Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-14 / 240. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. OKTOBER 14., CSÜTÖRTÖK 13 Mikor érkezik a mentő? Tisztelt Erményi Csaba Úr! A Pest Megyei Hírlap augusztus 31-i számában megjelent „Elkésett mentő” című írásából értesültem édesanyja sajnálatos elvesztéséről, amely miatt fogadja őszinte részvétemet. Mivel a nyilvánosságra került levélben az Országos Mentőszolgálatot hibáztatja a haláleset bekövetkezésért, vizsgálatot folytattam és az alábbiakat állapítottam meg: 1993. augusztus 15-én 20 óra 32 perckor a pomázi ügyeletes orvos „3 órán belüli” jelzéssel kérte édesanyja mentőszállítását az ORFI-kór- házba. Szeretném tájékoztatni önt, hogy amennyien a beteget orvos látja — mivel ő tudja megítélni a beteg állapotát —, ő dönt a mentőszállítás sürgősségi fokozatáról. Lehetséges, hogy „azonnali” megjelöléssel kéri a mentőszállítást; ebben az esetben nappal egy, éjjel kettő percen belül indul a mentőgépkocsi a betegért. Kevésbé sürgősnek ítélt esetekben „3 órán belül”, „6 órán belül” vagy „alkalmilag” kérheti a beteg elszállítását a beutaló orvos. Az orvos a betegszállítási utalványon ad utasítást az Országos Mentőszolgálatnak a feladat elvégzésére. Édesanyja esetében ez azt jelenti, hogy a szolgálatvezetőnek legkésőbb 23 óra 32 percig kellett volna a mentőkocsit indítania. Mivel az epepanaszokra vonatkozó diagnózis sem utal az „azonnali” szállítás szükségességére, a szentendrei mentőállomás szolgálatvezetője 21 óra 45 perckor adja ki teljesítésre a betegszállítást, egy olyan másik feladathoz kapcsolva, melynek úti célja Po- mázon lett volna. 22 óra 7 perckor telefonált az ügyeletes nővér és kérte, hogy a megrendelt mentő igyekezzen elvégezni a szállítást, mert a betegnek fokozódnak a fájdalmai. A szentendrei szolgálatvezető rövid időn belül rádión felvette kocsijával a kapcsolatot és visszajelzett az ügyeletes nővérnek, hogy útban van a mentő a pomázi betegért. Pomázon nem várta senki az utcán a mentőt, emiatt valóban lassan tette meg az utolsó útszakaszt, mivel a rossz megvilágítás miatt nem látszanak a házszámtáblák. 22 óra 28 perckor ért a helyszínre, ahol az ott tartózkodó ügyeletes orvossal sikerült tisztázni, hogy ő kérte „3 órán belül” a beteg- szállítást, és a kocsi kiküldésére ennek megfelelően került sor. Távozáskor a mentőápoló nem megjegyzést tett, hanem engedélyt kéri távozásra az orvostól. Augusztus 7-én Ön a Pest megyei szolgálatvezetővel beszélt telefonon. Sajnálatos, hogy ebből a dolgozónkból kibukott a keserűség, és válaszadás helyett olyan magyarázatot adott, hogy mostoha körülmények között, alacsony bérekkel nem jut el minden beteghez a mentőkocsi, mert kevés van belőle. Dolgozónkat figyelmeztetésben részesítettem, magatartásáért ezúton is elnézését kérem. A vizsgálat során megállapítottam, hogy a mentődolgozók részéről mulasztás nem történt. A késedelmes válaszadásom oka, hogy az érintett dolgozókat szabadság miatt nem állt módomban meghallgatni. Ismételten fogadja őszinte részvétemet! Dr. Győry Attila mentőszervezeti vezető' főorvos Az igazság szavai A Békés megyei Szarvason helyreállított történelmi Magyarország közepéről írtam a PMH szeptember 10-i számában. A lapot természetesen elküldtem Demeter Lászlónak, Szarvas város polgármesterének. Két nap múlva (!) már olvashattam kézzel írt válaszlevelét. Nem a személyes sikerért, nem „elismerő szavakért” dolgozik, hanem a városért. A biztatásra viszont „valamennyiünknek, akik a közért dolgozunk, nagy szükségünk van” —- írta. Igen. Nagyon nagy szükség van a legapróbb biztatásra is, de az egymásra találásra is. Jó eszköz ehhez, ha ismerjük, olvassuk a „lenemzeti- zett” Vödrös Attila által vezetett lapot. Jó az is, hogy Demeter polgármester úr a Szarvas és Vidéke önkormányzati hetilapban — melynek mottója: „Az igazság szava átha- tóbb a mennydörgésnél / s az igazságtalanság villámot hord kebelében” (Vajda Péter) — közölte korábban emlíHISTÓRIA Richard Bright keszthelyi emlékei 1814-ből (IV.) Körülbelül egy óra leforgása alatt elértük Keresztúrt s a Festetics-család ősi tartózkodási helyét, amely a tó partján áll. A bivalyokat, amelyeknek kedvéért jöttem erre a birtokra, a jelenlegi gróf nagyapja telepítette ide. A grófnak négy bivalycsordája volt, de csak ezen a birtokon váltak be. Ez a gazdaság nagyon alkalmas erre, mocsaras talaja miatt. A bivaly ugyanis akkor érzi magát legjobban, amikor nyakig fetreng a vízben, s ott gyékényt meg durva füvet legelhet. A keresztúri csorda jelenleg negyvenöt tehénből, tizenöt borjúból és néhány bikából áll. A bivalytej tápláló, de köny- nyű, és hasonlít a szamártejhez. A belőle készült sajt íze sem kellemetlen. Ezek az állatok igen erősek, de nehéz bánni velük, mert nagyon engedetlenek, ha vizet látnak. Egy ízben az itteni csordának két bivalyökre átúszta a Balatont olyan helyen, ahol a víz legalább fél mérföld széles, és üres szekeret is húzott maga után. A gróf néha nagyon különös célra használja őket. Keszthely mellett van egy meleg forrás, amely egy tavat táplál. A tóból csatorna vezet ki. A növényzet fejlődése és az iszaplerakódás oly rohamos, hogy eldugulással fenyeget. Abban az esetben a szomszédos, nagy rét víz alá kerülne. Sokáig nagy gondot-bajt okozott ennek a csatornának a rendben tartása. De most nem kell tenni semmi mást, mint belehajtani a bivalyokat. Az állatok hol előre, hol hátrafelé mozognak benne, és kitépdesnek és letaposnak mindent, ami idővel eltömné a csatornát. A bivalyok fejőse egy gulyás dolga, ki a gróftól kapott legelő és téli takarmány ellenében minden tehén után évenként húsz font vajat köteles beszolgáltatni. Minden egyéb az övé. A bivalyborjú húsát dicsérik, sőt marhahús gyanánt a bivalyhúst is árulják, de nem sokat ér. Mielőtt elváltunk, vacsora után, újabb kirándulást tűztünk ki másnapra. Ez alkalommal a gróf háziorvosának, a nagy műveltségű és nem kevesebb, mint tizenegy nyelvet ismerő Gerrard doktornak a vezetésére bízott. A környékbeli meleg fürdőt néztük meg, amely innen két mérföldnyire, a Hévíz-patak forrásánál található. Mint fürdőhely alig érdemes említésre. A gróf nyilván csak az alsóbb népréteg használatára rendezte be. A parasztok nyáron eljönnek, és itt orvost találnak, aki a vérvétel vagy kö- pölyözés annyira kedvelt orvoslásmódjával kezeli őket. Az egyetlen hajlék egy nyomorúságos ház, amely nyáron kocsma, és vajmi szerény kényelmet biztosít. De a meleg forrás figyelemre méltó azon forró, kénes vízmennyiség miatt, amelyet egy mélyen fekvő, mocsaras síkság közepén kilök, ahol tó alakjában, közel két holdnyi területet elborít. A levezető csatorna vize pedig két vagy három malmot hajt útjában. Hőfokáról nem tudok pontos adatot, de nagyon meleg, még a csatornában is. A víz erősen kénes gázt lehel, és színe kékesbe játszik. A Nim- phaea alba teljes virágjában állott és egy pontyfaj tömegesen úszkált a tóban. Szemlátomást örvendezve a meleg víznek. Este újabb érdekes dolgot mutattak: a szárazföldi teknősbékák keltető és nevelő telepét. A Testudo orbicularis a leggyakrabban előforduló faj a Balatonban és mellékfolyójában, a Zalában. Magyarország más részében ugyancsak szép számmal élnek teknősbékák, különösen Füzesgyaí- mat határában és a Tisza lápjaiban. ízletes csemege lévén, megfogják és alkalmas helyen tartják őket. A keszthelyi telep körülbelül egy kis holdnyi területen fekszik. Árkok és tavak vannak rajta, melyekben az állatok legelnek és csúsz- nak-másznak. Az egyik sarokban két láb magas kerítés különíti el a kisebb csigatelepet. A csiga itt is, Németországban is keresett élelmicikk. A kerítés tetejét hüvelyknyi, közbe-közbe félhüvelyknyi szegekkel verték ki. Azt mondták nekem, hogy a szegeken át az állatok sohasem próbáltak kiszökni. Ezt a csigát (Helix pomatia) Bécsben nagyon keresik. Ott rendesen zsákszám rakják ki a piacon a bab, a lencse és a szarvasgomba között. A négyezer lakosú Keszthelyen nincs társadalmi élet. A hely egyike azon kis városoknak, amelyeket csak úgy ismernek, mint a birtokos főúr székhelyét, azét, aki előtt mindenki fejet hajt, és akinek mosolya megaranyozza az emberi létet. Csak a kereskedelem van a zsidók kezén. Néhány kiskereskedő ellátja a várost a mindennapi élet szük- ségeleteivel. A lakosság egyébként vagy a grófi tisztekből és munkásokból áll, vagy megélhetése valamilyen módon a város iskoláival és vallásos intézményeivel van összefüggésben. Az intézeten kívül, melyet oly aprólékosan leírtam, egy katolikus, latin iskola és egy elemi iskola is van itt. Mind a kettő, jóllehet a tett cikkem. Igen, közölte a PMH nyomán. „Mi csak Petőfitől veszünk át írást” — kaptam a minap visszautasítást neves hetilapunk főszerkesztőjétől. Azt hittem, rosszul hallok, kértem, szíveskedjen megismételni. Megtörtént. Én még most is szégyellem magam. Azt hittem, nem baj, ha — Kodály szavaival élve — „mind többen összedalolunk”. Ó, VOX HUMANA! A szólampróbák jók, hitem szerint a nagy Harmóniának létre kell jönnie! Miért vagyok derülátó? Többek között azért, mert a szarvasi önkormányzat — mondta a polgármester úr — a Pest Megyei Hírlap előfizetője lesz. Bárcsak jutnának mind több helyre, közelebbre és távolabbra is az igazság szavai! Baleczky Ivánné Budapest Legalább a nevüket! Jány Gusztávot felmentették, nem volt háborús bűnös, nem követte el az ellene felhozott aljas, hazug vádakat. Mégis lerészegített különítményesek lövöldözésének lett az áldozata. Még a katonához méltó golyó általi halált is megfosztották tőle. Mert az nem kivégzés volt, a magyar katona nem volt hajlandó tábornokára lőni, csak a részeg sze- dett-vedett csőcselék. Tehát Jány Gusztávot meggyilkolták. Ez a dolog egyik oldala. A demokratikus magyar bíróság az ítéletet, a népbírósági pert törvénytelennek minősítette; Elvárom, mint magyar állampolgár, hogy ezzel ne zárja le az ügyet az igazságszolgáltatás. Kérem, hogy a népbíróság talárja mögé bújtatott, halálos ítéleteket hozó, és gyilkolásra felbújtó személyeket vonják felelősségre. Igaz, ez eddig sem történt meg, és úgy érzem, ezek után sem fog megtörténni, de legalább a nevüket hozzák nyilvánosságra, hogy a magyar nép ugyanazzal az utálattal és megvetéssel emlékezzen rájuk sok év múlva is, mint az 1849. október 6-án Aradon kivégzett tábornokaink gyilkosára, Haynaura. Skultéty József Abony gróf erkölcsi és anyagi támogatását élvezi, a József császár által meghonosított, országos közoktatásügyi rendszerbe tartozik. A Keszthelyen tapasztaltak szépen világítják meg a magyarországi lakosság jó részének helyzetét. A nagy városok és a szabad városok lakóinak száma annyira csekély, hogy aligha haladja meg az egész lakosság egy tizenkilenced részét. A többiek vagy Keszthelyhez hasonló nagyságú mezővárosokban laknak (ezeknek száma az országban 691), vagy falvakban (a falvak száma 11 068). A kisebb helyek közül csak egynéhányban akad művelt társadalmi réteg. Magyarország földművelő állam, és lakosai, még azok is, akik a legnagyobb városokban élnek és a legkülönfélébb foglalkozásokat űzik, bizonyos vonatkozásban vannak a gazdasággal. Ilyen viszonyok között a fényűzés és a művészet szükségképpen háttérbe szorul. (Vége) Pest megye határozata a békéről 1918 őszére az ország kimerült a háborús erőfeszítésektől, mind többen keresték a kivezető utat a négyesztendei vérontásból. Pest vármegye 1918. október 14-én tartotta közgyűlését, és az ország sorsáról vitatkoztak, illetve hoztak határozatot, melyet az országgyűléshez juttattak el. A jegyzőkönyvben rögzített dokumentum bevezetője leszögezte: „Követeli a vármegye közönsége a mielőbbi békét azért, mert Magyarországot a hosszá háború alatt egy percig sem irányították hódító szándékok, hanem kizárólag önvédelemből, fennmaradásáért és területének csorbítatlanságáért viselt háborút...”A békekötés mellett Pest megye közgyűlése az Ausztriával való államjogi kapcsolatok módosítását is követelte. Nem kívánt teljesen elszakadni a Monarchia nyugati felétől, hanem a perszonális uniót javasolta, vagyis azt a formát, hogy csupán az uralkodó személye legyen közös, de Magyarország a külföld felé teljesen önálló országként lépjen fel a továbbiakban. Ehhez külön magyar nemzeti hadsereget, önálló gazdasági létet és külügyi képviseletet indítványoztak a közgyűlés tagjai. A határozat a meginduló béketárgyalásokra „önálló jogkörrel felruházott külön magyar megbízottak”küldését követelte, mert — reménykedtek a megye képviselői — azokon „az Egyesült Államok elnökének ismeretes 14 pontjára”fognak hivatkozni. A határozat megállapította azt is, hogy ,Államiságunk elismerése és területi integritásának fenntartása nélkül pedig itt a Kárpátok övezte földrajzilag is egységes területen béke sohasem lesz”. Pogány György
