Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-27 / 250. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 27., SZERDA 3 A pár száz többezernyi volt Az utóbbi években megszokhattuk már, hogy a volt elvtársak kezében szinte érintetlenül megmaradt lapok tudósítói időnként képtelenek akárcsak megközelítőén is felmérni egy-egy nekik nem tetsző' tüntetés vagy ünnepi demonstráció résztvevőinek számát. Az ilyen népi megmozdulásokon már előre tudtuk, hogy a több ezer vagy több tízezer tüntetőből másnap e lapokban már csupán száz-kétszáz vagy félezer lesz, a többit közönségesen letagadják. Nevetséges, átlátszó hazugság ez, ám az olvasók félrevezetésére, úgy látszik, célszerű módszernek bizonyult. Ezek a kisebb-nagyobb tömegek ugyanis valódi rendszerváltozást és szabad, nemzeti szellemű, tisztességes tájékoztatást követeltek. S egyebek között a régi, a pártállamhoz hű főszerkesztők menesztését is természetesen. Tavaly ősszel már ország-világ előtt lelepleződött ez a félrevezetés, amikor a nemzeti rádiót és televíziót követelő óriási tömeg a saját fülével hallhatta a Magyar Televízió épülete előtt, történetesen éppen Csurka István beszédét követően, hogy a rendőrség hivatalos becslése szerint mintegy 80 ezer tiintető gyűlt össze... Az elmúlt hónapokban már-már azt hittük, vége ennek a kisstílű manipulációnak. Igaz, úgy tűnt, mostanára mintha megszűntek volna a korábbi nagy népi tömegdemonstrációk is. Am, mint most kiderült, tévedtem. Az elmúlt évekhez hasonlóan, a forradalom idei évfordulóján is többféle megemlékezésen ott voltam, így végignéztem, végighallgattam a Felvonulás téren a Magyar Út Körök és a Magyar Igazság és Élet Párt ünnepi demonstrációját is. Amelyen, mi tagadás, igen sokan voltak. A mai rendezvényekhez képest feltűnően sokan. Mennyien lehettek? A legszerényebb becslésem szerint is legalább 15-20 ezren. De lehet, hogy ennél is jóval többen. Többéves tapasztalatból ezt már elég jól meg tudom ítélni. Másnap aztán elképedve olvastam a pártállami főszerkesztő mai — élesen ellenzéki, erősen balos — hetilapjában, hogy az ’56-ban ledöntött Sztálin-szobor helyén mindössze „néhányszáz érdeklődő előtt kezdődött a műsor”... Egy népesebb tömeg becslésekor persze könnyen tévedhet bárki, így e hetilap tudósítója is. No de ekkorát...!? Ekkorát csak hazudni lehet. Ami akkor is a legsúlyosabb újságírói vétek, ha az illető hetilap, akárcsak a sajtó túlnyomó része, enyhén szólva rossz szemmel nézi Csurka Istvánék híveinek minden megmozdulását. (d. v. L) Az Országgyűlés napirendjén Elismerés az önkormányzatoknak Piacpárti (Folytatás az 1. oldalról) Másfél évvel ezelőtt a Haj- dú-Bihar megyei főügyészi székbe Szeszük Gyula személyében olyan új ember került, aki a bűnözés és a korrupció esküdt ellenségének bizonyult, s aki személyre való tekintet nélkül kezdett harcolni a bűnözés és a korrupció ellen. — Két hete az egyik képviselőtársunk, aki ellen a megyei főügyész eljárást kezdeményezett, sértetten lépett fel az Országgyűlés előtt. Meg is lett az „eredménye”: Györgyi Kálmán az említett képviselői felszólalást követően szinte azonnal és látványosan nyugdíjazta Szeszák Gyulát. Nem kommunistázok — folytatta Balás István —, a legfőbb ügyész megítélésénél kommunistázás helyett inkább a törvényekből indulok ki. Az Alkotmány a legfőbb ügyész és az ügyészség A Fidesz Budapesti Választmánya ma délután ül össze, hogy a lemondott Törő Imre helyére új küldöttet válasszon a párt országos választmányába, Törő lépését azzal indokolta, hogy így szeretne módot követelés kötelességévé teszi a bűncselekmények következetes üldözését. Felrovom ezért, hogy a korábbi szakmai mulasztásait tetézve most a bűnözéssel gyanúsítottak nyomására menesztette azt a megyei főügyészt, aki nem engedte elkenni az ügyeket. Ha ezt a legfőbb főügyész tudta, akkor ő is bűnös. Ha ezt nem vette észre, akkor viszont alkalmatlan e tisztség betöltésére. A Magyar Piacpárt országgyűlési képviselői úgy látják, hogy a gondatlan károkozások büntetlenségében a legfőbb ügyész mulasztásai is közrejátszottak. Ezért ideje, hogy önként távozzon a döntéselőkészítő munkatársaival együtt, hogy olyanoknak adják át a helyüket, akik komolyan veszik az ügyészi esküjüket, s nem játszanak a bűnözők kezére — fejezte be tájékoztatóját Balás István. Banos János a Fidesz adni Fodor Gábor beválasztásához az országos testületbe. A Fidesz Országos Választmánya e hét végén tart tisztújító ülést, amelyen Fodor Gábor megpályázza a testület elnöki tisztét. Az 1992-es közalkalmazotti törvényhez benyújtott módosítójavaslat vitájával folytatta munkáját tegnap reggel az Országgyűlés. A Tar- nóczy Attila és Rudics Péter MDF-es képviselők által javasolt módosítás előirányozza egyebek között a középközalkalmazotti kategória kettéválasztását, az iskolai végzettség szerinti bérbesorolást. Az előterjesztést követő vitában a bizottságok és az egyes pártok képviselői egyöntetűen támogatásukról biztosították a javaslat beterjesztését, ám többen is jelezték: további módosításokat fognak beterjeszteni. Az általános vitát elnapolták. Az Országgyűlés folytatta a honvédelmi törvényről, illetve az alkotmány ehhez A SONY Nahlik Gábor alelnök a lapunk 1. oldalán olvasható közlemény kiadása után sajtótájékoztatót tartott a Magyar Televízió épületében. Ezen kijelentette: a Televíziónak van egy Szervezeti és Működési Szabályzata, amely az elnök hatáskörébe utalja a felmentést és a kinevezést. Ő élt ezzel a jogkörével és nem szándékozik megváltoztatni döntését. Murányi László azért megbízott főszerkesztőként dolgozik majd, mert így elkerülhető, hogy a fegyelmi bizottság döntése után két főszerkesztője legyen a hírműsornak. Az alelnök elmondta: azért esett éppen Murányira a választása, mert az ő tevékenysége etikailag kifogástaA „Magyarok Csehszlovákiában 1918—1992” című kétnapos rendezvénysorozat keretében október 28-án, csütörtökön tudományos tanácskozást rendeznek Budapesten a csehországi és szlovákiai magyarság történetével foglalkozó hazai és külföldi magyar történészek részvételével. A történészek találkozóját a Közép-európai Intézet Szilágyi Erzsébet fasori székházában Kiss Gy. Csaba író, a Közép-európai Intézet igazgatója nyitja meg délelőtt fél tízkor. Ezután a Magyar Filmhíradó archív filmjeiből érdekes összeállítást mutatnak be a csehszlovákiai magyarság több évtizedes múltjáról, küzdelmeiről és megpróbáltatásairól. A tanácskozás első témájaként Csehszlovákia megkapcsolódó módosításáról szóló javaslat általános vitáját. A vitára jellemző volt, hogy a parlamenti pártok között kialkudott konszenzus nyomán összességében minden felszólaló támogatta a jogszabály megalkotását. Ugyanakkor továbbra is többen jelezték, hogy számos részletkérdést illetően módosító indítvánnyal élnek. Az általános vitát elnapolták. Az önkormányzatok hároméves tevékenységének mérlegét vonta meg az Országgyűlés munkájának déli szünetében tartott sajtó- tájékoztatóján az MDF két képviselője. Az önkormányzati bizottság alelnöki tisztét betöltő Sóvágó László elismeréssel szólt a három éviem, emellett kiváló munkát végez és nagy gyakorlattal rendelkező szakember, akinek már korábban is csaknem minden egyenleges munkatárssal volt munka- kapcsolata. Nahlik Gábor tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a fegyelmi vizsgálat befejezéséig hírzárlatot rendelt el. Azt azonban már az eddigi vizsgálatok is bizonyítják — mondta —, hogy Bánó András félrevezette a Televízió vezetőségét. Murányi László kijelentette: az Egyenleg szakmai munkájában nem várható változás. A hitelességet és a tárgyilagosságot fogja a legfontosabb szempontnak tartani a műsor készítése során. alakulásáról és e nagy sorsfordulónak a felvidéki magyarság életében bekövetkezett alapvető változásairól folytatnak eszmecserét a történészek, Dobossy László író, nyugalmazott egyetemi tanár elnökletével. Ezt követően — Vígh Károly történész elnöki levezetésében — a két világháború közötti Csehszlovákia magyarságának helyzetét, sorsának alakulását, a kisebbségi harcok és törekvések eredményeit vitatják meg. A délutáni előadások és hozzászólások témája: magyarok az önálló Szlovák Köztársaságban a második világháború alatt, valamint a magyarság helyzete, élete az 1945 utáni Csehszlovákiában. Este 6 órakor kerül sor a BM Duna Palotában a Magyarok Csehszlovákiában vei ezelőtt létrejött testületek munkájáról, külön kiemelve, hogy az önkormányzatok által elindított beruházások a nemzetgazdaság húzóágazatává váltak az elmúlt időszakban. Hangsúlyozta azonban, hogy a gyakorlat tapasztalatai alapján felülvizsgálatra szorul az önkormányzati törvény, ám ez véleménye szerint nem ennek a parlamentnek a feladata. Az MDF egyebek között a közvetlen polgármester-választás híve, fontosnak tartaná továbbá jogi megoldásokat találni a polgármesterek és a testületek között kialakult vitákra. Erősítené a megye és a köz- társasági megbízottak szerepét és indokolt esetben a kényszertársulások elrendelését is hasznosnak tartja. Arra az újságírói kérdésre, hogy mi történik, ha az Esti Egyenleg stábja feláll a székből, Murányi László úgy válaszolt: ezt nem tudja elképzelni, de ha mégis megtörténik, az munkamegtagadásnak számítana és munkajogi következményei lennének. Hozzátette: őszintén reméli, hogy erre nem kerül sor, de van annyi tartalék a főszerkesztőségen belül, hogy amennyiben néhányan távoznak, akkor is el tudják készíteni a műsort. Nahlik Gábor végezetül elmondta: az Egyenleg nem önálló jogi személy, a Magyar Televízió egy és oszthatatlan, nem lehet több kézből irányítani. 1918—1992 című kiállítás megnyitására. A rendezők nevében Halz.l József, a Rákóczi Szövetség elnöke mond üdvözlő beszédet, majd Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője nyitja meg a kiállítást, amely október 31-éig tekinthető meg. A megnyitó után ugyanitt fogadást adnak — szlovákiai magyar előadók műsorának kíséretében — a meghívott történészek és más vendégek tiszteletére. Másnap este 6 órakor ugyancsak a BM Duna Palotában a szlovákiai, csehországi magyar társadalmi és politikai szervezetek vezetői és tagjai találkoznak a magyarországi társszervezetek és a sajtó képviselőivel. (d. vass) Üdvözlet Csúcs Lászlónak Kgy esős szombat hajnalon majdnem árokba rohantam gépkocsimmal. Korántsem figyelmetlenségem miatt, hanem azért, mert a rádióban a lapszemlét hallgattam. Nos, a lapszemléző „kolléganő” egyszer csak a nevemet mondta, s ismertette cikkemet, amelyik, mint az ő értelmezésében ily módon is nyilvánosságra került, a világkiállítás megrendezése ellen íródott. Sietve hozzáteszem, az első perctől kezdve a világkiállítás. megrendezése mellett „kardoskodtam”, természetesen az újságíró eszközeivel. Ugyanezt a lapszemlét jó barátom is hallgatta, aki mint később elmesélte, ennek alapján úgy vélte: „már a Vödrös is átállt”. Amhogy meggyőződjön a dolgokról, megvásárolta azt az újságot, amelyben akkoriban az expóval kapcsolatos cikkeimet írtam, s rájött, semmiféle átállásról nincs szó, csupán a lapszemléző hozta saját formáját, azaz a tényéktől messze elrugaszkodva a mikrofont sajátjának tekintve beszélt az éterbe olyan dolgokat, amelyek abban az esetben egyszerű hazugságnak voltak minősíthetők. Gondoltam rá, hogy fölhívom a „kolléganőt”, s fölvilágosítom: tán a liberális világnézettel összehozható az, hogy egy politikust úgy járathatnak le, ahogy akarnak, de egy kollégával szemben ilyen ízléstelenül viselkedni nem illik. Aztán nem hívtam föl, mert rájöttem, az ilyenek nem lehetnek kollégák. E történet alapján is tiszta szívemből üdvözlöm Csúcs László bátor, ám lássuk be, kissé megkésett intézkedését, hogy ezt a rosszindulattól, s ily módon hazugságoktól csepegő műsort, mármint a lapszemlét megszüntette. Erre akkor lett volna szükség, amikor a Népszabadságban és más központi napilapokban megjelenő írásokat nagyon széles körben szerették volna tudatosítani, ám lássuk be, ez ma már nem lehet a nemzeti média feladata. A iapszemlézők minden bizonnyal velem nem értenek egyet, amit én megértek, hiszen ők minden szempontból abba a múltba vannak beágyazva, amely múlt hagyományával Csúcs László most, hála Istennek, szakítani tudott. (Vödrös) Ma dönt Bánó András félrevezette a Televíziót A SONY szerint nem eredeti H. Cs. Politikai és társadalmi társszervezetek találkozója Történészek konferenciája a csehszlovákiai magyarság küzdelmeiről
