Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-29 / 252. szám
PEST MEGYEI HIRLAP GAZDAKOROK 1993. NOVEMBER 29., PENTEK INNEN— Fajtacsoportonként különböző garantált árakat határozott meg az Agrárpiaci Rendtartás tárcaközi bizottsága a legutóbbi, szerdai ülésén. A „húshasznúak” kategóriájában a speciális húsfajták, a magyartarka és az ezek keresztezéséből származó egyedek, továbbá az első osztályú, vagy annál jobb minőségű növendék hízómarhák egyedeinek garantált ára kilogrammonként száztíz forint lesz. A „kettős hasznú” állatok kilogrammjáért száz forintot adnak január elsejétől. E csoportba a magyartarka és a holstein-fríz vagy egyéb hasznosítású fajtával keresztezett FI egyedek, valamint a tejelőfajták speciális húsfajtákkal vagy magyartarkával keresztezett egyedei tartoznak. A növendék hízómarhák közül a hímivarú négyszázötven kilogramm feletti első osztályú, vagy annál jobb minőségű állatokat sorolták ebbe a csoportba. A „tejhasznú" állatok, a tiszta vérű tejelőfajták, valamint a magyartarka fajta tejhasznú fajtákkal keresztezett egyedei továbbá a 250-450 kilogramm közötti hímivarú növendékek első osztályú, vagy annál jobb minőségű egyedeinek garantált ára kilogrammonként száz forint lesz. Az ugyanebbe a csoportba tartozó négyszázötven kilogramm feletti állatok garantált árát kilogrammonként kilencven forintban határozták meg. * Az őszi mezőgazdasági szezonra történő felkészülést segítve a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége váija mindazok egyéni és társult gazdálkodók jelentkezését, akiknek műtrágyára, növényvédőszerre, len- és kenderárura, erő- és munkagépekre, munka- és védőruhákra van szüksége. A szövetség a legkedvezőbb partnereket közvetíti az érdeklődők számára. * Az 1994. évi Európai Közösség élő és vágott juh kontingenspályázat elnyerésével kapcsolatban felvilágosítással szolgál a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége. * Egykor saját ingatlannal rendelkező gazdaköröknek nyújt segítséget a megyei szövetség. Amennyiben szeretnék visszaigényelni épületeiket, a dokumentumokkal együtt keressék fel a szakembereket, akik szívesen állnak rendelkezésükre. * Juhtenyésztők jelentkezését várja a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége egyesület megalapítása céljából. Az agrárrendtartási hírlevél fontos információkat közöl az aktuális törvényi szabályozásokról, piaci árak alakulásáról. —ONNAN Megyei gazdaköri gyűlés volt Monoron Demonstráció helyett a munkát vállalják A hét első felében megyei választmányi gyűlést tartott Monoron a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége. Mint lapunkban arról már beszámoltunk, az összejövetel elsődleges célja a novemberi országos gazdaköri gyűlés Pest megyei küldötteinek megválasztása volt. A szervezők természetesen kihasználták az alkalmat, s egyéb tudnivalókkal is ellátták a helyi körök ülésén részt vevő képviselőket. A gazdaköri mozgalom országos helyzetével dr. Nagy József, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége ügyvezető igazgatója foglalkozott. Elmondta: a körök legfontosabb feladata a földhöz jutott, saját tulajdonnal rendelkező gazdák segítése, információkkal, szolgáltatásokkal való ellátása. Az igazi gazdák független emberek, akik gondjaik megoldására nem az utcai demonstrációt választották, hanem a csendes, de kemény munkát. Pedig lenne okuk a panaszkodásra: a gazdakörök tüntethettek volna például a szövetkezetek átalakulása idején, de nem tették. Az országos szövetség úgy vélte: az általánosítás helyett inkább néven kellene nevezni azokat a tsz-vezető- ket, akik akadályozzák a kiválást. A gazdakörök ugyanis nem szövetkezetellenesek, sőt, támogatják a magántulajdonon alapuló gazdaszövetkezést. Nagy József elmondta: ma már több mint 300 kör működik országszerte, sok a napokban alakul, s szervezik a megyei szövetségeket is. Ilyen tekintetben Pest megye jó példa, mert élen jár a szervezésben, jól működik a megyei vezetés. „Minőségi változást akarunk” — jelentette ki az előadó. „A novemberi országos gyűlésen ezért új alapszabályt fogadunk el, amelyben már helyet kapnak a megyei szövetségek is, továbbá rögzítjük a munka- módszereket s rendszeresen ülésezik majd az országos választmány.” Az ügyvezető igazgató felvetette: a gazdakörök nem pénzeszsákon alakulnak, ráadásul hiányzik az igazságos osztozkodás: a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége rendelkezik minden olyan vagyonnal, amit pedig a tsz-tagok munkájából hoztak létre. A kiválók után más érdekképviseleteknek is járna abból a közösből. Ehhez csatlakozott a vitában Dobrovitz József, a vecsé- si gazdakör elnöke is. Hozzátette: novemberben az országos választmány tegyen javaslatot a parlament felé, hogy módosítsák a szövetkezeti törvénynek azt a részt, amely az egy tag, egy szavazat gyakorlatot kimondja. Ez ugyanis visz- szatartó tényező a szövetkezetei egyébként alakítani akarók körében. A gyűlésen tájékoztató hangzott el a mezőgazdasági vállalkozások támogatási és hitelleDobrovitz József: „változtatni kell a törvényen” hetőségeiről: az OTP képviselője az eddiginél nagyobb rugalmasságot ígért a mezőgazdasági termelők ügyében. A kifejezetten gazdaköri tagok gépellátását segítő programmal kapcsolatban elhangzott, hogy jóllehet a pályázati határidő október vége volt, a tevékenység folyamatos, tehát várják a gazdák jelentkezését. A több mint négyórás összejövetelen szó esett még erdő- gazdálkodásról, vágóállat-felvásárlásról, s persze a helyi tapasztalatokról, gondokról is. A küldöttválasztás folyamán Pod- maniczky Bélát, a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének elnökét, Bemula Istvánt (Nyáregyháza), Kovács Benőt (Mo- nor), Miczi Flóriánt (Nyársapát), Kovács Józsefet (Kartal) és Karazsia Istvánt (Kartal) választották meg. (tóth) Amerikában jártak Magántulajdon, tudás, tájékozottság A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója, Nagy József elnyerte az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium által kiírt pályázatot, és ötödmagával két és fél hetet tölthetett az Egyesült Államokban, ahol a magántermelők érdekvédelmi szervezeteivel, azok céljaival, felépítésével és információs rendszerével ismerkedhetett. Az élményekről, tanulságokról most számol be olvasóinknak. — Az Országos Gazdakörök Szövetsége eddig nem sokat hallatott magáról, pedig igen tevékeny munka folyik. — Csendben dolgozunk, bár — részben az amerikai út tapasztalatai alapján is — már rájöttünk, hogy szükségünk van a nagyobb nyilvánosságra. Eddigi munkánkat szeretnénk minőségileg továbbfejleszteni, nemcsak a mezőgazdaság, hanem a vidékfejlesztés területén is. Az amerikai ösztöndíj, a Cochran Fellowship elnevezésű program tulajdonképpen három hónapos időtartamot jelent és angol- nyelv-tudást szab feltételül. Nekem szerencsém volt, mert ez évben először, jóváhagyták a pályázatomat, és az út is csak két és fél hetet vett igénybe. Az első négy napot Washingtonban töltöttük, ahol a Mezőgazdasági Minisztérium szervezeti felépítésével, működésével ismerkedtünk. Éppen ottlétünkkor zajlott az úgynevezett „Fly in"-program. Ennek keretében 250-300 farmer érkezett a képviselőházba, hogy „berepülve” tájékozódjon és tájékoztassa a képviselőket az aktuális kérdésekről. A magyar nagykövetséget is meglátogattuk, ahol a kapcsolatok kialakításának lehetőségeiről beszélgettünk. — Hogyan működik egy amerikai farmergazdaság? — Talán azzal kezdeném, hogy mindenütt nagyon jól működő és kiépített infrastruktúra van: úthálózat, telefon, számítógépes kapcsolat. A gazdaságok családi vagy társas vállalkozás formájában alakulnak. Egy gazda több érdekképviseleti szervezetnek is tagja, olyanoknak mint az országos vagy a szakszövetségek. Vannak külön tejre, gabonára, sertésre vagy például elektromos ellátásra szövetkezők. Az állami tisztségviselők általában társadalmi munkában dolgoznak, térítésmentesen, és farmjaikból élnek meg. A szaktanácsadást az egyetemek látják el, és a gazdák számára ingyenes. Régebben a tanácsadók naponta hat-nyolc gazdaságot látogattak meg, de az igények gyarapodásával ezt is korszerűsítették, most telefonon, számítógéppel vagy levélben tartják a kapcsolatot. A gazdák szabadnak érzik magukat, és ezt a szabadságot a magántulajdon biztonsága, a felhalmozott tudás és a naprakész tájékozottság biztosítja számukra. A tudásanyagot tanfolyamokon szerzik meg. Ennek is nagyon érdekes a működési elve, mert 15-20 fős oktatási képzést tartanak, majd ezek az emberek hazamenve, a régiókban újabb tanfolyamokon adják át a szerzett tapasztalatokat. Az érdekképviseleti szervezetek önkéntes alapon működnek, egy-egy fizetett alkalmazottal. — A szövetkezet szó nem jó emlékeket idéz a magyar gazdákban. Ön lát reményt arra, hogy Magyarországon is teret hódítanak majd a különféle társulások? — A világon sehol nincs termelő típusú szövetkezet. Bizonyos funkciókra társulnak a termelők azzal a biztos tudattal, hogy a föld az magántulajdonuk. Szükségszerű, hogy legyenek olyan érdek-képviseleti szervek, amelyek az adminisztráció, a beszerzés, a növényvédelem, a szaktanácsadás gondjait leveszik a termelő válláról. A gazda egy szál magában nem erősödhet meg. Végül is a gazdakör is egyfajta szövetkezés. Lassan kialakul a földpiac, lesz értéke a földnek és ezt fel fogják ismerni a tulajdonosaik is. Bartos Csilla Mezőgazdasági kisgépjavító Rákoscsabán Munkanélküliből vállalkozó Rákoscsabán, szinte egy kóliajításnyira Pácéitól, családi házában — mely egyben műhely is — kerestük fel Lakatos Lászlót, mezőgazdasági kisgép-, csónakmotor-javító és kereskedő' vállalkozót. A környéken, de Pest megyében is ő az egyetlen, aki ilyen vállalkozásba kezdett. Tulajdonképpen a kényszer vett rá, hogy vállalkozzam — kezdte beszélgetésünket találkozásunk alkalmával Lakatos László. A tavalyi év júliusában munkanélküli lettem, s utána nem sikerült állást találnom. Az eredeti szakmám szerszámkészítő volt, majd az autószerelőmesterséget is kitanultam. Míg munkanélküli voltam, sokat töprengtem azon — folytatta a fiatalember —, hogy mit is lenne kedvem csinálni. Úgy gondoltam, hogy vállalkozásba kezdek, s a környék mezőgazdasági jellegéből, illetve a szaktudásomból fakadóan, mezőgazdasági kisgépek javításával fogok foglalkozni. — Elmondta, hogy autószerelő a szakmája. Miért nem autószerelő-műhelyt nyitott? — Elsősorban azért, mert ahhoz jóval nagyobb alaptőkével kellett volna rendelkeznem, hitelt pedig nem szerettem volna felvenni. Másrészt manapság minden sarkon van egy autószerelőműhely, tehát nagy a konkurencia. Idén februárban belevágtam, s elindíttottam a vállalkozást. Terveimet arra alapoztam, hogy az utóbbi időben megvásárolt, illetve visz- szakapott földek gazdáinak nincs arra pénze, hogy új gépeket vásároljanak, tehát maradnak a régi, elhasznált masinák. Ezek pedig előbbutóbb meghibásodnak. Nyáron például szezonja .volt a kerti munkáknak, így a kisgépeknek, fűnyíróknak is. Ősszel és tavasszal a rotációs kapák javítása jelentett számomra munkalehetőséget. — Milyen tervei vannak a nem éppen mezőgazdasági munkára alkalmas téli hónapokra? — A kisgépszerelés mellett kerti traktorok, alkatrészek kereskedelmével is foglalkozom. Bizományosi szerződést kötöttem például az OETL Motorgyár Rt.-vei, s az ő kistraktoraik forgalmazását is — bizományosként — elvállaltam. — Mondta, hogy kertész- kedők fűnyíróit, rotációs kapáit javította. Hogyan sikerült megrendelőket találnia? — Szórólapokat helyeztem el a mezőgazdasági szakboltokban, hirdettem a Szabad Föld című újságban, és persze a környéken is szájról szájra járt a hír. Egyébként igen nehéz kérdés a reklám. Gondolja csak el: egy villanyoszlopon, egy hónapig kihelyezett hirdető- tábla kilencezer forintba kerül. Ezt én sajnos nem tudom finanszírozni. Persze hozzá kell tennem, hogy egy nemrég indult vállalkozásról van szó, — zárta szavait beszélgetőpartnerem. (szedlacsek) Modell vagy emlék? A gazdakör mint érdekképviselet A monori gazdaköri gyűlésen Podmaniczky Béla megyei elnök egy állás- foglalást olvasott fel, amit a résztvevők elfogadtak. Ebből idézünk: „Egy érdekképviselet fenntartásához ugyanaz kell, mint a hadviseléshez: pénz. Tudjuk, hogy a tagsági díjakból nekünk mire telik. De honnan teremtik elő a fizetésekre, kiadványokra, választási kampányra, demonstrációkra valót az egykori TOT hagyományait folytató MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) tisztségviselői? A téeszeknek soha nem volt egyetlen talpalatnyi saját földjük sem. Minden négyszögölt a bekény- szerített emberek vittek oda. Ma szövetkezeti közös tulajdonról beszélnek, ami természetesen csak a nyilatkozatokban létezik, mivel ezeket a tagok valójában nélkülözték, illetve a ki nem adott részesedésükből rakták össze. Nemrég kegyesen nevesítették a közös vagyont, de kinek az érdekében? Természetesen a sajátjukéban — tisztelet a kivételnek. Közben a „Kádár-huszárok” erődemonstrációt tartottak a Kossuth téren, ahol a kormányt ostorozzák. Velük szemben mi — gazdakörök — nem ja- jongunk, panaszkodunk, pedig közöttünk vannak a pártállami rendszer összeomlásának igazi úttörői, akik nem engedték a kolhozrendszert teljesen uralomra jutni Magyarországon. Modell vagy emlék tehát gazdaköri képviseletünk? Válaszunk a feltett kérdésre: aki ki akarja forgatni szándékaink értelmét, az legendának, mítosznak tartja. Mi azt mondjuk, hogy olyan modell, amely bátorítás a cselekvésre, amelyhez vannak céljaink, s hozzá tisztes hagyatékunk. Bízunk benne, hogy a megszólított magyar gazdák velünk tartanak az elmondottak megítélésében.”
