Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-05 / 232. szám
MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. OKTOBER 5., KEDD Cenzúra a tévében? Szeretem Tamás Gáspár Miklóst, mert olyan jókat szokott mondani. Tetszenek tudni, kire gondolok, az SZDSZ-es filozófus-képviselőre, az Akadémia filozófiai intézetének igazgatójára. Néha az az érzésem, hogy amit mond, maga sem veszi komolyan, de én éppen ezért szeretem ó't. Nem az a földhözragadt bugris tanyasi, aki ha kijelent valamit, ahhoz akkor is ragaszkodik, ha az ég leszakad. T. G. M.-nek valósággal szárnyalnak a gondolatai, csak úgy sziporkázik. Azt mondja például legutóbb is, hogy „az MDF és csatolt részei diktatúrát gyakorolnak a Magyar Televízióban’! Csak úgy mondja, bele a vakvilágba, pontosabban az éterbe, merthogy kedvenc műsorában nyilatkozta ezt. Megfigyeltem: minden ilyen alkalommal ráérezhet a szavak ízére, ezért rendszerint megvariálja a gondolatot. „Diktatúra és cenzúra van a Magyar Televízióban”, ismétli most is egy bővített mondatban önmagát, és körülnéz, besöpri az elismerést; lám, hogy isszák a szavait körülötte a riporterek. Persze, bizonyíték vagy példa sehol, de hát nem is az az érdekes, azonkívül pedig T. G. M. köpönyege már messze lebeg, egy másik stúdióban mondja el legújabb vicceit. Hogy ezzel a diktatúra-cenzúra poénnal mire gondolt, így csak találgatni lehet. Talán a 2. csatorna késó' esti hírműsorára, amely az utóbbi hetekben ugyancsak kitett magáért. Am minap például a forint leértékeléséről szóló hírrel kezdte műsorát, mely szerint lám-lám, az Antall-kormány megint odacsördített nektek, magyarok... Nem durván, hanem finom iróniával hangsúlyozta a műsorvezető' a szavakat, merthogy „a televízióban diktatúra és cenzúra”mű- ködik. Néhány nappal korábban a Jány Gusztáv-pör új- rafelvétele kapcsán nyilvánított a műsor különvéleményt, kötve az ebet a karóhoz, hogy a jogtalanul kivégzett honvédtiszt akkor is, igenis — bűnös, mondjon bármit a közvélemény és a jogalkalmazó. Mert „a Magyar Televízióban diktatúra és cenzúra”van. Maradván kedvenc hírműsorunknál: az se volt akármi, amikor a Pető■—Kéri-per tárgyalásáról viszont hallgatott. Egy hang nem sok, annyi sem hangzott el arról, hogy a bíróság ismételten nyugtázta: az SZDSZ-elnök édesapja az ÁVH-ban dolgozott. Valaki az események sorából a tárgyalást egyszerűen kidobta. Lehet, hogy a Magyar Televízióban mégis diktatúra és cenzúra van? (dégé) • • Összefogtak az üldözöttek Együttműködési megállapodást kötött és koordinációs irodát hozott létre hét. egykori politikai üldözötteket tömörítő szervezet. A Nemzeti Elkötelezettségű Társadalmi Szervezetek koordinációs irodáját megalakító tömörülések — TIB. Recski Szövetség, Po- fosz, Szorakész, PÉK, Igazolt Szabadságharcosok Világszövetsége, Volt Politikai Foglyok Világszövetsége — vezetői tegnap sajtótájékoztatót tartottak Budapesten. A hét szervezet legfontosabb céljai az igazságtétel, a kárpótlás és a privatizáció tisztasága, amelyek megítélésük szerint össz- nemzeti kérdések. Zimányi Tibor, a TIB elnöke elmondta: nem politikai pártot, hanem érdekvédelmi szövetséget hoztak létre. A jogállamiság a többpárti demokrácia alapján áll: céljaikat nem utcai megmozdulásokkal, hanem a demokráciában elfogadott politikai eszközökkel kívánják megvalósítani. Zimányi hozzátette: elégedetlenek az igazságtétel jelenlegi állásával, de az Alkotmánybíróság döntéseit tudomásul veszik. Jelenleg olyan javaslaton is dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy ne csak az 56-osok, hanem az 1945 és 1956 között meghurcolt üldözöttek is megkaphassák a Független Magyarországért Emlékérmet. Zimányi Tibor hangsúlyozta: a koordinációs iroda pártok felett áll, nem befolyásolják tagjaikat a tekintetben, hogy az 1994-es választásokon kire szavazzanak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy e szervezetek tagjai a nemzeti elkötelezettségű pártokra voksolnak majd. Felmentő ítélet Jány Gusztáv nem háborús bűnös Jány (Hautzinger) Gusztáv volt vezérezredes büntetőügyében a Legfelsőbb Bíróság — a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványának elbírálása alapján — tegnap hatályon kívül helyezte a Budapesti Népbíróság ítéletét, és a terheltet, a háborús bűntett miatt emelt vád alól felmentette. Az indoklás szerint a terhére rótt bűn- cselekményt nem követte el. Mint ismert, Jány Gusztávot — akit 1940-ben neveztek ki a 2. magyar hadsereg parancsnokává — a Budapesti Népbíróság 1947. október 4-én kihirdetett és november 25-én első fokon jogerőre emelkedett ítéletével golyó általi halálbüntetésre ítélte, két háborús bűncselekmény elkövetése miatt. Az ítéletet 1947. november 26-án végrehajtották. A Legfőbb Ügyészség 1993 májusában felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz Jány Gusztáv felmentésére, mert — álláspontja szerint — a vádlott bűnösségének megállapítása a büntető jogszabályok megsértésével történt. Dr. Rabóczki Ede, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke a kihirdetett ítélet indoklásában elöljáróban kijelentette: Jány Gusztáv ügyében a felülvizsgálati eljárást alkalmazhatónak találta. Rámutatott: a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta Jány Gusztáv hadseregparancsnoki tevékenységét, történelmi felelősségét, és nem foglalhatott állást Magyarországnak, a II. világháborúba történő belépésével, valamint hadviselésének jellegével kapcsolatban. Ezek megítélése a szaktudományok feladata. A Legfelsőbb Bíróság a Budapesti Népbíróság ítéletét kizárólag a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján bírálta el. A bűntetőtanács megállapította: Jány Gusztáv szolgálati feladatainak teljesítését olyan történelmi helyzetben kezdte meg, amelynek kialakulásában semmi része nem volt. Parancsot teljesített, amikor katonáival a frontra indult, és szolgálati úton kapta a felsőbbség utasításait akkor is, amikor az áttörés után rendezte a csapatokat. A Legfelsőbb Bíróság szerint — a népbíróság megállapításával ellentétben — képtelenség lett volna Jány Gusztávtól elvárni, hogy szembehelyezkedjen a felettesei, illetve a német katonai vezetés parancsaival, ugyanis agyonlövéssel fenyegetett katonai bűncselekményt követett volna el. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint Jány Gusztáv nem sértette meg a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat sem. A népbíróság ítéletében nem merültek fel bizonyítékok Jány Gusztáv bűnösségére, a túszok szedésével, illetve azok kivégzésével, valamint az engedetlen egységek megtizedelésével kapcsolatban. A törvénysértő ítélet arra sem tartalmaz konkrétumokat, hogy Jány Gusztáv tudtával és beleegyezésével a II. hadseregnél kettős bíráskodás folyt, amelynek következtében partizánokat és munkaszolgálatosokat bírói ítélet nélkül adtak át tábori csendőröknek. A Legfelsőbb Bíróság megállapította: az kétségtelen, hogy Jány Gusztáv szigorú, olykor kimondottan könyörtelen hangvételű parancsokat adott ki háborús életviszonyok között. A Legfelsőbb Bíróság kihirdetett ítélete a bűnügyben végső döntés, az ellen semmiféle jogorvoslatnak nincs helye. Parlamenti napló Hazánk érdeke az oroszországi demokrácia Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén Antall József miniszterelnök napirend előtt bejelentette: október 6-ától körülbelül négy hétig vizsgálatokon, kezelésen vesz részt Kölnben. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a helyettesítési időszakban mindazokban a kérdésekben, amelyek indokolttá teszik a vele való konzultációt, biztosított a kapcsolattartás Kölnnel, a bonni nagykövetségen keresztül. A továbbiakban reményét fejezte ki, hogy térségünkben nem kerül sor súlyos konfliktusra. Az ország belső kérdéseit tekintve pedig azon bizodalmának adott hangot, hogy az őszi időszakban a természetes politikai küzdelmek közepette is megőrizhető a stabilitás. A miniszterelnök szavai után Kelemen András külügy- minisztériumi államtitkár szólt az Oroszországban kialakult helyzetről. Úgy látta, hogy az egymással szembekerült két fél közül az egyik nem volt érdekelt a békés megoldásban. Véleménye szerint sok jel mutat arra, hogy Az év első nyolc hónapjában 26 millió külföldi érkezett az országba, 21 százalékkal több mint egy évvel korábban — tájékoztatta az MTI-t a Központi Statisztikai Hivatal. A külföldiek csaknem fele továbbra is a jugoszláv utódállamokból és Romániából érkezett. A legjelentősebb növekedés a Független Államok Közösségéből idelátogatók körében volt tapasztalható, több mint két és félszer annyian érkeztek, mint tavaly az év első nyolc hónapjában. A nyugat-európai országok közül az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország látogatóinak száma kismértékben visszaesett, Ausztriából, Hollandiából és Belgiumból viszont átlagosan 9 százalékkal többen érkeztek. A Németországból Magyarországra látogatók A Magyarok Világszövetsége meghívására hazánkban tartózkodó magyar nyelvű újságírók főszerkesztőit fogadta Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke. A baráti hangvételű találkozón a házelnök a közvetlen kapcsolat megteremtésének fontosságát hangsúlyozta a világban élő magyar újságírókkal annak érdekében, hogy reális kép alakuljon ki külföldön hazánkról. A találkozó alkalijiat nyújtott arra, hogy az újságírók megismerkedjenek az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységének meggondolt szervezés áll a stratégiai pontok elleni támadások mögött. A magyar állásponttal kapcsolatban leszögezte, hogy hazánk az orosz- országi demokratikus folyamatok folytatása mellett tette le a voksot. Végezetül közölte, hogy a helyi magyar kolónia biztonságban van. Az országgyűlés folytatta a honvédelmi törvényjavaslat és az alkotmány ehhez kapcsolódó módosításának általános vitáját. A közelmúltban öt párt és egy frakció által létrehozott egyezség alapján a felszólaló vezérszónokok támogatásukról biztosították az előterjesztést, ugyanakkor sok kifogás hangzott el a törvényjavaslattal kapcsolatban, és máris többen módosító indítvány benyújtását jelezték. Kora este a plénum folytatta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat .részletes vitáját, majd a képviselők jogállásáról szóló 1990-es törvény módosításának általános vitájára került sor. száma pedig több mint egynegyedével múlta felül az 1992 január—augusztusi időszakét. Az év elejétől augusztus végéig 8,2 millió alkalommal látogattak magyarok külföldre, ez 2 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ennek ellenére az osztrák határszakaszon 9 százalékos növekedést regisztráltak, a szlovén, a hor- vát és az ukrán határokon pedig 2-2,5-szeresére nőtt a forgalom. A háborús események miatt a szerb határszakasz forgalma egyharmadára visszaesett. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma 3 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. Öt százalékkal kevesebb külföldi és 6 százalékkal több belföldi vendég vette igénybe a szállodákat. meghatározóival és menetével, a kezdeményezés és — szükség esetén — az önkorrekció indokaival. Dobos László, a Magyarok Világszövetsége alelnöke megköszönte a találkozó lehetőségét és tolmácsolta Szabad Györgynek a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Ivan Gasparovic szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Antall József miniszterelnök is fogadta a külföldön megjelenő magyar nyelvű lapok főszerkesztőinek és munkatársainak mintegy 50 fős küldöttségét. Diktátorokból agitátorok Dabas-Sáriban az elmúlt napokban felháborító dolog történt, az egyházi iskola két tanárának ablakait kővel beverték. Történt ez azután, hogy a katolikusok már megosztották iskolájukat az úgynevezett világnézetileg semlegesekkel, ám napnál világosabb, hogy ez utóbbiak mindebbe nem nyugszanak bele. Ők teljes gy őzelmet akarnak, amihez hozzátartozik az is, hogy Győző atya azonnali áthelyezését követelik, vagyis hogy ne szolgáljon tovább Dabas-Sáriban. Jól bizonyítja ez azt, hogy a világnézetileg „semleges” baloldali liberálisok vitamódszere nem éppen kifinomult, csak a totális megoldásokat tartják elképzelhetőnek, vagyis Győző atya esetleges elhelyezése után nincs kizárva, hogy a katolikus templom működésének megszüntetését követelnék... Módszereik a múltból nagyon is ismeretesek, hiszen máris hatalmas hangerővel üvöltöznek klerikális diktatúráról, holott a magyarországi diákság négy százalékát sem teszi ki az a réteg, amelyik valamely szinten egyházi oktatásban részesül. Ők, mármint a baloldali liberálisok, kik előszeretettel nevezik magukat világnézetileg elkötelezetleneknek, ezt a néhány százalékot is sokallják, s tán még messzebbre elmennének ezen a téren, mint amilyen messzire a Kádár-rendszer urai elmentek. Most két tanár ablakait verték be kővel, ami a támadók részéről a tolerancia teljes hiányát mutatja, de hallani már a híreket, hogy nemcsak a tanárakat inzultáiják, hanem azokat a kisgyermekeket is, akiket szüleik mindenféle baloldali erőszak ellenére a katolikus iskolába írattak be. Kevés gusztustalanabb dolog van annál, amikor vitáikba a felnőttek gyermekeket vonnak be, gyermekeket ejtenek túszul, de ez az ablakkiverősdi sem tartozik az ízléses dolgok közé. Persze nem meglepő, hiszen mire számíthatunk egy olyan gyülekezettől (nem egyházi értelemben!), amelyik arra is képes, hogy a magyar köztársaság címerével ellátott iskolatáblát bemocskolja, s a falról leveri. Akikben ilyen indulatok lakoznak, azok minden aljasságra képesek, kiváltképp akkor, ha összekacsinthatnak azokkal a ha- talomratörő politikai erőkkel, amelyek az elmúlt három esztendőben igyekeztek elterjeszteni az ostoba víziót: csak- csak jobb volt a Kádárrendszer diktatúrája. Nekik valószínűleg jobb volt, hiszen a Dabas-Sáriban agitálók valószínűleg a diktátorok soraiból kerültek ki. (Vödrös) KSH-jelentés Mérlegen az idegenforgalom Magyar nyelvű lapok Főszerkesztők a Parlamentben
