Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

Árpád-sáv, avagy a hétszer vágott mező címmel Horváth La­jos tudományos kuta­tó tanulmányát tesz- szük közzé mai lap­számunkban. Olvasó­ink a 14. oldalon ta­lálhatják meg az írást, amely segít el­oszlatni e jelképhez fűződő félreértéseket. Antall József kezelése Elégedettek az orvosok Antall József miniszterelnö­kön — akit non-Hodgkin limphoma betegséggel októ­ber 6-a óta a Kölni Egye­tem I. sz. belklinikáján ke­zelnek — mint ismeretes, október 14-én autológ törzs- sejt- (őssejt-) transzplantá­ciót hajtottak végre. A kormányfő egészségi állapotáról Volker Diehl professzor, a klinika igazga­tója, a kezelést végző orvos­csoport vezetője tegnap az alábbi tájékoztatást adta: „Az orvosok a kezelés eddi­gi eredményeivel elégedet­tek, a terápia az előre meg­határozott tervnek megfele­lően történik. Az őssejtek ismét képeznek vérsejteket. Komplikáció nem lépett fel. A miniszterelnök álla­pota a körülményekhez ké­pest kielégítő. A következő orvosi jelentés egy hét múl­va várható.” Az épületek az önkormányzatoknál maradnak Jogi kétségek nem akadályozhatják a patikák magánosítását A gyógyszertárak privatizációjáról tartottak tanács­kozást tegnap a megyeházán azon települések illetéke­seinek a részvételével, ahol állami gyógyszertár mű­ködik. A megyei önkormányzatot Bányai Judit alel- nök és Erdélyi László főjegyző képviselte, meghívott­ként jelen volt Tímár Györgyné, az Állami Vagyon­ügynökség főtanácsosa, Hamvas József, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, valamint Köllner Fe­renc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövet­ségének főtitkára is. A tanácskozás elején Erdé­lyi László kijelentette: a gyógyszertárak privatizáci­ója, a pénzügyi, jogi és va­gyoni kérdések rendezése olyan szakaszához érke­zett, hogy a települések vé­leményének megismerése előtt nagy felelőtlenség lenne továbblépni. A fő­jegyző emlékeztette a je­lenlévőket arra, hogy mind az önkormányzatok, mind az ÁVÜ igényt tart a patikavagyonra. Ennek az az oka, hogy a különböző törvények különfélekép­pen szabályozzák a kér­dést. A vita abban áll az önkormányzatok és az ál­lam között, hogy tényleg közüzemről van szó, vagy csak annak hívjuk. Pest megye önkormányzatának az az álláspontja, hogy a gyógyszertárakat közüzem­nek kell tekinteni, hiszen az alapító okiratban ez sze­repel. Ezt a vitát — mint elhangzott — a bíróságnak kell eldöntenie. A megyei önkormány­zat egyeztetni szeretné ál­láspontját a településekkel és megtudni, benyújtot­tak-e igényeket az ÁVÜ- höz. Amennyiben a telepü­lések igényt tartanak arra, a megyei önkormányzat képviselni fogja őket a pa­tikaprivatizációval kapcso­latban a különböző fóru­mokon. Elhangzott az is, a jogi probléma nem akadá­lyozhatja a magánosítást. Ä megye vezetői mind­azonáltal határozottan le­szögezték: tulajdonjogot csak tulajdonos adhat át. De hozzátették, nem zár­kóznak el azoktól a tárgya­lásoktól, amelyek a privati­zációt előkészítik. A települési önkormány­zatok képviselői kijelentet­ték: biztosítékot szeretné­nek kapni arra, hogy a gyógyszertárak a privatizá­Nagy halak a Kis-Dunában ció után is gyógyszertár­ként fognak működni. Fel­vetődött továbbá az a kér­dés, miért csak az ötezer lakosú települések tarthat­nak fenn gyógyszertárat. A jelenlévők azonban meg­tudhatták, több település összefoghat, és így megol­dódik ez a gond is. Hamvas József elmond­ta: a népjóléti tárcának is az az álláspontja, hogy meg kell várni a jogerős bí­rósági ítéletet. A miniszté­rium csak azt a megoldást tudja elfogadni, amellyel az országban egységes gyógyszerellátás valósul meg. A patikákat egészség- ügyi intézményként kell kezelni, és azokat csak gyógyszerészek szerezhes­sék meg. A főosztályveze­tő hozzátette: itt nem egy­szerűen a privatizáció a kérdés, hanem az egész gyógyszerellátás szerkeze­tét kell átalakítani úgy, hogy az megfeleljen az Eu­rópai Közösség ajánlásai­nak. A minisztérium szak­embereiben föl sem merült az a gondolat — jelentette ki —, hogy az épületet el­vegyék az önkormányza­toktól. A megoldás az, hogy a gyógyszerész bér­be veszi a patikát. H. Cs. A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség makádi tógazdaságának nevelőtavaiból ezekben a napokban mintegy 210 tonna háromnyaras horogérett pontyot helyeznek ki tizenhat he­lyen a Kis-Dunába. Képünk a halgazdaságban készült, ahol a pontyok mellett a tavak házmesterei, a horgászok álmai, a nagy bajuszú harcsák is a hálóba kerültek Hancsovszki János felvétele Több vidéki képviseld? Az MDF-frakció tegnap dél­előtti ülésén a többi között az országgyűlési képvise­lők választásáról szóló tör­vényjavaslathoz Tarnóczky Zoltán és Rudics Róbert ál­tal benyújtani tervezett mó­dosító indítványról tárgyalt. A két MDF-es képviselő az országos listát állító pár­tok esetében nagyobb esélyt kíván adni a vidéki jelölteknek, azaz olyan módszert dolgoztak ki, amellyel több mandátum jutna a vidékieknek. Zsig- mond Attila szóvivő tájé­koztatása szerint az elvvel a frakció nagy része szimpa­tizál, de megítélése szerint a jelenlegi formán még fino­mítani kell. A frakció nem alakított ki együttes álláspontot a szerdán napirendre kerülő „Az egyes fontos tisztsége­ket betöltő személyek ellen­őrzéséről” szóló, úgyneve­zett III/III-as törvényjavas­latról, s az is kiderült, hogy ma elmarad a frakció szoká­sos esti ülése. A lclkiismcret ünnepén Ünnepeljen-e immár glédában egész Magyaror­szág? Egyetlen napon, ama bizonyos októberin? To­longjon apraja-nagyja a Corvin közbe, a 301-es parcellába? Kerekedjen föl, mintegy vezényszóra, jeltelen sírokra csorgatva a viasz fényét? Ünnepeljünk valahányon, de nem mindannyian! Akiknek nincs miért, azok azért, akiknek van, azok azért. Mert szabadon thetik, tehetjük! Ki-ki lelkiis­merete szerint. Kevesen voltunk-e vagy sokan október szent nap­ján az utcákon, tereken, temetőkben, nem lehet az érzület hőmérője. Akik sudarasan végigzarándokol­ták 23-a s az azt követó' napok fölfényló' színhelyeit, azoknak szívébe égett ’56. Akik pedig e napon öblí­tették ki a hétköznapok szennyesét, vágyhatnak a megtisztító kegyelemre. Megtanulhatják még ’56-ot, amelyről hosszú ideig lesz mit leradírozni. A mérhetetlen hazugság mindent elborító mocskát. Jöttek Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból, Kár­pátaljáról ifjak s meglett emberek, s vallottak ’56-ról. Lobogott az arcuk, fölcsillámlott a szó a szájukon; szabadon ünnepelhették az Ünnepet. S vitték magukkal a megtartó hitet: forradalmunk az ö forradalmuk is. Varsóban valóságos politikai rokonszenv-tünte- tés színhelye volt a magyar nagykövetség. Nem fe­ledkeztek meg róla, hogy a Bem téren mellettük tüntetve követelte a magyar nép a zsarnokság buká­sát. E mostani lengyel hazafiak közül vajon há­nyán szavaztak a baloldalra...? Értünk tüntettek, vagy értünk—magukért? De immár tehették, lelkiis­meretük szerint. Elmúltak az idők, amikor vezényszóra tódult a tö­meg az utcákra, mosolyt mímelve az arcon. A hő­sök jeltelen sírjára most már bármikor vihetünk vi­rágot. Az év összes napján. Banos János Elévülhetetlen bűnök Október 30-án lép hatályba „Az 1956. októberi forrada­lom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselek­ményekkel kapcsolatos eljá­rásról” szóló 1993. évi XC. törvény, amelyet a Magyar Közlöny 152. száma tett köz­zé. A rendelkezések értelmé­ben nem évülnek el az 1949. évi genfi egyezménynek a ha­difoglyokkal való bánásmód­ra és a polgári lakosság hábo­rú idején való védelmére vo­natkozó 130. és 147. cikké­ben súlyos jogsértésként meg­határozott, az 1956-os októbe­ri forradalom és szabadság- harc során elkövetett háborús és emberiség elleni bűntet­tek. A meghatározott bűncse­lekmények miatt a nyomozás­ra kizárólag a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hiva­tal, a bírósági eljárásra pedig kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. Vajdasági magyarok Félelem, elszegényedés Csapody Miklós MDF-es or­szággyűlési képviselő, az Or­szággyűlés Külügyi Bizottsá­gának tagja, az 1956-os for­radalom és szabadságharc megünneplése alkalmából két napot töltött Belgrádban, ahol személyesen találkozott a vajdasági magyarok képvi­selőivel, és képet alkothatott a volt Jugoszláviában kiala­kult helyzetről. A tapasztalatairól tegnap tartott sajtótájékoztatóján ki­jelentette: belátható időn be­lül nincs esély sem a bosz­niai, sem pedig a volt jugo­szláviai helyzet rendezésére. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségé­nek (VMDK) vezetőivel folytatott megbeszéléseiről beszámolva elmondta: a Vaj­daságban fokozódik az etni­kai tisztogatástól való féle­lem, érezhető az embargó és a szerb agresszió miatt a la­kosság gazdasági ellehetetle­nülése. A VMDK informális adatai szerint, jelenleg 600 magyar család foglalkozik a kivándorlás gondolatával. Az MDF-es képviselő nem zárja ki a tömeges menekü­lés lehetőségét sem, de — mint mondta — ezt a vajda­sági magyar vezetők szemé­lyes példával és politikai meggyőzéssel igyekeznek megakadályozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom