Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-27 / 250. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTÓBER 27., SZERDA Képeslapok a régi Gödöllőről Hol volt a Neszveda vendéglő? — Vágják a Dózsa György úti fákat! — harsam a kiáltás egy este az ablakom alatt, és a kiabáló ment tovább, és riasztotta az embereket: — Vágják a Dózsa György úti fákat! Valamikor 1984 előtt lehetett ez, addig laktam a Dózsa György úton, Gödöllő főutcáján, a temetőre néző ablakokkal, egy ódon vályogházban, ahol majd megfagytam, és mindenfelé apró egérkék szaladoztak. Persze jó, hogy lebontották azt a házat, hogy elköltözhettem, de mégis, most nézve a gödöllői művelődési központ előcsarnokában a régi gödöllői képeslapokból rendezett kiállítást, felmerül: szép lehetett itt régen, a századfordulón, a tizes, húszas, harmincas években, a barokk és a szecesz- szió uralkodása idején. Mennyi fa! És volt főtér. Ferenc József térnek hívták, majd Hősök terének. Aztán telis-tele zsúfolták csúf épületekkel. A lokálpatrióta gödöllőiek- nek talán legnagyobb fájdalmára vannak ezek a tér közepén éktelenkedő skatulyák. All még a teret övező régi házak közül a hajdani Városháza, a Hamvay-kúria, a túloldalon a testőrlaktanya. De a fák meggyérültek, és a kertvendéglőknek nyomuk sincs. Gödöllő központjában most nem lehet beülni sehová, hol van már a Központi Szálloda a ^erthelyiségével — s vele szemben a Ham- vay-kúriában is szálloda volt. Pavilonok díszelegtek, szobrok. A szobrok szerencsésen megmaradtak, kivéve a most egy képeslapon látott Nepomuki Szent Jánosé, pedig hát Nepomuki Szent János Gödöllő védőszentje. Megvan a kastély, a királyi váróterem, a parkok. Egyszer talán kibontakoznak mostani csúf báblétükből, mint szépséges pillangók, és ragyognak megint. De fürdőváros, mint volt, bizonyára soha többé nem lesz már Gödöllő. Mutatják a hajdani fürdőket a képek, az üdvözlőlapok: Gizella fürdő, Szentja- kabi tófürdő, Blaha Lujza strandfürdő. A legelsőt nem tudom magamban elhelyezni, megszólal mellettem egy, szintén a képeket néző férfi: öt-hat éve még megvoltak az Isaszegi útnál az oszlopai. Máriabesnyőn, a kegytemplom, a rendház közelében Tiroli kereszt volt, Gras- salkovich pihenőnek nevezett pavilon — a Székelykapu megvan. Vajon hol lehetett ugyancsak Máriabesnyőn a fák, virágok övezte Weiser panzió, Neszveda vendéglő? Képek a premontrei rendházról, gimnáziumról, nevelőotthonról, rajtuk az évszám: 1926. Itt sem titkolták az enteriőröket, képeslapokra kerültek, akárcsak a kastély császári és királyi szobabelsői. Egy képen Sidló Ferenc, a volt Gödöllői Művésztelep tagja alkotásai: Szent Imre és Boldog Hermann József szobra. Hol vannak? Persze, nem a szobrokra vonatkozik a levelezőlap szövegnek fenntartott oldaláról a képes felére áthúzódó mondat, de mégis, megkapó, különös: „Kérdezősködj Fa- binyi bácsinál is, bizonyára tud róla valamit.” Fabinyi bácsi. Igen, ő talán sok mindent tud... Nádudvari Anna Lokálpatrióta klub Körösfóí-Kriesch Aladárra emlékeznek Körösfői-Kriesch Aladár: Ego sum via, veritas et vita (1903) .Amikor Körösfői-Kriesch Aladár 1901 júniusában há- zat vett Gödöllőn, és azt saját tervezésű tapétáival, bútora- ival s torontáli szőnyegekkel berendezte, lerakta a ma- gyár szecesszió egyetlen szervezett társulásának, a Gödöllői Művésztelepnek az alapjait, részese lett a századforduló dekoratív mozgalmának, mely első csúcsteljesítményeit műteremházakban érte el" — írta Gellér Katalin a művésztelep fénykorát bemutató, a gödöllői helytörténeti gyűjteményben 1981-ben megnyílt állandó .kiállítás katalógusában. A városi Lokálpatrióta klub október 29-én, pénteken a jeles művészre emlékezik. Délután 4 órakor a városi temetőben megkoszorúzzák Körösfői-Kriesch Aladár sírját, majd este fél 7-kor a városháza nagytermében kalotaszegi est kezdődik a 130 éve született sokoldalú alkotó tiszteletére. A házigazda Báirdy Péter tanár lesz. Az est előadói: Katona Szabó István, a Remsey Jenő Művészeti Alapítvány alelnöke, Remsey Gábor, az alapítvány elnöke és Bó- dis Erzsébet textilművész. R p Hangverseny az egyetemen Verdi Requiemjét adja elő holnap, október 28-án este 7 órai kezdettel a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Budapesti Ifjúsági Énekkar a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában. A szólisták Csavlek Etelka, Szonda Éva, Molnár András és Kenessey Gábor lesznek. Vezényel Gál Tamás, karigazgató Stra- usz Kálmán. A rendezőszervek a Gödöllő Városáért Alapítvány és a Petőfi Sándor Művelődési Központ. „A végzetes szerelem” Színház Szentendrén Josef és Karel Ca- pek különös, a com- media dell’arte színjátszás hagyományaira támaszkodó, szomorúan szép költői színdarabját, „A végzetes szerelem játéká”-t tekinthetik meg október 28-án 19 órai kezdettel Szentendrén a Dunaparti Művelődési Házban. A Független Színpad tanodájának előadását Kovács Kristóf rendezte. Megújult a Budapest lexikon A mai főváros életének lehető legteljesebb képét ismerhetjük meg az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent kétkötetes Budapest lexikonból, melyet tegnap mutattak be az új városházán. Az elmúlt három évben bekövetkezett robbanásszerű változások a húsz éve megjelent korábbi kötetek teljes átdolgozását igényelték — hangsúlyozta Marschall Miklós főpolgármester-helyettes, majd hozzáfűzte: az 1992 év végi állapotokat tükröző kötetek nélkülözhetetlenek a Budapest történelméről és életéről hitelesen tájékozódni kívánó hivatalos- és magánszemélyeknek egyaránt. A tájékoztatást 8116 címszó, 1260 illusztráció, szövegközi és mellékletként megjelentetett térképek szolgálják, amelyeknek természetesen csak kisebbik hányadát tudták a korábbi kötetekből átvenni — hangsúlyozta a kiadvány főszerkesztője, Berza László. A lexikont lapozgatva csak elismeréssel szólhatunk a munkálatokba bevont 56 új szerző tevékenységéről. A 20 év óta gyökeresen megváltozott történelmi szemlélet következtében szinte teljesen megváltozott a főváros életében említésre méltó események értékelése, nevek sokasága tűnt el, és még több új került be a lexikonba. A teljesen átalakult iparszerkezetről -csak egy adat: a korábban egyetlen címszóként szereplő „Csepel Művek” helyett ma húsz különböző utódvállalatról kellett szólni. S a többi címszó nagy hányada is ma már ipartörténeti adalék csupán. Végre történelmi jelentőségüknek megfelelő szerepet kaptak a rendek és a különböző egyházi intézmények, a fővárosért tevékenykedő, nagyszámú történelmi egyesület és társaság. A mintegy 1500 új fővárosi egyesület közül (és a pártok közül is) jelentőségüknek megfelelően válogattak a szerzők. A lexikon nyomon követi a kulturális életben, az oktatásban, a szociális és társadalmi életben (szokásokban, viselkedésben, öltözködésben, néprajzban) bekövetkezett változásokat is. És természetesen helyt kapnak a gomba módra szaporodó fővárosi sajtótermékek címszavai is. Végül, de nem utolsósorban a kötetek nyomon követik az idők folyamán bekövetkezett utca- névváltozásokat. Az ismertetésre szánt utcák, terek stb. leírását a jelesebb épületek bőségesebb bemutatásával gazdagították. Berza László hangsúlyozta: állandó mozgásban lévő „filmet” állítottak meg 1992 végén, ily módon lexikonuk adatai 20 év múlva már történelemmé válnak majd, és a mai Budapest hű képét őrzik az utókor számára. (d. v. s.) Látogatóban a ceglédi tévéseknél A kisközösség közvetlen hangján Három évvel ezelőtt jelentkezett először helyi adá- Äts sokkal a városi televízió. Tavaly október I5-én — a képviselő-testület határozata alapján — hivatalo- ' san is létrejött a Ceglédi Városi Televízió és Rendezvényiroda. Apáti-Tóth Sándor felelős szerkesztő szakmai irányításával készülnek a műsorok. A ceglédi tévé alkotógárdája egyelőre kéthetente egy-egy órás adással várja a nézőket a képernyő elé. Apáti-Tóth Sándorral az elképzelések megvalósításáról és a jövő terveiről beszélgettünk. — Egy esztendeje, hogy — az önkormányzat égisze alatt — elkezdődtek az önállósodási törekvések. Napjainkban hol tart ez a kísérlet? — A hőskorban alkalmanként — rendszeresség nélkül — közvetítette a Városgazda Rt. kezelésében lévő kábelhálózat a helybéli eseményekről, politikai rendezvényekről szóló adásokat. Tavaly őszszel az önkormányzati testület határozatot hozott az önálló szervezetű városi televízió megalapítására. Azóta három főállású munkatárs és egy meglehetősen népes — tizenöt-húsz személyes — külső gárda készíti a műsorokat. Gyakorlatilag amatőr igényeket kielégítő felszerelésekkel dolgozunk. Sokszor e szerény technika korlátjait leküzdve, az igényességre törekszünk. — A frekvenciapályázaton nagy a tülekedés. Cegléd az esélytelenek nyugalmával várhatja a fejleményeket? — Cegléd a pályázat első fordulójában kizáratott. De ez — tudtuk meg a Művelődési Minisztériumtól — egy folyamat első állomása. Jövő év elején ismét lehet jelentkezni. S reméljük, hogy a város is azon települések közé fog tartozni, amelyik frekvenciát kap: s pályázhat tévéadó és profi stúdió létesítésére. — Az önkormányzat pénztárcája vékony. Ezért érthető a tisztességes szándékú lobbyzás. Kecsegtetők-e a tárgyalások? — Valóban nem igazán- gazdag a város. Ám a képviselő-testület az év elején bölcs, előre tekintő döntést hozott. Eszerint elkülönítettek egy jelentős összeget — stúdióalapításra és adóberendezés vásárlására — arra az esetre, ha a település frekvenciát kapna. — A hirdetések növelhetnék a bevételeket. A helybéli vállalkozók, cégek rájöttek-e az itteni reklám jelentőségére? — Az adótelepítés kapcsán igyekeztünk felmérni — Szolnokon és Kecskeméten is —, mekkora lenne az a kör, amelyik nálunk hirdetne sugárzóadó esetén. Igen nagy az érdeklődés. Több hirdetés- szervező céggel van kapcsolatunk, amelyek folyamatosan gondoskodnának arról, hogy legyen minél jelentősebb reklámbevételünk. — Ennek a stúdiónak az egyik előnye az az intimitás, hogy általában ismerősöket, barátokat lehet látni egy-egy tudósításkor. Arról van-e visz- szajelzés, hogy a műsorok tartalma mennyire csábítja a nézőket a képernyő elé? — Nyilván vannak a televíziózásnak általános alapszabályai, amelyek alól mi sem bújhatunk ki. Ám mi egy kisebb közösséghez kívánunk közvetlen hangon szólni. Úgy tűnik, hogy ezt a kötetlenebb hangnemet kedvezően fogadják a nézőink. Pontos felmérésünk nincs arról, hogy hányán kíváncsiak egy- egy adásra. Az mindenképpen öröm, hogy akadnak baráti társaságok, amelyek ebben az időpontban tartják öszszejövetelüket. Együtt tekintik meg a műsort, amit nemegyszer videokazettára rögzítenek, s továbbadják másoknak. Hiszen napjainkban még csupán a város egynegyedének otthonában láthatnak bennünket. — Fontos, hogy bármilyen hír gyorsan jusson el a polgárokhoz. Egyelőre csak kéthetente van adás. Miféle gondot okoz ez a szerkesztésben? — Az igen szerény működési költségünkből jelenleg csak havi kétszeri jelentkezésre futja. Kétségtelen, hogy emiatt nem lehetünk olyan frissek, mint egy napi- vagy hetilap. Ám lényeges, hogy elsősorban ceglédieket szólaltatunk meg ceglédieknek. S természetesen a városban lezajló események krónikusai akarunk lenni. Nagyon szeretnénk a közeljövőben bevezetni a heti adásrendet. Ez kizárólag a pénzen múlik. — A műsor gazdagodik-e a közeljövőben? — A jelenlegi egyórás adásunk szerkezetét úgy építettük ki, hogy az eseményekről szóló tudósításokon kívül helyet kap egy-egy elemzőbb, hosszabb beszélgetés is. Azt tervezzük, hogy e közszolgálati magazinműsorok mellett kéthetente jelentkező másik adás önkormányzati híradó lenne. Beszámolnánk a képviselő-testület munkájáról. S a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekben megszólaltatnánk a téma szakavatott ismerőseit. — Lassan felerősödik a választási kampány. A politika továbbra is mértékkel jelenik meg a képernyőn, mint eddig ? — A politikát — ahogy korábban — ezután sem száműzzük a képernyőről. Természetesen törekszünk arra, hogy egészséges legyen ez az arány. Csak a tisztességes szándékú politikai hangot szólaltatjuk meg. p.
