája szervezésében megtar­tott konferencia célja az volt — s ezt hangsúlyozta Jávor András, a tárca államtitkára is —, hogy az elmúlt évek­ben kifejlesztett, s a gyakor­latban bevált termékeket és azok gyártóit megismertesse a kórházak orvos-igazgatói­val, a szakmai kollégiumok vezetőivel és az egészség- ügyi intézményekben az or­vostechnika területén dolgo­zó mérnökökkel. Az egyna­pos konferencián több elő­adó is hangoztatta: ez a ren­dezvény is jó alkalmat kínál a bizalmatlanság eloszlatásá­ra. Utóbbihoz a legjobb mód­szer éppen .az eszközöket használó orvosok szakmai­lag megalapozott s adatok­1975-től kezdődően az ener­getika és most, 1985-től pe­dig a környezetvédelem az, amivel a legtöbbet foglalko­zunk. Kifejezetten a kutatás­ra általában nincs pénz, de magára a szakterületre van és azért — ilyen módon — nekünk is csurran-cseppen. Az Épületgépészeti és Környezettechnikai Labora­tórium területén felépítet­tünk egy napenergiát is hasz­nosító istállóépületet. Ez ti­zenkét évvel ezelőtt volt, s azóta sincs párja. Az az igaz­ság, hogy sehol sem terjed­nek igazán ezek a természe­tes erőforrásokra épülő rend­szerek, bár volna rá igény. Nagy horderejű szabadal­munk volt a geotermikus energiát hasznosító fűtési rendszer. Magyarország geo­termikus adottsága igen jó, sokhelyütt található termál­víz. Az utóbbi két év legfonto­sabb kutatási eredménye egy önszabályozó, vezérelhe­tő radiátorszelep, amellyel be lehet állítani, hogy az adott helyiségben milyen meleg legyen. Ennek mező- gazdasági vonatkozása is van: jól hasznosítható példá­ul üvegházakban. Ezzel a módszerrel jelentős energia­megtakarítás érhető el. Mindezekbe a kutatásokba — természetesen — a hallga­tókat is bevonjuk, így aztán, ha a sikeres vizsgák után elke­rülnek egy településre, nem állnak értetlenül a felmerülő problémák láttán. Arpási Mária kai alátámasztott pozitív vé­leménye. Az Orvostechnikai Egye­sület elnöke, Raduj László a szervezet fontos feladatának azt tartja, hogy a gyakorlat­ban bevált új hazai terméke­ket a maga eszközével nép­szerűsítse, csökkentve a bi­zalmatlanságot, amely hosz- szú évek rossz tapasztalata nyomán alakult ki a felhasz­nálókban. Kik vettek részt a konfe­renciával egyidőben megren­dezett alkalmi kiállításon? E felsorolás már önmagában is jelzi, hogy az Egyesület ve­zetőjének reménye a közeljö­vőben megvalósulhat. Nagy teljesítményű endoszkópos berendezéseket, középfrek­venciás röntgengenerátort, hordozható fecskendős infú­ziós gyógyszeradagolót, illet­ve nagycsatomás EMG-rend- szert láthattak a szakembe­rek. Szűkebb hazánkat pedig egy pilisszentiváni fejlesztő mérnök képviselte, aki kisso- rozatú műtőfelszerelések gyártását vállalja, és egy bu­daörsi kft., ahol vérfestő készlet kidolgozását, s előál­lítását végzik. Magyar műszerek az orvostudományban A gyártók a felhasználókhoz mentek Sajátos története van a hazai orvosi műszergyártásnak. Év­tizedeken keresztül tulajdonképpen csak egyetlen magyar termelőt ismertek a szakemberek. Akiknek ez a technika kevésnek bizonyult, vagy olyan területen dolgoztak, mely­nek műszerigényét a hazai gyártók nem tudták kielégíteni, annak egyetlen lehetősége maradt: irány külföld... Múltidéző Hajnal Antal Százötvenöt éve született a századvég egyik jeles ma­gyar mérnöke, Hajnal An­tal. Tevékenységének súly­pontja a kiegyezés utáni év­tizedekre esett. Ez a kor­szak, a politikai viszonyok lassú változása mellett, a műszaki és természettudo­mányos fejlődés látványos eredményeit hozta nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. Főműve a fiu­mei tengeri kikötő, immár több mint hét évtizede nem magyar felségterület — ta­lán ezért is feledte el az utó­kor. Hajnal Antal az egykori Csanád vármegyében, Ma­kón született, 1838. szep­tember 1-jén. A jó hírű deb­receni kollégiumba járt, majd 1854—59 között a bu­dai József Műegyetem, hall­gatója volt. Az abszolutiz­mus korában német tan­nyelvű egyetemen kiváló ta­nárok (Nendtvich, Kruspér, Sztoczek és mások) előadá­sait hallgathatta. Az 1859-ben megszerzett mér­nöki képesítésével a kiegye­zés évéig szűkebb hazájá­ban, Békés megyében vég­zett mérnöki munkát. 1867-ben — sok társához hasonlóan — ő is állami szolgálatba lépett, s a tehetséges fiatalem­ber 1873-ban már a köz­munka- és közlekedési mi­nisztérium főmérnöke. Nemcsak folyószabályozási ügyekkel foglalkozott, ha­nem figyelemmel kísérte a vasúti közlekedési hálózat fejlődését és az egyetlen magyar fennhatóság alá tar­tozó tengeri kikötő, Fiume sorsát is. A kikötőépítkezés 1872-ben kezdődött egy 260 méter hosszú hullám­gát létrehozásával. A kor­mány, a szállítás állami kéz­be vétele érdekében, a déli vasúttársaságtól megszerez­te a Zágráb—Károlyvárosi vasutat, s a kikötőépítkezés­sel párhuzamosan kiépítette a Zákány—Zágráb és a Ká- rolyváros—Fiume vasútvo­nalat is. A munkák Hajnal Antal tervei alapján és veze­tésével valósulhattak meg. Szabadidejében tevéke­nyen részt vett a Magyar Mérnök és Építész Egylet munkájában (alapító tagja volt), valamint a fiumei Vö­röskereszt szervezet kiépíté­sében. Az 1907. január 17-én hatvankilenc éves korában elhunyt jreles magyar mér­nöktől ezekkel a szavakkal búcsúzott á pályatárs, Gon- da Béla: „Az évek csaknem nyomtalanul surrantak el fölötte, mert él lelkében a nemes ideál: Fiume nagy- gyá, virágzóvá tétele.”. (P) Hulladékból értéket teremtenek Az oktatás, a kutatás és az ipar szoros együttműködé­se érdekében alakult meg hazánkban az első Bay Zol­tán kutatóközpont Szege­den. A város Biotechnoló­giai Intézetében dolgozó bi­ológusok, vegyészek, gene­tikusok és gyógyszerészek arra vállalkoznak, hogy hul­ladékokból enzimek és mik­roorganizmusok segítségé­vel új termékeket állítanak elő, új technológiai eljárá­sokat dolgoznak ki az örök­lődő és fertőző betegségek kimutatására, továbbá arra, hogy immobilizált enzimek és mikroorganizmusok se­gítsenek az erősen — ve­gyileg — szennyezett vize­ink tisztításában. Még az idén további Bay-intézetek átadására ke­rül sor, így Miskolcon a Lo­gisztikai és Gyártástechni­kai, Budapesten pedig az Anyagtudományi Intézet avatására. (á. m.) Fejtörd Az előző heti játék kérdéseire adott helyes vála­szok a következők: 1. A tyúk a Délkeiet-Ázsiában őshonos banki- va-tyúktól, a pulyka Közép-Amerikából, a lúd meg a kacsa a nálunk is honos vádlódtól és vad­kacsától. A gyöngytyúk őshazája Nyugat-Afri- ka. 2. A hikszosz betörés idején. A hikszoszok ázsiai eredetű lovasnép voltak, s a ló biztosítot­ta harcászati fölényüket a gyalogosan küzdő, lo­vat nem ismerő egyiptomiakkal szemben. 3. Százöt emlős- és kétszázharminckilenc ma­dárfaj. A jövő heti játék kérdései: 1. Megérzik az állatok a földrengést? 2. Minek a kísérőjelensége a jökullhaup? 3. Mikor keletkezik a tefra? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utal­ványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hétfőig kérjük beküldeni. A borítra írják rá: FEJTÖ­RŐ, postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesz­tősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446.

Next

/
Oldalképek
Tartalom