Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-20 / 245. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTOBER 20., SZERDA Zsámbéki főiskola Számítógépes termet avattak (Folytatás az 1. oldalról) — A számítástechnikai oktatáshoz szükséges személyi feltételek megtertemtése érdekében iskoláztuk be Pregitzer György kollégánkat intenzív tanfolyamokra, majd a debreceni egyetemre. A helyi és a Pest megyei önkormányzat valamint az iskola alapítványának támogatásából, amelyhez saját költségvetésünket is hozzá kell tenni: vásároltunk 1 357 977 forintért a számítógépparkot. Sütő .Károly főigazgató-helyettes tanácsainak figyelembevételével — mondott köszönetét támogatóiknak Hrubos József. A nyolc munkagépből álló hálózatot nagy teljesítményű központi gép irányítja. így tudtak viszonylag olcsón olyan gépparkhoz jutni, amelyben programok sokaságával dolgozhatnak a gyerekek. Az iskolákban a megszokottnál jóval nagyobb teljesítményre azért van szükség, mert tanulóikat az életre kívánják nevelni. — Ötödikeseink a négy év alatt megtanulják a számítógépeket kezelni, szövegszerkeszteni, programokat készíteni — folytatta Pregitzer György. — Nyolcadikosaink, sajnos csak a legalapvetőbb gépkezelői ismeretek birtokában juthatnak év végére. Munkánkat a 130 ezer forintért vásárolt könyvek és programok segítik. A felsőoktatási intézményekben elfogadott gépparkok szintjét megütő rendszerünkkel komoly részt tudunk vállalni a felnőttoktatásban és átképzésben is. A géppark a jelenleg élvonalbeli technikát képviseli. A központi adatbankra kapcsolt számítógépeken a munkahelyi közösségekben való „termelésre” készítik fel a gyerekeket — mondta Dudás Zoltán egyetemi adjunktus, a számítógépes szakkör vezetője. A Windows szoftverekkel anyanyelvükön dolgoznak a tanulók, de a programkészítés utasításainak megértéséhez már angolul is tudniuk kell, ami nyelvtanulási kedvüket is fokozhatja. A gépeken dolgozó ügyes gyerekek láttán mindannyiunk érzésének adott hangot Zink Imre polgármester, aki német testvérvárosukban tapasztaltak alapján hangsúlyozta: a nyolc munkagép csak a kezdeti lépés, a rendszert azonban mindenképpen fejleszteni kell. (veszelszky) Elhunyt Feleki Kamill Feleki Kamill Kossuth-díjas, kiváló művész életének 85. évében, hétfőn elhunyt. Temetéséről később intézkednek — tájékoztatta kedden az MTI-t a Fővárosi Operett Színház igazgatósága. Feleki Kamill 1908-ban született, pályafutását 1927-ben a budapesti Király Színháznál kezdte, 1948-tól volt tagja a Fővárosi Operett Színház társulatának. Munkásságát 1953-ban Kossuth-díjjal, 1961-ben kiváló művészi címmel jutalmazták. Színházi szerepei mellett számos televíziós műsorban és filmben is szerepelt. PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria Domokos Zsuzsa: Riga Domokos Zsuzsa a sziget- szentmiklósi I-es iskola tanára. 1949-ben Vésztőn született, a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar—rajz szakán szerzett diplomát. Tanári munkája mellett rendszeresen fest. Képei szerepeltek a gödöllői, a budapesti Szakasits Árpád, a vésztői művelődési központ kiállításán, a vésztői református templom galériájában. „Riga” című olajfestményét a közelmúltban a szigetszentmiklósi városi könyvtárban rendezett tárlatán mutatta be. (n-i) Tanácskoztak az alapítvány szakértői Közművelődésünk forrásai A Szabadművelődési Alapítvány szakértőit és kuratóriumi tagjait hívta össze Kovács Sándor ügyvezető igazgató, hogy a tavaly (sajtótámadások kereszttüzében) életre hívott alapítvány munkájáról tájékoztatást adjon és a legilletékesebbek véleményét kikérje a pályázatok elbírálásának eredményesebbé tételéhez. 533,2 millió forintos költség- vetési támogatásukból mintegy 310 millió forintot állami és önkormányzati intézmények, önszerveződések és egyének közművelődési tevékenységének a támogatására; több mint 220 millió forintot pedig szakszervezeti intézmények közművelődési munkájának segítésére kaptak — tudtuk meg az igazgatótól. — Noha ez utóbbi forrásnak az alaptívány alá rendelése rendkívüli vihart kavart, az idő a döntés helyességét igazolta: az érintettek visszajelzése szerint soha ilyen biztonságosan és rendszeresen nem jutottak hozzá pénzükhöz. Hármas díjfizetés Az alapítvány működésének biztosítására kapták meg a Vigadó használati jogát és a Vörösmarty téri kultúrpalota tulajdonjogát is. A kezdeti felzúdulás után a kultúrpalotában működő intézményekkel sikerült a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő bérleti díjakról megállapodniuk. Hármas díjfizetési rendszerük alapján az épület nagyobb részét elfoglaló, káeftékké alakult volt állami kulturális intézmények a piaci ár egyhetedét (m2-ként évi ötezer forint), az ún. nonprofit kulturális szervezetek a piaci ár egytizenkettedét (m2-ként évi háromezeregy- százhúsz forint) fizetik. Az épület kisebbik részét elfoglaló egyéb kulturális szervezetektől a piaci árat (m2-ként évi huszonhéttől negyvenezer forintot) kérik. Idén mintegy 230 rendezvényt szerveztek. A bérleti díjakból és a rendezvényekből befolyt összeg egy részét főként komolyzenei rendezvények támogatására fordítják, valamint ezekből fizetik a Vigadó rezsijét és a munkatársak bérét (évi 140 millió forintot). Miért késett a postás? A fennmaradó összegből kulturális vállalkozásokat finanszíroznak. Az épületek bevételeit és a költségvetési támogatást a csúcskuratórium döntése alapján külön számlán kezelik, hiszen utóbbit nem lehet kitenni a vállalkozás kockázatának. Ezért a költségvetési számlán csak a csúcskuratórium elnökének, alelnökének és titkárának van aláírási joga. Az alapítványt a támogatások késedelmes kifizetéséért érte a a legtöbb kritika — tudtuk meg a továbbiakban Kovács Sándortól. A januári bejegyzés után csak áprilisban tudták a pályázatokat kiírni. A feldolgozást és elbírálást követően a harmadik negyedévben kezdhették csak a kifizetéseket — mondta a késedelem okairól, majd hozzáfűzte: A pályázatok negyven százalékánál (!) a rosszul megadott bankszámlák, további százhúsz pályázatnál a szerződés visszaküldésének elmulasztása miatt késett a kifizetés. Ezért idén azonnal kiítják a pályázatokat, amint biztosat tudnak a költségvetési támogatásról (legkésőbb január l-jén), hogy az április 15-ig befejeződő elbírálás után azonnal fizetni tudjanak. A kifizetést idén is csak havi részletekben folyósítják, hiszen az alapítvány is ilyen részletekben kapja a költségvetési támogatást. A Kovács Sándor beszámolója utáni hozzászólások alapján elsőként a pályázatok egységesebb elbírálásáért hoztak a szakértők döntést. Megállapodásuk értelmében valameny- nyi közművelődési terület szakértői és kuratóriumi tagjai az érdemi munka előtt egyeztetik az elbírálás szempontjait, sőt hozzászólásaikkal a kiírások egyértelműsítését is segítik. A pályázatok pontszerű értékelésére egy öttagú bizottságot neveztek ki. Több hozzászóló kérte a pontozás kerülését, illetve az 1—100-ig ponthatár szűkítését. Kovács Sándor az előbbit a számítógépes feldolgozás, az utóbbit az árnyaltabb értékelés miatt tartotta szükségesnek, majd hozzáfűzte: a legnagyobb biztosíték az elbírálás tárgyilagosságára a szakértők személye, akiket a legkülönbözőbb szakmai szervezetek tanácsára neveztek ki paritásos alapon. A pályázatokat két, egymás munkáját nem ismerő szakértő bírálja el, majd a szakmai kuratórium ismét átnézi. Ily módon az óhatatlan „lobbizást” is el kívánják kerülni. A „helyszínelés” fontossága Többen kifogásolták, hogy csak tőkével rendelkező pályázók kezdeményezéséhez nyújt az alapítvány támogatást. Kovács Sándor válaszában rámutatott: egyetlen alapítványtól sem lehet elvárni, hogy teljes egészében finanszírozzon közművelődési programokat. Mások javasolták: kérjenek külön részletezett költségvetést a pályázóktól, hogy igazolva láthassák: csak a kiírásnak megfelelő célokra fogják a támogatást felhasználni. — Ezt a legjobban a helyszínen lehet megállapítani — mondta Kovács Sándor. Ezért munkatársaival rendre játják az országot,.és erre kérte fel a szakértőket is. (Veszelszky) Szervátiusz Tibor: Bartók és Kodály Budaörsi levél A kulturális gazdálkodásról A művelődési intézmények feladatkörét nemzetgazdasági követelmények határozzák meg, amely fokozottabban érvényes inflációs időszakra. Mozgásterületük mindinkább leszűkül, posztgraduális képzésre korlátozódik, vagyis az általános kulturálódás (ismeretterjesztő előadások, szórakoztató műfaj stb.) iránti érdeklődés elveszíti jelentőségét. A kulturális intézményeknek ez gondot okoz, mert a működtetésükhöz szükséges anyagi alapot ezek a belépődíjas rendezvények adják — az önkormányzati támogatás ugyanis csak az üzemeltetési költség fedezetére szolgál. A budaörsi Jókai Mór Művelődési Központ — mint az országban hasonló és még „talpon álló” intézmények — feladatkörének a bővítésével igyekszik anyagiakat teremteni, vagyis kénytelenek vagyunk a vállalkozási szférában is szerencsét próbálni. Ez tehát a harmadik feladatkör, amely kétfajta tevékenységből áll: az egyik a bérleti rendszer (helyiségkiadás vállalkozóknak, termékbemutatás, árusítás céljára), már több évtizede elfogadott — a vállalati rendezvényekből kifejlesztett módszer. Az „egymásra találás" a kulturális gazdálkodásban, amelynek metodikája még kialakulatlan, kezdetben természetesen nem megy zökkenőmentesen (különösen a tespedéshez hozzászokott szeminarista népművelők miatt). Egyértelmű tehát, hogy szemléletváltozásra van szükség az úgynevezett népművelés terén, kulturális vállalkozásokra alapozott posztgraduális műveltségteijesztővé kell válnia minden művelődési intézménynek. Mi nem adtuk fel hivatásunkat, igyekszünk pénzt is keresni, és a bevételeink függvényében bővítjük kulturális repertoárunkat. Őrizzük az itt élő német, magyar és székely lakosság hagyományait, illetve megteremtjük azokhoz a lehetőségeket. Német nemzetiségi tájházunk (Heimat Museum) kiállított tárgyai és Lyra Dalkörünk, ifjúsági és felnőtt nemzetiségi kulturális napjaink rendezvényei alapjául szolgálnak ennek a tevékenységünknek. Szeretnénk feleleveníteni a budaörsi német passiójátékokat, a csíksomlyóival — mint új, hagyományteremtő kultúrtevé- kenységgel — együtt. Megalakítottuk az Erdélyi Barátok Körét, Club Transsylvania néven. Tartunk színházi előadásokat, a Pódiumsorozatunk folytatásaként szórakoztatási célból (magyamó- ta-, operett-, operaestek, irodalmi és egyéb tréfás betétekkel), időseknek és gyermekeknek színházi előadásokat szervezünk. Az újdonságok vonzóak a közönség számára. Az első budaörsi táncház, a Role-Playing Game társaság ,Jókai szerepjátszó Klubja” új foglalkozás a kicsiknek, a tinikkel és a felnőttekkel együtt. A régebbi, már bejáratott foglalkozásokkal párhuzamosan és természetesen minden érdekes kulturális tevékenységet befogadunk. Ilyen volt július 2-án a londoni egyetem kamarakórusának a fellépése (először Közép-Európában és hazánkban csak nálunk!). Reméljük, hogy sikerült hagyományt teremteni a ,Jókai-napok” rendezvénysorozatával, valamint az ifjúságnak adott nyári olcsó szálláshely létesítésével, biztosításával, a Jugend Hostellel, amely egy hónapos működése alatt (114 vendéget szállásoltunk el Skóciától Moszkváig és Rómától Stockholmig, 485 vendégéjszakával) megteremtette annak az anyagi alapját, hogy fűtőrendszerünket korszerűsíthessük és nívós műsorainkat támogatni tudjuk. Csathó István igazgató
