Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-29 / 252. szám

MEGYEI tjfnj A t> tllKJL/Ar XXXVII. ÉVFOLYAM, 252. SZA _u. Ára 13,50 forint 1993. OKTOBER 29., PENTEK Ülésezett a kormány Jövőre sem lesz könnyű — Az idén várhatóan nem mér­séklődik az árszint növekedése és az infláció eléri a 23 százalé­kot. Jövőre fogyasztói árszint 16—22 százalékos növekedése valószínűsíthető — jelentette be a tájékoztató vendégeként Cin- kolai János kormányfő-tanács­adó. A szakértő mindazonáltal úgy vélte, hogy sem az idei, sem pedig a jövő esztendőt nem tekinthetjük sikertelennek. — A hafcai inflációs folyamat­ban ugyanis az az igazán lénye­ges, hogy sikerült megállítani az 1991-es veszélyesen gyorsuló ütemet — hangsúlyozta, majd kitért arra is, hogy jövőre várha­tóan folytatódik az élelmiszerek árának átlagosnál nagyobb emel­kedése. Az energiahordozók és a közszolgáltatások körében ha­tósági áremelésekkel ismerik el a ráfordítások növekedését. Az év elején valószínűleg a postai, távközlési, vízügyi és egyes köz­lekedési szolgáltatások díját emelik, majd a nyáron a villa­mosenergia-, gáz- és a távhőszol­gáltatások ára emelkedik. Az üzemanyagok fogyasztási adója feltehetően két lépésben, az év elején és a közepén növekszik. A gyógyszerár-támogatás csök­kentése is elkerülhetetlen, ennek időpontja azonban, mint a szak­értő mondta, még nincs rögzítve. (Folytatás a 3. oldalon) i megemlékezés Román katonákért égett a gyertya Tegnap több száz fő jelenlétében Isaszegen a Pest megyei község temetőjében katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a má­sodik világháborúban elesett román hősök sírját. A halottak napi megemlékezésen részt vett Vaszilij Mitrojev ezredes, a Ro­mán Köztársaság katonai és légügyi attaséja és Bíró József vezérőrnagy, a Magyar Hon­védség vezérkari főnökének helyettese. Az Hancsovszki János felvétele isaszegiek polgármesterükkel, Tóthné Pacs Verával az élen vettek részt a koszorúzáson. A kegyeleti megemlékezésen beszédet mon­dott Vaszilij Mitrojev ezredes, Tóthné Pacs Vera és Bujkó József esperes, aki rövid be­széde után megszentelte a sírt. A koszorúk elhelyeztével az iskolások gyertyagyújtással tisztelegtek a hazájuktól távol elesett román katonák sírjánál. Zászló és allergia Van-e ebben az országban olyan, magát valamire is becsülő' ember, akit ingerel, ha felcsendül u Him­nusz? Van-e ebben az országban — vagy bárhol e földiekén — olyan honfitársunk, aki ideges lesz a Szózat hallatán és azt látva, hogy kiegyenesedik, akár­csak néhány percre is, a meggörbült gerinc? S van-e olyan magyar ember ezen a világon, aki allergiás a magyar nemzeti lobogóra? Tudom buta, durva, provokatívnak is tekinthető' kérdések ezek, hogy is gondolhat ilyenekre ép ésszel ember? Leírni is szomorú: okkal. Hankiss Elemér: Médiumháború című dolgozata kapcsán. A volt tévé­elnök terjedelmes írásában dicstelen szereplését emle­geti fel, és tárja nyilvánosság elé folytatásokban, a Magyar Hírlap című liberális lap hasábjain. Leg­utóbb, egyebek mellett, a tavalyi m6diatüntetéseket vette sorba, s eközben szakadt ki belőle a vau<unás: „Szeretem a tarka tüntetéseket, és — ellentétben egy­két liberális barátommal — nem vagyok allergiás a magyar nemzeti lobogóra sem.”Tessék?! Hogy is van ez? Ellentétben egy-két liberális barát­jával, akik — ezek szerint — allergiások a magyar nemzeti lobogóra?! Azaz — lásd a lexikont — bete­gek lesznek a látványától is, fejfájást, csalánkiütést kapnak tőle! A liberális barátok? Egyen-ketten... Most azt hagyjuk, hogy „madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni”, mert jelen esetben nem Hankiss Elemérről van szó. Őt most kifejezetten kö­szönet illetheti őszinteségéért, egyenes magyar beszé­déért. De ezek a barátok! Vajon kik lehetnek ók és hányán vannak? S mi lehet szent nekik, ha nem a föld, ahol élnek, a haza, amit szolgálnak (vagy szol­gálniuk kellene), a nyelv, amelyen beszélnek, s a zász­ló (a címer!), amely mindezt jelképezi?! A Himnusz- szál, a Szózattal hogy állnak? Előbb-utóbb az is kiderül. Deregán Gábor Az egeszsegügyi reformról Újfajta értékrendre van szükség 1995-ben Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Kór­házszövetség 29. kongresszusát, s ezt megelőzően, mint­egy felkészülésként a jelentős világeseményre, ugyancsak hazánk ad otthont a kelet-európai régió hasonló szerveze­tei találkozójának — jelentette be dr. Mikola István, a Magyar Kórházszövetség elnöke azon a tegnapi sajtótájé­koztatón, melyet a szervezet ben tartottak. — A Magyar Kórházszövet­ség ez évi rendes közgyűlé­sén az intézményi vezetők­nek először nyílik alkalma arra, hogy konkrét adatok birtokában értékelhessék az 993 közepén, a kórházak­in is bevezetett új finanszí­rozás tapasztalatait — kezd­te tájékoztatóját dr. Mikola István, a szervezet elnöke. — Két hónap teljes elszámo­lása adja az alapot a számve- éshez. Ugyanakkor ezekhez t számokhoz hozzátehettük r közgyűlésen azokat az in- ormációkat, melyeket ép- aen az érintett egészségügyi ntézmények szereztek belső kapacitásuk feltárása közben. — Mi az új a hazai kórhá­zak gazdálkodásában ? — tet- e fel a kérdést, s egyúttal vá- aszolt is rá a szövetség elnö- :e. — Míg az elmúlt rend- zerben a kórházak egy ösz- zegben kapták meg a mű­eves közgyűlésének szünete­ködtetésükhöz szükséges pénzt, s azt havi bontásban használták fel, az új rend­szerben az intézményeknek nem áll rendelkezésére egy készen kapott éves pénzügyi keret. A kórházaknak maguk­nak kell kitermelniük a mű­ködtetésükhöz szükséges pénzt. S mindezt úgy, hogy közben — természetesen a lehetőségekhez mérten — minél több beteget meggyó­gyítsanak, s javuljon az ellá­tás színvonala, minősége. — A magyar társadalom egészében teljesen újfajta ér­tékrendre lenne szükség -— hangoztatta a Kórházszövet­ség elnöke. — Olyanra, melyben az első helyre ép­pen az egészségügynek kelle­ne kerülnie: a mainál gokkal nagyobb figyelemmel. ?s jó­val hatékonyabb össztársa­dalmi támogatással. (Folytatás a 3. oldalon) A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Mozgássérült gyermekek óvodája A következtetések hamisak Nyitás a térségre A Magyar Köztársaság Kormánya a Magyar Televízióban kialakult helyzettel összefüggésben sajnálattal állapítja meg, hogy egyes politikai pártok tudatosan hamis követ­keztetéseket vonnak le a TV vezetőjének közelmúltban ho­zott intézkedéseiről. Mind Pető' Iván, az SZDSZ el­nöke napirend előtti parlamen­ti felszólalása, mind az SZDSZ és az MSZP sietve ki­adott nyilatkozatai alkalmasak a közvélemény félrevezetésé­re. A kormány rámutat arra — egyetértve Boross Péter bel­ügyminiszternek Pető Iván fel­szólalására adott válaszával —, hogy a válaszoló miniszter senkit nem minősített csaló­nak, ellentétben az SZDSZ ok­tóber 27-én közzétett nyilatko­zatának állításaival. A közszol­gálati médiumokkal szemben támasztott fokozott követelmé­nyek betartása és betartatása alapvető feladata a TV elnöké­nek. Kötelessége tehát a mun­kajog eszközeivel fellépni mindazokban az esetekben, amikor alapos okkal következ­tethet arra, hogy megsértik a tá­jékoztatás etikai normáit, a szakmai és a belső szabályzato­kat, a hatályos jogszabályokat. (Folytatás a 3. oldalon) Hárommillió fantomszavazó Választási csalásra gyanakszanak Több mint 6 millió szavazatot adtak le az üzemi és a közal­kalmazotti tanácsi- választáso­kon a közzétett eredménylista szerint, miközben a KSH-ada- tok alapján a szavazás idején a foglalkoztatottak száma alig volt több 3 milliónál. Több mint 3 millió szavazatot ki adott le? — kérdezte Bátonyi Sándor, a Magyar Szabad Szakszervezetek Uniójának soros elnöke a tegnapi sajtótá­jékoztatón. Az unió feltételezi, hogy a munkahelyi, illetve az ágazati összesítéseknél egyaránt „ki­csit” több szavazatot számol­tak el. így jött ki a többlet. (Folytatás a 3. oldalon) Szigetszentmiklóson a múlt hónapban nyílt meg a Moz­gássérült Gyermekek Óvodája. Az intézményben, folyó konduktív mozgásfejlesztő munkába nyerhetett bepillan­tást tegnap Inczédy János, Pest megye közgyűlésének el­nöke, valamint néhány környező település óvodavezető­je, jegyzője. A látogatás célja az volt, hogy tudatosítsák az intézmény létezését, amit a szomszédos községek moz­gássérült gyermekei is igénybe vehetnek. Király Miklós, a városi csa­ládsegítő központ és a szoci­ális intézmény vezetője el­mondotta: nem részesülnek normatív támogatásban, bár igyekeznek az óvodai jelle­get megőrizve megoldani a gyermekek mozgásfejleszté­sét. Jelenleg tíz, szigetszent- miklósi gyermek ambuláns kezelését végzik el a dél­előtti órákban. Korábban a Városi Szociális Intézmény egyik szobájában látták el a mozgássérült gyerekeket. A Posta közi bölcsőde megszű­nése után kaptak három he­lyiséget, ahol megfelelő kö­rülmények között oldhatják meg a gyermekek elhelyezé­sét. Sok segítséget kaptak egy hollandiai, hasonló in­tézmény igazgatójától: kü­lönböző eszközöket, játéko­kat. Még tíz gyermeket tud­nának fogadni a környező te­lepülésekről. Ha ez a lét­szám összejönne, úgy a térí­tési díj havonta 2942 forint­ba kerülne, amit vagy a szü­lők fizetnének, vagy — ha a testületi képviselők úgy dön­tenek — az önkormányza­tok. A társadalombiztosítás­sal kötött megállapodás sze­rint a szülők utazási költsé­geit megtérítik. Egy tény: vannak mozgássérült gyere­kek, akiket el kell látni. Itt szakemberek — két konduk­tor — foglalkoznak az apró­ságokkal, munkájukhoz a Pető Intézettől kapnak segít­séget. Inczédy János, a Pest me­gyei közgyűlés elnöke a lá­tottak után kijelentette, nap­jainkban ritka az, hogy ilyen, valószínűleg ráfizeté­ses tevékenységet vállaljon egy város. Felajánlotta azt, küldjenek levelet a megyei önkormányzathoz. Jelenleg zajlik a jövő évi költségve­tés összeállítása, talán tehet­nek valamit ezért az intéz­ményért. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom