Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

_É PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. OKTÓBER 19., KEDD 5 Medgyasszay László a kárpótlásról Senki ne kótyavetyélje el a földjét! A hét végén mezőgazdasági fórumot rendeztek Ceglé­den — erről lapunk hasábjain beszámoltunk —, amelynek vendége Medgyasszay László, az FM politi­kai államtitkára interjút adott munkatársunknak. Egy Monor környéki fa­luban ismer­tem meg M. nénit, aki esténként, mielőtt le­fekszik aludni, az asztalt és az éjjeliszek­rényt a bejárati ajtó elé húzza. Nincs ked­vem mosolyogni a félelem ilyen szélsőséges, öregasszonyos megnyilvánulásán. Amikor az ember elmúlik nyolcvan esztendős, és fogytán az ereje meg a védekező képessége, úgy próbál magának biztonságot teremteni ahogy tud. A csekély nyugdíjból nem telik a hirdetésekben szereplő drága biztonsági zár­ra. marad tehát az önvédelem. Olyan, ami­lyen. Az ajtó elé húzott bútordarabok nagy zajjal borulnának fel, ha netán valaki be akarna tömi a szegényes lakásba. így lenne mód legalább segítségért kiáltani. M. néni rémületben él, mióta a falujuk­ban meggyilkoltak egy idős házaspárt. En­nek már mintegy másfél esztendeje, de az ilyen rémséget nem lehet elfelejteni hosz- szabb idő alatt sem. Milyen nálunk a közbiztonság? Ott vol­tam a Parlamentben, amikor elkezdődött a vita a rendőrségi törvényjavaslat fölött. Fel­jegyeztem az. adatokat, miszerint az elmúlt három esztendőben ötszörösére nőtt a bűn- cselekmények száma. Szörnyű dolog ez, még akkor is, ha most úgy tűnik, sikerült megállí­tani a növekedést, és a többi európai orszá­got tekintve viszonylag nem is állunk rosz- szul. M. nénit és a többieket persze ez kevés­bé érdekli, mint az. hogy mi van a közvetlen Arcok és álarcok közelükben ? Sajnos, sok olyan dolog történik, ami miatt a kevésbé ijedősek isfélő- sek lesznek, és nem engedik este gyermekei­ket egyedül az utcára, meg egyéb óvintézke­déseket tesznek. Például megrendelik, felsze­relik a méregdrága biztonsági berendezést a lakásuk ajtajára meg a kocsijukra. Mostanában egy sajnálatos rekord: az ed­digi legnagyobb összegű hazai bankrablás borzolja a kedélyeket. Szomorú szenzáció, legalábbis az összeg nagyságát tekintve. Egyébként, sajnos meglehetősen elszaporod­tak az álarcos, fegyveres rablások. Eszembe jut M. néni rémült arca, és rögtön után azok a fekete álarcok, melyek kellékként olyan sű­rűn szerepelnek manapság a nagyobb bűn­ügyekben. Az álarcok mögött is arcok vannak, rend­szerint fiatalok, és mindig elszántak. Millió­kat akarnak zsákmányolni, ha kell, emberéle­tek árán. Nekik a mi életünk nem sokat szá­mít, csak a sajátjuk. A megszerezhetőnek vélt jólét, a gátlásokat nem ismerő szerzési vágy. És velük szemben ott vannak a védel­münkre hivatott rendőrök, akik — ezt a par­lamenti vitában mindenki elismerte — óriá­si, tovább nem fokozható erőfeszítéseket tesz­nek. Ebben mindenki egyetért, a törvényre vonatkozó részletekben már kevésbé. Emiatt húzódik el a vita, holott szükség lenne a tör­vényre, mielőbb, az eredményes bűnüldözés érdekében. Gál Judit Monor és környéke közbiztonságáért Támogatást kér a rendőrkapitány A Monori Rendőr-főkapitányság 1993. július 1-től 1996. július 1-ig terjedő komplex programjáról és a térség köz- biztonsági helyzetéről számolt be Matíz Iván városi rend­őrkapitány a napokban tartott gyomról képviselő-testületi ülésén. — Az elmúlt hetekben nem­egyszer elhangzott: a magyar mezőgazdaság válsága sú­lyos; már a huszonnegyedik órában vagyunk. Ön szerint is ennyire tragikus a helyzet vagy korai megkongatni a vészharangokat? — Már márciusban is azt nyilatkoztam: valóban úgy ér­zem, hogy a mezőgazdaság válságos helyzetben van. Ma is ezt gondolom. Persze az, hogy a huszonnegyedik órá­ban vagyunk, túldramatizált kijelentés. A korábbi szomorú véleményemet — gondoljunk az aszálykárra — nem változ­tathatom meg. Ki kell monda­ni az igazat: pénzügyi, piaci, értékesítési válság okoz gon­dot. Természetesen szó sincs arról, hogy teljes a csőd. Hi­szen léteznek működő ágaza­tok. Fontos végiggondolni: lo­gikusan és tisztességesen, mennyire oka a nehézségek­nek a rendszerváltozás. S mi az — ezt a korrekt agrármér­nökök tudják —, ami e hanyat­lást már egy évtizeddel ez­előtt elindította. Különösen igazságtalannak tartom a mos­tani vádaskodásokat. Annál is inkább, mert a viszonylag ne­héz gazdasági helyzetben — s erre tíz éve nem akadt példa — harminc százalékkal na­gyobb költségvetési támoga­tást kapott a mezőgazdaság a tavalyihoz képest. Ezért is si­került kezelni néhány fontos ügyet, égető gondot. — A meddőség tulajdon­képpen nem betegség, ha­nem állapot. A gyermekte- lenséget a családok negyven százalékában lehet a férfi­nek tulajdonítani, de csak öt százalékuk az, akin nem le­het segíteni. Az okok közül meghatározók lehetnek vele­született, genetikus tulajdon­ságok, de kiválthatja példá­ul mumsz-fertőzés, korábbi sérülés, valamely környezeti ártalom. Az előforduló arány megegyezik az európa­ival —- állapította meg. — Ha a világszínvonal­hoz viszonyítjuk, milyennek mondhatjuk a hazai gyógyke­zelést? Vác szerencséje, hogy ön tizennégy éve itt gyógyít. Milyen eredménye­ket sikerült elérnie? — kér­deztük az adjunktus urat. — Vácott a legfontosabb előny az, hogy ilyen vizsgá­— Az már bizonyos, hogy a kárpótlás és a területek birtok­ba adása elhúzódik. Sokan ke­seregnek amiatt, hogy lassan jutnak hozzá, az olyannyira áhított földjükhöz. Ön miként vélekedik e türelmetlenségről? — Bizonyára sokkal egysze­rűbb lett volna, ha az alkot­mány külön szabályok szerint rendeli el a földtulajdon rende­zését, kiragadva az egyéb ká­rosultak köréből. Azt gondo­lom, helyesen jártunk el, ami­kor azt akartuk, hogy minden­ki visszakapja az egykor elvett területét. (S ne az a szlogen ér­vényesüljön: azé a föld, aki dolgozik rajta.) Tulajdonkép­pen országosan — aranykoro­na értékben — ez hetven­nyolcvan százalékban megva­lósul. Mindemellett jómagam sem sejtettem, hogy a kárpót­lás ennyi nehézséggel jár. Pél­dául az, hogy valamennyi kár­pótlási jeggyel bíró állampol­gár — a jogegyenlőség elve alapján — licitálhat, jó né­hány (városkörnyéki) települé­sen megdöbbentő szituációt okoz. De hangsúlyozom: az adott történelmi és alkotmány- jogi helyzetben, s parlamenti viszonyok között ezt a tör­vényt tudtuk megalkotni. Azt még hadd jegyezzem meg, ugyan sokan kárhoztatják, hogy elhúzódik a kárpótlás, és ne feledjük el. a földhivatalok­nak — amelyeknek létszám­ban, technikában fontos meg­újulni — főnixmadárként fel latok miatt nem kell Buda­pestre utazni. Minden a ren­delkezésünkre áll, amire majdnem azt mondhatjuk, hogy az európai színvonal­nak megfelelő. Ugyanúgy, mint az ország nagyvárosai­nak a kórházaiban. Csak né­hány speciális vizsgálatot nem tudunk elvégezni. Év­ről évre bővül a lehetőségek köre, a gyógyításhoz szüksé­ges injekciós készítmények és gyógyszerek száma. A hiba csak ott van, hogy a tár­sadalombiztosítási támoga­tás mértéke ezekre a nagyon drága a készítményekre, igen alacsony. Mindössze öt—tizenöt százalék. Pedig, mint tudjuk, nemzeti érdek volna, hogy népességünk gyarapodjék. A tb-től na­gyon sok segítséget vár­nánk. Törzskönyvezni kelle­ne sok, a külföldi gyakorlat­kell támadniuk. Anyagilag nem győzzük már, s ember sincs elég, hogy ezt megold­juk. Mindenesetre, ha sokan három évtizedig vártak, egy­két esztendőt bírjanak még ki. Óva intek mindenkit: ne kótya­vetyélje el a földjét! Most nincs értéke, inkább adja bér­be! Ne üljön fel senki annak a téveszmének, hogy bérelt föl­dön nem lehet gazdálkodni! Megoldódik a tulajdon rende­zése. Azt kérem, legyünk egy kicsit türelmesek! — A napokban aláírták a takarékszövetkezetek integrá­ciós szerződését. A megállapo­dás lehetővé teszi, hogy a csat­lakozó pénzintézetek korszerű, egységes elven nyugvó szol­gáltatást nyújtsanak. Lehet, hogy ezzel enyhülnek a hitel­lel kapcsolatos gondok? — Ez a gond nem fog eny­hülni. Mert csak állami tá­mogatással lehet olcsó egy hitel. Viszont a vidékbankra azért van szükség, hogy a költségvetés jóvoltából ked­vező mezőgazdasági hitel közel kerüljön a felhasználó­hoz. Mindenképpen jó, ha működik egy pénzintézet, amely speciálisan erre ren­dezkedik be. Ám hangsúlyo­zom: ne legyünk megint cso­davárók! E bankrendszer ki­építése egy folyamat kezde­te. Az állam anyagi eszközei végesek. Arra a józanságra intem önmagamat és máso­kat is: mindig nézzük meg a vágyainkat és a lehetőségein­ket. Az előbbieket muszáj az utóbbiakhoz igazítani. ban már bevált gyógyszere­ket, hogy alkalmazhassuk. Javítani kell a gépparkot, a vizsgálatok technikai feltéte­leit. — Hogyan lehet összegez­ni a konferencia eredménye­it? — Sikerült ismertetni és elfogadtatni néhány olyan vizsgálati módszert, amit külföldön már alkalmaz­nak. Egyeztettük azokat az elfogadott vizsgálati mód­szereket, melyek kiindulási pontjai egy férfimeddőségi vizsgálati sornak, hogy egy­séges legyen a szemlélet. A férfiak vizsgálata lenne ideális alap a feleség nő- gyógyászati kontrollja után. Ez nem fájdalmas, egyszerű. Ezért ne tegyük ki a nőket komplikáltabb, fájdalmasabb eljárásoknak feleslegesen. A férfiak per­sze, szégyenlősebbek. Elter­jedt az a téves nézet, hogy akinek a közösülési képes­sége jó, annak nemzőképes­ségével sincs baj. Ezen ne­héz változtani, de mégis vannak sikerélményeink. Akiken segítettünk, jönnek, megköszönik, hozzák a baba fényképét. K. T. I. A főváros közelsége, a nagy átmenő forgalom, a főútvona­lak, illetve az utazó bűnözés megnövekedése miatt a mo­nori kapitányság rendkívül nehéz helyzetben van, a me­gye tizenhárom kapitánysága közül a második legtöbb fel­adattal. Technikai ellátottsá­ga. elhelyezési körülményei kritikán aluliak. Anyagi, tech­nikai felszereltség tekinteté­ben mintegy nyolc-tíz évvel marad le az ország többi terü­letéhez képest. Ä bűnügyek száma Budapest után Pest me­gyében a legmagasabb, bár a bűniizés évi 20—30 százalé­kos növekedési üteme az el­múlt évben valamelyest csök­kent. A vagyon elleni bűncse­lekményeket, betöréses lopá­sokat — amelyek a legjob­ban irritálják a lakosságot —, rendszeres járőri tevékenység­gel vissza lehetne szorítani. A polgárőri mozgalomra is rendkívüli módon szükség van — hangsúlyozta a mono­ri kapitány. Annak ellenére, hogy Pest megyében a második legleter- heltebb kapitányság a mono­ri, 1992-ben mégis a legtöbb elkövetőt (1541 főt) a monori kaptányság rendőreinek sike­rült elfognia és 750 esetben tetten is érték a bűnözőket. Az elkövetkezendő három­éves éves időszakban a mono­ri rendőrkapitányság illetékes­ségi területén — Bényén, Csévharaszton, Ecseren, Gombán, Gyomron, Sülysá­pon, Maglódon, Mendén, Nyáregyházán, Péteriben, Pi­lisen, Úriban, Üllőn, Vasa­don, Vecsésen, Káván, illetve Monoron — a közrend, a köz- biztonság, a közlekedésbiz­tonság és az igazgatásrendé­szeti szolgáltató tevékenység számottevő javítására fekte­tik a hangsúlyt. A komplex program a bűncselekmények számának jelentős mértékű csökkentését, a felderítés eredményességét tűzte ki cé­lul. A monori kapitányság ve­zetői a többi között azt szeret­nék elérni, hogy a lakosság nagyobb biztonságban érez­hesse magát, és jobban elis­merje a rendőri munkát. A monori kapitányság parancs­noka egyebek mellett hangsú­lyozta, hogy számukra a leg­fontosabb: a lakosság elége- dett-e lakóhelyének közbiz­tonságával, nyugodtan ki mer-e lépni az utcára, elen- gedheti-e a gyermekét szóra­kozni, nem kell-e feltétlenül a feleség elé menni az éjsza­kai vonathoz? A közbizton­ság ma már infrastrukturális tényezővé vált, ugyanis ahol jó a közbiztonság, oda szíve­sebben költöznek az embe­rek, ott az ingatlanok értéke is növekszik, ott a tőkét is szí­vesebben forgatják. Mindez — nem sokkal a világkiállí­tás előtt — nem mellékes szempont. A következetes, szigorú közlekedésrendészeti intézke­dések hatására csökken a bal­esetek száma, javul az általá­nos közlekedési morál. Ha az igazgatásrendészetek is szín­vonalasabbá válnak, gyorsul az ügyintézés, kevesebbet kell majd utazniuk az ügyfe­leknek. Mindez nemcsak a monori kapitányság munkájá­ra, hanem a kihelyezett félfo­gadásokra is vonatkozik. Az igazgatásrendészeti szolgálat­tal például minden felnőtt ál­lampolgár találkozik személy­igazolvány készítésénél, vagy személygépkocsi átíratá­sánál, s hogy jelenleg milye­nek az állapotok, arról az tud­na regélni, aki járt már a mo­nori rendőrkapitányságon ilyen ügyben. Az ügyfeleket balkáninak nevezhető körül­mények között fogadják a lép­csőházban. Matíz Iván szerint a komp­lex programmal a hároméves időszak végére azt szeretnék elérni, hogy a monori rendőr- kapitányság illetékességi terü­lete a hasonló adottságú Bu­dapest környéki kapitánysá­gok között a legbiztonságo­sabb, „bűnügyileg a legkevés­bé fertőzött régió” legyen. Ez a célkitűzés reális, ugyanis Pest megyében az ezer lakos­ra jutó bűncselekmények szá­mát tekintve Gödöllő és Da- bas után Monor (és térsége) áll a legjobb helyen. A Monor és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány kuratóriumának nevében a monori rendőrkapitány felhí­vással fordul a helyi polgá­rokhoz, vállalkozókhoz, gaz­dálkodó szervezetekhez, in­tézményekhez és önkormány­zatokhoz, hogy biztonságuk érdekében anyagilag is támo­gassák a komplex programot, a legszükségesebb technikai fejlesztések kivitelezését. A befizetett összegeket az ala­pítvány elsősorban a szárma­zási hely rendőrségének fej­lesztésére fordítja, és csupán kis részét használja fel olyan központi beruházásokra — fogdatechnika, számítógép- park —, amelyek megfelelő állapota nélkül a rendőrőrsök sem tudnának jól működni. Csak akkor nézhetünk nyu- godtabb jövő elé, ha a bűnö­zőket, a randalírozó huligáno­kat, és a „maffiacsaládokat” a rendőrség meg tudja fékez­ni- T. Á. F. F. Csak különleges vizsgálatokat nem tudnak elvégezni Hogy a férfi apa lehessen Magyarországon fél évszázada, Európában még Ä régebben foglalkoznak férfi-nemzőképességi za- |, varokkal. Az andrológia tudományága ennél is ÁA?/ régebbi az Egyesült Államokban és Izraelben — mondta a hétvégi váci konferencia utáni beszélgetésünk­kor Molnár Ákos, a helyi kórház szakorvosa, aki a fejlő- dést érzékeltetve azt is hozzátette: — Kezdetben nagyon kevés lehetőség volt a gyógyszeres, vagy sebészeti beavat­kozásra, vagy vizsgálatok tartására. Ezek ma már széles körűek, melyek által teljessé tehető a diagnózis.

Next

/
Oldalképek
Tartalom