Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-29 / 252. szám
_É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 29., PÉNTEK 3 Hol vannak a nácik? Régóta kilóg a lóláb! De a pártatlan és elfogulatlan tájékoztatás bajnokai hosszú ideig úgy tettek, mintha ezt senki sem venné észre. Pedig nap nap után belebotolhattunk ebbe az egész országot kettéosztó lólábba. Már az a hankissi spanyolviasz is lólábasodott, föltalálása pillanatában, amikor a Híradó ellensúlyozására létrehozták az Esti Egyenleget. Mert ugyan mit akartak Hankissék ellensúlyozni? A nemzeti elkötelezettségű Híradót — egy nemzetietlennel? Igazi liberális világszabadalom, amely más véleményt, más megközelítést, más érzületet nem képes elfogadni. Megtörténhetett, hogy e „toleráns” szabadelvű szabadcsapat (Nyilvánosság Klub) öklét rázva követelte a Híradó egykori s mostani fó'szerkesztójének menesztését, mert — a súlyos érvek egyike — az nem tu- domhányadszor használta kommentárjában a magyar jelzó't. A nevében Magyar Televízióban. Amelyet ugyanígy hívtak a vörös érában is, de az agónia éveiben talán magyarabb volt, mint a rendszerváltozás után. Hankissék tévézésének idején. Emlékszem, mily megrendító'en közölte a bemondó a hírt: „Ledöntötték Marx-Engels szobrát”. Miközben arról volt szó, hogy a liberális többségű Fővárosi Önkormányzat határozatát hajtották végre. Am ez a tény számukra már másodlagos volt. De volt itt hordóügy is, és számos szégyenteljes „teljesítmény”. S most mint a bomba csapódott be a hír: az Egyenleg meghamisította a múlt évi október 23-ai, Kossuth téri eseményekről szóló tudósítását. Mivél az oly nagy szeretettel mutogatott náci sapkás fiú a köztársasági elnök kifütyülésekor nem is tartózkodott a téren. Ez már valóban több volt a soknál. Akik így mesterkednek, egész ország jó érzését, önbecsülését semmibe véve, nem különbek azoknál, akik ott se voltak a tömegben. Csak vörösök. Banos János Újfajta értékrendet! Lezsák Sándor az Egyenleg-botrányról Lejáratták az ország (Folytatás a 1. oldalról) Érthető módon, a sajtótájékoztatón leggyakrabban szereplő szó a pénz volt. Erről szólt dr. Mikola István is, aki a reform előtti helyzet legfőbb visszahúzójának azt tartotta, hogy évtizedekig nem is tudták a gyakorló orvosok és kórházi vezetők, hogy munkájuk mennyit is ér a valóságban. Lapunk munkatársának kérdése a közalkalmazotti törvényben foglalt 13. havi fizetésről kisebb vitát kavart a szónokok között. Míg Fejes László az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója egyértelműen és kizárólagosan a kórházak feladatául jelölte meg az említett bérek kifizetéséhez szükséges pénz kigazdálkodását, a Magyar Kórházszövetség elnöke ekképpen érvelt: — Nagyon rossz helyzetben érte a kórházakat e pénz kifizetésére szóló kötelezettség. Az intézmények ugyanis nem képesek ebben a helyzetben gyűjteni s előre takarékoskodni. Ugyanakkor ez a teher tovább fokozza az ellentétet a kórházak és az ott működő érdekvédelmi szervezetek között, ami szintén gátja lehet a reform eredményes megvalósulásának — zárta hozzászólását dr. Mikola István. Maliár Éva (Folytatás az 1. oldalról) Határozottan vissza kell utasítani ezért mindazokat a feltételezéseket, amelyek az alelnök kizárólagos hatáskörben hozott intézkedéseit kormányzati törekvésekkel hozzák összefüggésbe. A kormány meggyőződése, hogy az eljárás rendje, alkotmányos biztosítékai alkalmasak a valóság és a felelősség mielőbbi megnyugtató tisztázására, ahogy erre már a múltban is volt példa. Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke tegnapi nyilatkozatában elkeserítenek nevezte, hogy a televíziónál történtek kapcsán sokan nem a lényegről beszélnek, azaz arról, hogy a televízió elnöki jogokkal felruházott álelnöke a Sony cégtől kapott szakértői jelentés alapján munkaadói jogaival élve mentette fel az Egyenleg főszerkesztőjét. Sajnálatos — mondotta —, hogy a tavaly október 23-án a Kossuth téren történt incidens Molnár Imre emlékeztetett rá, hogy éppen 75 évvel ezelőtt, 1918. október 28-án alakult meg Csehszlovákia. Ez a — a csehszlovákiai magyarok számára sorsdöntő — dátum szorosan kapcsolódott a tanácskozás első témájához: az impériumváltás időszakához. Ekkor vált az ott élő magyarság többségi nemzetből nemzeti ki(Folytatás az I. oldalról) Juhász Judit a kormány döntéseit ismertetve bejelentette: a kabinet kivételes és sürgős eljárást kérve javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a Szekszárdi Húsipari Rt. működőképességének helyreállításáról. Feloldotta az öt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei településre elrendelt véglege(Folytatás az 1. oldalról) Az unió — amelynek tagjai a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és a szövetségen kívüli szakszervezetek legnagyobb tagsággal rendelkező szakszervezetei — ezért a parlamenthez fordul a választási eredmények megsemmisítését kérve. után a világsajtó ténynek vette azt, amit most a Sony cég szakértői véleménye enyhén szólva megkérdőjelez. Az eseményekkel kapcsolatos megjegyzések, vélemények lejáratták az ország tekintélyét, s Lezsák szerint erről is beszélni kell. A Közakarat Egyesület elnöksége állásfoglalást tett közre. Kétségtelen és vitathatatlan tény — hangoztatják —, hogy a Reggeli Krónika műsorában elhangzó lapszemlék ntm felelnek meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek. E tényre — egyéb hozzászólók között — egyesületünk is számos alkalommal felhívta a figyelmet. Az elmúlt időszakban gyakran voltunk tanúi annak, hogy a rabló tolvajt kiált. Meggyőződésünk, hogy ebben az esetben is ezzel a jelenséggel állunk szemben. Ugyancsak a tények ismeretében és azok szigorú tiszteletben tartása mellett lehet csak álsebbséggé. Nagy érdeklődéssel kísért beszédben sürgette a felvidéki magyar történetírás mielőbbi megteremtését Po- pély Gyula történész, a Pozsonyi Magyar Gimnázium és Általános Iskola igazgatója. Ha nem ismerjük igazán a múltunkat — mutatott rá —, a jelenben sem találhatjuk meg a helyünket. Jövője is csak annak sített építési tilalmat, amelyet 1973-ban a jelentős árvízveszély miatt hoztak. Döntött arról, hogy. a brüsszeli európai közösségi misszión a politikai osztály keretein belül tudományos és technológiai attaséi posztot hoz létre. Hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna főkonzulátust létesítsen Nyíregyházán. Kinyilvánította, A sajtótájékoztatón az újságírók hozzájutottak az üze- mitanács-választás végeredményét közlő listához. A legjobb eredményt, 71,67 százalékot az MSZOSZ szakmai szakszervezetei érték el. A második legjobb eredmény, 18,57 százalék, az Autonómok szakmai szakszervezetekintélyét lást foglalni a Bánó Andrást és társait érintő intézkedés ügyében. A tények makacs dolgok, azokat még az ellenzéki pártok összehangolt nyilatkozatai sem képesek megmásítani. Tegnap Nahlik Gáborhoz levelet intéztek a belpolitikai főszerkesztőség munkatársai, és követelik: vonja vissza döntéseit, és állítsa vissza az eredeti állapotot. Majd közlik: „Ameny- nyiben ez pénteken déli 12 óráig nem következik be, akkor kénytelenek leszünk minden törvényes eszközt igénybe venni kérésünk érvényesítésére. Ez az eszköz adott esetben az adások biztonságát is veszélyeztető is lehet”. Csúcs László, a Magyar Rádió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke kinevezte Babiczky Klárát a Kossuth adó főszerkesztőjének általános helyettesévé és megbízta a krónika-, hír- és aktuális műsorok felügyeletével. a népnek lehet, amelynek múltjáról reális ismereteik vannak. Vígh Károly történész, az ülés egyik levelező elnöke felvetette, hogy éppen a Középeurópai Intézetnek lehetne a feladata felkarolni és összefogni ezt a történetírói munkát. Egészen addig, amíg meg nem szerveződik a szlovákiai magyarság körében az a történészi gárda, amely már kezébe vehetné saját történelmének feltárását. A tanácskozás záróeseményeként a BM Duna Palotában bemutatták a Magyarok Csehszlovákiában 1918— 1992 című kiállítást, amely október 31-éig látható. (d. vass) hogy hazánk csatlakozni kíván a jövő évi nemzetközi családévhez, az ENSZ kezdeményezéséhez. Végül egyetértett azzal, hogy a pénzügyi tárca tárgyalásokat kezdjen vám-együttműködési egyezmények megkötéséről a Hor- vát, a Szlovén, a Szlovák Köztársaság, valamint Románia és Ukrajna kormányaival. teié. A Liga szakmai szak- szervezetei összességében 5,66 százalékot értek el, a Munkástanácsok szakmai szakszervezetei 2,21 százalékot. A többi szövetség szakmai szakszervezetei egy százalék alatti eredményt tudhatnak magukénak a táblázat szerint. Van Charta, van szabadság! A sajtószabadság védelmében tüntetésre készül az a tömörülés, amely Demokratikus Charta néven tünteti föl magát. A sajtószabadság védelme a mai Magyarországon véleményem szerint teljesen fölösleges, hiszen kJ ne tudná, soha ilyen szabad sajtó Magyarországon nem volt. Senki nem ellenőrzi, hogy az újságokban mik jelennek meg, ami nagyon helyes. Ám, roppant mód sajnálatos, hogy az újságírók nagy része — merthogy az utóbbi három és fél évben lekerült róluk a gyeplő —- nem tud a szabadsággal mit kezdeni, s éppen ezért például az Egyenleg szerkesztői elveszítették önkontroll- jukat. Az egyik napilap ez»«j a címmel jelent meg szerdán* „Volt egyszer egy Egyenleg." De tudjuk: volt egyszer egy hordóügy is, no meg ez az ominózus 1992. október 23-ai n3p, amikor a sajtószabadságtól elkápráztatott emberek ott az Egyenlegnél azt hitték, abba belefér az is, hogy Magyarországot egy kicsit megmártogatják a sárban, hogy világgá kürtölik: Magyarországon föltámadóban van a nácizmus, egyre nagyobb méreteket ölt az antiszemitizmus, félelmetes a fajgyűlölet... Mindez természetesen nem igaz, mindez csak arra szolgál, hogy azok, akik nem győztek a legutóbbi választásokon, ily módon is kifejezzék: mindenre képesek. A Demokratikus Charta nagygyűlésén a fővárosi városházán valószínűleg nem fog szóba kerülni, hogy bizony az Egyenleg hamis képsorokkal próbálta Magyarországot rossz színben feltüntetni, s ily módon kívánták megbuktatni a belügyminisztert. Ármánykodásuk nem járt sikerrel, ami egyáltalán nem csodálni való, hiszen Magyar- országon ebben a pillanatban a fajüldözésről beszélni, vagy a nácizmus föltámadását emlegetni egyszerűen hazugság. Ezt azoknak is tudomásul kell venniük, akik a kormány politikájával nem értenek egyet, hiszen az ellenzéki politika csak akkor lehet hatásos, ha az valós gondokra, s nem koholt vádakra, ködös képzelgésekre épül. Az Esti Egyenleg elrugaszkodott a valóságtól, ami a sajtószakmában öngyilkosságot jelent. (Vödrös) Igazságtételt Mosonmagyaróvárnak! Az MDF Győr Városi Szervezete megemlékező taggyűlést tartott az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. A résztvevők megnyugvással állapították meg, hogy végre zöld utat kapott az igazságtételi törvény. Lehetőség nyílt arra, hogy a mosonmagyaróvári tömeggyilkosok a jogállam törvényes keretei között felelősségre vonhatók legyenek. A tagság üdvözli a demokrácia újabb győzelmét, és örömmel fogadja, hogy ebben nem kis része van az MDF kitartó politikájának is. A sok vita után hihetetlennek tűnik — de mégis igaz -—, eljött az ideje annak, hogy a gyermekeiket évtizedeken át magányosan sirató, megalázott édesanyák, édesapák egy pillanatra letörölhetik könnyeiket, kiegyenesedhetnek, és megkönnyebbülten sóhajthatnak fel: Istenem, mégis van igazság! Az MDF győri szervezetének tagsága mindig is tiszta szívvel együtt érzett és most is osztozik az édesanyák, hozzátartozók fájdalmában, tudván azt, hogy az igazságtétel sem támaszthatja fel a forradalom és szabadságharc hőseit. Az MDF tagsága tiszteleg hősi halottaink előtt, és hittel kijelenti: nem hiába harcoltak, értünk, a jelenért haltak meg mindannyian! Magyar Demokrata Fórum győri szervezete A felvidéki magyarságról tanácskoztak Múlt nélkül nincs jövő' A Magyarok Csehszlovákiában 1918—1992 című rendezvénysorozat keretében tegnap tartották meg a csehszlovákiai magyarság történelmével foglalkozó szlovákiai, csehországi és hazai kutatók első tudományos tanácskozását. A Közép-európai Intézetben megrendezett konferenciát Kiss Gy. Csaba, az intézet igazgatója nyitotta meg, majd Molnár Imre, a Rákóczi Szövetség főtitkára felolvasta a rendezvény két fővédnökének, Göncz Árpád köztársasági elnöknek és Jeszenszky Géza külügyminiszternek a tanácskozás résztvevőihez írt üdvözlőlevelét. Ülésezett a kormány Jövőre sem lesz könnyű Hárommillió fantomszavazó Választási csalásra gyanakszanak
