Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-04 / 231. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. OKTÓBER 4., HÉTFŐ Rendkívüli / / Évszázadok üzenete Erden Borisz Jelcin orosz államfő rendkívüli állapotot vezetett be a vasárnap délutáni súlyos zavargások miatt. Ezt az elnök sajtóirodája közölte az ITAR-TASZSZ hivatalos hírügynökséggel. A moszkvai parlament előtt kora este mintegy tízezer ember gyűlt össze. Fegyveresek egy csoportja elfoglalta az Osztankinoi tévét, és megszakította az adást. A tévéépületbe behatolt fegyveresek felrobbantották az adótorony bejáratát. A robbanás következtében több ember életét vesztette. A tévétorony védői könnygázt vetettek be. A moszkvai Ómon Jelcint támogató egységei páncélozott harcjárműveken az osztankinoi tévé elé érkeztek, és tüzet nyitottak a támadókra. Heves harcok folynak a földszinti adóstúdiók körül. A Szabadság rádió helyszíni jelentése szerint a Fehér Ház környékét teljesen a parlament védői ellenőrzik. (Tudósítás a 2. oldalon) Sorsfordító esztendők alatt Érd nem sodródott az időben, hanem jelen volt — mondotta ünnepi beszédében Szabad György történész, az Ország- gyűlés elnöke. — Jelen volt a teremtő munka által, a település és Magyarország felvirágoztatásának folyamatában. 750 esztendeje már oklevél említi Érd nevét. Tudjuk, hogy sokkal régebben éltek itt már emberek, de ha csak a 750 évre gondolunk, akkor is mintegy huszonöt generációt ölel át az idő. Ez a huszonöt generáció, munkája, alkotása révén mind hozzájárult településének fejlődéséhez, gyarapodásához. Az ünnepi műsor Érden szombaton, a városháza előtti téren kezdődött, de ezt megelőzte az ejtőernyős bemutató. A repülőgépből elsőként Harmat Béla polgármester és Dudás László, az Érdi Újság fő- szerkesztője ugrott ki. Miért is vállalkozik ejtőernyős ugrásra egy polgármester? — saját bevallása szerint mert régi vágya — és még nevetve hozzáteszi: Hadd lássák az érdiek, hogy repül a polgármester, és azt is, hogy földet ér! A téren önszántából még nem gyűlt össze ennyi ember — a legöregebbek emlékezete szerint. Az ünnepség házigazdája, Harmat Béla nyitotta meg a rendezvényt. (Folytatás a 4. oldalon) állapot Moszkvában A hely szelleme legyen velünk! A magyarság könyves misz- szionariusa volt mindig, s azzal a konoksággal, ami a Vakságra hajlamos szerelmest jellemzi. Amerikába költözése sem menekülés volt, mint ahogyan azt sokan hiszik, hanem amikor itthon ellehetetlenítették, kivándorolt kiadni azokat a könyveket, amiket Magyar- országon nem lehetett. Talán ő az egyetlen a sok magyar között, aki sosem bukott bele utópiájába... A személyes politikai vádaskodások fölé emelkedett mindenkor, hű társával, feleségével, Zoltán Ilonával együtt. Ő évtizedeken át erősített bennünket, kabátja alatt melengetett igazságér- zétével. Isten éltesse a hetvenöt esztendős Püski Sándort, adjon neki erőt, egészséget, eredményes éveket, még sokat. így köszöntötték barátai a péntek estébe nyúlóan Foton, a Fóti Ősz rendezvény- sorozatának kiemelkedően szép eseményén a zsúfolásig megtelt Vörösmarty Művelődési Házban. (Folytatás a 4. oldalon) 75 éves Püski Sándor — Ünnepség Foton A megőrzés küldöttei Nagymarosi találkozó Fiatalok tömegei érkeztek szombaton Nagymarosra. A hagyományos egyházi, ifjúsági találkozó közös imával kezdődött a templomkertben. A rendezvény vezérgondolata az volt, hogy napjaink fő követelménye: egy szívvel, egy lélekkel munkálkodni jelenünk, s jövőnk érdekében, kölcsönös megértéssel és szeretettel egymás iránt. A nyolc helyszínen tartott fakultációkon rangos egyházi személyiségek tartottak előadásokat, _ s beszélgettek a résztvevőkkel. Ott volt Nagymaroson Balás Béla kaposvári püspök, Jeleníts István, piarista tartományi főnök. A művelődési házban közéleti kérdésekről szólva, Surján László egészségügyi és népjóléti miniszter, a KDNP elnöke is a találkozó fő gondolatát húzta alá. Álláspontja szerint az elmúlt negyven év, a rendszerváltás után fontosabbak a jövő kérdései, mint a múlttal való foglalkozás. Az ország érdeke azt kívánja, hogy minél előbb talpra állítsuk a gazdaságot, a keresztényi értékrend alapján teremtsünk egységet, megértést, jövőt minden ember számára. A délutáni zárómisét Angelo Acerbi bíboros, pápai nun- cius celebrálta. K. T. I. Túl a lelkiségen A román elnök, Ion Iliescu ismét fölemlegette Antall József miniszterelnök kijelentését, mely szerint a magyar kormányfő lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének vallja magát. Igaz, Iliescu úr a lélekben szót köny- nyed eleganciával törölte, s ennek megfelelően kritizálta Antall József kijelentését. Tegyük hozzá, hogy Antall József szavait a lecsatolt országrészek magyar lakossága akkoriban nagy megnyugvással fogadta, hiszen hosszú évtizedeken keresztül Kádár Jánostól ilyen jellegű' kiállásra nem is számíthattak. Ezt támasztja alá, hogy az akkori moszkvai nagykövet, Szűrös Mátyás, a nyilvánosság kizárása mellett, szinte csak átosonhatott Moszkvából a Kárpátokon, hogy Beregszász és Ungvár magyar lakosságával, pontosabban annak szűk rétegével talál- kozhassék. Ez Szűrös Mátyás magánkezdeményezése volt, ami mögül igenis hiányzott a Kádár-rendszer támogatása, csupán eltűrték az akciót. De ha igazságosak akarunk lenni, akkor kijelenthetjük, hogy Antall József nyugodtan mondhatná magát, például egymillió román miniszterelnökének is, hiszen egy-egy építkezésen, különösen a keleti országrészben, de Budapesten is, már alig hallani magyar szót, mert ott igenis román anyanyelvűek dolgoznak, olyanok, akiknek a fizetésére, ismerve a Ceausescu-rendszer születésszabályozási módszerét, gyakorta öt-hat gyermek is vár a határon túl. Mindez bizonyítja, hogy teljesen fölösleges Romániában oly érzékenyen reagálni bizonyos kijelentésekre, s nem kifejezetten tisztességes ha a kijelentéseket még meg is hamisítják. A tizenötmillió magyar lélekben való kormányzása módfelett fontos, kiváltképp akkor, amikor ott az anyanyelvi oktatás olyan helyzetben van, ami siralmasnak mondható, amikor a népi kultúra, ha még nem is szűnt meg, de a perifériára szorult, ha a kárpótlás olyan csalafinta módon folyik, hogy a magyar gazdák földjeit románokkal vásároltatják fel, ha a határon át való közlekedés olyan bonyodalmakba ütközik, hogy egy-egy Erdélybe való átugrás már nem is utazónak, hanem kalador- nak való, nos akkor igenis szükség van mindennemű anyaországból érkezett támogatásra, olyanra is, amely túllép a lelkiség határain. Vödrös Attila Zászlóbontás Nagybörzsönyben Falu-emléknapot tartottak szombaton, s felavatták Nagy- börzsöny kék színű zászlaját, közepén a régi pecséttel, amely Szent Adalbert alakját ábrázolja. Az evangélikus templomban tartott szertartás keretében Dedinszky Gyula evangélikus és Hartung Ferenc katolikus lelkészek szentelték fel a zászlót, melyre Bogárdi Zoltán, a választó- körzet MDF-es országgyűlési képviselője kötötte a zászlóatyai szalagot. Lassanként szállingózott a nagy börzsönyi művelődési házba a délutáni műsor közönsége, amikor egy idősebb, fejkendős asszony helyet kínált maga mellett. Úgy kezdett mesélni családi életük újabb fordulatáról, hogy arra mindenki figyelni kezdett: Nyolcvan aranykorona értékű kárpótlást kaptak, saját földjükön kezdtek el gazdálkodni. Ha jól vettem ki a szavából, az első termést már le is aratták az idén. Munkanélküli lett az egyik fiú, s így állt talpra — bizonygatta, s szavaiból az derült ki: ebben a faluban most is ugyanúgy tudnak újrakezdeni, mint a régmúltban. (Folytatás a 4. oldalon) Hazaérkeztek a Reflektor-kéziratok Jelentős sajtótörténeti értékek kerültek a közelmúltban az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A Szabad Európa Rádió egykori, legendás hírű szerkesztőjének: Gallicusnak, azaz Mikes Imrének á kéziratait küldte haza özvegye, Mikes Vera a távoli Hawaii-szigetéről. A legfiatalabb korosztálytól eltekintve sókan emlékeznek még a Szabad Európai Rádió Reflektor műsoraira: e műsorok kéziratairól van szó. (írásunk a 9. oldalon)
