Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-26 / 249. szám
Árpád-sáv, avagy a hétszer vágott mező címmel Horváth Lajos tudományos kutató tanulmányát tesz- szük közzé mai lapszámunkban. Olvasóink a 14. oldalon találhatják meg az írást, amely segít eloszlatni e jelképhez fűződő félreértéseket. Antall József kezelése Elégedettek az orvosok Antall József miniszterelnökön — akit non-Hodgkin limphoma betegséggel október 6-a óta a Kölni Egyetem I. sz. belklinikáján kezelnek — mint ismeretes, október 14-én autológ törzs- sejt- (őssejt-) transzplantációt hajtottak végre. A kormányfő egészségi állapotáról Volker Diehl professzor, a klinika igazgatója, a kezelést végző orvoscsoport vezetője tegnap az alábbi tájékoztatást adta: „Az orvosok a kezelés eddigi eredményeivel elégedettek, a terápia az előre meghatározott tervnek megfelelően történik. Az őssejtek ismét képeznek vérsejteket. Komplikáció nem lépett fel. A miniszterelnök állapota a körülményekhez képest kielégítő. A következő orvosi jelentés egy hét múlva várható.” Az épületek az önkormányzatoknál maradnak Jogi kétségek nem akadályozhatják a patikák magánosítását A gyógyszertárak privatizációjáról tartottak tanácskozást tegnap a megyeházán azon települések illetékeseinek a részvételével, ahol állami gyógyszertár működik. A megyei önkormányzatot Bányai Judit alel- nök és Erdélyi László főjegyző képviselte, meghívottként jelen volt Tímár Györgyné, az Állami Vagyonügynökség főtanácsosa, Hamvas József, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, valamint Köllner Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára is. A tanácskozás elején Erdélyi László kijelentette: a gyógyszertárak privatizációja, a pénzügyi, jogi és vagyoni kérdések rendezése olyan szakaszához érkezett, hogy a települések véleményének megismerése előtt nagy felelőtlenség lenne továbblépni. A főjegyző emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy mind az önkormányzatok, mind az ÁVÜ igényt tart a patikavagyonra. Ennek az az oka, hogy a különböző törvények különféleképpen szabályozzák a kérdést. A vita abban áll az önkormányzatok és az állam között, hogy tényleg közüzemről van szó, vagy csak annak hívjuk. Pest megye önkormányzatának az az álláspontja, hogy a gyógyszertárakat közüzemnek kell tekinteni, hiszen az alapító okiratban ez szerepel. Ezt a vitát — mint elhangzott — a bíróságnak kell eldöntenie. A megyei önkormányzat egyeztetni szeretné álláspontját a településekkel és megtudni, benyújtottak-e igényeket az ÁVÜ- höz. Amennyiben a települések igényt tartanak arra, a megyei önkormányzat képviselni fogja őket a patikaprivatizációval kapcsolatban a különböző fórumokon. Elhangzott az is, a jogi probléma nem akadályozhatja a magánosítást. Ä megye vezetői mindazonáltal határozottan leszögezték: tulajdonjogot csak tulajdonos adhat át. De hozzátették, nem zárkóznak el azoktól a tárgyalásoktól, amelyek a privatizációt előkészítik. A települési önkormányzatok képviselői kijelentették: biztosítékot szeretnének kapni arra, hogy a gyógyszertárak a privatizáNagy halak a Kis-Dunában ció után is gyógyszertárként fognak működni. Felvetődött továbbá az a kérdés, miért csak az ötezer lakosú települések tarthatnak fenn gyógyszertárat. A jelenlévők azonban megtudhatták, több település összefoghat, és így megoldódik ez a gond is. Hamvas József elmondta: a népjóléti tárcának is az az álláspontja, hogy meg kell várni a jogerős bírósági ítéletet. A minisztérium csak azt a megoldást tudja elfogadni, amellyel az országban egységes gyógyszerellátás valósul meg. A patikákat egészség- ügyi intézményként kell kezelni, és azokat csak gyógyszerészek szerezhessék meg. A főosztályvezető hozzátette: itt nem egyszerűen a privatizáció a kérdés, hanem az egész gyógyszerellátás szerkezetét kell átalakítani úgy, hogy az megfeleljen az Európai Közösség ajánlásainak. A minisztérium szakembereiben föl sem merült az a gondolat — jelentette ki —, hogy az épületet elvegyék az önkormányzatoktól. A megoldás az, hogy a gyógyszerész bérbe veszi a patikát. H. Cs. A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség makádi tógazdaságának nevelőtavaiból ezekben a napokban mintegy 210 tonna háromnyaras horogérett pontyot helyeznek ki tizenhat helyen a Kis-Dunába. Képünk a halgazdaságban készült, ahol a pontyok mellett a tavak házmesterei, a horgászok álmai, a nagy bajuszú harcsák is a hálóba kerültek Hancsovszki János felvétele Több vidéki képviseld? Az MDF-frakció tegnap délelőtti ülésén a többi között az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslathoz Tarnóczky Zoltán és Rudics Róbert által benyújtani tervezett módosító indítványról tárgyalt. A két MDF-es képviselő az országos listát állító pártok esetében nagyobb esélyt kíván adni a vidéki jelölteknek, azaz olyan módszert dolgoztak ki, amellyel több mandátum jutna a vidékieknek. Zsig- mond Attila szóvivő tájékoztatása szerint az elvvel a frakció nagy része szimpatizál, de megítélése szerint a jelenlegi formán még finomítani kell. A frakció nem alakított ki együttes álláspontot a szerdán napirendre kerülő „Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről” szóló, úgynevezett III/III-as törvényjavaslatról, s az is kiderült, hogy ma elmarad a frakció szokásos esti ülése. A lclkiismcret ünnepén Ünnepeljen-e immár glédában egész Magyarország? Egyetlen napon, ama bizonyos októberin? Tolongjon apraja-nagyja a Corvin közbe, a 301-es parcellába? Kerekedjen föl, mintegy vezényszóra, jeltelen sírokra csorgatva a viasz fényét? Ünnepeljünk valahányon, de nem mindannyian! Akiknek nincs miért, azok azért, akiknek van, azok azért. Mert szabadon thetik, tehetjük! Ki-ki lelkiismerete szerint. Kevesen voltunk-e vagy sokan október szent napján az utcákon, tereken, temetőkben, nem lehet az érzület hőmérője. Akik sudarasan végigzarándokolták 23-a s az azt követó' napok fölfényló' színhelyeit, azoknak szívébe égett ’56. Akik pedig e napon öblítették ki a hétköznapok szennyesét, vágyhatnak a megtisztító kegyelemre. Megtanulhatják még ’56-ot, amelyről hosszú ideig lesz mit leradírozni. A mérhetetlen hazugság mindent elborító mocskát. Jöttek Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból, Kárpátaljáról ifjak s meglett emberek, s vallottak ’56-ról. Lobogott az arcuk, fölcsillámlott a szó a szájukon; szabadon ünnepelhették az Ünnepet. S vitték magukkal a megtartó hitet: forradalmunk az ö forradalmuk is. Varsóban valóságos politikai rokonszenv-tünte- tés színhelye volt a magyar nagykövetség. Nem feledkeztek meg róla, hogy a Bem téren mellettük tüntetve követelte a magyar nép a zsarnokság bukását. E mostani lengyel hazafiak közül vajon hányán szavaztak a baloldalra...? Értünk tüntettek, vagy értünk—magukért? De immár tehették, lelkiismeretük szerint. Elmúltak az idők, amikor vezényszóra tódult a tömeg az utcákra, mosolyt mímelve az arcon. A hősök jeltelen sírjára most már bármikor vihetünk virágot. Az év összes napján. Banos János Elévülhetetlen bűnök Október 30-án lép hatályba „Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról” szóló 1993. évi XC. törvény, amelyet a Magyar Közlöny 152. száma tett közzé. A rendelkezések értelmében nem évülnek el az 1949. évi genfi egyezménynek a hadifoglyokkal való bánásmódra és a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó 130. és 147. cikkében súlyos jogsértésként meghatározott, az 1956-os októberi forradalom és szabadság- harc során elkövetett háborús és emberiség elleni bűntettek. A meghatározott bűncselekmények miatt a nyomozásra kizárólag a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal, a bírósági eljárásra pedig kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. Vajdasági magyarok Félelem, elszegényedés Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagja, az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplése alkalmából két napot töltött Belgrádban, ahol személyesen találkozott a vajdasági magyarok képviselőivel, és képet alkothatott a volt Jugoszláviában kialakult helyzetről. A tapasztalatairól tegnap tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: belátható időn belül nincs esély sem a boszniai, sem pedig a volt jugoszláviai helyzet rendezésére. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) vezetőivel folytatott megbeszéléseiről beszámolva elmondta: a Vajdaságban fokozódik az etnikai tisztogatástól való félelem, érezhető az embargó és a szerb agresszió miatt a lakosság gazdasági ellehetetlenülése. A VMDK informális adatai szerint, jelenleg 600 magyar család foglalkozik a kivándorlás gondolatával. Az MDF-es képviselő nem zárja ki a tömeges menekülés lehetőségét sem, de — mint mondta — ezt a vajdasági magyar vezetők személyes példával és politikai meggyőzéssel igyekeznek megakadályozni.
