Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-07 / 234. szám
JS PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK 7 Gödöllői kutatóműhelyek Univerzális szakembereket képeznek INNEN— Burjánzó osflóra Már 1,2 milliárd évvel ezelőtt beborították az addig kopár kontinenseket a szárazföldi növények elődei. Eddig a „rekordot” egy borostyánkőbe zárt szárazföldi növénymaradvány tartotta, amelynek korát 430 millió évre becsülik. Nemrégiben azonban ősrégi kovakőzetekben parányi, csőalakú képződményeket találtak, amelyek csak valamiféle ősbaktériumok megkövesedett maradványai lehetnek. A kovakőzet kormeghatározása és más vizsgálatok alapján feltételezik, hogy a parányi szervezetek már több mint egymilliárd évvel ezelőtt szőnyegként fedték be a szárazföldeket. Törpemamutok a fáraók korában Orosz őslénykutatók szerint négyezer évvel ezelőtt, amikor az egyiptomi piramisok épültek, még éltek szőrös mamutok. Olyan mamutfogakat és -csontokat ástak ki, ame-, lyek hatezer évvel kés'Sb- bi időszakból származnak, mint az eddig előkerült legrégebbi leletek. A törpemamut maradványai alapján mindössze 1,8 méter magas, és két tonna súlyú lehetett, míg az európai mamutok több, mint három méter magasak voltak, súlyuk pedig a hat tonnát is elérte. Egyes szigeteken sokáig fennmaradtak a nagyemlősök kis testméretű utódai, mint például Cipruson a törpevíziló, vagy Máltán egy mindösz- sze egy méter magas kis elefánt faj. Őstojás az ausztrál partokon Nyugat-Ausztrália partvidékén három iskolás gyerek egy régi kihalt mada- gaszkári madár tojására bukkant. A perthi múzeum őslénykutatói úgy vélik, hogy ez az őstojás hatezer kilométer utat tett meg az Indiai-óceánon át, amíg Madagaszkár szigetéről Ausztráliába sodródott. Kerülete 80 centiméter, és harminc centiméter hosz- szú. A kutatók gyanítják, Ijogy a tojás a repülésre képtelen, és 300 éve kipusztult elefántmadártól, az Aepyomis titántól származik. —ONNAN A gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán a hallgatók az épületgépészeti ismeretekről tájékozódhatnak legrészletesebben. Ennek az az oka, hogy — eltérően a pesti, vagy a miskolci egyetemektől — ide a tanulók vidékről jönnek és oda is mennek vissza. S nekik, mint műszaki értelmiségnek kell olyan feladatoknak eleget tenni, mint a vízellátás, csatornázás, szellőzés és fűtés megoldása. — Mindezek a városi ember számára már természetesek, vidéken viszont az utóbbi években kezdtek általánossá válni — mondta Barot- fi István docens. — A fentiekkel járó feladatok a nálunk végzett hallgatókra hárulnak, így aztán mi ezt a képzés során is figyelembe vesszük. Egy falunak nincs arra pénze ugyanis, hogy kü- lön-külön foglalkoztasson különböző szakembereket. Aki odakerül, szinte mindenhez kell értenie. Ez a szakterület, amely az emberek, állatok és növények kényelmét szolgálja. Az utóbbi időszak globális problémái kiszélesítették —a- szakterijletefr"- Energetikai szempontból központi kér- 'aéssé vált az új energiahordozókkal működő fűtési rendszerek alkalmazása. Másrészt megjelentek azok a problémák az épületgépészetet illetően, amelyek a környezetvédelem igényeit tükrözik: tehát azt, hogy e létesítmények lehetőleg ne Sajnos azonban ez az utóbbi módszer sem hozott mindig, s minden esetben végleges megoldást. Elsősorban anyagi akadálya volt annak, hogy a drága külföldi gyógyszereket a hazai egészségügy korlátlanul beszerezhesse. Aztán évtizedekig sújtotta honi szakorvosainkat az amerikai és nyugat-európai tilalmi lista, melynek következtében éppen a legfejlettebb színvonalat képviselő termékekhez nem juthattak hozzá a magyar felhasználók. Utóbbi okok, s a rendszer- váltás kínálkozó lehetőség együttesen teremtették meg a hazai orvostechnika biztos bázisát. Ennek az egyre szélesedő körnek egy szeletjét villantotta fel a közelmúltban a Népjóléti Minisztériumban megrendezett kiállítás és a témához kapcsolódó egész napos konferencia. Már a helyszín is jelezte: a hazai egészségügyi vezetés szennyezzék a vidék levegőjét, vizeit, ne tegyenek kárt a termőföldben. El kellene érni, hogy a szennyvizet ne emésztőgödörbe engedjék, s most már igen komoly gondot okoz az ivóvíz minősége is, ami manapság közvetlenül már nem fogyasztható. A szakemberek jelentős része azzal foglalkozik, hogy ezeket a feltételeket megteremtse. Az utolsó három-négy év — sajnálatos módon — úgy jellemezhető, hogy a hazai ipar visszafejlődése mellett a nyugatról beáramló eszközökkel igyekeztünk igényeinket kielégíteni. Ez azonban az épületgépészeti területet nem befolyásolta. Sőt, kedvezőbbé váltak a körülmények azért, mert hozzáférhetők lettek az olyan szerkezeti elemek: gépegységek, kazánok, csaptelepek, stb., amelyek korábban ismeretlenek voltak. Az épületgépészet igencsak összetett szakma, hiszen egyként foglalkoznia kell a szakembernek a családi házak, iroda- és növényházak, istállók felszerelésével, azok megtervezed vei. Tehát ma jobban, könnyebben lehetne jó épületgépészeti rendszereket kiépíteni. Ennek egyedüli — de nem elhanyagolható akadálya — a fizetőképes kereslet hiánya. E szakterület oktatása mellett mindig nagy súlyt helyeztünk a kutatásra, a témákat mindig az aktuális gondok hozták magukkal. kiemelt elismerésben részesíti a magyar orvostechnikai felszerelések, berendezések előállítóit. Az Országos Orvostechnikai Egyesület és az OMFB Technológia Közvetítési Irodája szervezésében megtartott konferencia célja az volt — s ezt hangsúlyozta Jávor András, a tárca államtitkára is —, hogy az elmúlt években kifejlesztett, s a gyakorlatban bevált termékeket és azok gyártóit megismertesse a kórházak orvos-igazgatóival, a szakmai kollégiumok vezetőivel és az egészség- ügyi intézményekben az orvostechnika területén dolgozó mérnökökkel. Az egynapos konferencián több előadó is hangoztatta: ez a rendezvény is jó alkalmat kínál a bizalmatlanság eloszlatására. Utóbbihoz a legjobb módszer éppen .az eszközöket használó orvosok szakmailag megalapozott s adatok1975-től kezdődően az energetika és most, 1985-től pedig a környezetvédelem az, amivel a legtöbbet foglalkozunk. Kifejezetten a kutatásra általában nincs pénz, de magára a szakterületre van és azért — ilyen módon — nekünk is csurran-cseppen. Az Épületgépészeti és Környezettechnikai Laboratórium területén felépítettünk egy napenergiát is hasznosító istállóépületet. Ez tizenkét évvel ezelőtt volt, s azóta sincs párja. Az az igazság, hogy sehol sem terjednek igazán ezek a természetes erőforrásokra épülő rendszerek, bár volna rá igény. Nagy horderejű szabadalmunk volt a geotermikus energiát hasznosító fűtési rendszer. Magyarország geotermikus adottsága igen jó, sokhelyütt található termálvíz. Az utóbbi két év legfontosabb kutatási eredménye egy önszabályozó, vezérelhető radiátorszelep, amellyel be lehet állítani, hogy az adott helyiségben milyen meleg legyen. Ennek mező- gazdasági vonatkozása is van: jól hasznosítható például üvegházakban. Ezzel a módszerrel jelentős energiamegtakarítás érhető el. Mindezekbe a kutatásokba — természetesen — a hallgatókat is bevonjuk, így aztán, ha a sikeres vizsgák után elkerülnek egy településre, nem állnak értetlenül a felmerülő problémák láttán. Arpási Mária kai alátámasztott pozitív véleménye. Az Orvostechnikai Egyesület elnöke, Raduj László a szervezet fontos feladatának azt tartja, hogy a gyakorlatban bevált új hazai termékeket a maga eszközével népszerűsítse, csökkentve a bizalmatlanságot, amely hosz- szú évek rossz tapasztalata nyomán alakult ki a felhasználókban. Kik vettek részt a konferenciával egyidőben megrendezett alkalmi kiállításon? E felsorolás már önmagában is jelzi, hogy az Egyesület vezetőjének reménye a közeljövőben megvalósulhat. Nagy teljesítményű endoszkópos berendezéseket, középfrekvenciás röntgengenerátort, hordozható fecskendős infúziós gyógyszeradagolót, illetve nagycsatomás EMG-rend- szert láthattak a szakemberek. Szűkebb hazánkat pedig egy pilisszentiváni fejlesztő mérnök képviselte, aki kisso- rozatú műtőfelszerelések gyártását vállalja, és egy budaörsi kft., ahol vérfestő készlet kidolgozását, s előállítását végzik. Magyar műszerek az orvostudományban A gyártók a felhasználókhoz mentek Sajátos története van a hazai orvosi műszergyártásnak. Évtizedeken keresztül tulajdonképpen csak egyetlen magyar termelőt ismertek a szakemberek. Akiknek ez a technika kevésnek bizonyult, vagy olyan területen dolgoztak, melynek műszerigényét a hazai gyártók nem tudták kielégíteni, annak egyetlen lehetősége maradt: irány külföld... Múltidéző Hajnal Antal Százötvenöt éve született a századvég egyik jeles magyar mérnöke, Hajnal Antal. Tevékenységének súlypontja a kiegyezés utáni évtizedekre esett. Ez a korszak, a politikai viszonyok lassú változása mellett, a műszaki és természettudományos fejlődés látványos eredményeit hozta nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. Főműve a fiumei tengeri kikötő, immár több mint hét évtizede nem magyar felségterület — talán ezért is feledte el az utókor. Hajnal Antal az egykori Csanád vármegyében, Makón született, 1838. szeptember 1-jén. A jó hírű debreceni kollégiumba járt, majd 1854—59 között a budai József Műegyetem, hallgatója volt. Az abszolutizmus korában német tannyelvű egyetemen kiváló tanárok (Nendtvich, Kruspér, Sztoczek és mások) előadásait hallgathatta. Az 1859-ben megszerzett mérnöki képesítésével a kiegyezés évéig szűkebb hazájában, Békés megyében végzett mérnöki munkát. 1867-ben — sok társához hasonlóan — ő is állami szolgálatba lépett, s a tehetséges fiatalember 1873-ban már a közmunka- és közlekedési minisztérium főmérnöke. Nemcsak folyószabályozási ügyekkel foglalkozott, hanem figyelemmel kísérte a vasúti közlekedési hálózat fejlődését és az egyetlen magyar fennhatóság alá tartozó tengeri kikötő, Fiume sorsát is. A kikötőépítkezés 1872-ben kezdődött egy 260 méter hosszú hullámgát létrehozásával. A kormány, a szállítás állami kézbe vétele érdekében, a déli vasúttársaságtól megszerezte a Zágráb—Károlyvárosi vasutat, s a kikötőépítkezéssel párhuzamosan kiépítette a Zákány—Zágráb és a Ká- rolyváros—Fiume vasútvonalat is. A munkák Hajnal Antal tervei alapján és vezetésével valósulhattak meg. Szabadidejében tevékenyen részt vett a Magyar Mérnök és Építész Egylet munkájában (alapító tagja volt), valamint a fiumei Vöröskereszt szervezet kiépítésében. Az 1907. január 17-én hatvankilenc éves korában elhunyt jreles magyar mérnöktől ezekkel a szavakkal búcsúzott á pályatárs, Gon- da Béla: „Az évek csaknem nyomtalanul surrantak el fölötte, mert él lelkében a nemes ideál: Fiume nagy- gyá, virágzóvá tétele.”. (P) Hulladékból értéket teremtenek Az oktatás, a kutatás és az ipar szoros együttműködése érdekében alakult meg hazánkban az első Bay Zoltán kutatóközpont Szegeden. A város Biotechnológiai Intézetében dolgozó biológusok, vegyészek, genetikusok és gyógyszerészek arra vállalkoznak, hogy hulladékokból enzimek és mikroorganizmusok segítségével új termékeket állítanak elő, új technológiai eljárásokat dolgoznak ki az öröklődő és fertőző betegségek kimutatására, továbbá arra, hogy immobilizált enzimek és mikroorganizmusok segítsenek az erősen — vegyileg — szennyezett vizeink tisztításában. Még az idén további Bay-intézetek átadására kerül sor, így Miskolcon a Logisztikai és Gyártástechnikai, Budapesten pedig az Anyagtudományi Intézet avatására. (á. m.) Fejtörd Az előző heti játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. A tyúk a Délkeiet-Ázsiában őshonos banki- va-tyúktól, a pulyka Közép-Amerikából, a lúd meg a kacsa a nálunk is honos vádlódtól és vadkacsától. A gyöngytyúk őshazája Nyugat-Afri- ka. 2. A hikszosz betörés idején. A hikszoszok ázsiai eredetű lovasnép voltak, s a ló biztosította harcászati fölényüket a gyalogosan küzdő, lovat nem ismerő egyiptomiakkal szemben. 3. Százöt emlős- és kétszázharminckilenc madárfaj. A jövő heti játék kérdései: 1. Megérzik az állatok a földrengést? 2. Minek a kísérőjelensége a jökullhaup? 3. Mikor keletkezik a tefra? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hétfőig kérjük beküldeni. A borítra írják rá: FEJTÖRŐ, postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446.
