Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-13 / 239. szám
MAGYARORSZAG PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. OKTOBER 13., SZERDA Koldultatok A férfinak — aki szinte észrevétlenül lép be a vonatkocsiba — nincs mankója. Nem hiányzik a fél lába, mindkét keze ép. Középkorú, nem szakadt (sötétkék zakót és drapp színű nadrágot visel), nem ápolatlan. Csak kuka. Lehet, hogy nem tud magyarul, vagy fölöslegesnek érez bármiféle csevejt, mert nem akar ismerkedni. Hanyag mozdulattal odatolja a kis kockás papírt a termetes asszonyság orra alá, aki zavart pillantást vet az irományra. Majd a táskájából aprópénzt keresgél elő' és átadja. A mellette ülő' nő is gyorsan követi példáját. Én már meg sem várom, hogy bevillantsa a cédulát. Kipengetem a váltságdíjat. Dehogy olvasom el a papírra rótt szöveget. Van-e jogom kételkedni abban, hogy koldus uram nem vág át bennünket? Minek firtatnám, hogy mire adakozom. Talán gyógyszerre, elemózsiára, lakbérre... Szép sorban megszabadít minden utast az aprótól. Aztán továbbáll, észrevétlenül, ahogy jött. Végül is igazán korrekt volt. Semmi tolakodás. Megkímélt minket a kellemetlen szituációtól: megmenekültünk. Mind több jel szerint a kéregétől mesterségnek is felbukkantak a gátlástalan vámszedői. Közülük is a leginkább menők kisebb brigádokat alkalmazva, külhonból idevetődött (nem magyar beszédúj nyolc-tíz ifjoncot, felnőttet futtatnak. Fekhelyért és élelemért. Manapság a placcra kiküldött koldusok fizimiskájában nem a bibliai forma a divatos. Az invalidusok házából előkeveredő figura pedig kifejezetten előnytelen. Efféle alakok nemigen találhatók az Emke, a Deák tér és az Astoria környékén, ahol a kőid altató menedzsernek (vállalkozónak) ötösökből és tízesekből összekunyerálják a napi tíz.-tizenötezret. Az adózás kizárt. Bosszankodhatnak is a hagyományos striciszakmában jeleskedők. Na ja, lányokat futtatni jókora kockázattal jár; a tetejébe az üzletmenetre nagy csapást mért a szerzett immunhiányos betegség (AIDS) és az egekbe szökő rezsiköltség (ruhaszalon, fodrászat, egészségház). Egy újféle koldusra viszont vétek áldozni — különben nem meggyőző. Márpedig a biznisz (üzlet) beindult. A koldultatok egyelőre aratnak. Amíg mentsvárként adakozunk. Fehér Ferenc Bővülő' katonai kapcsolatok Parlamenti napló Megkezdődött a költségvetési törvény vitája A magyar—amerikai katonai együttműködés bővítéséről is szó volt, amikor tegnap Für Lajos honvédelmi miniszter hivatalában fogadta az Egyesült Államok légierejének vezérkari főnökét. Merrill A. McPeak tábornok Deák János altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke meghívására érkezett október 9-én négynapos látogatásra hazánkba. A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának tájékoztatója szerint folytatódik a magyar tisztek képzése, utóképzése az Egyesült Államok(F oly tatás az L oldalról) A törvény szerint a Büntető törvénykönyv bizonyos bűncselekmények el nem évülését kimondó szabályát kell alkalmazni az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett következő bűncselekményekre: az 1945. évi népbírósági törvénnyel háborús bűntettként büntetni rendelt, „a népek háború utáni békéje megbontására alkalmas cselekményre”; illetőleg a háború áldozatainak védelmére vonatkozó 1949. évi genfi egyezményekben meghatározott „súlyos jogsértésekre”. Az Alkotmánybíróság határozata egyértelműen és kötelezően meghatározza az el nem évülő bűncselekmények körét. Ezért e ban. Eddig ötven magyar katona vett részt a különféle képzési formákban. Magyar részről sürgették az idegen—barát-felismerő rendszer (IFF) beépítésének gyorsítását a honi vadászgépekbe, és azt is, hogy ezzel a korszerű technikával az Oroszországból a Magyar Honvédség számára érkező MÍG 29-es vadászgépeket is lássák el. Amerikai részről egyúttal további technikai segítséget helyeztek kilátásba a magyar légierő modernizálására. bűncselekmények elkövetőivel szemben — a törvény- hozás további menetétől függetlenül is — a nyomozó hatóságok és a bíróságok alkotmányosan eljárhatnak. A határozat kihirdetése után Balsai István igazságügy-miniszter kijelentette: az Alkotmánybíróság látványosan megcáfolta azokat a jogi aggályokat, amelyek a kormány igazságtétele törvényének alkalmazásával szemben fogalmazódtak meg. A határozat „kiütéses győzelem” — mondta a miniszter. Hozzátette: a döntést úgy értelmezte, hogy a köztársasági elnöknek a törvényt alá kell írnia, ki kell hirdetnie, a bíróságoknak, az ügyészségeknek és a rendőrségnek pedig alkalmaznia kell. Csépe Béla napirend előtti felszólalásával kezdődött meg kedden reggel az Országgyűlés plenáris ülése. A KDNP frakcióvezetője a sajtóban megjelent néhány hír kapcsán világított rá a tömegkommunikáció felelősségére. Elsősorban a Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatával, illetőleg annak interpretálásával foglalkozott. Határozottan visz- száutasította és súlyos torzításnak nevezte az egyik országos napilap beállítását, amely szerint a nyilatkozattal a kormányfő egészségi állapotának romlására spekuláló kereszténydemokraták választási kampánya kezdődött el. Csépe Béla szerint az ilyen és ehhez hasonló sajtótorzítások célja a KDNP lejáratása, a kormány és a koalíciós partnerek szembefordítá- sa egymással. A frakcióvezető rámutatott arra is, hogy az egyházak a politikai küzdelmek felett állnak, s jó lenne, ha a sajtó nem próbálná ezt megváltoztatni. Végezetül torzítás- mentes hírközlést, az etika szabályainak érvényesítését kérte a sajtótól, amely megítélése szerint a választási kampány egyik főszereplője lesz. Szabó Iván pénzügyminiszter ezután összevontan tartotta meg expozéját az 1994. évi költségvetésről, a személyi jövedelemadóról, a társasági adóról, valamint az illetékről szóló törvények módosításáról. Ezt bevezetőjében azzal indokolta, hogy az adótörvények meghatározzák a költségvetés bevételeit, s ezzel determinálják a kiadásokat is. A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési törvényjaA MŰK állásfoglalása A Magyar Újságírók Közössége mélyen elítéli, szakmailag még egy bulvárlap esetében is méltatlannak és kártékonynak tartja azt a módszert, amellyel a Kurír — meghamisítva a valóságot — alpári politikai gyanúba keverte a Magyar Katolikus Püspöki Kart. Megengedhetetlen eljárás megváltoztatni a Püspöki Kar nyilatkozatának kiadási időpontját, és ezáltal azt a látszatot kelteni, mintha az egyházi vezetők a miniszterelnök gyógykezelését és távollétét használták volna ki a kormány elleni támadásra. Elfogadhatatlan manipuláció a nyilatkozat valódi tartalmának eltorzítása, az újságírói koncepcióhoz illesztett hazugság közlése. Mivel a Kurír érintett munkatársai nem tagjai a Magyar Újságírók Közösségének, a MÚK a Magyar Újságírók Országos Szövetségétől várja a szükséges etikai lépések megtételét, a szerkesztőségtől pedig a személyi következtetések levonását. vaslat benyújtása óta olyan gazdaságpolitikai történések zajlottak le, amelyek fontos változtatásokra késztetik az előterjesztőt. A nyugat-európai és az egész fejlett világra kiteijedő recesszió tovább tart és a nyitott gazdaságú Magyarország ezt a hatást nem tudja kikerülni. Nem tért növekedési pályára a magyar gazdaság, de csökkent a GDP zsugorodása. Bíztató jel a pénzügyminiszter szerint, hogy az ipar már stabil növekedési pályára állt, azonban ennek hatását lerontotta az agrárágazat nagyon rossz teljesítménye. Az Állami Számvevőszék észrevételeit Hagelmayer István, a szervezet elnöke ismertette. Mint elmondta: miután a kormány a zárszámadás benyújtása előtt juttatta el az Országgyűléshez a jövő évi költségvetés tervezetét, eddig csak annak számszaki és törvényességi vizsgálatát tudta elvégezni a számvevőszék. A tartalmi gazdaságpolitikai értékelésre csak ezután kerülhet sor. A benyújtásnak ez a módja nem egyezik meg az államháztartási törvény előírásaival -— mutatott rá Hagelmayer István. Az ÁSZ szakemberei számítási hibát nem találtak az anyagban, ugyanakkor a javaslat néhány ponton törvénytelen megoldásokat alkalmaz, így például a jegybanktörvénytől eltérően intézkedik az államnak a jegybankkal szemben fennálló adósságairól. A bizottsági előadók arról számoltak be: általános vitára alkalmasnak találták üléseiken a költségvetési törvényjavaslatot. Siklós Csaba (MDF) a Megdöbbenést váltott ki Magyarországon Ion Iliescu román elnök beszéde, amely a Keleti románság elnevezésű rendezvényen hangzott el, és amelyet a Dimineata című román lap adott közre. A budapesti megítélés szerint a kedvezőtlen felhangú megnyilatkozást igen nehéz elhelyezni a magyar—román kapcsolatok legutóbbi eseményeinek sorában — mondotta Herman János külügyi szóvivő. Az előzmények között a szóvivő megemlítette, hogy Jeszenszky Géza külügyminisztert a közelmúltban tett romániai látogatása alkalmával fogadta Iliescu elnök is. A beszélgetésen a román államfő kifejtette: a magyar politika kötődése a romániai magyarsághoz, és az a tény, hogy Budapest felelősséget érez a határain kívül élő magyar nemzetiségért, hasonlatos a II. világháború előtt Hitler által alkalmazott gyakorlathoz, amikor is a kisebbségekkel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató szerepét. A magyar külügyminiszter akkor visszautasította ezt az otromba feltételezést. Azonban a kialakuló jó légkör megóvása költségvetési bizottság üléséről szólva kiemelte: az ellenzéki képviselők szerint a javaslat többek között azért alkalmatlan általános vitára, mert az utóbbi időszak változásai új tervezési bázist követelnének meg. A kormánypárti képviselők azonban úgy látták, hogy a módosításokkal a költségvetési törvényjavaslaton elvégezhetők a szükséges korrekciók. Salamon László (MDF) az alkotmányügyi bizottság üléséről szólva elmondta: az előirányzatokkal kapcsolatban csupán az Országgyűlés Hivatala, valamint —- az állampolgári jogok biztosának költségvetésével kapcsolatban — a köztársasági elnök hivatalának vezetője emelt kifogást. Az önkormányzati bizottságban már jóval elégedetlenebbek voltak a költségvetéssel a kormánypárti képviselők is. Amint arról Sóvágó László (MDF) beszámolt, a két oldal között alapvető nézetkülönbség csak abban volt: a kormánypárti képviselők elfogadták, hogy habár a pénzek elmaradnak az igényektől, többre mégsem futja. Áz ellenzékiek azonban a kormányzati felelősség hiányában bátrabban vállalhatták fel a kritikát. Kóródi Mária (SZDSZ) a bizottságban elhangzott kisebbségi véleményt tolmácsolva elmondta: nem látják rendezettnek a közalkalmazotti törvény végrehajtását a költségvetési törvényjavaslat alapján. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a csökkenő állami támogatások mellett a költségvetés az önkormányzatok saját bevételeinek 44 százalékos növekedésével számol. érdekében nem adott nyilvánosságot ennek a vádaskodásnak. Most viszont a Dimineata- ban közölt Iliescu-beszéd éles kirohanást tartalmaz a jelenlegi magyar politika ellen, és már meghaladottnak remélt kliséket elvenít fel. A román elnök nem kevesebbet állít, mim hogy Magyarország szervezetileg és politikailag gyámkodni akar a szomszédos országokban élő magyar kisebbségi szervezetek fölött. Emellett a lap ez alkalommal nyilvánosan is megismétli azt a gondolatot, hogy a magyar magatartás a Hitler által folytatott gyakorlathoz hasonlatos. Iliescu elnök szerint a magyar kisebbség autonómiatörekvése szegregációt jelent, és az így keletkezett helyzetben „elegendő egyetlen szikra és egész Európa lángba borul”. — Mindennek ellenére a magyar kormány úgy véli: lehetséges kétoldalú kapcsolatunknak kedvező irányt adni. Lehetséges az, hogy egész régiónk integrálódjék .az európai struktúrákba. Lehetséges továbbá, hogy a 10—20 évvel ezelőtti szlogeneket kihagyjuk szótárunkból. Mélymeruk „Új sikereket kívánunk a dics« szovjet népnek” — írta 1977-ben Me- ruk József. Ez a cím egyértelműién jellemzi azt az újságírót, aki Kurír-beli cikkét (első oldalas vezércikkünk is ezzel foglalkozik) papírra vetette. De hát kicsoda is Meruk? Ezzel kapcsolatban vegyük elő azt az írását, amelyet Horthy Miklós kendere- si temetésével kapcsolatban írt. „És amikor a televíziós közvetítés fináléjaként a mélymagyar torkokból felharsogott az irredentizmus fenyegető melódiája, ez a sok magánember — Kónya Imre, Boross Péter, Für Lajos, Balsai István, Kádár Béla, Surján László — egy nótát fúj Csurkával, Torgyánnal, s ki tudja még kivel a szélsőjobb családjából.” Nos, az így fogalmazó mély-me- ruk '90 januárjától fölhagyott korábbi madridi tudósítói foglalkozásával, s a nagykövet-csemete egyenesen az MSZP külügyi osztályának vezetője lett. Akkor elmondta, hogy mint Kohn úr, ő is kalandvágyból utazott haza, mert meg akarja mutatni, mire képes ez a párt, mármint az MSZP. Akkor mint egy 16 éves gimnazista, ilyen naivan fogalmazott: „Ide kell eljutni, és akkor a versengés is tisztább lesz: mentes a gyűlölködéstől, az erőket megosztó szélsőséges indulatoktól.” Különben kiderült még ebből az interjúból, hogy mindennap Spanyolországgal álmodik Meruk, hogy megvannak a szocialisták első plakátjai, melyek egyikét egy kocsmában találta id. Kitűnik az idézett mondatból, hogy Meruk mindenféle gyűlölködést megvet, kivéve azt, amelyet ő szít. Ehhez neki természetesen nem kell ötletekért se szomszédba, se kocsmába szaladnia, erre vonatkozóan nagyon jó nevelést kapott a szocializmus évtizedeiben, azokban a körökben, amelyek kellő gyűlölettel szemlélték a keresztény szellemiséget, és vele együtt mindent, ami nemzeti, ami népi, ami magyar. S tették ezt olyan jól, hogy a magyar emberek sajnos napjainkban is eltűrik az ilyen mély-meruki ostoba támadásokat. (Vödrös) Alkotmánybírósági döntés A háborús bűnök nem évülnek el WMmmmmmmMmmmmwmmmmmmmmmmmmmík Otromba román feltételezés
