Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-26 / 249. szám
| ÜTi | j PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 26., KEDD 3 Magyar szolidaritás napja Alkalmat a számadásra! Több mint hét évtizede, hogy minden harmadik magyar a magyar állam jelenlegi határain kívül kénytelen élni. Hogy ez így történhetett, abban egyaránt szerepet játszott a nemzet vezetőinek könnyelműsége, a nemzet túlzott jóhiszeműsége és a Kárpát-medence kérdéseiben járatlan nagyhatalmak tudatos félrevezetése. A második világháborút követően négy évtizeden keresztül egy magyargyűlölő rezsim mindent elkövetett, hogy Európa egyik legrégebbi államisággal bíró nemzetét erkölcsében, tudatában méltóságában, fizikai létében megtörje, természetes ösztöneiben — így életösztönében —, kollektív emlékezetében megzavarja. Minderre azért volt szükség, hogy uralmát könnyebben fönntarthassa. Nem a nemzet kezében volt az iskola, a sajtó, a hadsereg. Nem a nemzet kezében voltak az állami, társadalmi lét intézményei, fórumai: a nép nem dönthetett afelől, hogy mit kíván ünnepelni, hogyan kíván ünnepelni, és hogy mi az, amit nem kíván ünnepelni. Az 1956-os, világtörténelmet formáló dicsőséges magyar forradalom és szabadságharc leleplezte a rezsim szándékait, és komoly akadályokat gördített azok megvalósításának útjába. Az elmúlt gyötrelmes korszak nemzet- és demokráciaellenes gyakolata azonban mély nyomokat hagyott: nemzedékek nőttek föl úgy, hogy nem élhettek szabadságban, hogy nem élhették meg természetesen és méltósággal magyarságukat, hogy nem tájékozódhattak az ezeréves keresztény európai állam és nemzet igaz múltjáról, elszakadt vagy elszakított testvéreik sorsáról. 1990-ben a szabad választások eredményeként fölállt nemzeti kormány új fejezetet nyitott a magyar állam és az annak jelenlegi határain kívül élő magyarok kapcsolatának történetében. A parlamenti többség akaratából a módosított alaptörvényünk is kinyilvánítja a magyar állam érdekeltségét, felelősségét az elszakított magyarok iránt. Tekintettel a fentebbiekben említett mérhetetlen rombolásra, ugyanakkor hivatkozva módosított alkotmányunk vonatkozó cikkelyének betűjére és szellemére, a Magyar Szellemi Védegylet kezdeményezi olyan ünnep (munkaszüneti nap) beiktatását hivatalos nemzeti ünnepeink sorába, mely a kisebbségi sorsra kényszerült magyarok életereje, mindennapos küzdelme, bölcsessége, megmaradni akarása előtt tiszteleg, s egyben az ezeregyszáz éves magyar állam irántuk való szolidaritását, az összmagyarság egybetartozását, életrevalóságát, eltökéltségét példázza. Legyen az ünnep napja augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja. Ez az ünnep nem gyászszalagos ünnep: ez piros-fe- hér-zöld zászlós ünnep, a hit, remény, erő és szeretet ünnepe! Alkalom az elszakadt, elszakított magyarok egyéni és közösségi teljesítményének felmutatására, a kultúra, a tudomány, művészet, gazdaság, népművészet és hitélet területén. Alkalom a számadásra, a gondolatok egybefűzésére, az értékek egybekapcsolására, a nemzet hiteles önarcképének láttatására: alkalom a nagyvilág közelben tartására. A magyar szolidaritás napjának eseményei megkülönböztetett figyelemben részesüljenek a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a magyar sajtó részéről. Az ünnep köré több napig tartó rendezvények szervezhetők: kiállítások, hangversenyek, tanácskozások, sport- események, bemutatók. Ezeken a napokon a magyar hírközlő szervek filmekkel, riportokkal, interjúkkal tudósítsanak a határokon túli magyarok életéről, teljesítményéről. A történelmi egyházak tagjai, pásztorai is találják meg az alkalmat a méltó ünneplésre. A Magyar Szellemi Védegylet 15 millió magyar szolgájaként kéréssel fordul a történelmi egyházakhoz, társadalmi szervezetekhez, mozgalmakhoz, a magyar parlamenti pártokhoz, a kormányhoz, az Országgyűléshez: karolják föl kezdeményezésünket és minden körülményeskedést, burkolt vagy nyílt rossz szándékot csírájában elfojtva tegyék lehetővé, hogy a magyar szolidaritás napját már a jövő esztendőben együtt, hitünket, erőnket, tudásunkat vizsgáztatva ünnepelhessük. Javasoljuk, hogy a magyar szolidaritás hete rendezvénysorozat és a magyar szolidaritás napja nemzeti ünnep fővédnökei a magyar állam mindenkori elnöke és miniszterelnöke, valamint a Magyarok Világszövetsége mindenkori elnöke legyen. Kérjük, hogy a Magyarok Világszövetsége — a dolgok természetéből következően — vállalja a szervező-előkészítő munka koordinálását. A Magyar Szellemi Védegylet kifejezi készségét az együttműködésre az ünnep arculatának kialakításában. Magyar Szellemi Védegylet Elnöksége Becker Pál: ez már a sokadik figyelmeztetés Nem tárgyalnak a költségvetésről Váratlanul kimaradt az Országgyűlés e heti plenáris ülésének tárgysorozatából a jövő évi költségvetésről szóló kormány-előterjesztés tárgyalása. Napirend előtt tegnap Király Zoltán független képviselő javasolta a plenáris ülésen, hogy tekintettel az írásos kormányjavaslat és a szóban is előterjesztett „költségvetés-változat” különbségeire, a T. Ház ne tárgyalja addig a jövő évi büdzsét, amíg a kormány meg nem teszi az írásos kiegészítéseket. Ezt a javaslatát Király Zoltán már korábban is megtette, akkor azonban a képviselők leszavazták. Most 101-en voksoltak amellett, hogy a jövő évi költségvetés ne szerepeljen az e heti tárgysorozatban, 93-an ezt elutasították, 7-en tartózkodtak. A javaslat tehát minimális többséget kapott, s így az előterjesztés ezen a héten nem tárgyalható. A döntés kihirdetése utáni morajból az elnöklő Dörnbach Alajos arra a következtetésre jutott, hogy sokan félreértették a szavazásra feltett kérdést. Mivel azonban megítélése szerint ő egyértelműen fogalmazott, a T. Ház döntése végleges. Péntekre elkészülhetnek a jövő évi költségvetési törvényhez szükséges módosító-indítványok, mivel a Pénzügyminisztériumban folyamatosan dolgoznak ezeken — mondta Becker Pál államtitkár, Pest megyei képviselő az Országgyűlés ülésének szünetében. Az államtitkár leszögezte: önmagában az, hogy ezen a héten nem tárgyalja a parlament az 1994-es költségvetési törvényjavaslatot, nem jelent tragédiát és nincs kihatással a költségvetés elfogadásának menetére. Ugyanakkor ez már sokadik figyelmeztetés a koalíciós képviselők számára, akik még mindig abban a hiszemben élnek, hogy van egy 45 fős többség, ami mindig érvényesül — mondta Becker Pál, hozzátéve: kétfős többségnél ez nem megengedhető. A kitüntetett időpontokban itt kell lenni minden képviselőnek, még a minisztereknek és államtitkároknak is. A költségvetés támogatottságáról szólva elmondta, hogy a javaslat élvez akkora támogatást a koalíciós képviselők körében, amekkorát általában is élvez egy költség- vetési törvényjavaslat. A koalíciós frakciók elvárásai olyanok a PM államtitkára szerint, amelyeket be tudnak építeni a költségvetési javaslatba. Göncz Árpád az Elmű Rt. centenáriumi ünnepségén Kötelességtudat és korszerűség Centenáriumi eseménysorozatának utolsó fejezeteként tegnap este ünnepi megemlékezéssel zárta a jubileum évét az Elektromos Művek Rt. kollektívája; a Népfürdő utcai sport- csarnokban megjelent és köszöntötte az egybegyűlteket Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, aki a Himnusz elhangzását követően lépett a mikrofonhoz. — A centenáriumi események zárónapja valóban ünnepi alkalom — mondta —, ám ez a száz év egy ilyen jelentős vállalatnál nem kor, fiatalságot jelent. Büszkék lehetünk arra, hogy az Elmű Rt. Európában a legelsők között alakult meg, s azóta egyetlen percre sem maradt fővárosunk teljesen áramszolgáltatás nélkül. Ez a kollektíva kötelességtudatból és korszerűségre törekvésből mindig is példát mutatott. Márpedig a fénynél többet adni nem lehet! Göncz Árpád köszöntőjét követően dr. Börcsök Dezső vezérigazgató vette át a szót. Részletesen beszámolt a létfontosságú nagyvállalat születésétől eltelt évszázad legfontosabb eseményeiről, történéseiről, majd lapunknak nyilatkozott. — Amíg a II. világháború előtti időszakban gyűjtöttük a fogyasztókat, addig azt követően taszítottuk őket — emlékezett a cég első embere. — Az ipar egyoldalúan felfokozott energiaigénye miatt jöttek létre a zárolt körzetek, a rosszemlékű kontingensek. A piacgazdaságra áttérve ismét jó irányban haladunk, miközben számos, kiemelt beruházást hajtunk végre. így elsősorban a világkiállítás energiaigényeit kielégítő alállo- mást építjük meg, amely egymilliárd forintba kerül. Nagy terveink vannak Pest megyében is. A váci hálózat rekonstrukciójával ugyanúgy a kiegyensúlyozott energiaellátást kívánjuk biztosítani, mint az Érd és Százhalombatta térségében sorra kerülő fejlesztésekkel. A Pilisi Parkerdőgazdaságban pedig a környezetbarát szigetelt szabadvezetékeket tesszük mielőbb általánossá — mondta befejezésül dr. Börcsök Dezső. Jocha Károly Főpapi címerek kiállítása Budaörsön főpapi címerek grafikai kiállítását nyitotta meg tegnap Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. A kollekció Polgár Mariann grafikusművész munkája Vimola Károly felvétele Dögök és népszerűek Egy zsurnalisztikái gondolatot olvastam a Monor és Vidéke című újságban. így szól: „A miniszterelnök ugyan jenyilat- kozta’, hogy vállalja az összehasonlítást az elűző kormánnyal, de ezt még az ellenzék is úgy vette figyelembe, ahogy illik: döglött oroszlánba ne rúgj!” Nos, ízléstelenségben, azt hiszem, ennél tovább már nem lehet menni, olyannyira nem, hogy ez esetben csodálkozom rajta: miért nem tiltakozott az írógép vagy a nyomdagép az otromba megfogalmazás ellen. De ha már a gépek Öntudatlanul teszik, amit tenniük kell, akkor azt kérdem, vajon Monor és környéke hogyan könyveli el ezt a fajta ízléstelenséget, vajon ezek után is olvasója marad annak a sajtóterméknek, mely ilyen messzire elmegy? Ha így van, akkor bizony ebben az országban mindenki „döglötté” válik, aki valamit tenni szeretne a nemzet érdekében, aki a kritizálás helyett a munkát vállalja. Ezen egyszer már volt alkalmunk clcsodálkozni, nevezetesen akkor, amikor A Hét című televízióműsorból megtudhattuk: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a második legnépszerűbb politikus Németh Miklós lett, aki egyszerűen — s ez természetesen az ű szempontjából érthető — áttette székhelyét Londonba, vagyis jó ideje nem vesz részt a magyar politikai közéletben. Egyszerűen elámulok azon, hogy a három és fél éve a támadások pergőtüzében működő kormány „döglött”-ként emlegethető, míg népszerű az, aki a cselekvés elöl külföldre távozik. Nem hiszem, hogy a magyar ember bedőlne ezeknek a tömegkommunikáció által terjesztett hazugságoknak, nem hiszem, hogy ne tudná Monor és környéke, hogy megbecsülést érdemel az, aki negyven év hibás gazda- ságpolitikáját, társadalompolitikáját kemény munkával most a helyére kívánja tenni. (Vödrös)
