Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-27 / 250. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTÓBER 27., SZERDA Képeslapok a régi Gödöllőről Hol volt a Neszveda vendéglő? — Vágják a Dózsa György úti fákat! — harsam a kiál­tás egy este az ablakom alatt, és a kiabáló ment to­vább, és riasztotta az embere­ket: — Vágják a Dózsa György úti fákat! Valamikor 1984 előtt lehe­tett ez, addig laktam a Dózsa György úton, Gödöllő főut­cáján, a temetőre néző abla­kokkal, egy ódon vályogház­ban, ahol majd megfagytam, és mindenfelé apró egérkék szaladoztak. Persze jó, hogy lebontották azt a házat, hogy elköltözhettem, de mégis, most nézve a gödöllői műve­lődési központ előcsarnoká­ban a régi gödöllői képesla­pokból rendezett kiállítást, felmerül: szép lehetett itt ré­gen, a századfordulón, a ti­zes, húszas, harmincas évek­ben, a barokk és a szecesz- szió uralkodása idején. Mennyi fa! És volt főtér. Ferenc József térnek hívták, majd Hősök terének. Aztán telis-tele zsúfolták csúf épü­letekkel. A lokálpatrióta gödöllőiek- nek talán legnagyobb fájdal­mára vannak ezek a tér köze­pén éktelenkedő skatulyák. All még a teret övező régi házak közül a hajdani Város­háza, a Hamvay-kúria, a túl­oldalon a testőrlaktanya. De a fák meggyérültek, és a kert­vendéglőknek nyomuk sincs. Gödöllő központjában most nem lehet beülni seho­vá, hol van már a Központi Szálloda a ^erthelyiségével — s vele szemben a Ham- vay-kúriában is szálloda volt. Pavilonok díszelegtek, szobrok. A szobrok szeren­csésen megmaradtak, kivéve a most egy képeslapon látott Nepomuki Szent Jánosé, pe­dig hát Nepomuki Szent Já­nos Gödöllő védőszentje. Megvan a kastély, a kirá­lyi váróterem, a parkok. Egy­szer talán kibontakoznak mostani csúf báblétükből, mint szépséges pillangók, és ragyognak megint. De fürdő­város, mint volt, bizonyára soha többé nem lesz már Gö­döllő. Mutatják a hajdani für­dőket a képek, az üdvözlőla­pok: Gizella fürdő, Szentja- kabi tófürdő, Blaha Lujza strandfürdő. A legelsőt nem tudom magamban elhelyez­ni, megszólal mellettem egy, szintén a képeket néző férfi: öt-hat éve még megvoltak az Isaszegi útnál az oszlopai. Máriabesnyőn, a kegy­templom, a rendház közelé­ben Tiroli kereszt volt, Gras- salkovich pihenőnek neve­zett pavilon — a Székelyka­pu megvan. Vajon hol lehe­tett ugyancsak Máriabes­nyőn a fák, virágok övezte Weiser panzió, Neszveda vendéglő? Képek a premontrei rend­házról, gimnáziumról, neve­lőotthonról, rajtuk az év­szám: 1926. Itt sem titkolták az enteriőröket, képeslapok­ra kerültek, akárcsak a kas­tély császári és királyi szoba­belsői. Egy képen Sidló Fe­renc, a volt Gödöllői Mű­vésztelep tagja alkotásai: Szent Imre és Boldog Her­mann József szobra. Hol van­nak? Persze, nem a szobrok­ra vonatkozik a levelezőlap szövegnek fenntartott oldalá­ról a képes felére áthúzódó mondat, de mégis, megkapó, különös: „Kérdezősködj Fa- binyi bácsinál is, bizonyára tud róla valamit.” Fabinyi bácsi. Igen, ő ta­lán sok mindent tud... Nádudvari Anna Lokálpatrióta klub Körösfóí-Kriesch Aladárra emlékeznek Körösfői-Kriesch Aladár: Ego sum via, veritas et vita (1903) .Amikor Körösfői-Kriesch Aladár 1901 júniusában há- zat vett Gödöllőn, és azt saját tervezésű tapétáival, bútora- ival s torontáli szőnyegekkel berendezte, lerakta a ma- gyár szecesszió egyetlen szervezett társulásának, a Gö­döllői Művésztelepnek az alapjait, részese lett a századforduló de­koratív mozgalmának, mely első csúcsteljesítményeit műteremhá­zakban érte el" — írta Gellér Katalin a művésztelep fénykorát be­mutató, a gödöllői helytörténeti gyűjteményben 1981-ben meg­nyílt állandó .kiállítás katalógusában. A városi Lokálpatrióta klub október 29-én, pénteken a jeles mű­vészre emlékezik. Délután 4 órakor a városi temetőben megkoszo­rúzzák Körösfői-Kriesch Aladár sírját, majd este fél 7-kor a város­háza nagytermében kalotaszegi est kezdődik a 130 éve született sokoldalú alkotó tiszteletére. A házigazda Báirdy Péter tanár lesz. Az est előadói: Katona Szabó István, a Remsey Jenő Művészeti Alapítvány alelnöke, Remsey Gábor, az alapítvány elnöke és Bó- dis Erzsébet textilművész. R p Hangverseny az egyetemen Verdi Requiemjét adja elő holnap, október 28-án este 7 órai kezdettel a MÁV Szim­fonikus Zenekar és a Buda­pesti Ifjúsági Énekkar a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem aulájában. A szólisták Csavlek Etelka, Szonda Éva, Molnár András és Kenessey Gábor lesznek. Vezényel Gál Tamás, karigazgató Stra- usz Kálmán. A rendezőszer­vek a Gödöllő Városáért Ala­pítvány és a Petőfi Sándor Művelődési Központ. „A végzetes szerelem” Színház Szentendrén Josef és Karel Ca- pek különös, a com- media dell’arte szín­játszás hagyománya­ira támaszkodó, szomorúan szép költői színdarabját, „A végzetes szerelem játéká”-t tekinthetik meg október 28-án 19 órai kezdettel Szentendrén a Dunaparti Mű­velődési Házban. A Függet­len Színpad tanodájának elő­adását Kovács Kristóf ren­dezte. Megújult a Budapest lexikon A mai főváros életének lehe­tő legteljesebb képét ismer­hetjük meg az Akadémiai Ki­adó gondozásában megje­lent kétkötetes Budapest le­xikonból, melyet tegnap mu­tattak be az új városházán. Az elmúlt három évben be­következett robbanásszerű változások a húsz éve megje­lent korábbi kötetek teljes át­dolgozását igényelték — hangsúlyozta Marschall Mik­lós főpolgármester-helyet­tes, majd hozzáfűzte: az 1992 év végi állapotokat tük­röző kötetek nélkülözhetetle­nek a Budapest történelmé­ről és életéről hitelesen tájé­kozódni kívánó hivatalos- és magánszemélyeknek egy­aránt. A tájékoztatást 8116 cím­szó, 1260 illusztráció, szö­vegközi és mellékletként megjelentetett térképek szol­gálják, amelyeknek termé­szetesen csak kisebbik há­nyadát tudták a korábbi köte­tekből átvenni — hangsú­lyozta a kiadvány főszer­kesztője, Berza László. A lexikont lapozgatva csak elismeréssel szólhatunk a munkálatokba bevont 56 új szerző tevékenységéről. A 20 év óta gyökeresen megválto­zott történelmi szemlélet kö­vetkeztében szinte teljesen megváltozott a főváros életé­ben említésre méltó esemé­nyek értékelése, nevek soka­sága tűnt el, és még több új került be a lexikonba. A telje­sen átalakult iparszerkezetről -csak egy adat: a korábban egyetlen címszóként szereplő „Csepel Művek” helyett ma húsz különböző utódvállalat­ról kellett szólni. S a többi címszó nagy hányada is ma már ipartörténeti adalék csu­pán. Végre történelmi jelentő­ségüknek megfelelő szerepet kaptak a rendek és a különbö­ző egyházi intézmények, a fő­városért tevékenykedő, nagy­számú történelmi egyesület és társaság. A mintegy 1500 új fővárosi egyesület közül (és a pártok közül is) jelentő­ségüknek megfelelően válo­gattak a szerzők. A lexikon nyomon követi a kulturális életben, az oktatásban, a szo­ciális és társadalmi életben (szokásokban, viselkedésben, öltözködésben, néprajzban) bekövetkezett változásokat is. És természetesen helyt kapnak a gomba módra sza­porodó fővárosi sajtótermé­kek címszavai is. Végül, de nem utolsósorban a kötetek nyomon követik az idők fo­lyamán bekövetkezett utca- névváltozásokat. Az ismerte­tésre szánt utcák, terek stb. le­írását a jelesebb épületek bő­ségesebb bemutatásával gaz­dagították. Berza László hangsúlyoz­ta: állandó mozgásban lévő „filmet” állítottak meg 1992 végén, ily módon lexikonuk adatai 20 év múlva már törté­nelemmé válnak majd, és a mai Budapest hű képét őrzik az utókor számára. (d. v. s.) Látogatóban a ceglédi tévéseknél A kisközösség közvetlen hangján Három évvel ezelőtt jelentkezett először helyi adá- Äts sokkal a városi televízió. Tavaly október I5-én — a képviselő-testület határozata alapján — hivatalo- ' san is létrejött a Ceglédi Városi Televízió és Ren­dezvényiroda. Apáti-Tóth Sándor felelős szerkesztő szakmai irányításával készülnek a műsorok. A ceglédi tévé alkotó­gárdája egyelőre kéthetente egy-egy órás adással várja a né­zőket a képernyő elé. Apáti-Tóth Sándorral az elképzelések megvalósításáról és a jövő terveiről beszélgettünk. — Egy esztendeje, hogy — az önkormányzat égisze alatt — elkezdődtek az önállósodá­si törekvések. Napjainkban hol tart ez a kísérlet? — A hőskorban alkalman­ként — rendszeresség nélkül — közvetítette a Városgazda Rt. kezelésében lévő kábelhá­lózat a helybéli események­ről, politikai rendezvények­ről szóló adásokat. Tavaly ősz­szel az önkormányzati testü­let határozatot hozott az önál­ló szervezetű városi televízió megalapítására. Azóta három főállású munkatárs és egy meglehetősen népes — tizen­öt-húsz személyes — külső gárda készíti a műsorokat. Gyakorlatilag amatőr igénye­ket kielégítő felszerelésekkel dolgozunk. Sokszor e sze­rény technika korlátjait le­küzdve, az igényességre tö­rekszünk. — A frekvenciapályázaton nagy a tülekedés. Cegléd az esélytelenek nyugalmával vár­hatja a fejleményeket? — Cegléd a pályázat első fordulójában kizáratott. De ez — tudtuk meg a Művelő­dési Minisztériumtól — egy folyamat első állomása. Jövő év elején ismét lehet jelent­kezni. S reméljük, hogy a vá­ros is azon települések közé fog tartozni, amelyik frekven­ciát kap: s pályázhat tévéadó és profi stúdió létesítésére. — Az önkormányzat pénz­tárcája vékony. Ezért érthető a tisztességes szándékú lobby­zás. Kecsegtetők-e a tárgyalá­sok? — Valóban nem igazán- gazdag a város. Ám a képvi­selő-testület az év elején bölcs, előre tekintő döntést hozott. Eszerint elkülönítet­tek egy jelentős összeget — stúdióalapításra és adóberen­dezés vásárlására — arra az esetre, ha a település frekven­ciát kapna. — A hirdetések növelhet­nék a bevételeket. A helybéli vállalkozók, cégek rájöttek-e az itteni reklám jelentőségé­re? — Az adótelepítés kap­csán igyekeztünk felmérni — Szolnokon és Kecskeméten is —, mekkora lenne az a kör, amelyik nálunk hirdetne sugárzóadó esetén. Igen nagy az érdeklődés. Több hirdetés- szervező céggel van kapcsola­tunk, amelyek folyamatosan gondoskodnának arról, hogy legyen minél jelentősebb rek­lámbevételünk. — Ennek a stúdiónak az egyik előnye az az intimitás, hogy általában ismerősöket, barátokat lehet látni egy-egy tudósításkor. Arról van-e visz- szajelzés, hogy a műsorok tar­talma mennyire csábítja a né­zőket a képernyő elé? — Nyilván vannak a televí­ziózásnak általános alapsza­bályai, amelyek alól mi sem bújhatunk ki. Ám mi egy ki­sebb közösséghez kívánunk közvetlen hangon szólni. Úgy tűnik, hogy ezt a kötetle­nebb hangnemet kedvezően fogadják a nézőink. Pontos felmérésünk nincs arról, hogy hányán kíváncsiak egy- egy adásra. Az mindenkép­pen öröm, hogy akadnak ba­ráti társaságok, amelyek eb­ben az időpontban tartják ösz­szejövetelüket. Együtt tekin­tik meg a műsort, amit nem­egyszer videokazettára rögzí­tenek, s továbbadják mások­nak. Hiszen napjainkban még csupán a város egynegyedé­nek otthonában láthatnak ben­nünket. — Fontos, hogy bármilyen hír gyorsan jusson el a polgá­rokhoz. Egyelőre csak kéthe­tente van adás. Miféle gon­dot okoz ez a szerkesztésben? — Az igen szerény műkö­dési költségünkből jelenleg csak havi kétszeri jelentkezés­re futja. Kétségtelen, hogy emiatt nem lehetünk olyan frissek, mint egy napi- vagy hetilap. Ám lényeges, hogy elsősorban ceglédieket szólal­tatunk meg ceglédieknek. S természetesen a városban le­zajló események krónikusai akarunk lenni. Nagyon szeret­nénk a közeljövőben bevezet­ni a heti adásrendet. Ez kizá­rólag a pénzen múlik. — A műsor gazdagodik-e a közeljövőben? — A jelenlegi egyórás adá­sunk szerkezetét úgy építet­tük ki, hogy az eseményekről szóló tudósításokon kívül he­lyet kap egy-egy elemzőbb, hosszabb beszélgetés is. Azt tervezzük, hogy e közszolgá­lati magazinműsorok mellett kéthetente jelentkező másik adás önkormányzati híradó lenne. Beszámolnánk a képvi­selő-testület munkájáról. S a közvéleményt leginkább fog­lalkoztató kérdésekben meg­szólaltatnánk a téma szakava­tott ismerőseit. — Lassan felerősödik a vá­lasztási kampány. A politika továbbra is mértékkel jelenik meg a képernyőn, mint eddig ? — A politikát — ahogy ko­rábban — ezután sem szám­űzzük a képernyőről. Termé­szetesen törekszünk arra, hogy egészséges legyen ez az arány. Csak a tisztességes szándékú politikai hangot szólaltatjuk meg. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom