Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-25 / 248. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTÓBER 25.. HÉTFŐ Daloljunk a világnak Léva után és San Diego előtt... A gödöllői református líceum kórusa Édes Anyanyelvűnk A kiskunlacházai Lipták Eszter az országos döntő fődíjasa vV Friss még az élmény a gödöllői reformá- 4k|pj£ tus líceum tanulói kö- zül azokban, akik a LID — a Líceumi diákok színpada — tagjai: október idusán Lévára utaztak ven­dégszerepelni. Vendéglátó­juk a Lévai Magyar Alapisko­la volt, annak énekkara és a Döm-dö-döm színjátszócso­portja korábbi gödöllői láto­gatását viszonozták. Danku István, a líceum ta­nára, karnagy iskolája színját­szóinak, énekkarának, vala­mint a Gödöllői Leánykáinak is a vezetője. A két kórus tag­jai közül sokan az Erkel Fe­renc Általános Iskola kórusá­ból nőttek ki, melyet szintén Danku István vezetett, mikor még abban az iskolában dol­gozott. A munka folyamatos és a kapcsolatok is folytatódnak. — Először az Erkel Ferenc Általános Iskola énekkarával jártunk Léván. Nem szeret­tem volna, ha megszakad a kapcsolat az ottani magyar is­kolának most már igazgatóhe­lyettesével, Szalai Pállal és feleségével, aki a Döm-dö- döm színpadot vezeti, ezért meghívtuk őket május végére a legkülönbözőbb kulturális programokat tartalmazó líceu­mi napokra. — Mivel szerepelt Léván a líceumi diákok színpada? — Két darabbal is, ugyanis olyan sokan jelentkeztek szín­játszónak, hogy két színját­szó csoportunk van. A kicsik meg a nagyok. A kicsik azok közül kerülnek ki, akik az ál­talános iskola hetedik-nyolca­dik osztályának megfelelő osztályokba járnak, a nagyok pedig a gimnazista korosztá- lyúakból. Az elmúlt tanévben harmincán voltak a kicsik, ők A közép- és kelet-európai ré­gió országaiban 1989. óta je­lentősen csökkent az egymás irodalma iránti érdeklődés — mondta Osztovits Levente, az Európa Kiadó igazgatója szombaton, a Magyar PEN Club és a Fiedrich Naumann Alapítvány szervezésében megrendezett „A szabadság dzsungelében” című nemzet­közi konferencia nyitó elő­adójaként. Hozzátette: igaz, vannak sikerszerzők, akiknek Magyarországon jelentős ol­vasóközönségük van, de sajá­tos módon a kiadókra is érvé­nyesek a piacgazdaság szabá­lyai. így alakulhatott az ki, hogy szellemileg is elkerülik egymást az emberek, pedig az együttműködés legolcsóbb módja a kultúra lenne. A tanácskozáson a felSzóla­Moliére „A szerelem mint or­vos” című darabját játszot­ták, s nyolcán a nagyok, akik Moliére kortársa, Lesage Crispin mint vetélytárs egyik darabját mutatták be. A gye­rekek Léván is, akárcsak itt­hon, felépítették a díszlete­ket, s a jelmezeket is, melye­ket vittünk, .maguk készítet­ték. Pénteken utaztunk, szom­baton mindkét darabot előad­ták, telt ház előtt. Vasárnap megnéztük a várost, a lévai vár múzeumát. — Mi lesz a folytatás? — Advent valamelyik va­sárnapjára az énekkarunk uta­zik Lévára. Most teszik rend­be a lévai templomot, s hogy ádventre elkészül, különös al­kalmat ad majd az ünneplés­re. A műsorunkon már a kará­csony hangulatát előkészítő dalok fognak szerepelni, Es­tó Grendel Lajos szlovákiai magyar író az irodalmi közelí­tés egyik kézzelfogható pél­dájáról, a szlovák—len­gyel—cseh—magyar közös kiadványsorozat létrehozásá­ról beszélt. Huszonöt repre­zentatív szépirodalmi és társa­dalomtudományi művet jelen­tetnek meg, mindegyiket négy nyelven. A kétnapos konferenciát záró költői esten, vasárnap át­adták Karol Wlachovsky, szlovák fordítónak a Füst Mi­lán műfordítói díjat és Kiss Jenő romániai magyar író­nak, műfordítónak a PEN Emlékérmet. A Füst Milán műfordítói díj másik nyertesé­nek, a német Hans-Henning Paetzkenek a hét elején Sza­bolcsi Miklós akadémikus adta át az elismerést. terházy Pál „harmónia caeles- tis, vagyis Égi harmóniák” című műve, Kodálytól az „Angyalok és pásztorok”, „Karácsonyi pásztortánc”, az „Esti dal”, az „Ave Maria”, Bach „Három korall”-ja. Most ezeket próbáljuk. — A színjátszók készül- nek-e valami újdonságra? — A napokban kezdtük el Tamási Áron „Énekes madár” című darabjának próbáit. Most még többen vannak a színjátszóink, mint tavaly, a kicsik létszáma negyven és öt­ven közötti, a nagyoké tizen­hat. Örvendetes, hogy most már a fiúk is képviseltetik ma­gukat, mert eddig a fiúszerepe­ket is lányok játszották. — A Gödöllői Leánykar­ról a legutóbbi hírünk, hogy francia zenekart látott vendé­gül a nyáron... Az IRAT — az írók Alkotói Támogatása — kuratóriuma döntött a könyvkiadási támoga­tásokról — erről az IRAT kura­tóriumának elnöke, Somlyó György tájékoztatott pénteken. A beérkezett 54 pályázatból Cséka György: Kihagyásos szerkezet (Galéria Kiadó), Pe- thő Tóth Károly: Hal-álom (Cserépfalvi Kiadó), Pálfy Ág­nes: Háromág (Kráter Műhely Egyesület), Georg Trakl: A ha­lál hét éneke (Erdélyi János for­dítása, Új Mandátum Kiadó) című verseskötete, továbbá Fű­Elkészült a Vígszínház ideigle­nes játszóhelye, a Nyugati pá­lyaudvar melletti sátorszínház. Leonard Bernstein „West Side Story” című zenés játékát ma már a sátorszínházban játssza a társulat. A világhírű musicallel nyitja meg évadját a Vígszín­ház. Marton László igazgató a hét végén mutatta be a társulat új „otthonát” a sajtó képviselői­nek. A látogatók a sátor körül ki­alakított parkon áthaladva lép­hetnek be az együttes új játszó­Hancsovszki János felvétele — Igen, és a franciák visz- szahívtak minket 1994. júliu­sára. December 14-én adunk egy karácsonyi koncertet gyerekek számára a gödöllői művelődési központban kö­zösen a Városi Kamarazene- karral, s a karácsonyi kon­cert után már a franciaorszá­gi Metz városában való sze­replésünkre gondolva újítjuk fel a műsorunkat. Meghívást kaptunk az Egyesült Álla­mokba is, közelebbről a San Diego-i Magyar Háztól, hogy ennek a meghívásnak eleget tehessünk, egyrészt szponzorokat kell keres­nünk, másrészt hangverse­nyeket adnunk, melyeknek bevétele a „Daloljunk a világ­nak” című alapítványunk számláját gyarapítaná. ragó Ferenc: Kréta nem táncol (Liget Kiadó), Mózes Lajos: Ávóstörténet (magánkiadás) című prózai munkája, valamint a Széphalom Könyvműhely ,A magyar irodalom évkönyve 1993.” című kiadványa része­sült 70-70 ezer forintos támo­gatásban. A páyázatra pálya­kezdő írók, költők és műfordí­tók, illetve azok kiadói jelent­kezhettek. Az IRAT Alapot a Magyar írószövetség, az egy­kori Művészeti Alap és az írók Szakszervezete hozta létre 1988-ban. helyére. A Fővárosi Kertészeti Vállalat 26 előnevelt fát ülte­tett el a sátor körül. Eredeti víg­színházi díszletek fogadják a vendégeket, és a ruhatári foga­sokat is az anyaszínházból tele­pítették át. A sátorszínházi elő­adásokat egyszerre 499 néző te­kintheti meg. A művészek meg­közelítőleg akkora területen ját­szanak mint a „nagyszínház­ban”, a hangszeres szólisták is a zenekari árokban kaptak he­lyet, kicsit ugyan magasabban a megszokottnál. Sátoraljaújhelyen tegnap, az ünnepélyes díjkiosztóval feje­ződött be a 21. alkalommal ki­írt „Édes Anyanyelvűnk” nyelvhasználati verseny orszá­gos döntője. Három napon át írásbeli és szóbeli vetélkedőn a hazai középfokú iskolák, va­lamint erdélyi, felvidéki és kár­pátaljai magyar iskolák meghí­vott tanulói, összesen 130-an mérték össze felkészültségü­ket a díjakért. A hagyomá­nyoknak megfelelően a ver­seny résztvevői vasárnap reg­gel Széphalomra, a Kazinczy Mauzóleumhoz zarándokol­tak, hogy megkoszorúzzák a legnagyobb magyar nyelvújí­tó, Kazinczy Ferenc szobrát. Az ország legnevesebb nyelvészeiből alakult bíráló bi­zottság 23 versenyzőnek ítélte oda az első kategória díjait; Sá­toraljaújhely város plakettjét és a vele járó 2000-2000 forin­tos pénzjutalmat. Fődíjat kap­tak: Bállá Andrea (Klapka György Szakmunkásképző In­tézet, Jászberény), Benkő Eme­se (Bartók Béla Líceum, Te­mesvár), Berkes Zsuzsanna (Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Szakmunkásképző, Pécs), Cseicsner Ottilia (Apáczai Csere János Gimnázium, Pécs), Dán Judit (Táncsics Mi­hály Gimnázium, Orosháza), Darázs Renáta (Széchenyi Ist­ván Általános Iskola és Gim­názium, Sopron), Dávid Erzsé­bet (Gépíró és Gyorsíró Szak­Az elmúlt három évben végbe­ment társadalmi és gazdasági szerkezetváltás új célokat állí­tott a szakképzés elé — mond­ta pénteken Miskolcon Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a mostantól Andrássy Gyula ne­vét viselő műszaki középisko­la névadó ünnepségén. Áhhoz, hogy a magyar gazdaságban megtörténjék a szerkezetátala­kítás, döntő szerepe van a szaktudás fejlesztésének. A szakközépiskolai képzés új modelljét az ország 60 intéz­ményében alakítják ki. Az ünnepségen a névadó Andrássy Gyula (1823—1890) életútját Miha­iskola, Szolnok), Erős Judit (kassai gimnázium), Gazdag József (kassai gimnázium). Ko­vács Korinna (Balassi Bálint Gimnázium. Balassagyarmat), László Andrea (Hunyadi Má­tyás Gyors- és Gépíró Szakis­kola, Székesfehérvár), Lipták Eszter (222. sz. Szakmunkás- képző, Kiskunlacháza. Taná­ra: Polanszky Jánosné), Nagy Erika (Gárdonyi Géza Gimná­zium, Eger), Nagy Krisztián (Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Szakmunkásképző, Szé­kesfehérvár), Osztovics And­rás (Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium, Buda­pest), Pém Judit (Petőfi Sán­dor Evangélikus Gimnázium, Bonyhád), Petercsák Andrea (Varga Katalin Gimnázium, Szolnok), Pogány László (Me­zőgazdasági és Élelmiszeripa­ri Szakmunkásképző, Kiskun­félegyháza), Szabó Krisztina (Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskola, Nyíregyháza), Szabó Orsolya (12. sz. Ipari és Keres­kedelmi Szakmunkásképző, Budapest), Szebényi Brigitta (Thury György Kereskedelmi Szakmunkásképző, Nagykani­zsa), Székely Dóra (Toldy Fe­renc Gimnázium, Budapest) és Szlukovényi Katalin (Révay Miklós Gimnázium, Győr). Á kategóriagyőzteseken kívül még ötven diák kapott külön- díjat és pénzjutalmat különbö­ző díjalapítóktól. lik László igazgató méltatta. Andrássy Zemplém megye fő­ispánjaként, országgyűlési kö­veteként meghatározó szakér­tője volt a reformkori iparfej­lesztésnek. A kiegyezést köve­tően, miniszterelnöksége ide­jén kezdődött meg az ország gyors gazdasági fejlődése, Bu­dapest fellendülése, az impo­záns iparosítás. A miskolci technikai szakiskola olyan ki­emelkedő, zempléni születésű történelmi személyiség nevét vette fel, aki életével és mun­kásságával maradandót alko­tott, példaként, állhat a tanu­lók, a jövő ipari szakemberei előtt. Zempléni fafaragások A miskolci Herman Ottó Múzeumban kiállítást nyitottak a zempléni fafaragások anyagából, amely a szlovákiai tőke- terebesi (Trebisov) helytörténetei múzeumtól érkezett Kozma István felvétele Nádudvari Anna Főpapi címerek kiállítása Ma délután öt órakor nyílik meg a budaörsi Jókai Mór Műve­lődési Központban Polgár Marianne grafikus, „Magyar főpa­pi címerek” című kiállítása. Megnyitja Várszegi Asztrik püs­pök. pannonhalmi főapát és Bertényi Iván történész, egyetemi tanár. Közreműködik a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Ju­bilate együttese. A műfordítás helyzetéről Pályakezdők támogatásai Sátoros Vígszínház Új középiskola Miskolcon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom