Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16 / 242. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 16., SZOMBAT 3 Tartós rendezés Európában Antall József kezelése Kielégítő a kormányfő állapota Bár a világ nem készült fel a kommunizmus összeomlását követő időszakra, mégis biz­tató fejlemény, hogy valami­féle tartós rendezés körvona­lai bontakoznak ki Európá­ban, és ezt a nemzeti kisebb­ségek problémájának megol­dására alapozzák. Erre utal a Balladur-terv és az Európa Tanács bécsi csúcsértekezle­tének állásfoglalása. Mindez tökéletesen egybevág a ma­gyar kormány azon törekvé­sével, hogy Magyarország minden szomszédjával bará­ti kapcsolatokat szeretne A Magyar Köztársaság elnö­ke — a miniszterelnök javas­latára — a II. világháború alatt az ország és a nemzet megmentéséért folytatott Hit- ler-ellenes politika szolgálatá­ért, a fegyverszüneti tárgyalá­sok előkészítésében, katonai esküjének minden körülmé­nyek között való megtartásá­ért, önfeláldozó magatartásá­ért, a Magyar Honvédség új­jászervezésében és Magyaror­szág parlamentáris átalakulá­sa érdekében végzett kima­gasló tevékenységéért Kéri Kálmán vezérezredesnek, a Magyar Köztársasági Erdem­Szabad György, az Ország­gyűlés elnöke tegnap a Parla­mentben fogadta Ivan Aboi- movot, az Orosz Köztársaság magyarországi nagykövetét. A nagykövet kérésére létre­jött találkozón Ivan Aboimov az orosz kormányzatnak azt a Összmagyar Testület Egymilliós Az Összmagyar Testület tag­létszáma meghaladja az egy­milliót, magyarországi tagjai­nak száma pedig elérte a 173 ezret — mondta Bartis Fe­renc, az Összmagyar Testü­let elnöke a szervezet 2. kongresszusán, amelyet teg­nap rendeztek az FKGP Belgrád rakparti székházá­ban. Az elnök beszámolója sze­rint, annak ellenére, hogy nem kaptak állami támoga­tást, sikerült megőrizni A céh című, négy nyelven meg­jelenő folyóiratukat. Jelen­tős segítséget nyújtottak a ha­táron túl élő magyar kisebb­ségeknek: vetőmagot, élelmi­szert, illetve könyveket jut­tattak el Erdélybe. Bartis Ferenc elmondta: Fellebbezett az ügyész Len­gyel László ügyében. Szemes- né dr. Balogh Klára háromna­pi gondolkodási időt kért, amikor a Veszprémi Városi ápolni, de elvárja a határo­kon túl élő magyar kisebb­ség jogainak szavatolását. Erről Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter beszélt tegnap .a Magyarország a Nyugat köztudatában címmel meg­kezdődött külpolitikai mű- helytanácskozás nyitóelőadá­sában. A magyar és a külho­ni résztvevők azt elemzik, hogy a történelem során mi­ként alakult Magyarország nemzetközi megítélése, és mit lehet tenni egy kedve­zőbb magyarságkép kialakí­tása érdekében. rend Nagykeresztje kitünte­tést adományozta. Özv. Horthy Istvánnénak, a II. világháború idején kifej­tett ellenállási tevékenységé­ért, a kiugrási politika támo­gatásáért, valamint a portugá­liai magyarság körében vég­zett kiemelkedő munkássága elismeréseként a köztársasági elnök — a miniszterelnök ja­vaslatára — a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Középke­resztje kitüntetést adomá­nyozta. Az elismeréseket Göncz Árpád tegnap a Parla­ment Munkácsy Termében adta át. kérését teijesztette elő, hogy a magyar Országgyűlés tör­vényhozóiból álló megfigye­lőcsoport vegyen részt az ez év december 12-ei oroszor­szági választásokon. Szabad György a felkérést köszönet­tel elfogadta. taglétszám Az Összmagyar Testület évti­zedekig működött Erdély­ben, illegalitásban. Első le­gális kongresszusukat 1989-ben tartották Budapes­ten, azóta Magyarországon van a központjuk. Vélemé­nye szerint szervezetük azért nem kap megfelelő nyilvá­nosságot és anyagi támoga­tást, mert nem keresik sem a politikai pártok, sem a kor­mányzat kegyeit. Az Össz­magyar Testületben nem fir­tatják, hogy ki melyik párt­nak a híve, vagy melyik val­lási felekezethez tartozik. Az Összmagyar Testület indulni akar a jövő évi vá­lasztásokon, de hogy milyen formában, azt a magyarorszá­gi tagok novemberi értekez­letén döntik el. Lengyel László közgazdászt, a Pénzügykutató Részvénytár­saság elnök-vezérigazgatóját megrovásban részesítik, egy­ben megszüntetik ellene az el­A Miniszterelnöki Sajtó­iroda közleménye szerint az október 6. óta a Kölni Egyetem 1. Számú Belkli­nikáján tartózkodó, non- Hodgkin limphoma megbe­tegedésben szenvedő An­tall József miniszterelnök egészségi állapotáról az őt kezelő Volker Diehl pro­fesszor a következő tájé­koztatást adta: „A kormányfő megérke­zése után végzett első vizs­gálatok eredményei kielé- gítőek voltak. Ezek alap­ján néhány napon keresz­tül erőteljes kemoterápiás kezelést kapott, ami előké­szítése volt a következő or­vosi beavatkozásnak. A ke­moterápia lezárulása után a miniszterelnököt steril szobában helyezték el, ahol október 14-én auto­Szabad György­nek, az Or­szággyű­lés elnöké­nek előadá­sa nyitotta meg a tegnap kezdődött ’56-os magyarok világtalál­kozójához kapcsolódó tudo­mányos konferenciát, ame­lyet a Kereszténydemokra­ta Néppárt székházában ren­deztek meg Surján László népjóléti miniszter vitaveze­tésével. A forradalom világtörté­nelmi jelentőségét abban je­lölte meg Szabad György, hogy elbizonytalanította azokat a baloldali erőket, amelyek Európában —per­sze nem a Szovjetunió által „felszabadított” területein — és Dél-Amerikában hit­tek a szocializmus kizsák­mányolásmentes világot te­remtett. Korábban nem is­mert ténnyel kellett szembe­sülnie a baloldal képviselői­nek: lázadásba lehetett vin­ni egy ország népét, amely megismerte a kommuniz­must. Szabad György sze­rint erre is kitalálták a vá­lógtörzssejt-transzplantáci- ót hajtottak végre. Ez azt jelenti, hogy a saját véré­ből szeparált törzssejteket visszaültették. A kormány­fő állapota a körülmények­hez képest kielégítő. A ke­zelés a következő időszak­ban steril körülmények kö­zött folytatódik. A beteg állapotáról a következő tá­jékoztatás tíz nap múlva várható.” A közlemény — ame­lyet Juhász Judit a tegnapi kormányszóvivői tájékoz­tatón ismertetett — az or­vosi jelentés mellett tudat­ja, hogy Antall József a steril szobából is folyama­tos kapcsolatot tart telefo­non helyettesével, vala­mint a kormány tagjaival és a Miniszterelnökséggel is. Juhász Judit mindehhez laszt. A magyarok öröklött hibáiban, az ott dolgozó ügynökökben lelték meg a történtek rugóit — de a két­ségek már megfogalmazód­tak: Vajon nem azoknak van igaza, akik azt mond­ták, hogy a Szovjetunióban diktatúra van? 1956 felrázta az elnyo­mott népeket, nemzeteket is. Rájöttek, nem elszigetel­ten léteznek, világossá vált, hogy Magyarorszá­gon egy nemzet állt talpra. A magyarokat nem sikerült elhallgattatni, és ez minősé­gi fordulatot hozott a Szov­jet diktatúrán belül is. A nemzet, az egyén sza­badságvágya, az állambe­rendezkedés pluralista, de­mokratikus jellegének kívá­nása, a szabad gazdálkodás lehetősége és igénye mind megjelent 1956-ban. A for­radalom emléke befolyásol­ta azt, hogy kimondatott: a rendszer reformálhatatlan, fel kell számolni. így haj­lott át ’56 a mai átalakulás­ba. A forradalom tehát ilyen értelemben is velünk van: erősít valamennyiün­ket abban, hogy kapocs le­szóban annyi kiegészítést fűzött: mindazok a találga­tások tehát, amelyek csont­velőátültetésre vonatkoz­nak, nem felelnek meg a valóságnak. A csütörtöki kormány­ülés döntéseire rátérve Sep- sey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlá­si Hivatal elnöke bejelen­tette: a kabinet javasolja az Országgyűlésnek a há­rom kárpótlási törvény új­bóli életbeléptetését, egy hónapos időtartamra. O erre az 1994. január 1. és 31. közti időszakot tartaná a legalkalmasabbnak. Az újbóli megnyitással min­den kárpótlásra jogosult­nak lehetőséget adnának arra, hogy az eddig bár­mely okból be nem nyúj­tott kérelmét beadhassa. talpra hessünk ’56 és a magyar jövő között. (szí) * Az ’56-os magyarok világ- találkozójának részeként bajtársi találkozókat ren­deztek tegnap az egykori nagy harcok színterén, a Corvin közben, a Széna té­ren és a Magyar Rádió épü­lete előtt. A Corvin közben össze­gyűlt mintegy hetven főnyi egykori harcostárs előtt iMssan György rámutatott: az akkori összetartás ment­heti meg most is Magyaror­szágot az összeomlástól. Véleménye szerint a ’94-es választásokon olyan kor­mányt kell hatalomra juttat­ni, amely az ország fel- emelkedését tartja szem előtt és méltó módon ápol­ja ’56 hagyományait. A Magyar Rádió épületé­nél Hornyák Tibor, az ’56-os Szövetség alapítója emlékezett ’56-ra. Remé­nyei szerint a ma még élő forradalmárok megélhetik, hogy az „országrontókat” bíróság elé állítják. Verekedés várható? A legnagyobb kormány­zópárt vezető politikusa a minap azt nyilatkozta, hogy ők már túl vannak a belső válságon, amivel az ellenzéki pártoknak még szembe kell nézni­ük. A szembenézés pe­dig megkezdődött, hi­szen tudjuk, hogy a Fi- deszben Orbán Viktor és Fodor Gábor között feszül komoly ellentét, ám érdekes módon ez ko­rántsem kap olyan hang­súlyt a magyar sajtó­ban, mint amilyen han- súlyt a Csurka-ügy ka­pott. A Fidesz-jelenség természetesen nem ha­sonlítható az MDF-es- hez, hiszen Antall József és Csurka István szemé­lye nem összehasonlítha­tó Orbán Viktorral és Fodor Gáborral. Az előbbiek nagy formátu­mú, jelentős emberek, .olyanok, akikről a jövő­ben könyvtárnyi anyag­ot lehet majd írni, de te­gyük hozzá, Csurka Ist­ván maga is írt egy ki­sebb könyvtárnyit. Az sem mellékes, hogy An­tall Józsefnek történettu­dományi szakkönyvei mellett mintegy nyolc­száz dolgozata jelent meg a magyar sajtóban, legfőképp a Magvar Nemzetben, amely lap, mint tudjuk, a rendszer- változás előtti időkben nem simult úgy a legna­gyobb példányszámú na­pilaphoz, mint azt szeret­ték volna a pártközpont­ban. Persze nem ez az oka annak, hogy az Or­bán—Fodor konfliktus­sal a liberális, baloldali sajtó némi tapintattal foglalkozik, hogy semmi­féle pletyka ezzel kapcso­latban nem szivárog ki. Mert igenis kiszivárog, s szerkesztőségünkbe is el­jutott a hír, mely szerint egy-egy Fidesz-vezetői összejövetelen komoly gorombaságokat vágnak egymás fejéhez a pártve­zérek. Ezek némelykor egyesek származására is utaló kitételektől sem mentesek, vagyis elég íz­léstelen módon folyik ott a „beszélgetés”. Csodá­lom, hogy ezekről a libe­rális, baloldali sajtónak nincs tudomása. Avagy csak arról van szó, hogy a sajtó az újságíróknak eme önmagát elkötelezet­lennek és függetlennek valló rétege számára kí­nos, hogy a hozzájuk kö­zelálló ifjú liberálisok néha egy kanál vízben megfojtanák egymást. Pedig jó lenne, ha ez mi­nél előbb kiderülne, mert nagyon kínos lehet­ne az ország számára, ha egyszer csak a minisz­terelnök (Orbán Viktor) és teszem azt igazsá­gügy-minisztere (Fodor Gábor) összeverekedné­nek a kormányülésen. (Vödrös) I ' ' I _________________________i B íróságon kihirdették, hogy járást. A KDNP székházában rendezték meg a tudományos konferenciát Vimola Károly felvétele Kitüntették Kéri Kálmánt és Horthy Istvánnét Aboimov a Parlamentben Fellebbezés Veszprémben ’56-os magyarok világtalálkozója Egy nemzet állt

Next

/
Oldalképek
Tartalom