Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1993. OKTÓBER 26.. KEDD 5 Rendőrök a Dunán Köszönet és fenyegetés a kapitánynak Jubiláló Toldi l Regényes múlt, biztató jövő Népes vendégsereg köszöntötte a minap a nagykőrösi Tol­di Miklós Élelmiszer-ipari Szakközépiskolát fennállásá­nak 40. esztendeje alkalmából. Eljöttek az ünnepre szá­mos helyi és országos oktatási és közintézmény, élelmi­szer-ipari és mezőgazdasági cég képviselői, valamint részt vett az jubileumi rendezvényen dr. Manninger Sándor, az FM helyettes államtitkára is. Vízvári György őrnagy, a Du­nai Vízirendészeti Kapitány­ság vezetője 29 éves múlt, amikor másfél esztendeje kine­vezték jelenlegi beosztásába. Gyermekkorát édesapja társa­ságában az uszodában töltöt­te, aki az olimpiai bajnoksá­got nyert magyar vízilabda-vá­logatott tagja volt. Később a medencék zárt világa helyett a szabad vizet választotta, so­káig a motorcsónak szövetség főtitkáraként tevékenykedett. Ezek a körülmények motivál­ták a pályaválasztását. Ma 180 beosztottjával együtt az egész hazai Duna szakaszon — a mellékágakkal együtt 600 kilométeren — felelős az emberek biztonságáért, a sza­bályok betartásáért. Legújabb feladatkörükről: a környezet­védelemről, és hagyományos szerepükről az életvédelemről beszélgettünk. Tévhit a hajókról — Kapitány úr, értenek-e a rendőrök a környezetvéde­lemhez? Kiemelt feladat ez manapság, vagy csak egy a sok közül? — Ami engem illet, már a Rendőrtiszti Főiskolán ebből a témakörből írtam a diploma- munkámat, mert nagyon idő­szerűnek és fontosnak tartot­tam. Akkoriban még elég nagy ellenállás fogadta ezt a témát, főleg a kiforratlansága miatt. Ma már természetesen egész más a helyzet. Ami a hozzáértést illeti, a rendőrség kötelékében csak nálunk dol­gozik környezetvédelmi elő­adó, és járőreink ki vannak ké­pezve a feladatok ellátására. Több új jogszabály megjelent, éppen a napokban ezzel kap­csolatban, és a mi dolgunk ezek betartását ellenőrizni. Az október 1-jén életbe lépett új hajózási szabályzat például előírja, hogy a hajókon kelet­kező szennyvíz, a motor mű­ködéséből származó fenékvíz tárolását dokumentálni kell, ami szigorítás a korábbihoz képest. Gyakorlatilag ez azt je­lenti, hogy ha nincs rendben a dokumentáció, feltételezhető­en a Dunába ment a szenny­víz. Ez pedig büntetendő. — Költői kérdésnek szá­nom: kitiltaná-e a környezetvé­delmi szempontok miatt a ha­jókat a Dunáról? — Szó sincs róla. Tévhit, hogy a hajók erősen szennye­zik a vizet. Ilyen is előfordul­hat, de ezt ellenőrizni tudjuk és megszüntetjük. Ismerjük a hajók útvonalát, és amikor olajfoltokat látunk csillogni a vízen, tudjuk, hogy melyik vízi járművet kell megállítani. Ezután szakértői vizsgálat kö­vetkezik, ami egyébként nem olcsó. Főleg a rossz műszaki állapotban lévő szállítóeszkö­zök veszélyesek. Legnagyobb botrány ezzel kapcsolatban az volt, amikor rosszul szege­cselt hajóval szállítottak kero­zint, s az kiszivárgott. Ez a hajó egyébként azóta sem köz­lekedhet, ott áll a csepeli kikö­tőben. Ami elsődleges célunk ezzel kapcsolatban is a meg­előzés. Most terveznek egy na­gyon hasznos környezetvédel­mi vállalkozást, az úgyneve­zett sárga flottát. Ez annyit je­lent, ha megvalósul, hogy se­gélyhajók úsznak a vízen, amik odaállnak a nagyhajók mellé és kiszivattyúzzák a szennyvizüket. — Az üz.emanyagbotrány most már a Dunát is elérte; Mohácson megrongálódott őr- hajókra gondolok. Önnek mi a véleménye erről? — Mi annak idején felaján­lottuk az őrhajók karbantartá­sát, de sajnos erre nem került sor. Felelősséggel állíthatom pedig, hogy akkor nem jutha­tott volna hamisított üzem­Vizvári György őrnagy: Mi annak idején felajánlottuk az őrhajók karbantartását, de sajnos erre nem került sor. Felelősséggel állíthatom pedig, hogy akkor nem jut­hatott volna hamisított üzemanyag ezekbe a csodála­tos technikájú szerkezetekbe A szerző felvétele anyag ezekbe a csodálatos technikájú szerkezetekbe. — A vízi jármüvek tehát környezetvédelmi szempont­ból jól ellenőrizhetők, nyo­mon követhetők. Mi okozza ak­kor a legtöbb gondot? Éld szennyvízcsatorna — A Dunába ürülő nyílt szennyvízcsatornákat említem első helyen. A Budapestről na­ponta visszaérkező közel egy­millió köbméternek mintegy hetven százaléka tisztítatlan szennyvíz. Emiatt rendkívül rossz a főváros alatt a víz mi­nősége, utána már érvényesül az öntisztulás. Kevésbé is­mert, és nehezen ellenőrizhe­tő, hogy a horgászok milyen töménytelen mennyiségű ke­nyeret és kukoricát dobálnak beetetésként a folyóba. Szinte megoldhatatlan probléma, hogy sok víkendháznak nincs emésztője, és a folyóba megy egyenesen a szennyvíz. Ami­kor ilyent észreveszünk, termé­szetesen feljelentjük a Vízügyi Igazgatóságnál, de sok szabály­talanság felderítetlen marad. Ilyen és ehhez hasonló dolgok játszanak szerepet abban, hogy Ráckevei Duna-ág ma élő szennyvízcsatorna, és idén nyáron ott be kellett zárni a szabad strandokat. Amiből kö­vetkezik, hogy sokan fürödtek tiltott helyen, nehezen ellen­őrizhető körülmények között. — Eljutottunk az életvéde­lemig. Mit mutatnak az idei statisztikák? — A tavalyihoz képest több mint harminc százalék­kal kevesebb a vízbe fulladás, de ez még mindig nagyon sok. Múlt évben október else­jéig 112-en vesztették életü­ket a Dunában, idén 81-en. Eb­ben a statisztikában mintegy huszonöt százalékkal az ön­gyilkosok is szerepelnek. Kü­lönösen fájdalmas, hogy az idén is volt nyolc gyermek az áldozatok között. A tragikus események megdöbbentően hasonlítanak egymáshoz. Fel­ügyelet nélkül hagyott gyer­mekek, akik először csak kavi­csot dobálnak a vízbe, azután benyúlnak egy úszó fadara­bért. és elsodorja őket a folyó. Védett helyeket —- Születtek-e új megelőző intézkedések? — Igen. Megalakítottuk Szentendrén a vízi körzeti megbízotti csoportot. Sok tá­madás ért amiatt, hogy folya­matosan járőrözünk a vízi pa­radicsomban, de a tragikus baleseteket csak így lehet megelőzni. Sokak szemében népszerűtlen dolog volt az is, hogy csak meghatározott útvo­nalakon engedélyezzük egyes vízi sporteszközök használa­tát, de ez is a fürdőzők védel­mét szolgálja. Az intézkedés miatt névtelenül meg is fenye­gettek, de nem törődtem vele. Fontosabb, hogy köszönőleve­leket is kaptam. Például Duna­keszi polgámesterétől. Előfor­dul, hogy a vízi robogó útvo­nala miatt sorozatban kell va­lakit bírságolnunk. Ez a gaz­dag emberek sportja, olyan is van, aki kifizeti a tízezer forin­tot, és azt mondja: megvettem a napijegyet... — Mit tervez a jövőre? — Ma még 20-30-40 kilo­méteres szakasz jut egy járőr­re, jó lenne, ha többen len­nénk. Szeretnék mindenütt jó kapcsolatot kialakítani az ön- kormányzatokkal. Szentendre polgármestere, Németh Gábor például azzal'segít bennünket, hogy ingyen rendelkezésünkre bocsátja a révházat, ahol cso­portunkat elszállásoljuk. Az önkormányzatoktól többnyire szabad strandok kijelölését ké­rem, amikor azt tudakolják, hogy mire lenne szükség. A Nagymarostól nyolc kilométer­re lévő pilismaróti öböl valósá­gos sportparadicsom lehetne, védett terület fürdőzőknek. Ilyen körülmények között köny- nyebb lenne betartatni a szabá­lyokat. A környezetvédelmet illetően pedig az jut eszembe, hogy József Attila gyermekko­rában korsókban Duna-vizet ámít a moziban. Én még fiatal vagyok és remélem, hogy meg­élem, hogy megint tiszta, iható lesz a Duna vize. Gál Judit A Toldi-iskola története, mondhatni, részben Nagykő­rös újabbkori története is. A város sajátos adottságai, min­denekelőtt az ország itt lévő legnagyobb konzervgyára tet­te szükségessé és egyben le­hetővé a regényes múltú körö­si élelmiszer-ipari szakokta­tás megalapítást. Oktatási központ a Cifra csárdában Az 1953-ban Velényi Tibor szervezőmunkája eredménye­képpen létrejött 2 osztályos konzervesképző — nemsoká­ra a sütőipari szakoktatással bővülve — a Cifra csárda épületében kezdte életét. Ám, az elméleti és a gyakor­lati oktatás folyton növekvő követelményei, rendre újabb és jobb feltételekkel rendelke­ző környezetbe kényszerítet­ték az iskolát. Ezért volt haj­danán Toldi-iskola a Técsy- féle szanatórium, majd a já­rásbíróság épülete, ahonnan 1971-ben költözött jelenlegi helyére. Néhány éve azonban ott is további műszaki beruhá­zások, átszervezések adták tudtul, hogy nincs vége még a nagykőrösi élelmiszer-ipari szakoktatás fejlődésének. Természetesen az idők folya­mán, de főleg az utóbbi évek­ben, a szakképzés szerkezete is állandóan változott. A régi, ha­gyományos osztályok mellé be­lépett az 5 éves technikusi kép­zés, ma már a Toldi is ad szak­embereket a tej-, baromfi-, és húsiparnak, legújabban a mező- gazdaságnak, létrejött a világ­banki osztály is, amely a remé­nyek szerint példája lehet a ma­Csizmadia László, a konzer­vatívok országos elnöke rö­viden ismertette pártjának programját, melynek közép­pontjában nemcsak a mező- gazdaság, de az ipar felfutta­tása is szerepel. A piacgazda­sággal kapcsolatban kifejtet­te, Magyarországnak minde­nekelőtt a keieti piacokra kell újra betörnie, lévén, hogy itt a legnagyobb a ke­reslet a mezőgazdasági ter­mékekre. Bár elismerte, a magántulajdon döntő szere­pet játszik a gazdasági élet­ben, szerintük a csoportos gyár élelmiszer-gazdaságot át­alakító, művelt szakemberek­nek európai értékrendek szerin­ti képzéséhez. Az iskola 110 személyes ta­nári karáról nem kérdéses, hogy képes megbirkózni a gaz­dasági realitásokból és az újsze­rű oktatási-nevelési követelmé­nyekből fakadó feladatokkal, hiszen a szakipari képzés ez­előtt is örökösen feladta az újabb és újabb leckét a Toldi pedagógusainak is. Sikereik, a határokon túli hagyományosan jó kapcsolataik, elismertségük, a szakmai versenyek remek tol- dis eredményei, garanciái lehet­nek az iskola huszadik század végi megújulásához. Kiemelkedő szerepet vállalt Manninger Sándor helyettes államtitkár köszöntőjében alá­húzta: A Toldi-iskola eddig is kiemelkedő szerepet vál­lalt a hazai élelmiszer-gazda­ság szakmai fejlesztésében. Ebbéli szerepe nem kisebbed- het a jövőben sem, hiszen az ágazat csakis az eredményes szakképzésre támaszkodva képes megoldani az átalaku­lást. A világbanki osztály ala­pítása egyben azt is jelzi, hogy az élelmiszer-ipari kép­zéshez a nemzetközi segítség is felcsillantotta a fejlődés to­vábbi lehetőségét. Nagyon fontos, hogy az átalakulás úgy menjen végbe, hogy az élelmiszeriparnak ne okoz­zon súlyos veszteségeket, hi­szen ez az ágazat az elkövet­kező időkben is jelentős té­nyező marad a magyar gazda­ság szerkezetében. vállalkozásoknak nagyobb a perspektívájuk. Több gazda könnyebben fenntart egy gépparkot, s egy csoportos vállalkozás iránt nagyobb a bankok bizalma. Külföldi példákkal igazolt, Nyugaton az összvállalkozások 35 szá­zalékára jellemző ez a for­ma, míg hazánkban mindösz- sze 8-10 százalék. A bemutatkozást követő vitában többen is hangoztat­ták, a kárpótlás nem olyan ütemben és irányban halad, ahogy azt méltán elvárták. Többek közt sérelmezték Köszöntötte a jubiláló isko­lát a hajdani tanítvány, Kiss János polgármester is. „Szí­vemben mindig konzerves ma­radtam" — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Az isko­la mérföldköveket hagyott maga mögött az elmúlt 40 év­ben, s e jelzések körül minde­nütt nevek sorakoznak Gya- raky Jenő, dr. Bognár Gyula, Kecskeméti István, Antal Lász­ló, Pattantyús Lóránt, Csókás Mihály neve, és még sok-sok jeles tanítványé, akik tevé­kenységük során nemcsak sző­kébb munkahelyükön, de a szakma országos és nemzetkö­zi köreinek is öregbítették a nagykőrösi élelmiszer-ipari oktatásnak, az ott végzett szakembergárdának hímevét. Kitüntetések és iskolazászló Az ünnepség hátralévő részé­ben Kiss Imre igazgató Iskolá­ért kitüntetéseket adott át azoknak a munkatársainak, akik legtöbbet munkálkodtak az elmúló évek, évtizedek so­rán az intézmény boldogulásá­ért. Az idén másodjára adomá­nyozott elismerést kapta most Csókás Balázs tanár és Ronkó István hivatalsegéd. A vendé­gek soraiból Acs Tibor a szé­kesfehérvári hűtőház, Bojtos Jánosné a Pest Megyei Önkor­mányzat, Gellért Mária a kecskeméti konzervgyár, Dé- tári Endre a nagykőrösi Me- talbox, Frey Ferenc a közép­alföldi sütödék, Kiss János polgármester pedig a nagykő­rösi önkormányzat képvisele­tében vette át ugyanezt a ki­tüntetést. A Közép-Alföldi Sütödék Vállalat nevében Frey Ferenc a jubiláló Toldinak iskolazász­lót adományozott, amelyre fel­kötötték szalagjaikat a helyi oktatási intézmények, testvér­iskolák jelenlévő képviselői. azt a tényt, hogy a parla­ment ama döntése, miszerint a Pest környéki települése­ken idegenek nem licitálhat­nak, mindmáig nem jutott ér­vényre, vagy, hogy egyes tsz-ek vezetői a minden szentnek maga felé hajlik a keze elv alapján jelölték ki a kárpótlási területeket. Csizmadia László ezzel kapcsolatban felajánlotta a Konzervatív Párt jogi tanács­adójának közbenjárását, han­goztatva, hogy a vitás kérdé­seket a jog eszközeivel, bé­kés úton kell rendezni. A távlati jövőt illetőleg a párt országos elnöke el­mondta, nincsenek kor­mányalakítási ambícióik, de szeretnének bejutni a parla­mentbe, s aktívan részt ven­ni a törvényhozásban. (matula) M. J. A Konzervatív Párt fóruma Ocsán Hódítsuk meg újra a keleti piacokat * A Konzervatív Párt — Gazdák és Polgárok Szövetsé­ge — országos és Pest megyei elnöksége bemutatkozó gyűlést rendezett Ocsán. A megjelentek számából kö­vetkeztetve még kevés az érdeklődő az új párt iránt, viszont az tény, több olyan prominens személyt láthat­tunk a fórumon, akik eleddig a kisgazdapártra esküd­tek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom