Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-14 / 240. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTOBER 14.. CSÜTÖRTÖK Másság és azonosság Kőbányán Hegyek világa A művészet egyetlen nyelvet „beszél” Kőbányán erős hagyománya van a nemzetiségi kultúra ápolásának. Érthető, hiszen a kerületben sokféle nemzetiség él: lengyelek, németek, szlovákok, 1949 óta görögök is, s legnagyobb létszámban a cigány etnikum. A kerület kulturális nyitottságát, kezdeményezőkészségét bizonyítja például, hogy 1979-ben a Pa- taky Művelődési Központban Kosztics László: Cigány Madonna rendezték meg az autodidakta cigány képzőművészek első országos kiállítását, amely a hetvenes években fellépő naiv és spontán-expresz- szív, népi-kisrealista cigány alkotók művészetéről adott átfogó képet. Ma délután ismét nemzetiségi művészek tárlatának ad helyet a Pataky Galéria. A mostani, Másság — azonosság címmel megrendezett kiállítás szintén újszerű kezdeményezés. Cigány, görög és lengyel művészek — ösz- szesen hat alkotó munkásságát láthatjuk a kiállításon, köztük olyan művészeket is, akik még nem mutatkoztak be műveikkel Magyarországon, vagy nem ismertek még szélesebb körben. A magyar- országi lengyel képzőművészek például először ez év szeptemberében léptek ki a szórványhelyzet okozta elszigeteltségükből és rendezték meg első csoportos kiállításukat a Bem József Kulturális Egyesületben. E csoportos bemutatkozás résztvevői közül ketten. Juszkiewicz-Berkecz grafikusművész és Maria Raj- mon textilművész képviselik a magyarországi lengyel képzőművészeket a Másság — azonosság kiállításon. Romána Juszkiewicz-Berkecz eddig csak Lengyelországban és Németországban szerepelt kiállításokon, művei lengyel múzeumi és magángyűjteményekben találhatók. Figuratív művész, aki végigjárja az elvonatkoztatás különböző szintjeit, a precízen részletező ábrázolástól a jelszerű megjelenítésig, ahol már csupán a táji motívum szerkezeti körvonalai érzékelődnek, s a figuratív és nonfiguratív határmezsgyéjén született forma csak utal a tárgyra („Struktúrák és reliefek”). Maria Rajmon Budapesten történt letelepedését követően hamar kapcsolatot talált a magyar avantgárddal. Művészetében először a klasszikus gobelintechnikát alkalmazta. Valójában vegyes technikájú textilkompozícióban szabadul fel legbátrabban fantáziája, amelyekben egyszerre él a síkszerűen modulált, szövött felület és plasztikus alakítás, a vastagabb-vékonyabb formák, a változó ütemű ritmikus tagolás kifejezési lehetőségével („Gyökér II.”). A görög művészek — Ri- gasz Hondromatidisz és Geor- giosz Tzortzoglou munkásságában érdekesen fonódik egybe a görög és a magyar kultúra termékenyítő hatása. Hondromatidisz éppoly szívesen veszi témáit a magyar, mint a görög hagyományból („Görög sas” I—II.). Móricz, Csontváry műveiben finoman ötvöződik és újul meg a klasz- szikus ókori görög tradíció és a XX. századi magyar figurális szobrászati hagyomány. Gergiosz Tzortzoglou Kárpát Tamás spirituális festészetének felszabadító hatására indult el a festői pályáján. Ősi földjére, a görög szigetekre látogatva éli át, fedezi fel, s teremti újjá a maga görög identitását az alkotásban. Annak a sajátosan egyéni vizuális nyelvnek a megteremtésében, ami az „Ornamens” és a „Santorini” sorozat képeiben megnyilatkozik, viszont érzékelhető Vajda Lajos és Ország Lili alkotásmódjának némely tanulsága is. A cigány képzőművészetet két naiv-expresszív népi alkotó, Ráczné Kalányos Gyöngyi és Kosztics László képviseli ezen a kiállításon. Kalányos Gyöngyi festményein a dolgok eredeti tisztaságukban, friss, pompázatos színekben jelennek meg. A világra való rácsodálkozás szabad és érzékletes fantáziával, a költészet, a mese varázsával párosuló alkotásaiban („Hét iker- szarvaskígyó”, „Igazságtevés”). Kosztics László szobrainak arányait, a figura megnyújtását, a fölösleges részletek elhagyását, a summázó- egybefoglaló formaalkotást a kifejezés szabja meg. Kosztics témái az anya és a gyermek kapcsolata, a cigány népi mesterségek, a régi cigányéletforma jellegzetes figurái és a Biblia világa. Krisztus- és Madonna-ábrázolásainak előképei olykor az imakönyvekben látott sablonos, érzelmes vásári kegyképek. Kosztics tehetségét dicséri, hogy ezeket a sablonos ábrázolásokat is képes a saját képi látása szerint erőteljes plasztikai érzékkel újrafogalRigasz Handromatidisz: Szerelmespár mazni. A rossz előkép alapján is jó művet tud alkotni. Hat művész, akik közül kiki vállalja a maga cigány, görög, lengyel identitását, s éppen ezért másságuk és azonosságuk révén — egyszerre gazdagítják saját nemzetiségüket és a befogadó, otthont adó ország kultúráját. Kerékgyártó István A Másság — azonosság tárlat október végéig tekinthető meg a X. kerület, Szent László tér 7—14. szám alatti Pataky Galériában, Kőbányán. R. Kalányos Gyöngyi: Fiatal pár tűzmadárral Nagykátai levél Venezuelaiak a Tápió-vidéken Újabb földrész meghódítása előtt áll a nagy- kátái Tápiómente Tánc- együttes: a jövő hónap elején Dél-Amerikába, Venezuelába utaznak a táncosok. Mint hasonló esetekben az már errefelé megszokott, a tánc ezúttal is több szálon indíthatja el a kulturális kapcsolatokat Pest megye és a dél-amerikai Venezuela egyik tartománya között. Ezt a tartományt Mono- gasnak hívják, s Maturin a székhelye. A 200 ezres városban olajbányászattal és földgázkitermeléssel foglalkoznak. s a település határában nemrégiben hatalmas szőlőültetvényeket telepítettek. Innen érkezett — Isztambulon és Szófián át — Nagykátára a várost képviselő Maturin Táncegyüttes. Nem is kell tán bizonygatni, hogy mindjárt nagy sikert arattak a Tápió-vidéki kisváros idősek világnapi ünnepségén. A zsúfolt nagykátai központban fellépésük nyomán olyan hangulat kerekedett, mint egy hamisítatlan latin-amerikai karneválon. Az együttes fellépése végett Nagykátára látogató venezuelai nagykövet és felesége hirtelen azt sem tudta, otthon van-e vagy netán Brazíliában: az ünneplő nyugdíjasok mindkettőjüket karon ragadva táncra perdültek, s egymást váltotta a csárdás meg a szamba. Nem csoda, hogy a nagykövet meghívót nyújtott át a nagykátai táncosoknak, amely egy november 8-tól 22-éig szóló turnéra érvényes. A venezuelaiak csak annyit kértek a vendéglátóktól, hogy amennyiben hazájukból kulturális delegáció — táncosok vagy zenészek csoportja — érkezik Magyarországra, akkor Nagykáta is fogadja őket egy fellépés erejéig. Ilyen egyszerű ez, mondják a nagykátaiak. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a dél-amerikai együttessel két évvel ezelőtt Franciaországban ismerkedtek össze a „tápiómentések”. Ennek nyomán ez év augusztus 20-ára, a Kátai Táncfesztiválra várták őket Nagykátára. Az utazásukat természeti katasztrófa akadályozta meg, így azt későbbre halasztották. Nemrég aztán hír érkezett Szófiából, hogy Európában tartózkodik a Maturin, mennének Nagykátára, ha lenne mivel. A kátaiak autóbuszt küldtek értük, elé- bük... A nagykövet által átnyújtott meghívónak ez az előzménye — tudtuk meg Szegedi Páltól, a művelődési központ igazgatójától. S azt is ő újságolta, hogy Venezuela nagykövetsége Nagykáta polgármesterét, Bodrogi Györgynét és a művelődési központ igazgatóját meghívta a nagyköveti rezidenciára október 15-ére, egy kulturális estre. Akár azt is írhatnák: Nagykátához nincs is olyan messze Dél-Ameri- ka... (tóth) Szendroi Szabolcs fényképei Szendrői Szabolcs fotóművész fényképeiből állítottak ki nemrég néhányat a veres- egyházi Váci Mihály Művelődési Otthon galériájában. „A Börzsönytől a Himalájáig” című tárlatot, amely október 31-ig tekinthető meg, Varga Gyula nyitotta meg; közreműködött a Fabriczius József Általános Iskola énekkara (Kovács Katalin vezényletével) és szavalattal Tóth- né Kály Erzsébet. A Gödöllőn élő fotóművészt évekkel ezelőtt egy vasúti baleset kényszerítette arra, hogy mai hivatását válassza -—, hogy hegymászóként megörökítse a lehetetlen ostromát vállalók előtt kibontakozó látványt. Gubis erdélyi tárlatai Gubis Mihály békéscsabai grafikusművésznek két kiállítása is nyílik Csíkszeredán október 16-án. A csabai művész grafikai műveit a Csíkszeredái könyváruházban, a Corvin Galériában, alkalmazott grafikai műveit — plakátjait — pedig a Szakszervezetek Művelődési Központjában mutatja be. A Békéscsabán élő, s a szentendrei mai modem művészekhez kötődő Gubis Mihály több mint egy évtizede állít ki, az első hazai tárlata 1980-ban volt, 1985-ben Hollandiában mutatkozott be, ezúttal a Székelyföldön első ízben láthatók alkotásai. Monteverdi a városházán Monteverdi-estet tartott a Budapesti Kamaraopera tegnap a Városháza dísztermében. A közép-európai barokk év rendezvénysorozatának ez a hangversenye a 350 esztendővel ezelőtt elhunyt itáliai zeneművész munkássága előtt tisztelgett. A Magyar Kamarakórus szólaltatta meg a cremonai születésű mester madrigáljait. Ezt követően „Tancred és Clorin- da” párviadalának történetét Káldi Kiss András és Gonzalez Mónika adta elő, szövegmondó Gulyás Dénes volt. (A Tancred és Clorinda ősbemutatója 1624-ben, Velencében volt.) „A könyörtelen lelkek tánca” című művét Ottavio Rinuc- cini szövegére komponálta Monteverdi. Vénust Németh Judit, Ámort, a fiát Fers Márta főiskolai hallgató, Plútót Laborfalvi Soós Béla ugyancsak főiskolai növendék alakította. A Monteverdi emlékhangverseny jelmeztervezője és rendezője Moldován Domokos, karmestere Vashegyi György. Korabeli hangszereken közreműködött az Orfeo Zenekar, a táncbetéteket a Közép-Európai Táncszínház tagjai mutatták be. (A könyörtelen lelkek táncát először Mantovában játszották, 1608 júniusában.) Képek a Reménység szigetén „Transzcendencia és mo- lyiek kiállításon is bemutat- dern művészt” címmel tarta- koznak az Örs vezér térhez nak eszmecserét fiatal érdé- közeli Reményég szigetén, lyi művészek és magyar al- Tárlatuk holnaptól vasárna- kotók Budapesten. Az érdé- pig látható. PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria Kladács Alajos: Nagykőrös Azok közé a festőművészek közé tartozott, akiket a nagybányai iskola egy egész életre szóló színgazdagsággal ruházott fel. Réti István tanítványaként járt néhány szemesztert a képzőművészeti főiskolán, s hagyta abba anyagi gondok miatt. A sors rejtélye, hogy a festészet (amelyhez később visszatér) aztán épp azoktól a gondoktól mentesíti: 1972-ben bekövetkezett haláláig a művészetből tartja el népes családját. (1937-ben telepedett le Nagykőrösön, ahol éveken át festészetet tanított — a Cifrakertben működő képzőművészeti körben.)
