Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-18 / 243. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. OKTÓBER 18., HÉTFŐ A A Magyar Újságírók Közösségének országos találkozója A nemzet jövője vidéken dől el (Folytatás az 1. oldalról) Az érdemi tanácskozás bevezetőjében Katona Tamás államtitkár a Vidék-Magyarország elnevezésű rendezvény résztvevőihez szólva elemezte a rendszer átalakulásának azokat a folyamatait, amelyek eredőjeként létrejöhetett a ma már jól ismert sajtóstruktúra. A politikai átalakulás sikerét a csődhelyzetből induló gazdaság már képtelen volt teljes mértékben megismételni. Ennek egyik következménye, hogy a „dicső elődök’", befolyásuk révén, máig tisztázatlan eredetű anyagi támogatással magukhoz ragadták a sajtóhatalmat, tisztességtelen módszereikkel, manipulált tájékoztatással nemhogy támogatták volna, de kifejezett ellenlábasaivá váltak a társadalom morális átalakulásának. Mindennek ellenére van remény az erkölcsi újjászületésre, példa erre a most elfogadott igazságtételi törvény is — mondotta az előadó. Benedek István professzor, a MÚK tiszteletbeli elnöke fontosnak tartotta leszögezni, hogy a demoralizáló sajtóval szemben, amelyben az „itt minden rossz” ártó szelleme vert tanyát, a tiszta lelkű nép felvilágosításában komoly missziót kell vállaljanak a tisztességes újságírás pedagógusai. Az ellenzéki sajtó kozmopolitáiról, a hazájukat vállalni, magyarságukat megvallani röstellőkről szólva megjegyezte: akinek hazája nincs, annak becsülete sincs, akinek pedig nincs becsülete, az értelmét vesztette.' Fábián Gyula szakmai előadásában hangsúlyozta a jól isLiebman Katalin a MÚK fiatal újságíróinak németországi tapasztalatairól számol be mert tényt: idegen kufárok kezén van a vidéki sajtó, azoknak pedig akik itt ülnek e teremben — mondta —, a hiteles nemzeti tábornak, támogatásra, anyagi segítségre, szövetségesekre van szüksége ahhoz, hogy a halandzsa hangzavarában is hallhatóvá váljon a hangjuk. A Veszprémből érkezett Petiit) László, majd a későbbiekben Illés Sándor egy már a rendszerváltozás időszakában induló, négy megye tájékoztatását vállaló, majd bő egyéves szép pályafutása után kimúló vidéki lap, az Új Hírek sorsán keresztül mutattak rá a koalíciós erőknek azokra a megbocsáthatatlan mulasztásaira, Lezsák Sándor a MÚK hathatós támogatására tett ígéretet amelyek következményeként derékba tört egy polgári és nemzeti értékeket propagáló új szellemiségű lap maga alá temetve egyben mintegy hetven tisztességes újságíró biztos egzisztenciáját is. A régi falurádióból jól iserősek, esélyeinket tekintve sajnos gyöngék vagyunk. Ezt erősítendő kell különös figyelmet szentelni a vidéki újságírásnak, amely kellő és helyes önismerettel vértezheti fel a vidék népét, hozzásegítve őt valódi érdekei felismeréséhez. Csúcs László, a Magyar Rádió alelnöke megköszönve azt a támogatást, amelyet a teremben helyet foglalók nyújtottak a rádió és a televízió jelenlegi vezetőinek az intézményi átalakulások során, részletesen szólt arról a heroikus küzdelemről, amit nap nap után kell megvívniuk a tisztességes tájékoztatás belső ellenségeivel. Fekete Gyula író a sajtószabadság mibenlétéről és e szabadságban rejlő potenciális veszélyekről fejtette ki nézeteit. A későbbiekben lapunk fő- szerkesztője, Vödrös Attila az egyik előző felszólalóval szemben a szikár, már-már technokrata újságírást elmarasztalva védelmébe vette a műfaji sokszíÄ balatonszemesi tanácskozás elnökségéből Benedek István, Kosa Csaba és Sándor András Csúcs Lászlónak, a Magyar Rádió alelnökének előadását hallgatják a tájékoztatás belső ellenségeivel folytatott küzdelemről Kosa Csaba és Sándor András hallgatja Fekete Gyula okfejtéseit a sajtószabadságról mert veterán újságíró Kispista István a múltról szólva megállapította, a néphez hű újságírók nélkül a magyar falu elkárho- zott volna. A magyar nép megmaradásáért a gőgös világpolgár hírteijesztőkkel szemben ma is a néphez hű becsületeseknek kell fellépniük. Székelyhídi Ágoston meghívott előadó elméleti előadásában a valamikor egyirányba ható, majd a rendszerváltozás után külön erőket képviselő három, a nemzeti, a szocialista és a liberális modernizációs törekvés természetéről szólt. Mi, a nemzeti modernizáció hívei — mondotta — szellemünkben nűségen alapuló, a gondolatokra és érzelmekre egyaránt ható, de keresztényi és nemzeti attitűdjén nem változtató újságírói gyakorlatot — ebben határozva meg a komplex tájékoztatás magasabbrendűségét. A vidék lapjait mint azt némely új tulajdonos hiszi, nem elsősorban a vállalkozóknak írják. A mi olvasóink azt szeretnék, hogy a lap az információn túl az irodalmon és a véleményen át az emberi sorsok bemutatásán keresztül a lehetőségek szerint mindenről szóljon. Kritikus hangon szólt azok puhányságáról és passzivitásáról, akiknek, a közös eszmei alapot tekintve kötelességük lenne az együttérzésen túl a tisztességes újságírást képviselők más természetű támogatása is. Felszólalásához mintegy klapanciaként társultak Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnökének szavai, aki valameny- nyi jelenlévő bocsánatát kérve az eddigi erélytelenségekért erkölcsi és anyagi támogatást ígért a Magyar Újságírók Közösségének. Szombaton meghívottként szólt a tanácskozáson Fekete György, az Oktatási és Művelődésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, aki a kulturális élet rendszerváltozás utáni helyzetéről fejtette ki gondolatait, rámutatva, hogy az eredmények ismeretében, az ellenzéki sajtó minden gán- csoskodása ellenére bizakodó az oktatás és a kultúra egyéb területeinek jövőjét illetően. Bánó Attila, lapunk főszerkesztő-helyettese az ellenzéki sajtó demoralizáló, elnem- zetietlenítő magatartásáról szólt elmarasztalóan, Németh László idevonatkozó, s máig is érvényes szavaival illusztrálva gondolatait. A továbbiakban, a lapok érzelemgazdagságának szükségessége mellett foglalt állást. A számos szakmai, gyakorlati gond megvitatása során — s ezzel zárjuk tudósításunkat is — Sándor András közíró egy tönkrement lap, az Egri Újság történetén keresztül mutatta be azokat a mesterfogásokat, amelyek révén a vidék közéleti sajtójából ki- semmizhetővé válhatott a nemzethűség, az értékteremtő erő. Mindezen túl — mondta a jeles publicista — bizakodó, s hisz abban, hogy a túlsúlyban lévő ellenzéki lapok hadosztályaival szemben a valódi értékeket propagálók kis zászlóalja eredményesen veszi fel a küzdelmet. Felszólalásában Sándor András egy, a jelenleg közhasználatban lévő terminológia megváltoztatására is javaslatot tett. Mint mondotta, a vidék, a vidéki kifejezések, bár nem azonosak a provincializmussal, sokak fülében mégis pejoratívan csengenek. Ezért javasolta, hogy a jövőben szerencsésebb lenne a vidéki újságírás helyett a tájsajtó kifejezést használni, amit a tanácskozás nagy tetszéssel fogadott. Paizs Tibor A Magyar Televízió képviseletében Pálfy G. István és Chrudinák Alajos a tanácskozáson Moldoványi Ákos a losonci MÚK-tagok társaságában Szerkesztőségünk tagjai a tanácskozáson
