Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTÓBER L, PÉNTEK 7 A zene világnapján Hangarchívum Irodalmunk kazettán Az általános-, valamint a középiskolás irodalmi tananyagot feldolgozó hangkazetta sorozatot állított össze a New Bridge Zenemű- és Könyvkiadó Kft. A sorozát 24, egyenként 40-50 perces kazettáján neves színművészek tolmácsolásában hallhatók a világ és a magyar literatú- ra klasszikus művei. A kiadó szándéka, hogy közvetlenül az iskolákba juttassa el a kazettákat, s így a kereskedelmi csatornák kiiktatásával lényegesen olcsóbban — darabonként 145 forintos — vásárolhatók meg a hangos irodalmi szemelvények. A New Bridge szeretné megnyerni a pedagógusok támogatását, ezért tájékoztatót és katalógust juttatott el minden hazai alsó- és középfokú tanintézménybe. Az igények ismeretében kezdik majd meg a Görög regék és mondák, illetőleg a „Biblia” című kazettákkal kezdődő sorozat szállítását előreláthatólag november végén. A tervek szerint az idei tanév végéig a romantika európai költőit bemutató szemelvényig jut el a sorozat. A házi hangarchívum a következő iskolai évben válik teljessé, amikor is utolsóként elkészül a napjaink irodalmát feldolgozó magnókazetta is. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre és József Attila műveit önálló kazettán jelenteti meg a New Bridge kiA zenei világnapot az Unesco Nemzeti Tanácsának határozata alapján 1975 óta, minden évben október 1-jén rendezik meg. Ebből az alkalomból, ma a belvárosi és a terézvárosi ön- kormányzat közös rendezvényt szervez a Vörösmarty térre. A Szabolcsi Bence Zeneiskola nyitja meg az ünnepi napot délelőtt 11 órakor. A másik két zeneiskola, a Váci utcai és a VI. kerületi Tóth Aladár iskola műsorát a Kalamajka együttes, Virág Márton együttese és Fellegi Ádám zongoraművész előadása követi. Nemcsak a világnapot, hanem Bárdos Lajos születésének évfordulóját is megün- neplik a városmajori gimnáziumban tartandó kórushangversenyen. A Kodály Zoltán Kórusiskola fiú- és vegyeskara, a Patrona Hungáriáé Gimnázium leánykara, az Angelika Leánykar és az Országos Széchényi Könyvtár énekkara Bárdos Lajos, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Halmos László és Nagy Olivér műveiből ad elő. A Nemzeti Filharmónia három hangversenyt rendez. A Városháza dísztermében a Componensemble — a többi között — Soós András, Tóth Benedek, Kocsis Zoltán és Peré nyi Miklós műveiből játszik. A Mátyás-templomba látogatók Király Csaba orgonajátékát hallgathatják meg. A hangverseny a francia zeneszerzőnek és orgonaművésznek, Messiaennek állít emléket. A Szent István Gimnázium szimfonikus zenekara a Szent István király oratóriumkórussal a Zeneakadémián lép fel. Kodály, Schumann és az angol Williams Serenade műveit adják elő Róka István tenorista és Simon Béla zongoraművész közreműködésével. A nap programjában szerepel a Magyar Rádió Gyermekkórusának délutáni, és a Pro Musica Kamarazenekar esti koncertje a Vigadóban. A BM Duna Palotában a BM Duna Szimfonikus Zenekar Brahms- és Mahler- darabot játszik. A Józsefvárosi református templomban ökumenikus orgonahangversenyt rendeznek a Stella kamarakórus részvételével. Kuklis fikciórajzai kV Kuklis István fiatal grafikus munkáiból nyílt kiál- ■ lítás a „Vész bolygó lakói” címmel a Gödöllői Galériában. „A figurális megoldást szeretem realista, aprólékos kidolgozásban — vallja művészi tevékenységéről. — Munkáimban fontosnak taitom, hogy ne csak a szépérzékre hasson, hanem a bennünk szunnyadó fantáziát is megmozgassa, mert úgy hiszem, egy szépen kimunkált kép több mint pillanatnyi élmény.” A kiállítás, amely vélhetően nem csupán a sci-fi grafikák bizarr világát kedvelők figyelmét köti le, október 14-ig tekinthető meg a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban. Tárlat Szentendrén Rába Lilla grafikusművész munkáit mutatják be ma délután (5 órakor) Szentendrén az Aktív Art művészeti galériában. Bevezetőt Kurucsay Éva tart, a kiállítást megnyitja dr. Supka Magdolna művészetkritikus. A tárlat október 22-ig tart nyitva. Titanicfesztivál Tizenkét ország 16 filmjét mutatják be a mától (14-éig) megrendezendő I. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztiválon a Toldi moziban. A programban látható többek között a „Felhő-mennyország” című orosz film, melyet 1992-ben a locarnói fesztivál nagydíjával jutalmaztak, és a „Kju Dzsu története” című alkotás, melyet Zsang Jimou, a kínai újhullám egyik alakja készített. Bemutatják Jonas Mekas és Hal Hartley amerikai filmesek, valamint Jean Luc Godard egy-egy művét is. A Titanic-fesztiválon néhány alkotó személyesen is részt vesz. Két orosz rendezővel, Nyikolaj Dosztallal és Viktor KossakoVszkijjal — és a „Veled is megtörténhet” című belga film készítőivel a közönség is találkozhat. A fesztivál ideje alatt a Dresch Mihály trió ad koncertet a moziban. A Filmvilág estjein pedig Bikácsy Gergely beszél Godardról, illetve Mihancsik Zsófia és György Péter elmélkedik a médiáról. A szervezők — a Balázs Béla Stúdió munkatársai, a Titanic Filmjelenlét Alapítvány létrehozói — tervei szerint a fesztivált ezentúl évente megrendezeik. A magyar képzőművészet erdélyi színfoltja Ameddig a gótika ér... Valóban érzelmi-szellemi találkozón vehettem részt nemrég a Vármegye Galériában, abban a szerény műhelyben, ahol ötven alkotó állíthatott ki az Erdélyi Őszi Tárlaton. Hajdú Demeter Dénes megnyitóbeszédében joggal nevezte így az összejövetelt. A Budapesti őszi Fesztivál e jelentős eseményével az erdélyi művészet hazai pártfogója, az Erdélyi Művészetért Alapítvány egyúttal fennállásának ötödik esztendejét is ünnepelte. E fórum akkor alakult, amikor a román kommunista diktatúra nemcsak az évezredes erdélyi magyar kultúrát ítélte halálra, hanem el akarta tüntetni a magyar falvakat (is) a föld színéről. Jelen tárlaton képviselteti magát a ma élő, művészileg jelentős alkotók nagy többsége Kolozsvártól Ko- rondig, Sepsiszentgyörgy- től Gyergyószentmiklósig és Belényestől Szovátáig. Koltay Gábor filmrendező, a Budapesti őszi Fesztivál igazgatója írta a tárlat igényes, szép katalógusának bevezetőjét, amelyben a kultúra oda-vissza áramoltatásának fontosságáról szól, s általa a minél szorosabb kapcsolatok kiépítésének nélkülözhetetlen voltáról. Akik mélyen átérzik e feladat fontosságát, csakis nagyon pontosan meghatározott és mélyen átélt küldetéstudattal végezhetik munkájukat. Ahogyan ezt az alapítók tették az elmúlt öt év alatt. Hiszen, az alapító okirathoz híven, elsősorban a határainkon kívül élő képző-, ipar- és népművészeket támogatták, olyan tehetséges alkotókat, akik hűséggel megőrzik és továbbhagyományozzák a magyar lelkiség századokon át felhalmozott értékeit. Felemelő élmény, hogy az ötven művész az ötven alkotásban magas szinten tudta érzékeltetni, miszerint az erdélyi magyar szellemiség él, változatlanul hozzánk tartozik, alkotásaival a magyar kultúrát gazdagítja. Sütő Éva: Mitológia A művek tanúsága szerint azonban; nem lehet könnyű az életük. Mindannyian tudjuk — hangzott a megnyitón —, hogy Románia a bizánci kultúrkörben él, s a bizánci kultúrkörben élő ember más értékeket vall magáénak, más eszmékért küzd. így az erdélyi magyar művész távol él nemcsak a hazai, hanem az európai keresztény kultúrától is. Bizánc nem részesült a humanizmus korának áldásaiban, mindmáig nem is meri ezt a szellemiséget. Nincs még egy nemzet Európában, melynek anyaországi határa, körös-körül önmagával, saját népével határos! A képek minderről beszélnek, bár nem kifejezetten ezt ábrázolják. Az, hogy Feszt László egy jellegzetes erdélyi népi motívumot ábrázoló képének azt a címet adja: „Reliquie” — nagyon sokat elmond a művész közérzetéről. Vagy: Kasztos Endre „Góti- ká”-ja (derékban kettétört fák egymásra hajolva) nem csak tragikus helyzetjelentés volt a számomra, de egyben a világnak azt is jelezte, hogy mi újság arrafelé, ameddig a gótika elér, azaz ahonnét az európai kultúrát számítják. (Mert azt a gótikával mérik.) Molnos Zoltán székelyudvarhelyi művész „Daráló” című képe nagy hatással volt a megnyitó közönségre. Az öreg daráló málló emberfej, vérző fülekkel, az agyából nyúlik ki a daráló karja, repedezik, s mint a vakolat, hullik szét az arca. A végzetest előrevetítő élményen enyhítettek a szép csendéletek, tájképek; Torrá Vilmos „Csomakő- rös”-e, Zolcsák Sándor szokatlanul gyönyörű „Akt”- ja, Kristófi János „Ünnep”- e. Sorolhatnánk a példákat, mind az ötven képet, mi azonban csak az érdeklődést szeretnénk felkelteni az október 25-ig nyitva tartó Erdélyi Őszi Tárlat iránt. (Budapest V., Vármegye u. 11.) Ónody Éva Csömöri levél A művészet térhódítása C. Kis József fiatal festőművész a Képzőművészeti Főiskolán Szókontor Pál és Kokas Ignác keze alatt tanult. Csömörre költözött és ez évben már jelentkezett is a Petőfi Sándor Művelődési Otthonban egy kamarakiállítással. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a klasszikus kifejezésmód és a hagyományos elemek nem zárják ki a szürrealista törekvéseket. Az alkotó újabb bemutatkozására vasárnap délután 4 órakor kerül sor a nagytar- csai falumúzeum és a honvédség helyőrségi klubja szervezésében. Molnár Lajos helytörténetkutatót kérték fel a tárlat megnyitására, előtte azonban rögtönzött nyitókoncertet ad a Magyar Honvédség Zeneművészeti Honvéd Szakközépiskola fafúvós kamaraegyüttese. A tehetség, az értelmes és értékes élet rendszerint kisugárzik közvetlen környezetére. C. Kis József, amint erről már a Pest Megyei Hírlapban olvashattunk, festőiskolát kíván indítani Csömörön a tehetséges fiatalok képzésére. A főváros közelségében lévő települések, felismerve helyzeti előnyüket, a nagyvárosi, zsúfolt tülekedéssel szemben nyugodt, csendes környezetet tudnak biztosítani az alkotáshoz. Úgy látszik ez Csömörön már mutatja első eredményeit. A nyugat-európai kis települések polgármestereinek tapasztalatai igazolják azt az eléggé nem hangsúlyozható megállapítást, hogy a letelepedett alkotó tehetségek gyorsítják a település egészséges fejlődését. Elsősorban a kulturális élet révén. Nádor István
