Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-13 / 239. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. OKTÓBER 13., SZERDA A vendég első benyomása, hogy a tárnokiak igazi otthonként gondozzák legszűkebb környezetüket. Tanúja ennek az udvarokat árnyékoló ezüstfenyők lombkoronája, a kései viharangoznak a római katolikus templomban. Míg a Coca-Co- lát reklámozó bisztróban amerikai mintájú biliárdot játszik a fiatalság, a művelődési házban afrikai bőrárukat kínálnak a váA tárnoki búcsú alkalmából a hétvégén még a kisvasutat is üzembe helyezték a gyermeknép szórakozására rágok színpompája vagy a homlokzatokra felfuttatott, ódon falakat rejtő-kímélő borostyánlevél. Apró epizódok kísérnek utunkon. Anyóka meszeli a ház oldalát, fiatalasszony kerekezik el mellettünk, bevásárlószatyorral a vállán. Délebédre Az új nemzedék egy régi porta előtt sározók. Mindezek a falu szerény szeletei. Hogy Tárnokot jobban megismeijük, pillantsunk vissza a történelmi időkre. * Hunok és rómaiak véres csatájának volt a színhelye ez a tájék 381-ben, és a Tárnokvölgyi csata néven vált ismertté. Az írásos dokumentumok először 1241-ben említik Tárnok nevét, mely a Berki testvérek — mint birtokosok — nevéhez kötődik. A község a törökdúlás után ugyanúgy elnéptelenedett, mint megannyi közeli település ezen a mindenkori hadi útvonalon. Új telepesei kezdetben szerbek voltak, majd 1720 körül Nyitra vidéki szlovákok jöttek mind nagyobb számban. Adózó jobbágyok, házzal bíró zsellérek lakták a falut, többnyire szőlőműveléssel, gyümölcs- termesztéssel keresték meg mindennapi kenyerüket. Földesuraik közül említsük meg az Illésházyakat, a Bat- thyányakat, a Wimpflen családot, melytől később a Károlyiak örökölték a birtokot. A falu mai arcát érintő változás ürögi Nagy Sándor nevéhez fűződik. Az új földesúr 1921-ben parcelláztatta az újtelepi részt, majd 1930-ban a ligeti földeket. A múlt emlékeit ma is őrzi a falu. A XVIII. században épített római katolikus templomot, a Szent Rókus-kápol- nát, melyet az 1739. évi pestisjárvány mementójául emeltek, Nepomuki Szent János szobrát, melynek mecénása gróf Illésházy János volt az 1700-as évek derekán, és Sárkányölő Szent György emlékművét, amit a község első templomának helyén állított fel az emlékező utókor. * Említettük már, hogy ürögi Nagy Sándor kezdte az Ófalut környékező földek parcellázását. Minden bizonynyal ennek köszönhető Tárnok mai arculata, mely ma a térképen Falu, Liget és Újtelep néven szerepel. Míg a történelmi falurész hellyel- közzel megőrizte hagyományos jellegét, a két új település már a közelmúlt évtizedeinek építészeti szokásait követi. Liget és Újtelep méreteiben is felülmúlja Ófalut — ahogy az itteniek mondják —, s talán a jövője is biztatóbb a két fiatal településnek. S ha már a térképet böngésszük. említsük meg Tárnok peremterületeit is. A falu közepén, a Benta-patak két partján elterülő termőföldeket, az északra fekvő üdülőtelepet, mely egy halastó partján épült horgászparadicsom. Mint ezt az utcanevek is bizonyítják: Kárász, Amur, Ponty utca. S a szomszédos dűlő helységnevei arról árulkodnak — Za- lagyöngye utca, Kertbarátok útja —, hogy ma is földet művelő, szőlőt termelő emberek élnek ezen a vidéken. Tóth Sándor Tárnok sportéletében legnépszerűbb a labdarúgás. A felnőtt csapat az őszi nyolcadik helyezés után a tavaszi idényzáróra egy helyet előre, lépett a körzeti bajnokságban. Lényegesen eredményesebben szerepelt az ifjúsági csapat a harmadik helyezésével, bár az értékelők szerint ez az érem még szebben is csilloghatott volna. Minden bizonnyal fejlődik az utánpótlás kérdése, hiszen a serdülők, noha első bajnoki idényüket játszották végig, megszerezték a 12. helyet. Egy játékosuk a megyei válogatottban is szerepel. Hogy feljövőben a foci, bizonyítja az is: újabb serdülőcsapat kiépítését határozták el a sportvezetők, ahova 8—12 éves futballreménységek jelentkezését várják. Az önkormányzat irányítása alatt álló művelődési ház két és fél millió forintból gazdálkodik ’93-ban. Az intézményben természetgyógyász szakkör, színházbarátok köre, szlovák hagyományőrzők köre, továbbá a 160 tagot számláló nyugdíjas klub működik. Mivel egyre nehezebbé válik az emelkedő költségek miatt neves előadóművészek meghívása, ezért inkább színház- látogatásokat szerveznek. A kirándulásokra egyébként is megnövekedett az igény. Legutóbb a Szombathely— Sárvár—Ják útvonalon tekintették meg a nevezetességeket a kirándulók. November elejére két tervezett túra van: Máriapócs—Nyírbátor, illetve a szlovákiai Körmöcbánya. Az érdeklődésre jellemző, hogy ma már két autóbuszt kell indítani egy-egy túrára. Megkapta a céltámogatást a község a szennyvízhálózat kiépítésére. így lehetővé válik 79,2 millió forint értékű munka elvégzése, mely magában foglalja a csősajtolást a vasút és a 70-es számú főközlekedési út alatt, két darab szennyvízátemelő, 1,5 kilométeres szennyvíz-nyomóvezeték, hasonló hosszúságú gerincvezeték beszerelését. A Matáv közreműködésével bevezették a faluban a fénykábelt és átadtak két új telefonközpontot. T.S. Erdősi Ágnes felvételei Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Ez a szép Nepomuki Szent János-szo- bor a tárnoki római katolikus templom előtti utca kiszélesedő térségén áll. Rendhagyó elhelyezése ez a szent szobrának, amely többnyire vizek partján, vízimalmok mellett, vagy hídon szokott állni. A XIV. század végén — a Moldva hídjáról a vízbe vetve — vértanú halált szenvedett Nepomuki Jánost csak a XVIII. század elején, 1729-ben avatták szentté. Ez már az ellenreformáció kora volt, s így nem véletlen, hogy éppen ekkor terjedt el a szent tisztelete, amelyet a római katolikus egyház is szorgalmazott. Ez volt az az idő, amikor Nepomuki János Közép-Euró- pa legismertebb szentjei közé emelkedett. Nálunk is számos helyen találkozhatunk szobrával, s ezek csaknem mind barokk alkotások. A tárnoki Nepomuki Szent János szobrát — az 1778-ból származó egyházi iratok szerint — 1760 körül állíttatta gróf II- lésházy József. (Az Illésházy grófok a török uralom után földesurak voltak Tárnokon.) A szobor tipikus barokk alkotás, amely dúsan omló széles redőjű papi öltözékben és karingben ábrázolja a szentet, de a megszokott barokk mozdulatábrázolás modorossága nélkül. Ez a szobor szelídséget és jóságot sugároz. Igen jó minőHancsovszki János felvétele ségű alkotás, amelyről méltán föltételezhető, hogy pesti vagy budai kőfaragó munkája. A szobor műemlék jellegű. Pamer Nóra A nagyközségben három felnőtt-háziorvosi körzet és két gyermekorvosi rendelő működik. Az önkormányzat még 1992-ben döntött az orvosi hálózat bővítéséről, melyet a tb és a minisztérium jóváhagyott. A határozat értelmében dr. Hanyecz Erikát ez év nyarán kinevezték az 1-es számú gyermekorvosi körzet orvosává. Három általános iskolában folyik az oktatás a faluban. Kettő az Újtelepen, egy pedig az Ófaluban. Mivel ez utóbbiban nincsen felső tagozatú oktatás, ezért a nagydiákok autóbusszal utaznak át a szomszédos körzetbe. * A Benta-patak partján: Tárnok Földet művelő, szólót termelői emberek A főváros budai nyúlványának legdélibb csücskét csak Érd városa választja el tőle. Utóbbitól szinte csak vakarasznyi a távolság. Északon még a budai hegyek utolsó lankái domborodnak, de délen már a Mezőföld kezdődik. S ha meggyőződünk róla, hogy a Benta-patak azért szeli át a falut, hogy néhány kilométerrel arrébb a Dunához csatlakozzék, bízvást mondhatjuk, hogy megérkeztünk az öt és fél ezer lelket számláló nagyközségbe. Tárnokon vagyunk. Jellegzetes falurészlet kopjafával, sétálókkal
